Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVUL évfolyam, 60. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. március 12., szombat Bukaresti Jelentésünk Romtalanítás, segélyszállítmányok, újabb intézkedések Jogi SOS, vagy több annál? AZ INTÉZMÉNYES NÉV­ADÁS természetesen nem ha­tározza meg törvényszerűen a munka lényegét. Nincs is értelme vitatni, vajon ta­lálhattak-e volna az illeté­kesek szerencsésebb és rö- videbb elnevezést, mint ezt: szakszervezeti jogsegélyszol­gálat. Első hallásra ugyanis valóban a sárga angyalok­nak becézett autósegély-szol- gálat fürge szerelői, a gyors­segély hirtelen nyújtott le­hetőségei jutnak az ember eszébe. De már tapasztalat­ból tudjuk, hogy a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat nem azonos valami jogi SOS-sel — rendkívüli ese­tekben, rendkívüli helyzet­ben azonnal készen álló jogi mentéssel. Ezúttal olyan intézmény született és vált rövid idő alatt általánosan népszerű­vé, amely következetes hét­köznapi aprómunkával, még­hozzá társadalmi keretek között végzett tevékenység­gel vált nélkülözhetetlenné. Nem tesz többet, mint az üzemben, a vállalatnál, a hivatalban tanácsokat ad azoknak a dolgozóknak a munkaidő szüneteiben, akik munkaügyi döntéseket vitat­nak, eltévedtek a társada­lombiztosítási rendelkezések sűrűjében, avagy otthon tá­madt jogi rendezésre váró családi bajuk, vagy örömük, mint mondiuk, egy váratlan örökség. Sőt, a szolgálat ke­retében már megjelentek a munkahelyeken a tanácsok kihelyezett ügyintézői, tiszt­viselői, mint az államigaz­gatás helyben működő kép­viselői. Jó ez a dolgozóknak, mert nem kell szabadságot kiven­nie ahhoz, ha valamiféle egyszerűbb ügyét elintézze, sőt ügyvédet sem kell fogad­nia — a munkahelyén tál­cán kapja a felvilágosítást, gyakran az intézkedést is. Jó ez a vállalatnak, mert haté­konyabban gazdálkodhat a munkaerővel. A haszon ter­mészetesen nem mérhető csupán ilyen közvetlen mó­don. A szakszervezeti jog­segélyszolgálat rendszere mindennél hatásosabb és gazdaságosabb politikai és erkölcsi kamatokat fizet: felkészültebbé teszi az em­bereket a közügyek szolgála­tára, intézésére, gazdagabbá teszi a jogtudatot, végered­ményben a szocialista de­mokratizmust erősíti. Indokolt volt tehát, ami­kor a kormány az 1975-ös kí­sérleti tapasztalatok meg­vizsgálása nyomán, a szak- szervezetekkel egyetértésben elrendelte a jogsegélyszol­gálat széles körű kiterjeszté­sét. A kormány most újra megvizsgálta a tapasztalato­kat N“m azért, mert kétel­kedik a szolgálat hasznossá­gában. Ellenkezőleg: azért, hogy újabb intézkedések szü­lessenek. Utasította az ille­tékes állami szerveket, hogy a szakszervezeti jogsegély- szolgálat teljes körű kiépíté­se érdekéebn körültekintően gondoskodjanak a személyi és tárgyi feltételekről. A KORMÁNY ALLÄS- FOGLALÁSABÓL egyértel­műen következik, hogy a szolgálat megtartja hasznos szakszervezeti, társadalmi jellegét, de az illetékes ál­lami szervek is felelősek a működés zavartalanságáért. Nehogy a szolgálat kiáltson bárhol is SOS-tl ‘ l. . i.) Pénteken a katasztrófa ál­tal kevésbé sújtott megyék­ből egyre több, elsősorban építőanyaggal teli szállít­mány érkezett Bukarestbe. Más városokból szakembe* rek, kőművesek, asztalosok, festők stb. érkeznek a fővá­rosi lakosság segítségére. Bu­karestben a lakosok tízezrei és a néphadsereg alakulatai hozzáfogtak az utak és jár­dák romtalanításához. Foko­zatosan helyreáll a közleke­dés is. Mind több és több ut­cát nyitnak meg, újabb és újabb autóbusz-, villamos- és trolibuszjárat Indult be. A még mindig súlyosan megrongált épületek kivéte­lével a főváros valamennyi lakásában, üzemében és in­tézményében zavartalan a villany- és gázszolgáltatás. A melegvízellátás is egyre in­kább kiterjed az egész vá­rosra. Pénteken is egyre több külföldi segélyszállítmány ér­kezett Bukarestbe, főként gyógyszerek és orvosi, egész­ségügyi berendezések. A Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bi­zottságának csütörtöki ülése elemezte a főváros helyzeté­nek normalizálására hozott párt- és kormányhatározatok teljesítését, és újabb intéz­Javul a közlekedési fe­gyelem — állapították meg az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács pénteki ülé­sén, ahol a KRESZ új sza­bályainak bevezetésével kap­csolatos tapasztalatokat ösz- szegezték és a közlekedés- biztonsági helyzet alakulását elemezték. Mindkét témát az 1975. évi adatok tükrében vizsgálták, s e'gyben meg­szabták a mind biztonságo­sabb közúti forgalom eléré­séhez a további feladatokat. A tanácskozáson — amelyen részt vett Földvári Aladár, a SZOT elnöke is — Benkei András belügyminiszter, az ' OKBT elnöke tartott beszá­molót és felszólalt Kiss De­zső' közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes is. Lényegében zavartalan volt a közúti közlekedés új szabályainak életbe lépteté­Szalay István, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se vezetésével pénteken ülést tartott Egerben a Heves me­gyei „ Közművelődési Bizott­ság. Az év első ilyen jellegű tanácskozásán részt vett Bú­zás Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese, Kovács János, az Egri Városi Pártbizottság titkára, Bíró Zoltán, a Kulturális Minisztérium osztályvezető­je, valamint a járási, városi művelődési osztályok vezetői is. Dr. Varga János, az Egri Városi Tanács elnöke és Romhányi László, a várszín­ház művészeti vezetője, az Agria ’77 nyári programjá­ról. illetve az előkészületek­kedóseket foganatosítottak a bukaresti problémák megol­dására. A tanácskozáson Ni­colas Ceausescu, az RKP főtitkára elnökölt Az ülés határozata szerint továbbra is óvatosan és kö­vetkezetesen kell dolgozni a megsérült toronyépületeknél — ezeknek romjait még nem szállították el — főleg azért, mert a még épségben levő pincékből esetleg életben maradt embereket lehet ki­menteni. Megérkezett Románia fő­városába a földrengés káro­sultjai megsegítését célzó újabb szovjet segélyszállít­mány. Egy AN—12-es típusú Kádár János, a; Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az őr­se, amelyért a közelmúltban elismerését fejezte ki a Mi­nisztertanács is az érdekelt szerveknek. A közlekedés­rendészet munkáját eredmé­nyesen támogatta a közleke­désbiztonsági tanácsok sok ezer aktivistája, az állami és társadalmi szervek nagyszá­mú társadalmi munkása, összességében az elmúlt esz­tendőben — jóllehet szerény mértékben — csökkent a halálos és a sérüléssel járó közlekedési balesetek szá­ma, kevesebb ember halt meg, illetve szenvedett sé­rülést ilyen balesetek követ­keztében, mint 1975-ben. Egy év alatt 6,6 százalékkal csökkent a személyi sérülés­sel járó közúti közlekedési balesetek száma; a halált okozó baleseteknél 3,1, a súlyos sérüléses .baleseteknél 6,6, a könnyű sérülést oko­ről adott megnyugtató tájé­koztatást a bizottság ülésén. Ezt követően Szalay István előterjesztésében a közmű­velődós káderhelyzetét vitat­ták meg, majd Szabó Ist­ván, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának meg­bízott vezetője terjesztett elő jelentést, amely a közműve­lődés anyagi helyzetét tárta a testület elé. A napirendekkel kapcsola­tos eszmecsere után a me­gyei közművelődési bizott­ság ajánlásokat, javaslato­kat fogadott el, amelyek a szakképzettségi arányok ja­vítását, valamint az anyagi erők jobb és céltudatosabb felhasználását szolgálják. repülőgép gyógynerdket, or­vosi műszereket és kórházi berendezéseket szállított Bu­karestbe. i A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács csütörtö­kön hozott határozatával 30 millió dináros segélyt aján­lott fel a romániai földren­gés okozta károk felszámolá­sára, Tito elnök személyes megbízóija, Stevan Do- ronjszki, a jugoszláv államel­nökség tagja Romániába uta­zott a károk és az esetleges további segélyek felmérésére. A jugoszláv kormány külön­bizottságot szervezett, amely a román hatóságokkal együtt­működve irányítja a jugo­szláv segélyszállítmányokat. ezággyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Jo­se Antonio Tabares del Re- al-t, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. (MTI) zóknál 6,1 százalékos volt a csökkenés. A fővárosban az országos átlagnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal csökkent a közlekedési bal­esetek száma 1976-ban, 1975-höz képest. A gépjárművek száma megközelíti az 1 millió 600 ezret (és ehhez még hozzá kell számítani, hogy évente csaknem 1 millió 800 ezer külföldi jármű vesz részt hazánk közúti közlekedésé­ben.) Kétségtelen, hogy az esetenkénti durva szabály­szegések, a magukból kivet­kőzött gépkocsivezetők fel­háborodást keltenek a köz­véleményben; még sem az ilyen magatartás a jellemző, hanem sokkal inkább az, hogy kialakulóban vannak a szocialista erkölcsnek a köz­lekedésben is megnyilvánuló normái. Felhívták a figyelmet a tanácskozáson arra, hogy a balesetek számának globá­lis csökkenésén belül 13 szá­zalékkal emelkedett a gyors­hajtás és 6 százalékkal a szabálytalan előzés miatt történt balesetek száma. To­vábbra is a balesetet elő­idéző fő okok közé tartozik az ittas állapotban való jár­művezetés; abszolút mérték­ben csökkent ugyan az al­koholfogyasztás következté­ben történt balesetek száma de aránya mégis rendkívül magas, az összes balesetek 17 száza'ékában játszik szere­pet az alkohol. Az OKBT ülésen kitünte­tésben, illetve dicséretben ré­szesítette a belügyminiszter és a közlekedés- és posta­ügyi miniszter a közlekedés- biztonsági tanácsok legkivá­lóbb aktivistáit, s átnyújtot­ták — most első alkalommal — az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács díszpla­kettjét is. A kubai nagykorét bemutatkozó látogatásai Javul a közlekedési fegyelem Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ütése Szakképzettség és anyagi ellátás Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság tf]űságl és fetnOttoktalás Pétervásárán Iskolapadból a szerelőműhelybe Á pétervásárl Mezőgazda­sági Gépészképző és Mun­kástovábbképző Intézetben évente csaknem háromszá­zan tanulnak. A tíz Ifjúsági osztályban a Nógrád és a Heves megyéből jelentkezett fiatalokat oktatják a gép­szerelés tudományára. ’ Az is­kola padjaiban azonban nem­csak -fiatalok ülnek?-az-ínté- zetben 8—10 hetes tovább­képző tanfolyamokon ismer­kednek az új gépekkel a kö­zös gazdaságokban dolgozó szerelők, karbantartók. Felvételeink a szakmun­kásképzés és a felnőttek to­vábbképzésének egy-egy pil­lanatát - örökítették.. meg, A legfiatalabbak egyelőre még a tanteremben Ismerkednek a gépekkel. Tóth László Harmati János tanár Irányításával a kormányszerkezet működését tanulmányozza. Az elméleti foglalkozásokat a műhelymunka követi. Boros Sándor szakoktató három tanulójával, Takács Lászlóval, Mák Jánossal és Terek Jánossal a porlasztó helyes beállítását gyakorolja. öregdiákok” a próbapadnál: az ecsédi Sipos Lajos és a boconádi Kiss Ernő a Diesel befecskendező szivattyú be­állítását végzi Papp Miklós szakoktató irányításával. (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents