Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Zöld utat a zöldségnek A szakértelem felértékelése Mezőgazdasági körkép Teljes gőzzel Az egerszalóki Vörös Csillag Tsz 30 hektáros búzatáblájáb an a vegyszeres gyomíriást végzik. (Fotó: Perl Márton) Ügy vélem, nem gerjesztek vitát a mezőgazdaságban dol­gozó pályatársaim között, amikor azt állítom, hogy a zöldségtermesztés összetet­tebb, szakmailag igényesebb feladat, mint a kukorica, vagy a búza termesztése. A tudományos és technikai is­meretek sokasága kell per­sze ahhoz is, hogy a búza ter­mésátlagai — különösen az elért szintet figyelembe véve — emelkedjenek, de néhány nagyon jól képzett’ szakem­ber már garancia arra, hogy ezeket az ismereteket a ter­melésben érvényesítsék. A kertészet kényesebb ága­zat. Fólia vagy üveg alatt védjük a növényt a külső behatásoktól — tudni kell jól védeni! —, mesterségesen pótoljuk a csapadékot és a hiányzó meleget — ehhez is érteni kell —, és sokkal bo­nyolultabb a növényvédelem is. A kockázat is nagyobb a kertészetben. Hg nem sike­rül valami a szabadföldi pa­radicsom egyetlen négyzet­méterén. legföljebb 3—i nö­vényt veszítünk vele. Meleg­házban a duplája, árban leg­alább öt-hatszorosa veszik. Ezért is mondják szívesen a kertészek: itt minden lépés­hez, minden munkafolya­mathoz szakértelem kell. KÉT ÉVSZÁZAD TAPASZTALATAI Jó' szervezett központi in­tézkedések sora segíti most a zöldségtermesztés bővíté­sét Akik nem rendelkeznek még eégendő tapasztalattal, azoknak szeretném elmonda­ni a Szegedhez tartozó mi- hál;,'kerti nagyüzemi és ház­táji kertészet példáira tá­maszkodva. hogy a szakérte­lem tiiegsokpcrozhatja a be­lefektetett pénz és fáradság hasznát A mi szövetkeze­tünk abban a szerencsés A nemzetközi ifjúsági szo'idaritás napja Bandung: 1955-ben ebben az indonéz városban ült ösz- sze az afro-ázsiai országok első konferenciája, hogy hi­tei tegyen a gyarmatosítás elleni harc, a népek szabad, független fejlődése mellett. A résztvevők, a gyarmati sor­ból csak nemrégen felszaba­dult országok képviselői ott határozták el, hogy április 24-ét a gyarmati ifjúság nap­jává nyilvánítják. A kolonializmus ellen ví­vott harc, az egyre szélese­dő, tettekben megnyilvánult szolidaritás alapvetően meg­változtatta a gyarmati világ akkori képét. A hetvenes évek elején már az egykori gyarmatok többsége függet­len állammá lett. Az egykori gyarmati fiatalok nagy része tehát már szabad országban élt, de korántsem szabadon. A névleges függetlenség még nem hozta meg a gyarmati iga alól felszabadult népek­nek a tényleges szabadságot. Az évszázados gyarmatosítás sötét örökségei, az elmara­dottság, a kulturálatlanság súlyos koloneait viselő népek­nek meg kell vívniuk a ma­guk harcát az egykori ki­zsákmányolok új köntösbe öltöztetett törekvéseivel. Ezért nem csökkenhetett egy pillanatra sem a nemzet­közi szolidaritás ereje, sőt a világpolitika erővonalainak változásaival csak növeke­dett jelentősége. A harc azonban túlnőtt az egykori kereteken, a szolida­ritás eszméje és gyakorlata már nem korlátozódhatott csupán a még gyarmati sor­ban élő fiatalokra, hanem szükségszerűen terjedt ki az ifjúságot sújtó mindenfajta elnyomás . elleni harcra. Emiatt nyilvánították 1972- hen a gyarmati ifjúság harci napiát nemzetközi ifjúsági szol!daritási nappá, amikor a világ haladó fiataljai ú'ból közösséget vállalnak azokkal az ifjakkal, akik éle*lia'ái- harcot vívnak az imperializ­mus, a fasizmus, a fajüldö­zés, a neokolonializmus erői­re! Ázsiában, Afrikában. WAmerikában. (KS) helyzetben volt és van, hogy hagyományos zöldségtermelő területen alakult. A szakér­telem az 1700-as évektől da- tálhatóan generációról gene­rációra hagyományozódott, és közben mindig gyarapo­dott. Bár a város közelében alakult ki ez a körzet, nem a városellátást szolgálta, in­kább ipari feldolgozásra al­kalmas növényeket, dohányt es fűszerpaprikát — termelt, és későbbi fejlődését is az ipar és a nagykereskedelem határozta meg. Amikor a szövetkezet megalakult, a re­tek. a saláta, a sárgarépa és a fűszerpaprika-palánta már országos hírűvé tette az itte­niek munkáját. A szövetke­zetnek csak föl kellett is­mernie a gazdag örökséget és megtennie mindent, hogy a meglevő szakértelem to­vább gyarapodjék. A Kertészeti Egyetem zöld­ségtermesztési tanszéke So­mos András akadémikus ré­vén személyes kapcsolatot tartott a mihálytelekiekkel. Ez a kapcsolat állandó to­vábbképzést, az újabb isme­retek igen gyors áramlását jelentette. A termelőszövet­kezet maga szervezte később az előadásokat és tapaszta­latcseréket, törekvését min­dig tömeges érdeklődés kí­sérte. A háztáji és a nagy­üzem között a szövetkezet fennállása óta teljes volt az összhang. AZ ÖRÖKSÉGET GYARAPÍTANI KELL Említettem, hogy gazdag hagyományt örökölt a szö­vetkezet, de nem állhatott meg az örökség színvonalán. A fóliaalagutat magas fólia­sátrakkal egészítette ki, a termálprogram pedig korsze­rű hajtatóházat hozott. Ha akartuk volna, akkor se tud­tuk volna megakadályozni, hogy a nagyüzemben alkal­mazott új termelési módsze­rek át ne szivárogjanak a kiskertekbe. Természetesen nem is akartuk, inkább se­gítettük. Mégis el kell mon­danom, hogy a magas fólia­sátrak alkalmazása után 5 év telt el, mire otthon is' ilyet épített magának, aki előnyé­ről a szövetkezetben nap mint nap meggyőződhetett. Sok oka van ennek, magya­rázatul azt említem csak, hogy amig a retekben jó üz­letet láttak, nem is volt szükségük ilyen’ fóliasátrak­ra. Végeredményben a ha­Két esztendeje keresett cikk a hatvani nápolyi, amit színes fóliacsomagolásban forgalmaz a Borsod—Heves megyei Élelmiszer Nagyke­reskedelmi Vállalat. A cit­rom- és csokoládéízű tölte­lékkel készült ostyalapok na­pi termelése utóbb rendsze­resen tizenegy mázsa volt, s a frissen csomagolt áruból tavaly például 100 tonnányit az NDK is megvásárolt. A finom csemege előállításához annak idején drága gépsort vett a hatvani kenyérgyárat fenntartó Heves megyei Sü­tőipari Vállalat. Különösebb baj nem is volt az osztrák Haas-cégtől származó sütő­automatával, krémkeverő vei, kenőgéppel, hűtővel, vágó­val és csomagolóval. Keze­lésüket a beosztott munkás­asszonyok hamar elsajátí­tották, s maximálisra nőtt a készáru előállítása. Gond inkább abból keletkezett, hogy a fűtéshez palackos gázt használtak, amiből na­gyon rapszódikus volt az el­látás. Kaszás Kálmán kiren­deltségvezető szerint olykor napokra leállt az üzem, szü­netelt a nápolyi készítése Hatvanban. Pedig a gépekbe fektetett két és fél millió fo­rint mihamar gazdaságosnak bizonyult. Annyi pénzt ho­zott a megyei vállalat kasz- szájába, hogy korszerűsíteni 'ehetett belőle több sütőüze- net. ★ A piac azonban szeszélyes. Többnyire függvénye a fo­gyasztók ízlésének, igényé­nek. Múlt esztendő végére gyományos piacérzékenység kényszerítette tagjainkat és a szövetkezethez nem is kötődő kertészeket, hogy új mód­szert alkalmazzanak. Sokáig biztos jövedelmet hozott a Karsai József által kifundált ötlet: a retek és a fűszerpap­rika magját egyszerre vetet­ték el. Amikor a retket föl­szedték, akkor kezdett fej­lődni a paprikapalánta — erre azonban az alacsony fó- liaalagút is megfelelt. Ami­kor piaci bonyodalmak tá­madtak a retek körül — má­ig sajnálom, hogy nem sike­rült megoldanunk —, akkor kezdtek paradicsomot és paprikát is termelni, de eh­hez már kellett a magas fó­lia. Végeredményben lemá­solták az üzemi módszert, és mi segítettük a másolást. Va­gonszámra rendeltük a hoz­závaló feszítöbordákat és a fóliát is. A termálvízfelhasz­nálás előnyös tapasztalatait úgy hasznosították, hogy fű­teni kezdték fóliasátraikat. A PÉLDA NEM MÁSOLHATÓ A magas fólia és az új nö­vények termesztése azonban más növényvédelmi munkát, nagyobb fegyelmet, nagyobb pontosságot is kíván. A nö­vényvédelmet nehéz ellesni, hiszen kevés ember végzi. Nem is elegendő a „ránézé- ses” tájékozódás, hiszen a növényvédő szerek többsége veszélyes méreg. Ezért leg­utóbbi tanfolyamaink témá­jául jelentős részben a vegy­szerek alkalmazásához szük­séges ismereteket választot­tuk. Fölmerül a kérdés: mit hasznosíthat mindebből az a gazdaság, amelyik csak most kezd zöldséget termelni? A példa semmiképpen nem má­solható, de a belőle kitűnő szemlélet, problémamegkö­zelítés talán használható új ötleteket is szülhet. Taná­csunk csak az lehet: a zöld­ségtermesztéshez az átlagos­nál lényegesen több szakér­telem kell, és tanulni min­dig olcsóbb, mint saját ká­runkon tapasztalni. Egyetlen példa a szakma iránti igen nagy fokú érdeklődésre, ta­nulási vágyra: az országos szervezésű fóliás tanfolyam soron következő bemutatójá­ra 600 résztvevőt várunk. Borthaiser Antal a szegedi Új Élet Tsz főkertésze így állt elő az a helyzet, hogy a gazdaságosság szintjének megtartása végett a válasz­ték bővítése mellett döntött a vállalat igazgatósága. Ez­tán krémmel töltött rúdos- tyát is gyártunk, valamint többet adunk a termékek küllemére, csomagolására, adták ki a jelszót. S a ter­vek megvalósításával nem késlekedtek. Korábbi part­nerüktől, a Haas-cégtől újabb sütőautomatát szerez­tek be, Olaszországból pedig csomagológépet rendeltek, amely tálcán lefedve, színes felirattal „homlokán” dobja ki a dobozolt, ízletes cseme­gét. Az új sütőgép azonban nem jelent majd dupla ter­melést, bár a kísérleti gyár­tás megindult, s ropogtatva az ostyarúdakat, magunk is meggyőződtünk: jó ügyre ál­dozott a vállalatvezetés. A mostani, egymillió forintos fejlesztés, valamint a cso- magolóra költött másik mil­lió csak akkor kettőzi meg a nápolyi készítését, ha a gépsor közbeeső darabjait — keverő, kenő. hűtő. vágó — szintén megduplázzák. Erre azonban pillanatnyilag nincs fedezet, így Jacsó Katalin technikai felügyelő szerint a kétféle csemegéből legjobb esetben napi 16—17 mázsát tudnak gyártani. ★ Jelenleg persze ez sem va lóság! Mint lejegyeztük, egyelőre próbaüzemelés fo­lyik, szakemberek és betaní­tott munkásnők a citromos, csokoládés rúdostya elöállí­A lassú felmelegedés, a száraz idő minden embert és gépet a határba parancsolt a mezőgazdaságban. Van ten­nivaló bőven, hiszen a cu­korrépa vetése mintegy két hetet késett, csakúgy, mint a lucernatelepítés, a vegyszeres gyomirtás, vagy a kukorica talajelőkészítése. Az időjá­rás hatására a megye min­den részén javult a belvíz­helyzet s a fagyveszély is mérséklődött. Enneg ellené­re több helyen kellett úgy­nevezett táblaátcsoportosítá­sokat végrehajtani, hogy a már száraz területeken meg­kezdhessék a munkát. Éjjel-nappal dolgoznak a vetőgépele a Tarnamente Egyesült Ter­melőszövetkezet földjein. A 250 hektár cukorrépából 110- et már elvetettek, de a föld­be került az a 210 hektár ta­vaszi árpa is, ami az eső mi­att eddig elmaradt. Bár kis­sé későn kezdtek a gazdaság­ban a lucernatelepítéshez, de most annál nagyobb erőket összpontosítanak erre a terü­letre. így tervek szerint a hónap végére mind a 450 hektárral végeznek. A nádudvari rendszerben termelt kukorica vetésterü­lete az idén mintegy 600 hektár lesz. A talajelőkészí­tés itt is a végéhez közele­dik, sőt a felszabaduló vető­gépek néhol már beálltak ezekbe a táblákba is. A kertészet fóliasátrai alatt, az utóbbi hónapokban tásának csínját-bínját sajá­títják el. Két héten belül kö­veti ezt a cikk engedélyezte­tése. Vizsgálja a KERMI, a KÖJÁL, a helyi tanács ke­reskedelmi csoportja pedig azt nézi meg, hogy a vállalat a cikk árának kalkulációjá­nál belül maradt-e a „tisz­tességes haszon” keretein. Vagyis mindent egybevetve, kell még másfél hónap, amíg a hatvani kenyérgyár ostya­üzemének új terméke eljut a boltokba, az édességet ked­velők kezébe. S ez alatt va­lamilyen nevet is találni kell a „gyereknek”. A minőség és'gusztusos csomagolás mel­lett ez sem lekicsinylendő feladat. Egy jó, hangzatos fantázianév aranyat ér, gyor­san népsíerűsíti a különböző cikkeket. Ezzel számolnak a vállalatnál, miként a további fejlesztést szintén latolgat­ják. Az úton nem lehet meg­állni. A kétműszakos, har­minc embert foglalkoztató nápolyigyártást csak akkor lehet meghonosítani, a ter­melést kétszeresére növelni, ha a gépsor hiányzó darab­jait mielőbb megvásárolják. Emlegették továbbá látoga­tásunk alkalmával az üzem­ben, hogy bizony elkelne a telep bővítése. A megye harmadik legnagyobb ke­nyérgyára hamar kinőtte ru­háját, megnövekedett és gaz­dasági szempontból is izgal­mas feladatát csak a falak „tágításával” lesz képes úgy ellátni, hogy a dolgozók munkakörülménye ne romol­ják. (moldvay) több millió palántát neveltek az asszonyok, és a korai ka­ralábét, káposztát, már a jö- vő héten kiültetik. Ezt kö' vetik majd a paprika, para­dicsom és az egyéb — fagy" ra érzékenyebb ■— zöldségfé­lék. Felmérték a belvíz okozta károkat is. Eszerint nem ke­vesebb, mint 340 hektár őszi búza, több mint 400 hektár árpa pusztult ki véglegesen, de a repce is szenvedett rész­leges károsodást. A szövet­kezet agronómusai most egy terven dolgoznak, hogy mi­ként lehetne a kiesést PÓtoI- ni, illetve hogy ezeket a te­rületeket hogyan hasznosít­hatnák. A növényvédelemben dol­gozó traktorosoknak, szak­munkásoknak és agrármér­nököknek is nyújtott mű­szakjuk van mostanában. Több száz hektáron kell a vegyszeres gyomirtást mi­előbb befejezni, mivel a me­leg hatására ismét gyors nö­vekedésnek indult az őszi gabona. Ennek érdekében a földi permetezőgépek mellett igénybe vették az RNA heli­kopterét is. Ugyancsak ezek­re a brigádokra vár a nap­raforgó és a kertészeti terü­letek talajfertőtlenítése, elő­készítése is. Nagyon kellett a io idő — mondta a telefonban Molnár János, a bátori téesz elnöke. — A mi területünkön legnagyobb gond a völgyek, domboldalak elvizesedése. ötven nap alatt ugyanis 237 milliméter csapadék hullott ezen a vidéken, ami a sok­éves átlag háromszorosa. Emiatt a 171 hektár árpának mintegy 80 százalékát, tud­tuk csak elvetni. Most már azt várjuk, hogy a többi te­rületünkön is szikkadjon a .talaj, de sajnos a késést csak részben tudjuk behozni. Bi­zonyos területátcsoportosí­tással hozzáfoghatunk a jövő héten a kukorica vetéséhez is — mondta végezetül ú elnök. Átányban kedvezőbb helyzet, de bizonyos tábla­cserékre itt is szükség lesz. A 200 hektár árpa vetése után a gépek már a cukor­répamagot szórják a földbe. A kukoricaföldeken, miután végeztek a fertőtlenítéssel és a talajelőkészítéssel, szintén elkezdődik a vetés, amit jó idő esetén 7—10 nap alatt be­fejezhetnek. Még mindig viz alatt 29 hektár a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet­ben. Amint azt Visontai László elnök elmondta a búza vegyszeres gyomirtása 400 hektáron befejeződött, de folytatni nem tudják ezt a munkát, mert a lassan már szárba szökkenő növénynek többet árt, mint használ ez a vegyszer. Száztíz hektáron földben a tavaszi árpa, és folyamatosan végzik a 20 hektár mustár és a 43 hektár csillagfürt veté­sét is. A magas talajvíz, s a lassú száradás miatt lassan halad a burgonya vetés. Ed­dig a százhektáros terület egyötödén végeztek ezzel a munkával. A többi gazdasághoz ha­sonlóan itt is fertőtlenítik, készítik elő a talajt a vető­mag befogadására. A szőlők­ben a metszést követő vegy­szeres gyomirtást is befejez­ték, jelenleg pedig a tám- rendszer javításán és az új telepítésű területek kordon­rendszerén dolgoznak a bri­gádok. ■ir A mezőgazdasági üzemek — úgy tűnik — jól felkészültek a tavaszi munkacsúcsra. A megyei AGROKER-nél ugyanis számottevően nem emelkedett a forgalom, de ennek ellenére a vállalat ki­egészítette alkatrész- és gép­készletét. A telepekről bár­mikor tudnak szállítani kü­lönböző vetőgépeket MTZ 80-as szovjet traktorokat, permetezőberendezéseket és gumiabroncsokat. Van ele­gendő műtrágya és növény- is a raktárakban. ziráki Péter ' 1977. április 23., szomaat jí IVeve is lesz a gyereknek r Uj gépek, új cikk a hatvani nápolyiüzemben A Búzakalász Termelőszövetkezetben Bazsó Gábor tölti fel vetőmaggal a gép tartályait. (Fotó: Tóth Gizella)

Next

/
Thumbnails
Contents