Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Megkezdődött a szocialista brigádrezetők Y. országos tanácskozása (Folytatás az l. oldaltól) ban is. Biztosíték erre a ma­gyar munkásosztály, leg­jobbjainak. köztük a csepeli munkások kezdeményezésére mind szélesebben kibontako­zó versenymozgalom, amely Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! A közelmúltban ünnepel­tük fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából szocialis­ta rendszerünk erős és fon­tos intézményét, a munkás­őrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó pa­rasztokhoz, az alkalmazottak­hoz, a szocializmus igaz hí­veihez. hogy segítsék a mun­káshatalom, társadalmi ren­dünk. a magyar nép szocia­lista vívmányainak fegyveres védelmét A felhívás nem maradt pusztába kiáltott ezó: jóval többen jelentkez­tek, mint amennyit a mun­kásőrség meghatározott ke­rete be tudott volna fogadni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek. Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményé­nek, a szocialista brigádmoz­galomnak a képviselőivel ta­lálkozhatunk itt. A szocialista ferigádmozga!- mat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdemé­nyezték. hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kor­mányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már jog­gal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömegmozgalommá, sőt népmozgalommá vált. A munkásőrség, rendelte­tése szerint, népünk szocia­lista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista bri­gádmozgalom részvevői — hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy a hivatá­sukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társa­dalmi feladatokat is megol­danak, és művelik önmagu­kat. S bár a mozgalom még nincs egészen húszesztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsület­tel teljesítették azt, amire vállalkoztak: gyarapították a magyar nép szocialista vív­mányait. Mindez tükröződött a mos­tani, V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes, hogy a tanácsko­zást több hónapos munka előzte meg: a szocialista bri­gádok vezetői és tagjai előbb helyileg a termelő egységeknél, az üzemekben, majd ágazatonként és ipar­áganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az or­szágos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkí­vül fontos, aktív szerepet ját­szottak, hiszen tudvalevő, hogy a tanácskozást meg­előző időszakban nagyszerű kezdeményezés, új munka- verseny-mozgalom született. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozásának előkészületei tehát már az idei első negyedévi eredmé­nyekhez is nagyon pozitívan járultak hozzá. Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fog­ja szocialista építőmunkán­kat, a szocialista brigádmoz­galom kibővítését és maga­sabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívé­lyesen köszöntöm az érte­kezlet minden résztvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagy­szerű szocialista mozgalom egymillió nyolcszázezer tag­jának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának elvtársi üdvöz­letét, jókívánságait. Akik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes ©lapáüásbói és megközelít a Nagy Októberi Szociálist» Forradalom 00. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztályt, a társadalom legszélesebb rétegeit. A szocialista társadalom még nem fejlődött ki telje­sen, de máris jobb a legfej­tésben foglalkoztak a bri­gádmozgalom lényeges fel­adataival. Üj elgondolások és ötletek is felmerültek. A tapasztalatok összegezése az önök feladata, s ennek bizo­nyára eleget fognak tenni. Ezért a mozgalom egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány po­litikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekin­tette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos köz­lemény formájában nyilvá­nosságra is hozott. Elsőként a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai hely­zetéről szólok. Joggal meg­állapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete ki­egyensúlyozott, érvényesül a párt, a munkásosztály veze­tő szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd. A párt XI. kongresszusé“ nak útmutatásai alapján dol­gozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állás- foglalását, törekvéseit he­lyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egy­öntetű megértésre és támo­gatásra találtak munkásosz­tályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresz- szus határozatainak gyakor­lati megvalósításában is. Ez az eredményekben is meg­mutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai alapján, a szocialista demok­rácia kibontakoztatásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőmunka meg­felelő eredményeket hozott és ennek megfe'élőén javul­tak az életkörülményeik is. A párt kongresszusának ■politikai irányvonala, állás­foglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszahangra talált: kevés­sel a kongresszust követően a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa úgy foglalt ál­lást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az országgyűlési választá­sokon ennek megfelelő programmal lép .népünk elé. így is történt Az országgyű­lési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialis­ta társadalom építésének programját szavazatával is megerősítette, óriási többsé­gében egyetértőén fogadta és támogatta. Azóta más. nagyon fontos társadalmi eseményed: is történtek. Lezajlottak az iettebb kapitalista módszer­nél. Jobb, mert többet, em­beribbet és teljesebbet ígér­het és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legnemesebb törekvéseit. Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita. ágazati szakszervezeti kong­resszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIIT. kongressusa, majd a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezetek kongresszusai és megtartot­ták a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és ta­nácskozások szintén kifeje­zésre juttatták az egyetér­tést a párt XI. kongresszu­sának irányvonalával. Sőt valamennyi tömegszervezet és tömegmozgalom — ren­deltetésének megfelelően — már a kongresszusi határo­zatok gyakorlati végrehajtá­sával is foglalkozott. Megfe­lel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatá­sa, a fejiett szocialista tár­sadalom építésének program­ja alapján tovább erősödött népünk szocialista egysége és összeforrottsága. A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfele­lően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politi­kai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmé­nyek között ünnepelte meg egész népünk március 15-ét, az 1848-as forradalom év­fordulóját, március 21-ét, az 1919-es dicső Magyar Ta­nácsköztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünne­pünket, a felszabadulás nap­ját, április 4-ét. A forradal­mi ifjúsági napok kereté­ben ifjúságunk is méltó mó­don köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat Megállapíthatjuk tehát, —- s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó, ha tudják az irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság bel­politikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép él és dolgozik, amely a fejlett szo­cialista társadalom építésére összpontosítja erőit. Az idősebbek emlékeznek rá, hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz helyzetben volt a Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — és általában azok, akik nem hívei a szocializmusnak és a kommunizmusnak — a múlt év őszén „megemlékez­tek” az 1956-os ellenforra­dalomról, keresték a „haj­danvolt” időket. De csupán azt a következtetést tudták levonni, hogy Magyarorszá­gon nincs talaja más politi­kának, csak a je’enleginek. Ellenségeink állapították ezt meg, nem-mi, s azt hiszem, ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt. Ami a gazdasági és a kul­turális építés kérdéseit ille­ti: a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazda­sági és kulturális építést te jelent Aki a további kultúra felvirágzását óhajtja, annak elő kell segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen a gazdasági építés az alapja minden más tervünk valóra váltásának. Ha sikeresen vé­gezzük a gazdasági építő- munkát, akkor összes politi­kai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építés­ben nem mennek rendben a dolgok, akkor minden más elképzelésünk és reményünk csak elképzelés és remény marad. Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdaságii építés terén kü­lönleges nehézségekkel kel­lett megküzdenünk, nehéz fel­tételek között dolgoztunk. A nemzetközi gazdasági körül­mények az utóbbi eszten­dőkben számunkra hátrányo­san változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtot­ták bennünket. De ne felejt­sük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyöngeségei is hátráltattak minket Mindent egybevetve po­zitívumként állapíthatjuk meg, hogy az 1976-os nép- gazdasági terv fő iránya jő volt. Olyan célokat tűztünk ki és értünk el, mint az or­szág fizetési mérlegének ja­vítása, & belső felhasználás tervszerűbbé tétele. Előbbre léptünk az építésben is: a nemzeti jövedelem 3 száza­lékkal emelkedett, s nőtt az ipari termelés is. Sajnos az emlékezetes természeti csa­pások következtében a mező­gazdaságban terveink nem váltak valóra, ami természe­tesen visszahatott bizonyos feldolgozó iparágak eredmé­nyeire is. A fő irányt tekint­ve az 1976-os terveket ösz- szességében jól teljesítettük, bár néhány fontos mennyisé­gi mutatót sajnos nem ér­tünk el. Munkásosztályunk, szövet­kezeti parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az el­múlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogy 1976 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976-os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alap­jai szilárdak, amelyek nagy teherpróbákat is kibírnak. A múlt év — minden ne­hézségével együtt is — sta­bilitást és biztonságot jelen­tett a társadalom, és az em­berek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alap­ján, a körülményeket figye­lembe véve készült el az 1977. évi terv. amely a ta­valyinál nagyobb arányú fej­lesztést ír elő, hogy az 1976- os ütemveszteséget behozzuk, s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet 6—6,5, az ipari termelést 6. a mezőgazdasá­gi termelést mintegy 7—8 százalékkal kelj növelni. Az életszínvonal-emelkedésnek is meg kell haladnia a tava­lyi ütemet. A reáljövedelem 1976-ban országos átlagban körülbelül csak egy száza­lékkal - nőtt. Ez azt' jelenti,, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghalad­ta az átlagot Ebbe nem le­het és nem is kell belenyu­godnunk: ezért 1971-re a w- áljövedelem növekedését mintegy 3,5—f százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétle­nül meg is kell valósítanunkl Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók életszínvo­nalának állandóan emelked­nie kell, de azt igen. hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt viszont álljuk, s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó idei terveinkben is. Ezután az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezőjével, a lakáshelyzet­tel foglalkozott Kádár János. A Központi Bizottság átte­kintette az idei népgazdasá­gi terv első negyedévi telje­sítését is. Jobbára az indu­lás tapasztalataival foglal­koztunk, utánanézve, hogy mit hol lehet vagy kell iga­zítani. Az indulás nem rossz. S ebben természetesen sze­repe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyor­sabb ütemben készültek a tervek, hamarabb formálód­tak ki a vállalati üzemi el­képzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem tapasztaltunk olyan, januári helyben járást, bizonytalanságot, amihez ed­dig —■ sajnos -i* hozzá vol­tunk szokva. Az ipari terme­lés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még na­gyobb — a gépiparban 6,8, az építőiparban 10 százalékos ■— az emelkedés. Az ipar te­hát jól kezdte az ével A mezőgazdaságot nem na­gyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel, s ebből bizony már káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazda­ság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjai­nak azzal, hogy megmond­juk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték mun­kájukat örömmel szólok ar­ról is, hogy a mezőgazdaság jól felkészült az idei évre. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a tervezettnél 3 szá­zalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem le­het tudni, hogy milyen lesz például a kajszibaracktermés, de a kenyér előbbrevaló, s ha az őszi kalászosok rende­sen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Növekedett az állatenyész- tési kedv, javultak feltételei, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra, a népgazdasági szükséglet ki­elégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek a jelek olyan nehéz területen, mint a zöldségtermesztés, mert a szerződéses vállalások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sikerüljön teljesí­teni is. Az év indításának megfe­lelően alakult a dolgozók keresete is. Az első negyed­évben az ipari munkások munkabéralapja 6 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazot­tak — jövedelme 5 százalék­kal emelkedett, a kiskeres­kedelmi forgalom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt összegezve el­mondhatjuk, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása jól indult. Jel­szavunk, hogy a folytatás még jobb legyen! Mert az 1977. évi tervet tel­jesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredménye­kért, mert valójában ezen múlik az V. ötéves terv sor­sa is. A tavalyi esztendő és az Idei első negyedév tapasz­talatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy terveink reálisak, meg­felelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitikai és tár­sadalompolitikai céljainkat nem kell megváltoztatni. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e célokat elérjük, te­hát a termelést növeljük éf az életszínvonalat emelni tadjuk. A reálbér és reáljövedelem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. En­nek kapcsán azonban arról is szólni kell, hogy nálunk nem merev a fogyasztási cik­kek árszínvonala. Közgazda- sági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünk­ben, a fogyasztási cikkek között is vannak rögzített, li­mitált és szabadáras termé­kek. Ügy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpoliti­kát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, a reálbér nö­veléséről beszélünk, figye­lembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3,8—4 százalékos emelkedé­sét Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5—4 száza1 ékes reáljövedelem-növekedést A továbbiakban kijelentet­te: a párt programnyilatko­zatában megfogalmazott táv­lati céljaink és terveink ma- gasröptűek, bátrak és szé­pek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tenni-* valóinkat nagyon komolyait vesszük. — Nehéz Örökséget kap^ tunk 32 évvel ezelőtt — mondotta —, amikor orszá­gunk felszabadult és a sza­baddá vált nép harcolva és dolgozva építem kezdte sa-j ját hazáját, az új társadal­mat. Népünk azonban e har­minckét év alatt óriási tör­ténelmi hátrányt hozott be, a talán százéves lemaradást is bepótolt. De azért vagyunk kommunisták, azért a szo­cialista társadalmi rend hí­vei, nép érdekeinek szószó­lói, gondozói és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel 1 Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban kül­politikai kérdésekkel foglal­kozott. A béke negő. zésében változatlanul kulcsfontossá­gúnak minősítette földré­szünk biztonságának megszi­lárdítását. Hangsúlyozta, hogy hazánk ezért a helsinki alapelvek szellemében konk­rét kezdeményezéseket és gyakorlati lépéseket tett a múlt időszakban, híven ah­hoz az álláspontunkhoz, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát egységes egész­nek tekintjük, törekszünk ajánlásai megvalósítására és természetesen ugyanezt vár­juk a partnereinktől is. Pártunk Központi Bizott­ságának első titkára a Nagy Októberi Szocialista Fórra da­lom jelentőségét méltatta ez­után. amely a munkásosztály lenini pártjának vezetésével az Idén hatvan esztendeje győzött, a XX. század kor­szakalkotó eseménye, törté­nelmi fordulat az emberiség életében, jubileuma, a hala­dó világ ünnepe. Nekünk különösen közel áll szívünk­höz, hiszen nem kevesebb mint százezer magyar inter­nacionalista küzdött a közös eszmékért. Beszélt a csepe­liek által kezdeményezett és széles körben kibontakov it munkaverseny mozgalotnr >1, amely kifejezi népünk szo­cialista hazafiságát, in' na­cionalizmusát. a szovjet nép történelmi harcának és ered­ményeinek elismerését. Befejezésül jó égés-»- *get ..és sok sikert kívánt a ta­nácskozás résztvevőinek és az itt levőkön keresztül e "z dolgozó népünknek, am -ly- nek, méhében született ez a, mozgalom is. ★ Borsodi László, az ózdi ko­hászati üzemek előhengci ész szocialista brigádvezetőjének felszólalásával, befejeződött a szocialista brigádvez ők országos tanácskozásának el­ső napi munkája. A tanács­kozást, amely vasárnap reg­gel nyolc órakor folytató lik, az ország nagyon sok üzeme, intézménye és szocialista brigádja táviratban köszön­tötte, eredményes munkát kit vánva. S8TJ» április IX, wasáruags A Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában ülésezik a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása. (MTI Főt® — Tóth István felvétele — KSí Kádár János felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents