Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
Színek az öltözködésben Öltözködésnél nemcsak a ruha, vagy öltözék formáját vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy amit magunkra veszünk, az színben is harmonikus legyen. Vannak úgynevezett divatos színek. 1977 tavaszi-nyári divatjának színei a kék tónusok. Ezek mellett szerepelnek még a semleges színek (gyöngyfehér, széiüabarna, árvalányhaj), az élénk szí* nek (citromsárga, sárgásnarancs, óarany, veronai zöld, pipacs, világos kármin), valamint a kiegészítő színek (világos rószaszín, erdei ciklámen). A kék árnyalatai: világos türkiz, azúrkék, nefelejcs, világos ultramarin. Ezek a színcsoportok, amelyeket az Intercolor Nemzetközi Színbizottság elfogadott,; iránymutatók. Ez a színskála olyan előrejelzés, amit a legtöbben nem hagyunk figyelmen kívül, mivel a divatos színek hamar tért hódítanak. A legtöbb nő persze tudja, illetve keresi, melyek azok a színek, amelyek jól állnak neki. Vannak, akiknek szinte minden szín jól áll. Sokaknál azonban lényeges a saját színskála kialakítása. A színek kiválasztásánál fontos tényező a hajszín, az alkat és a kor is. (Ámbár ez utóbbi már kissé túlhaladott szemlélet: nem igaz, hogy csak a fiataloknak áll jól a PÉNTEK IMRE: Ember és gép Automatikus dallamot rázkódnak ki a számsorok, kibernetikus zenét szerez a gép, de mindegyik mögött ott dereng fémbe karcolt, sóvárgó — esendő emberarcúnk. s a műszerfalat verő impulzusokban is a. mi szívünk dobog. CSEH KAROLY: Égy holdsütésben Arcnnk holdsütött homokján senki sem hagy nyomokat Megérkeztünk Sem ég sem föld nem vonz magához Kié leszünk? Engem a tegnap még simogatott kutya űz álmaimban utánad már csak az emlékezet csahol hűségesen. Arcunk az egy ketté válik mintha két összefonódott kéz szétriad Mosolyunkból két mosolyból kihulltak mind a csillagok De sem könnycseppek sem homokszemek nem fénylenek Mi kötne össze minket? Ketten hajiunk egy kettéhasadt üres asztal fölé s egy hulló hajszálban eml éktelenné álmodja LELKES MIKLÓS: Ballada világos, idősebbeknek csak a sötét szín való.) A divatos, az új mindig sokba kerül. Ezért ajánlatos a meglevő ruhatárat divat szerint kiegészíteni. Az új darabok színben és formában illeszkedjenek a már meglevő öltözékekhez. Mindenkinek természetes vágya, hogy ne csak divatos, hanem egyéni is legyen. Ezt a többféle variációban hordható, jól kihasználható ruhadarabokkal érhetjük el. Példaként hozhatjuk a voÉrdekességek a Postamúzeumban Budapest belvárosában, ötpercnyire, a Deák téri metró- állomástól, a Népköztársaság útja 3. szám alatt, egy múlt századi műemlék jellegű épületben nyílt meg 1972f októberében a posta múzeuma. Több mint négy éve várja látogatóit, mégis csak kevesen ismerik. Kevesen — a bemutatóit tárgyak, emlékek érdekességéhez, fontosságához képest. . A múzeum nem csupán postai emlékeket kínál látnivalóul, hanem bemutatja az írás, a hírközlés történetét. Iskolai történelem-, sőt fizikaóra helyett érdemes volna, akár csoportosan is meglátogatni. Megtudhatjuk, hogy a XIX. század végén a magyar dr. Hermann Emánuel forradalmasította a levelezést. 1869- ben szabadalmaztatta elsőként a világon — a levelezési lapot a mai levelezőlap ősét. A múzeum anyaga tájékoztat arról is, hogy Magyarországon az első postautakat II. Rákóczi Ferenc építtette.. Futárai, négy főútvonalon, hordták parancsait, utasításait. Ha a futár e fóntos iratok közül csak egyet is elveszített, halálbüntetés várt rá. A XIX. század elejére megindult a postakocsi-forgalom. A szállítmány érkezését, indulását kürt jelekkel hozták a lakosság tudomására. Á postai kürtre Josep Haydn írt dallamokat. Másként szólt ugyanis a kürt akkor, ha sürgöny érkezett, s másként, ha hivatalos okmányokat szállított a szekér. A XX. század elején a világon elsőként a magyar posta használt géperejű járművét. Mindez azonban csak néhány kiragadott érdekesség a bemutatottak sokaságából. „ Az írás kialakulását, fejlődését az ősember csontokba karcolt képeitől a mai kor légipostái levelezéséig követhetjük végig. A vitrinekből megtudhatjuk, hogy i. e. kétezer évvel a spártaiak használtak először titkosírást, amelynek lényege az volt, hogy farúdra bőrszíjat tekertek. A szíjra csíkonként írták rá a közlendő szöveget. A futár csak a bőrtekercset vitte el. Ezt azonban csak az tudta elolvasni, akinek az eredetihez hasonló vastagságú f árúd ja volt Megismerkedhetünk a pergamen s a papirusz történetével, a kínaiak bambuszba vésett írásművészetével, amely negyvenezer képjelet használt. Arra is választ kaphatunk, kik találták fel a ceruzát, kik és hogyan használtak először sokszorosított szöveget. A tárlók egyikében különféle színű, látszólag össze-vissza csomózott köt 'ek lógnak. Szinte hihetetlen, hogy ezzel is gondolatokat közöltek egykor az azték birodalomban. Felsorakoznak a magyar írás emlékei is. Kiderül, hogy miért számadó a juhász, s miért mondják, hogy sok van a rovásán valakinek. A telefon történetét bemutató terem freskóit Lotz Károly készítette. A vitrinekben Bell első vezetékes telefon- készülékének mása. Puskás Tivadar s Edison közös találmánya, az első telefonközpont, s a későbbi korok jelfogós, crossbar rendszerű központjainak egy-egy példánya. Itt látható, s kipróbálható a jövő videotelefonja. Csak egy gombnyomás, s a kis képernyőn megjelenik a szomszéd szobában felállított hívókészülék kezelője. A következő terem a távíró történetét mutatja be. Az első elektromágneses távírótól a mai telexgépig minden lényeges típus megtalálható. A terepasztalokon bemutatott okos gépek szintén működés közben láthatók. A terem talán legértékesebb darabja az a szikratávíró, amelyen a Tanácsköztársaság alatt 'Lenin és Kun Béla tartották a kapcsolatot. nalcsíkos szoknya, tunika összeállítást. Nadrággal, blúzzal, vagy pulóverrel többféle variációban, több alkalomra viselhetjük. A szoknya és tunika azonos anyagból — szépiabarna alapon fehér vonalcsíkos gyapjúszövet — nyers színű kötött garbóval (1), vagy ugyanez a tunika óarany színű nadrággal és blúzzal (2), valamint a szoknya pulóverrel és ingblúzzal (3). (Rajz és szöveg: Fodor Eta) Az Akropolisz üvegburában? A pisai torony megmentésén fáradozó szakemberek azt javasolták, hogy a tornyot helyezzék kalitkába. Vajon az Akropolisz megmentése elképzelhető úgy, hogy az egész műemléket üvegbura alá helyezik? G. Plitasz, Athén volt polgár- mestere benyújtott egy tervet, amelynek értelmében az egész dombot hatalmas méretű, légkondicionáló berendezéssel ellátott űvegbura alá kellene helyezni. Véleménye szerint az üvegburás megoldás mindenképpen megfelelőbb, mint az az eljárás, amelyben az UNESCO és a görög kormány egyezett meg. E szerint számos régi műemléket kellene múzeumba szállítani. Ezek helyébe természetesen másolatok kerülnének. A tervezett üvegbúra 4000 négyzetméteres területet borítana be. A költségeket mintegy 200 millió francia frankra becsülik. Virágok hullnak, hullnak higanyfoncsoros tóra. Nagy éjféli mezőkön vakító csillagóra. Izzanak ezüst hálók. Kékezüst hegyre szállnak. Kékezüst fák megőrzik levetett kék ruhádat. A perc hulló öröklét. Csókom viszonzod sírva. Nyugtalan melled lassan édes körét leírja. Virágok hullnak, hullnak higanyfoncsoros tóra. Fájdalmas arany szikrát sikolt a csillagóra. Bevetésre készen. Évről évre egyre nagyobb aggodalommal, ugyanakkor — nem titkolom — ka- jánsággal is — figyelem a tudományos élet és a sajtó közös vitáját arról, hogy lesz-e megint, vagy sem jégkorszak. Illetőleg, hogy most mi rohanunk-e a jégkorszakba, avagy csak ballagunk két jégkorszak között az embertől kitelhető naiv optimizmussal és nemtörődömséggel. Atekintetben, hogy mit hoz a holnapi évtízezred? Manapság már a vitát azért a saját ügyemnek tekintem, utóvégre Ás az én jégkorszakomról van szó, az én bőrömre — hol van már az a neander-völgyi idő, amikor a szőrömre — megy ki a játék, nem ülhetek tétlenül és tudatlanul, míg fejem fölött folyik a csata: lesz-e, és ha igen, mikor: nem lesz-e, és ha nem, akkor miért? Legutóbb kedvenc lapomban — mert ilyenem is van — kissé beijedten olvastam, hogy a mostani hideg telek és a nedves nyarak az új jégkorszak beköszöntését jelentik, de nem kell megijednem, mert ez csak átmeneti jegese/f j/ f.c*, Suskus és susmus...?! Nem véletlenül írunk a két címbeli szóalakról. Először azért, mert szóban és írásban egyaránt gyakran jutnak nyelvi szerephez, másodszor azért, mert sokan el" bizonytalankodnak a két szó használati értékének megítélésében. Harmadszor: az el- latinositás helytelen gyakorlatában a suskus magyar hangsor olykor-olykor a klasszikus latin nyelv sz-ező ejtésében is felhangzik. Mindkét szóalak magyar megnevezés, s ugyancsak a szócsaládnak a tagja. A hangutánzó eredetű susog, susáról. suspttot, suskusol, susmutol, suspus, suskus, susmus, susma szóalakok jó része még ma is tájnyelvi változat. Az volt a suskus és a susmus is. Ma már mind a köznyelvben, mind az irodalmi nyelvben elég gyakran nyelvi szerephez jutnak, leg többször ilyen szövegösszefüggésben :x kiderült a suskus, suskust követtek el, hivaiali suskus, suskusba ártja magát, suskussal oldották meg. valami suskus van a dologban, ne ártsd magad a családi suskusba stb. A suskus szóalak jelentés- tartalmáról és rosszalló használati értékéről ezek a nyelvi formák bizonykodnak: suskus: ravaszul, alattomban elkövetett cselekedet, összejátszás, nem tiszta ügy, leplezni való szabálytalanság, csalafintaság, ravaszság, fondorlat, alattomosság, bizalmas megbeszélés, nem egészen jogos cselekedet stb. Néhány évvel ezelőtt igényes nyelvhasználat még nem élt vele, újabban azonban már teljes természetességgel jelentkezik még a költői alkotásokban is kulcsszóként. Az irónia, a gunyo- roskodó elítélés festésére valóban nagyon alkalmas: „Nincs részrehajlás, / suskus se lehet, / ravasz vezetőkkel / nem fúj egy követ" (Csanádi Imre: Asztalcsap ködök). A susmog. a susmusol, susmus szavak ebbe a rokon értelmű nyelvi sorba illeszkednek bele: sugdolódzik, sugdolódzás bizalmas megbeszélés stb. A susmus tehát nem annyira rosszalló értékű, mint a suskus. Újabban közlő, kifejező szerepe tágul, s erről ez a versrészlet is tanúskodik: „Tejúti Patyolat-, reklám / a kikiáltott tisztaságot, / susmusok centrifugáit’’ (Bertók László: December;. Dr. Bakos József dés lesz, mindössze tiz-tizenötezer évig tart és utána minden rendbe jön. Már megnyugodtam volna a dolgok menetét illetően, amikor azt olvasom a másik kedvenc lapomban — mert ilyen is van—, hogy a tudósok egy más csoportjának véleménye szerint a tavalyi száraz év nem egy száraz év volt a sok vizes között, hanem a vizes évek voltak közbeiktatód- va az aszályosok közé, és emiatt természetes, hogy felmelegedés várható. Tendenciájában. Amihez majd hozzájárul a légszeny- nyeződés is. És aminek következtében a föld olyan meleg lesz, mint egy üvegház. Es aminek következtében visszajön a dzsungel az én kis falumba is, ahol a kertek végén majd páfrányok lengenek és újból dinoszauruszok legelésznek Mari ángyom Riska tehene helyett. Mikor kellően kirémüldöztem magam, akkor olvastam tovább, hogy persze azért ijedelemre semmi ok, mert a levegő olyan nagy, a természet meg olyan egyensú- lyos, hogy ez a felmelegedési ciklus amúgy sem tart tovább néhány tízezer, esetleg százezer évnél, aztán minden rendbe jön. Megnyugodtam. Volna. Ha ismét nem olvasom a harmadik kedvenc lapomban,— mert harmadik is van —, hogy a tudósok egy harmadik csoportja — mert annyi csoport van, ahány jégkorszak — viszont azt hangsúlyozza, hogy kisebb-nagyobb eljegesedések lesznek, amelyek mind sűrűbben lesznek, s mindaddig, mígnem újból be nem köszönt ismét egy nagy eljegesedés a földön. Hogy mikor? Azt pontosan nem lehet tudni, lévén a föld es a klímaviszonyai nem olyanok, mint valami ultiparti, ahol ki lehet azért tudni, hogy mi van a. partner kezében. De azért készüljünk fel. Biztos, ami biztos. Szívesen megtenném ezt a készülődést, mert tudom, hogy mivd tartozom magamnak és a családomnak, szívesen felkészülnék, ha végre a tudomány is meg tudna egyezni legalább a sajtóban, hogy lesz-e, és ha igen, mikor lesz a következő jégkorszak. Jó, ha az ilyesmit előre tudja az ember. Szén, olaj, aprófa. Eladjam-e vagy sem a télikabátomat, vegyek-e vagy se inkább még prémbundát is? Olyan kérdéseim ezek, amelyekre legalábbis illene válaszolnia a tudományos világnak és a sajtónak. Épp most mondja Povázsai. hogy mit hülyéskedem, hiszen úgyis olyan rövid az emberi étet, hogy a legkisebb és legvaca- kább eljegesedést sem veszi észre... Megcsókoltam a kezét hálából, mert így megnyugtatott: olyan rövid az emberi élet, hogy ilyen hülyeségekkel, mint a jégkorszak, nem érdemes foglalkozni. Ihaj- csuhaj, korán halok meg! Utánam a jégkorszak. (egri) w.a-\-v\AAAAAAAAAAA/WvVV\AA/VVW/VWWWVVV'íiíW^ i
