Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
Pókfoci új magyar film 0 Értelmetlen az a pókíoci, amelynek bemutatására a filmben ábrázolt építőipari szakközépiskola erőt fitogtató testnevelő tanára kényszeríti diákjait. Durva is a játék, hiányzik belőle a foci minden szépsége, leleménye. A kamasz iskolás-pókok négykézláb mászva, tülekedve, egymást rúgva, taposva passzolják a labdát a szűk tornateremben. És sportszerűtlen, szabálytalan is, egy igazi bíró bizony lefújná a mérkőzést. Mint ahogyan le kell „fújnia" valakinek a tantestület „pókfociját", ezt a kisszerű játékot, amelyet a gyerekekkel és egymással űznek az iskola vezetői, tanárai Rózsa János új filmjében. Sietek hozzátenni: jókedvű iróniával, olykor diá- kos humorral átszőtt, szatirikus hagvételű filmjében. Bár a Kardos István szellemes forgatókönyvéből készült új magyar film színhelye vitathatatlanul egy iskola. ám mondanivalója túlnő egy tantestület keretein. A Pókfoci kihegyezett szituációi ugyanis igazak, felismerhetők, és ily módon be- helyettesíthetőek más közeg —, üzem, vállalat, vagy hivatal .—1 életébe. A film mondanivalója, igazsága tehát általános érvényű. Az igazgatót alakító Madaras Balázs József, s az Péter egyik tanár: Egy építőipari szakközép- iskola falain még alig száradt meg a vakolat, de már névadó ünnepséget tartanak. A tanulók és a nevelők együtt szereltek, festettek, tetőt fedtek, takarítottak, így most jogosnak látszik a büszkeség, s jogosnak, hogy az igazgató sorra megjutalmazza az iskola tanárait, a patronáló üzem vezetője pedig — megjutalmazza az igazgatót. Minden nagyon szép, minden nagyon jó — olvasható ki a családias hangulatból, a poharak gyakori koccanásaiból, ám egy telefon megzavarja az ünnepséget. A felettes hatóságok szakmai felmérést kérnek az iskolától. Az eredmény lesújtó. Kiderül, hogy egy kivételével, a szaktanárok minősíthetetlenül gyenge munkát végeztek, a feladatlapok többsége üresen maradt, a diákok még a kérdéseket sem értették. Ezen • a kudarcon méretik meg a filmbéli tantestület: tagjai képesek-e önkritikusan beismerni saját gyengeségüket? Kevesen néznek önmagukba, elsősorban Éva, a magyartanár, aki még azt is megakadályozza, hogy kétségbeesett férje meghamisítsa az eredményt. A film szándéka egyértelmű: az iskolai konfliktus ábrázolásával hétköznapjaink közéleti tisztaságát, az emberi helytállást, a valódi és a. látszateredmények közötti különbséget és a vezetés stílusát állítja középpontba. Mert látszateredmény az bizony, ha a csinosítási versenyben, szüretelésben, vagy más társadalmi munkában élen járó oktatási intézmény éppen a számukra legfontosabbat, az oktatást hanyagolja el. Sok ötletről tanúskodnak a film ironikus képsorai. Olykor még zsúfoltnak is tűnik a történet, talán a szükségesnél több ellentétet villant fel és ezért adós marad a háttér bemutatásával. Az iskolaigazgató magánéletéről például semmit nem tudunk meg. Pedig hasznos lett volna jelezni, hogyan jutott idáig ez az ember, miért lett belőle hatalmaskodó és könyörtelen zsarnok, amolyan mosolygós farkas, aki éppen üres kedélyeskedéseivel, a tehetségekre féltékeny butaságával, bratyizó modoráyal a legveszélyesebb. Az igazi leckét tulajdonképpen nem is a felettesek szakmai felmérése, hanem az igazgató önigazoló vezetési módszere adja fel. Hogy a kudarctól elterelje a figyelmet, a diákparlamenten bedob egy jelentéktelen ügyet, jó nagyra felfújja, és máris fegyelmi tárgyalást játszik az egész iskola. Az igazgató demagóg szólamokkal manipulálja a Miniszteri rendelet kulturális értékű tárgyak külföldre viteléről és külföldi kiállításáról Az idő múltával részben már elavultak azok a jogszabályok, amelyek meghatározták, milyen kulturális értékű tárgyakat lehet kivinni külföldre, s hogy különböző intézmények, magánszemélyek milyen feltételek mellett rendezhetnek országainkon túl kiállítást. A kulturális miniszter új rendeletében pontosan megfogalmazták, mi tekinthető kulturális értékű tárgynak. Eszerint a rendelet vonatkozik a képző- és iparművészeti alkotásokra, műtárgyakra — például a festményekre, grafikákra, szobrokra, domborművekre, plakettekre, szőnyegekre, falikárpitokra, bútorokra, kerámiákra és ötvösművészeti tárgyakra — a történeti értékű néprajzi, nép- művészeti és numizmatikai tárgyakra, a régészeti és történeti emlékekre, a tudományok és a technika történetének tárgyi dokumentumaira. Ugyancsak kiviteli engedély szükséges az 1957 előtt előállított könyvek, folyóiratok, hírlapok, egyéb időszaki kiadványok,. térképek, metszetek, plakátok, könyvjellegű kéziratok — antikváriák — külföldre viteléhez. A rendelet egyik fontos elve, hogy a kulturális értékű tárgyak kiviteléhez azok az intézmények adják meg az engedélyt, ahol a legszakszerűbben tudnak véleményt nyilvánítani. így például magyar eredetű képző- művészeti alkotásról a Magyar Nemzeti Galéria, külföldi eredetű képzőművészeti alkotás és régészeti emlék kiviteléről a Szépművészeti Múzeum dönt. Iparművészeti alkotás, valamint keletázsiai eredetű műtárgy külföldre viteléért az Iparművészeti Múzeumhoz lehet fordulni. Népművészeti alkotások, néprajzi tárgyak ki- . viteléhez a Néprajzi Múzeum ad engedélyt. Magyar- országi régészeti emlékek, magyar történelmi tárgyi emlékek, valamint pénzérmék és egyéb numizmatikai tárgyak országhatáron túli viteléről a Magyar Nemzeti Múzeum dönt diákokat, a tantestületet, és mi, a nézők, érdeklődéssel figyeljük, ki és hogyan vizsgázik, hogyan tud ellenállni, tiszta, becsületes maradni. Csak a magyartanárnő képes nemet mondani — vállalva így a családi viszályt is — kilép a rosszízű és nevetséges fegyelmiből, amely éppen az iskola legjobb tanára ellen irányul. Aki még csak védekezni sem tud, hiszen diákjaival éppen ez időben az országos versenyen szerzi a rangos helyezéseket. A nevetséges fegyelmi ügyet, mint elterelő akciót, nagy komolyan tárgyalják, rekonstruálják - a pofont, amelyre az „áldozat” sem emlékszik, míg végül is felmentéssel zárul a vizsgálat. Ismét jó alkalom kínálkozik hát egymás ünneplésére, hiszen a veszély elmúlt és a füstje sem szivárgott ki az iskola falai közül... s Ragályi Elemér minden apróságra figyelő kamerája elsősorban az ellentétekre épít és az arcok, a Szituációk bemutatásával remekel. A színes, mozgalmas képsorok visszatérő ■ refrénje figyelmeztet: milyen veszéllyel jár, ha a modern, ,,összkomfortosiskolában a régi, az elavult módszerek, az avitt emberi kapcsolatok uralkodnak. Madaras József kiskirály- kodó igazgatója jó alakítás, Halász Judit magyartanárnője a hivatástudat őszinte, emberi portréja, tetszett Koltai Róbert őrmesterkedő testnevelő tanára, és tetszettek a tehetséges gyerekszereplők. Bródy János zenéje, a Fonográf együttes játéka jól egészíti ki a film szatirikus hanvételét. Márkusz László A kérdés: melyik zsebből? Zöld utat kapott az egri 10-es iskola Csak százezret kér az egri 10-es iskola tantestülete. Mit keres a „csak” egy ilyen számadat mellett, kérdezheti joggal bárki, főleg ha az is tudomására jut, hogy forintról van szó. Nem kis összeg, meg kell hagyni még egy város, egy megyeszékhely költségvetésében sem, akkor, ha nincs betervezve arra, amire kellene és mégis elő kellene teremteni a kérés indokoltsága miatt. Hogy mire kell ez a pénz? ‘ Az egri 10-es számú általános iskola tornaterem-hiányának megszüntetésére. — De hiszen a 10-es iskola testnevelés tagozatos osztályokat működtet már hetedik éve! — lehetne ismét közbevetni. így igaz, sőt három éve már nyolc osztály tanulóit nevelik tagozatos tantervek szerint. És éppen ez a hiányosság forrása. Több a testnevelésórák száma annál, amennyit egy héten egy kis méretű tornateremben tarthatnak, pedig már reggel héttől is vannak órák. így aztán az alsó tagozat nem szakosított osztályai vagy a tanteremben, vagy a folyosón tornásznak, ha rossz az idő, ha nem mehetnek ki a szabadba. Szükség van még egy teremre, ezt nem is vitatja senki. — Százezerből tornaterem? Nevetséges! Ez is igaz. Mégis azt mondhatjuk, hogy az iskola gondjainak megszüntetéséhez már csak ennyi pénzt kell előteremteni. • ■ • Amióta létrejött a tagozat, Király Györgyné igazgató azon töri a fejét, hogyan lehetne rábukkanni a megoldásra. Idén februárban elerkezett a pillanat, amikor cselekedhetett. Az iskola Kertész úti részén ugyanis van egy régi épületrész. Ezt kellene rendbe hozni, átalakítani kondicionáló teremmé, öltözővé, mosdóvá. Olyan vállalatokat, üzemeket keresett fel, melyekkel régi, jó kapcsolatban áll az iskola, meg volt olyan helyen is, ahová most fordult először kéréssel. És bárhová ment, mindenütt készséggel hallgatták meg kérését, mindenütt felajánlották: segítenek az iskolának. A Heves megyei Beruházási Vállalat „Csebokszári" szocialista brigádja március 1-re társadalmi munkában elkészítette az átalakítás részletes terveit. (Értéke 15 ezer forint). A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a kőműves, ács, tetőfedő, szobafestő, vízvezetékszerelő munkákra tett társadalmi felajánlást. (Értéke 100—150 ezer forint). A Csepel Autó egri gyáregységének „Augusztus 20" és „Bláthy Ottó" szocialista brigádja vállalta a villanyszerelést, valamint a nem szakmunka jellegű aljzatfeltörést, bontást társadalmi munkában. (Értéke 15 ezer forint). A KAEV a lakatosszerkezeti, a T1GÁZ a gázszerelési munkát szintén társadalmi munkában végzi majd el. (Értéke 16 ezer forint). Csak az anyagköltséget kell tehát előteremteni, és már készülhet is a nagyon fontos terem, amely nemcsak az iskola tanulóinak, hanem az Eger SE fiú tornászainak is otthont adhat, ha felépül. • ■ • — Ha pár nappal korábban kérdez, még azt mondtam volna, hogy 130 ezer forint hiányzik — fogadott Király Györgyné. — Ez az összeg is csökkent. Tanulóinknak a városért végzett múlt évi társadalmi munkáját a tanács elsőnek értékelte Eger iskolái között, s ennek jutalma 30 ezer forint. Természetesen a legszükségesebbre, a tornaterem elkészítésére fordítjuk a pénzt. Ha összeadjuk a társadalmi munkáért kapott összeget a felajánlások értékével, kiderül, hogy az egész költségnek kevesebb mint egy- harmada a kérdéses 100 ezer forint. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ennyi önzetlenségnek, ilyen segítőkészségnek kényszerítő ereje van. A városi tanács művelődésügyi osztályán megtudtuk, hogy zöld utat kapott ez az építkezés. Csak az a kérdés még, hogy melyik ..zsebből’ keríti elő a pénzügyi osztály a forintokat. Hamarosan megszületik a vezetői döntés — mondták. ■ • A döntésre nem kellett sokáig várnii A városi tanács a kérés és a példamutató társadalmi megmozdulás súlyának, fontosságának megfelelő gyorsasággal intézkedett — A százezer forintot megkapta a 10-es iskola — újságolta pénteken Kocsis Sándor, a városi tanács elnökhelyettese az örömteli hírt a következőkkel toldotta meg: — a megyei tanács művelődésügyi osztálya a kondicionáló terem felszereléseinek megvásárlásához ötvenezer forinttal járult hozzá. Virág Tibor Uj tantervek szerint Segít az Iskolaráriio és az IsMatelevízió A szakmunkásképző intézetekben közismereti tárgyakat már ez év szeptemberétől az új tantervek szerint tanítják a pedagógusok, s a jövő év szeptemberében megkezdődik az általános és középiskolai új tantervek bevezetése is. Hogy a pedagógusok idejében felkészülhessenek a dokumentumok gyakorlati feldolgozására, az elkövetkező hónapok, illetve az 1977—78-as tanév továbbképzési programjainak középpontjában az új tantervek megismertetése áll. Tavasz- szal az általánds iskolák, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképzők igazgatói és szakmai munkaközösségi vezetői megyei szervezésű továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. A tanfolyamokhoz az Országos Pedagógiai Intézet rendelkezésre bocsátja az új dokumentumokat és a különböző írásos segédanyagokat. Bekapcsolódik a pedagógusok továbbképzésébe az Iskolarádió és az Iskolatelevízió is. Az Iskolarádió 30, egyenként 30 perces adásban igyekszik megismertetni az új tantervek leglényegesebb pontjaival és gondolataival a gyakorló pedagógusokat. E műsorokat a rádió három szakaszban sugározza. Az első öt adásra a tavaszi szünetben kerül sor. Ezek a bevezető jellegű adások — a megújult katedraműsor keretében — az új tantervek legáltalánosabb jellemzőivel foglalkozik. Az Oktatási Minisztérium mind a harminc adást magnószalagon sokszorosítja és a sorozatokat — magnetofon- készülékkel együtt — átadja a továbbképző intézeteknek. Onnan a tantestületek, a szakmai munkaközösségek, a pedagógusok azokat kikölcsönözhetik. A televízió a „Pedagógusok fóruma” adásain, önálló rovatban rendszeresen foglalkozik az új tantervekkeL (MTI) FENAKEL JUDIT: Egy gavallér Pesten 3. Erre azonban nem volt idő, mert Sztankót nem merte tovább magára hagyni. Fél háromkor olvasták fel az első kérdést, amit írásban nyújtottak be az elnökségnek. Most kellene ' valamit kitalálni. A köhögést nem lehetett újra játszani. Elképzelhető például egy gyomorgörcs. A hasához . kap, felnyög és ki vánszorog. Elvetette. Délelőtt köhögés, délután gyomorgörcs, Sztankó azonnal átlátna a szitán. Már sajnálta, hogy azt a jó kis köhögést elherdálta egy másfél perces telefonbeszélgetésre. Mondjuk elkéredzkedne Sztankótól. Egyenes, férfias őszinteséggel. Mihály bátyám, ez egy fontos ügy, nagy ügy, nekem oda kell mennem. Sztankó a hátára verne, kacsintana. Ha nagy ügy, kiskomám,' az más, a nagy ügy mindennél előbbre való. Fenét mondaná. Évek óta semmire se megy a nőkkel. Maid éppen ő nézné el, hogy tüsténtkedik a fiatal kakasa baromfiudvarban. Hát nem, Sztankót nem lehet beavatni. i Fél négykor gongütést hallott a fejében. Gabika ebben a percben belépett a presz- szóba. Megállt a lengőajtónál — van ott lengőajtó? — szőkén és illatosán, rozsda“ barna téli kosztümben, harsogó sárga blúzban... fenekén megfeszül a szoknya szövete, a száján készülődik a mosoly, szemében az öröm, kezében a simogatás. ö pedig itt kuksol bambán a ködsűrű cigarettafüstben, és sormintákat rajzol a jegyzetfüzetébe. Aztán rohanni fog a vonathoz, ami órákon át unalmasan zötyögteti őket, Sztankó hülye vicceket mesél, Erzsiké megmagyarázza izé professzor előadását. Tíz órakor lekászálódnak a peronról, a villamos valahol a kitérőben várakozik, negyed tizenegy, fél tizenegy. . .• Mari kibőgött szemmel. .. Tibikének fülgyulladása van, nem vették be a bölcsődébe, fizetés nélküli szabadság, csőd. A konvektor megint bedöglött, a cég telefonján nem lehet kivárni egy rohadt városi vonalat — más férfi mindent megtesz a családjáért — és jön az este, Tibiké belefárad a bőgésbe, és Mari teste hideg, hideg és izzadságszagú. Háromnegyed ötkor az elnök azt mondta: „A tárgyat nem tudtuk kimeríteni, tisztelt kollégák, de egymást igen.” A jogászok hálásan nevetgéltek. Még volt egy-két köszönjük az érdeklődést, meg köszönjük az alapos tájékoz* tatást,' aztán telefonszámokat, címeket cseréltek, mint ők a nyáron Gabival a Gabi—Ti- bi-ligetben, majd annak rendje-módja szerint szétszéledtek. — Ez a nap is elment a többivel — ropogtatta a csontjait Sztankó. — Azt hittem megveszem a rádiót a Zsigába. Kiderült, hogy Erzsiké is tervezett valami cipővásár- lást, de azért nem bánta hogy elmaradt, legalább hasznosan telt az idő. Sztankó le is vonta a tanulságot: — Az ilyen konzultációkból mindig tanul az ember. Tibor üres szemmel nézett maga elé. — Valami csoda kellene — morogta zavarosan. A másik kettő nem értette, de nem számított, mert jött a villamos és elnyelte őket. (Vége) Megnyitották Fcledy Gyula kiállítását A Heves és a Nógrád mer gyei Múzeumi Szervezetek között az elmúlt évek során tartalmas munkakapcsolat formálódott. Együttműködtek a palóckutatásban és arra törekedtek, hogy az ér* deklődőknek ízelítőt adja“ nak egymás kulturális tévé* kenységéből. Többek között így került sor pénteken délután — a Dobó István Vármúzeum klubtermében — Feledy Gyula Munkácsy-díjas salgótarjáni festőművész Karancs- lejtős 1944. című kiállításának megnyitására. A 25 litográfia emléket állít annak a bányászcsoportnak, amelyik az ország fasiszta megszállása után megtagadta az engedelmességet a német hódítóknak. A tárlatot Batta lstr>án, az MSZMP Nógrád megyei Bi“ zottságának osztályvezetője nyitotta meg. Az értékes műveket április 25-ig tekinthetik meg a művészetbarát .tok.
