Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

így étünk (2.) Kötelező sorrend Ülést tartott a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Egyetlen ország, még a leggazdagabbak közé számí­tó sem képes arra, hogy — most kivételesen eltekintve a társadalmi berendezkedésből fakadó, s alapvető eloszlási különbözőségektől — minden állampolgára számára folya­matosa« javítsa az életszín­vonal valamennyi összetevő­jét. Számunkra a kiinduló­pont persze egyértelmű. A párt XI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámo­lója ezt így fogalmazta meg: „Pártunknak elvi álláspont­ja és gyakorlati politikája, hogy a szocializmus építésé­nek együtt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Másképpen kifejezve, a gaz­dasági építőmunkával min­denkor meg kell teremteni a -^ükséges elosztási alapot a lakosság életkörülményeinek a javításához.’! Fekete és fehér Fej cserélhetetlen, kötelező sorrend ez: szocialista mó­don termelni és amit így létrehoztunk — de csakis azt — szocialista módon el­osztani. Objektív törvény- szerűség, de érvényesülését megkönnyíti, ha minél na­gyobb tömegek ismerik fel és el ezt a sorrendet. Amitől még — ne röstelljük leírni — messze vagyunik. Sokan hajlanak arra. hogy köznap­jainkat kizárólag fekete és fehér váltakozásaként lás­sák, mellőzve a sokféle más színt, s még inkább azok rengeteg árnyalatát. Sűrűn hallható sóhajt va­lahogy eléldegélünk. Ami nagyon igaz lehet a szerény nyugdíjé házaspárnál, a négy, öt kisgyermeket neve­lő családnál. Viszont hami­san cseng azok szájából, akik vágyaikat tették igény- nyé. Nem telik új gépkocsi­ra, mert most cseréltek bú­tort, az üdülőtelken felállí­tott faház ára csak két év alatt jött össze — az ilyes­HUSZONÖT ßV ALATT sok minden történt a ne­gyedszázados jubileumára készülő Mátravidéki Fém­művekben is. A változások­ra talán mi sem jellemzőbb jobban, mint az, hogy a vál­lalat az idén már 1,3 milli­árd forint értékű termelést akar, s csaknem 80 százalék­ban a fémcsomagoló-eszkö­zök gyártásával. Olyan tevé­kenységgel, amelyhez 1960- ban úgyszólván még csak ép­pen hozzákezdtek, ami csu­pán az utóbbi esztendőkben vált meghatározóvá a min­dennapi munkában. A belföldön és külhonban egyaránt széles körben meg­ismert profil ma Molnár Ist­ván vezérigazgatót, Ebner Gábor műszaki igazgatót és másokat a közelgő évfordu­lónál is\jobban lelkesíti. Ter­veikről szólva, inkább az öt évre elképzelt 600 millió fo­rintos fejlesztésből idén ‘megvalósuló. 100—120 mil­liós s többnyire a fémcsoma­goló-eszközök gyártását szol­gáló programról beszélnek. Arról, hogy például az 1928-as „évjáratú” öreg si- roki fémnyomda helyett újat, modernet létesítenek Füzes­abonyban a dobozüzem re­konstrukciója alkalmával, s egyidejűleg automata gyár­tósorokat is felszerelnek a termékek iránt növekvő mi­nőségi, mennyiségi igények megfelelőbb kielégítésére. Ha túljutnak a nehezén — mondják —, majdnem há­romszor annyi dobozt szállít­hatnak majd megrendelőik­fajta családi gondokban már nem kevesen osztoznak! Pa­naszkodni persze panaszkod­hatunk, de aligha , a sze­génység jellemző ott, ahol egyetlen esztendőben futja — mint 1976-ban, minden korábbi rekordot megdöntve — 94 ezer lakás felépítésére, 620 ezer magángépkocsi üzemben tartására, 212 ezer gépkocsi vásárlási elöjegyez- tetésére, s 12 milliárd forin­tot megközelítő takarékbe­tétre. Igaz, csavarhatunk egyet a nézőke gombján, s akkor a sokféle mozaikkoc­ka közül az bukkan elénk, hogy miként is lennénk annyira gazdagok, hiszen minden száz lakásból még ötvennégyben nincs fürdő­szoba... igenám, de az 1971 és 1975 között épült lakások — 438 ezer — 86 százaléká­ban megtalálható ez a helyi­ség! Senki sem próbálja naggyá növeszteni a tavalyi szerény reáljövedelem emel­kedést, ám azért csak vevő­re talált 250 ezer hűtőszek­rény. 177 ezer mosógép, 248 ezer televízió-vevőkészülék, 728 ezer rádió, 7,4 mUliárd forint értékű bútor, 80 500 személygépkocsi... A realitásokhoz ragaszkodva Nagyon népszerűtlen meg­állapítással kell folytatnunk: a valóságos és az álszükség­letek közé húzzunk éles vá­lasztóvonalat. Annál a csa­ládnál. ahol hiányzik a la­kás megfelelő berendezése, a háztartás gépesítése, a gép­kocsi nem valóságos, hanem álszükséglet, főként akikor, ha havonta csupán egyszer- kétszer, néhány kilométert gurulnak vele. Álszükséglet az automata mosógép ott, ahol csak esztendők múlva lesz vízvezeték, s a színes televízió azon a területen, ahol majd csak a hatodik ötéves tervben létesítenek átjátszó adót- Mégis, vannak, nek, mint jelenleg, s gyárt­mányaik — koronadugóik is — esztétikusabbak lesznek! A TUBUSGYÁRTÁSNÁL is iparkodnak közelebb ke­rülni a kívánalmakhoz. Meg­felelőbbé teszik a technoló­giai folyamatokhoz kapcsoló­dó lágyító berendezést, s a termelő vonalak olyan pót­lólagos automatizálására ke­rül sor, amellyel 18 dolgozó munkáját helyettesíthetik a műszakokban. Az NSZK-ból tavaly vásárolt korszerűbb gépsor után az idén már a hazai előállítású hasonlót várják — utána pedig továb­bi hármat szeretnének —, s beadták már hitelkérelmüket egy kisebb méretű tubusok készítésére alkalmas gépsor beszerzéséhez. Ugyanekkor új gyártmányokat is tervez­nek, hozzálátnak a kúpos, il­letve műanyag menetes tubu­sok készítéséhez. Kölcsönnel, különösen je­lentős fejlesztésre készülnek az aerosolos palackok gyár­tásánál is, s több más mellett még ebben az évben meg­oldják az import parafadugóik helyett mind általánosabban használt menetes zárókupa­kok, a pilverek kifogástalan előállítását. A gépesítésen túl pedig — nagyobb szünet után — építkezésre is sor kerül. Törekvéseik eredménye­ként egyébként pilverből már jelenleg is jóval többet gyártanak, mint az V. ötéves terv végéig várták a válla­lattól, a koronadugók és az aerosolos palackok készíté­sében az eredeti program akiket bűvkörükbe vonnak a tárgyak, akik életszínvona­lukat azon mérik, mit vá­sárolhatnak meg. függetle­nül attól, szükségük van-e rá. Egy-egy személy, család, rövid időre ugyan, de elsza­kadhat a realitásoktól. A gazdaságpolitika ezt egy pil­lanatra sem teheti meg. Ha mégis megteszi, annak be- láthatatlanok a következmé­nyei. Az életszínvonalat ja­vító intézkedéseiéhez minden esetben fedezetet kell terem­teni, s erre kizárólagos for­rás a nemzeti jövedelem. A negyedik ötéves tervben az egy főre számított nemzeti jövedelem 33, a reáljövede­lem 25 százalékkal emelke­dett, a különbözet a közös vagyont gyarapította. A kö­zéptávú tervidőszak két utol­só esztendejében, 1974-ben és 1975-ben a nemzeti jöve­delem gyarapodásának szinte teljes egészét fölemésztette a cserearányok romlása, de ezt alig jelezte a fogyasztás, a jövedelmek emelkedése. E visszás állapot felszámolását célozta a népgazdaság 1976. évi tervében a korábbinál szerényebb, háromszázalékos reáljövedelem-növekedés. Amiből végül is csak egy százalék lett. Azért, mert sem a nemzeti jövedelem, sem az ipari és mezőgazda- sági termelés bővülése nem érte el a tervezettet. Nem történt tehát semmi rejtélyes. Amivel korántsem azt kívánjuk sugallói, hogy törődjünk bele zokszó nél­kül az egy százalékba. Idén a népgazdasági terv az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 —4 százalékos gyarapítását határozza meg teendőként. Amihez, hogy valóság le­gyen, egy valami kell: az 5,1 millió aktív kereső hasznosabb, nagyobb értéket létrehozó munkája. Mészáros Ottó (Következik: A könnyek súlya.) szerintinél két esztendővel járnak előbb. S 1980-ig a tu­busgyártásnál is majdnem megvalósíthatják azokat az Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének el­nökletével tegnap, kedden délelőtt tartotta meg soron következő ülését a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága Egerben. A testület többek között Pelyhe Szilárd osz­tályvezető előterjesztésében megtárgyalta azt a jelentést, amely az állami személyzeti munkáról szóló miniszter­tanácsi határozat végrehajtá­sának helyzetét vizsgálta a tanácsi vállalatoknál, intéz­ményeknél és hivataloknál. Az elmúlt esztendőben vég­zett felügyeleti, gazdasági el­lenőrzések és költségvetési revíziók tapasztalatairól, va­lamint a költségvetési szer­vek, intézmények belső ellen­őrzési szervezetének műkö­déséről Kántor Imre, a me­Hivatalosan ugyan Rain- Rollnak mondják, de ez sem­mivel sem több vagy másabb, mint az esőkerék. Angol ne­vét a várható külföldi ér­deklődés kedvéért választot­ták. írtunk már arról, hogy ez az új öntözőberendezés a gyöngyösi Agromechanika Szövetkezet gyártmánya. Ta­lálmány, amelynek megalko­tói Zala Géza és társai, ak­kor még valamennyien a Csányi Állami Gazdaságnál tevékenykedtek. Tulajdon­képpen nagyon friss keletű a szerkezet, de már elég jól ismerik itthon is, határain­kon túl is. Most az AGROMASEXPO "I7-en — miért ne így nevez­nénk el egy magyar rendez­vényt? — IL díjat kapott. A díszes érmét és az oklevelet dr. Heiczman János, a KGM miniszterhelyettese adta át Dáhnis Ríchárdnak, a szö­vetkezet elnökének. A vásáron nagyon sokan érdeklődtek a berendezés iránt, amit ott alaposan szem­elképzeléseket, amelyeket anyagi fedezet hiányában 1975-ig nem tudtak valóra váltani. gyei tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője számolt be a végrehajtó bizottság ülésén. Ezután a testület Bazsó Már­tonnak, Párád nagyközség közös tanácsa elnökének beszámolóját hallgatta meg a nagyközség településháló­zati szerepkörének megfelelő általános tevékenységéről. A végrehajtó bizottság ez­után egyéb- ügyeket tárgyalt. ♦ A megyei tanács végre­hajtó bizottsága ebéd után Mátrafüredre látogatott, ahol az Avar Szállóban Cser- nyánszlcy Tamás, a GYÖNGY- SZÖV ÁFÉSZ igazgatóságá­nak elnöke köszöntötte a tes­tület tagjait és tájékoztatta őket a szálló építkezéseinek körülményeiről, az elmúlt ügyre vehettek. A szövetke­zet szakemberei pedig a fel­merült kérdésekre adtak szi­ves felvilágosítást. Hogy mennyire nyerte el a mező- gazdasági üzemek vezetőinek tetszését az esőkerék, arra jól mutat rá az azóta befu­tott megrendelés. Az Agro- tröszt, amely a forgalmazást végzi, újabb tizenöt esőkerék elkészítését rendelte meg. Az idei tervük 25 berendezés elkészitését irányozta elő, a kiállítás után még hozzájött ehhez tizenöt berendezés. Afelől érdeklődtünk a szö­vetkezet elnökétől, megvan­nak-e a megnövekedett fel­adat végrehajtásának felté­telei. Korábban, ahogy erről annak idején már szóltunk, a műanyagcsövek alapanya­gának és a hidraulikus mun­kahengerek beszerzésének nehézségei okoztak gondot. A válasz megnyugtatóan hangzott. A Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat már tud­ja szállítani a tömlőket, ahogy a Szerszám- és Kis­gépértékesítő Vállalat a hid­A TERVIDŐSZAK régén »ár évi 1,7 milliárd forintos érték termelésére — 6 csupán az idén 5,2 millió dolláros tőkés exportra — törekvő vállalat a jubileumot termé­szetesen más fejlesztésekkel is emlékezetessé kívánja tenni. Az öt esztendő közül az ideiben költenek a legtöb­bet — összesen 15,6 millió forintot — a különféle szo­ciálpolitikai, kulturális fel­adatokra. Hosszú évek óta először kezdenek ismét na­gyobb lakásépítésbe, amely­nek során Sírokban és Fü­zesabonyban összesen 110 munkáscsalád számára ké­szül új, korszerű otthon. Ti­zenhathoz már hozzá is fog­tak, míg a többinek éppen a napokban jelölték ki a he­lyét. Az évfordulóra megújul a liszkói gyár művelődési há­za, közelebb kerül befejezé­séhez a — számottevő társa­dalmi munkával épülő — kútvölgyi sport- és kultúr­park, s elkészült az üzemi sporttelephez kapcsolódó tornacsarnok terve. Foglal­koznak az óvoda és a bölcső­de bővítésének gondolatával, nagyobbítani akarják az üz­lethálózatot, kulturáltabbá szeretnék tenni a kisvendég­lőt. S Sírokon, Füzesabonyon kívül a bejáró dolgozók csaknem félszáz községéből többnek is juttatnak kisebb- nagyobb pénzösszegeket a legfontosabb tennivalók el­végzéséhez. ILYESFÉLÉKET emleget­nek Sírokban, néhány héttel a nevezetes évfordulót kö­szöntő rendezvénysorozat előtt. Mi tagadás, jólesik hal­lani a további fejlődésről, a kívülállónak is öröm tapasz­talni a buzgalmat, amellyel a következő 25 esztendő sike­reihez próbálnak megfelelő körülményeket teremteni a Mátravidéki Fémműveknél. S reméljük, hogy ez az ipar­kodás nem is marad ered­ménytelen! (gyónt) évi üzemeltetés eredményei­ről és gondjairól és a vendég­látás további feladatairól. Ezt követően Berényi József, a városi tanács elnöke Mát- rafüred település-fejlődését, üdültetési feladatait, az ide­genforgalom ellátásában be­töltött szerepét, és további fejlődésének lehetőségeit vá­zolta a végrehajtó bizottság tagjai előtt. A település ok­tatási intézményeit keresték fel ezt követően a megyéi ta­nács vb. tagjai Szabó István­nak, a művelődésügyi osztály vezetőjének kalauzolásában. Megnézték az erdészeti szak­munkásképző intézetet, va­lamint a körzeti, bentlakásos általános iskolát. Mindkét helyen az intézmény igazga­tói adtak rövid áttekintést az oktató-nevelő munkáról. raulikákat. Ezekre az alkotó részekre tehát nincs gondjuk. Az érdeklődés egyre nő a szövetkezetben gyártott öntö­zőberendezés iránt Ha sike­rül az új telephelyükre átköl­tözniük az év végén, akkor jövőre az esőkerékből még többet tudnak gyártani, mint eddig. Számítanak is a foko­zódó megrendelésre és fel is készülnek a teljesítésére. A II. díjas esőkerék egyik fő terméke már ma is, a jö­vőben pedig még inkább az lesz a gyöngyösi Agromecha­nika Szövetkezetnek. Kedvező ellátás, megfelelő árusítási feltételek ~ A korszerű, fehérjedús táp­lálkozás fontos alapanyaga a baromfi, amelynek értékesí­tését az ipar és a kereskede­lem egyaránt szorgalmazza. Ezért vette programjába az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség az igények­nek megfelelő ellátás, az ipari kibocsátás és értékesí­tés körülményeinek vizsgála­tát A kereskedelmi felügye­lőségnek társadalmi ellenő­rök, valamint a minőség- ellenőrző szervek és állat­egészségügyi szakemberek bevonásával a fővárosban és öt megyében 346 állami és szövetkezeti élelmiszerüzlet­ben, továbbá 35 vállalati központban és több feldolgo­zó üzemben tartott ellenőr­zése viszonylag kedvező ta­pasztalatokról adott számot Kedvezőnek ítélték az el­látást: a feldolgozó vállala­tok a kereskedelem megren­delései szerint rövid időkö­zönként menetrendszerű já­ratokkal küldik a friss szál­lítmányokat, a termelőszö­vetkezetek még a megrende­léseken felül is kínálnak ba­romfit az üzleteknek. Az ellenőrzések Idején nem tapasztalták a fej és láb nélküli 43 forintos csirke kizárólagos kínálatát. Az ez­zel kapcsolatos panaszokat egyébként külön vizsgálták,, s a MÉM intézkedett a 39 fo­rintos csirke folyamatos, igény szerinti szállításáról; az intézkedés hatása már érez­hető az üzletekben. A termékek hűtése a vizs­gált üzletek 85 százalékában kielégítő volt, az élelmezés­egészségügyi előírásoknak a boltok 90 százalékában ele­get tettek. Mindez korántsem jelenti az ipar és az élelmiszerke­reskedelem kifogástalan munkáját. Akadt a boltok­ban néhány, az ipar figyel­metlenségére visszavezethető hiányosság. . (MTI) SMkMO 1977, április 2LS szerda Ez a korszerű tubusgyártó gépsor — már a jövő feladatai­hoz igazodik. (Fotó: Perl Márton) Jubileum További termelésnövelésre, az export fokozására készülnek a Mátravidéki Fémműveknél Gyöngyösi Agromechanika Díjat kapott az esőkerék k

Next

/
Thumbnails
Contents