Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Ha Budapesten, az MSZMP Politikai Főiskoláján hal­lom ezeket a szavakat „He­ves megyei nap", rögtön tu­dom, miről van szó. Törté­netesen arról, hogy a politi­kai főiskola Heves megyei tanulói és a továbbképzés résztvevői — félévenként egyszer — összejönnek és ta­lálkoznak a párt megyei ve­zetőivel. Ezeken az elvtársi, baráti találkozókon megbe­szélik a tanulmányi, a moz­galmi munkával és más egyéb kérdésekkel összefüg­gő közös dolgaikat. Ezeket a nem munkaterv­ben rögzített, inkább jó szo­kássá és hagyománnyá vált találkozókat, politikai sú­lyuk és közvetlen, emberi hangulatuk miatt többnek tekintünk a megyeiek egy­szeri találkozójánál. Munka- tervben nem rögzítve, mi is Heves megyei napot tartot­tunk itt, Moszkvában. Bár létszámban kevesebben vol­tunk, mint Budapesten a megyei napokon, de a han­gulat legalább olyan volt, mint otthon. Az egyik februári vasár­napon a Moszkvában tanuló, illetve továbbképzésen részt vevő Heves megyeiek jöt­tünk össze: Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Dorkó József, az SZMT ve­zető titkára, akik több he­tes továbbképzésen vesznek Balassi élete a Heves me­gyei olvasókhoz különösen közel áll. hiszen költőnk 1579—1582 között az egri végvárban szolgált, „jelesen vitézkedve a békemegállapo­dások ellenére is mindig fel­felcsapó végvári harcokban, csetepatékban”. Az itteni élmények meg­határozóak egész életére. Közismert Búcsúja lelkese­déssel említi az egri vitéze­ket, „végeknek tüköri”-nek nevezi őket. Egy verstöredé­kében Eger a „vitézeknek ékes oskolája, jó katonaság­nak nevelő dajkája”. Ezért is olvastam érdeklő­déssel dr. Kapor Elemér írá­sát Balassi vásárütéseiről. A cikk valóban érdekes ténye­ket közöl a korabeli vásár­ütésekről, közülük hármat Balassi nevéhez kapcsol. Ami írásra késztet, az nem más, mint cikkének néhány hibás adata. Olyan dátumo­kat is használ, amelyek nem csupán az irodalomtörténeti tényeknek nem felelnek meg, hanem még korábbi ál­lításának, tehát önmagának is ellentmondanak. Kezdjük mindjárt az ele­jén! Megemlíti az 1552-es egri várostromot, s ennek idejére Balassit egyéves csecsemő­nek tekinti. Az irodalomtör­ténet tanúsága szerint köl­tőnk 1554. október 20-án Zó­lyom várában látta meg a napvilágot. Sajtóhibáról sem lehet szó ebben az adatközlésben, hi­szen egy másik helyen szer­zőnk azt állítja, hogy az 1569-es tiszavarsányi vásár- ütéskor Balassi tizenkilenc éves ifjú volt. Eszerint 1550- ben született volna? Ez a dátum annál is inkább két­séges, mert a poéta Balassi nem vehetett részt a vásár­ütésben, hiszen ebben az év­ben a császár parancsára Balassi apját, sógorával. Do­bó Istvánnal, az egykori hőssel együtt, koholt vádak alapján letartóztatják, s a család Lengyelországba me­nekül. Külhonban, egészen pontosan Krakkóban szüle­tik a költő első zsengéje is, a Beteg telkeknek való fü­ves kertecske című fordítás. részt, továbbá Nagy Katalin, és Józsa György, az SZKP KB Politikai Főiskolájának hallgatói és e sorok írója az SZKP KB Társadalomtudo­mányi Akadémiájáról. A találkozóra Dorkó Jó­zsefnél, a moszkvai város- központtól mintegy 50 kilo­méterre található szakszer­vezeti továbbképző központ­ban került sor. Házigazdánk nagy örömmel fogadott ben­nünket. Nem véletlen, hogy a másfél órára tervezett találkozó több mint háromig tartott. Szóba került Itt min­den: az otthoniak, a család, a tanulás, a politika, az idő­járás és ami kimaradhatat- lan — az étkezés. A magya­ros ízű ételek ugyanis kinek jobban, kinek kevésbé — de hiányoznak. A beszélgetés végén öröm­mel állapítottuk meg, hogy valamennyien jól érezzük magunkat Moszkvában, és eredményesen teljesítjük azo­kat a feladatokat, amelyek elvégzésére ide érkeztünk. A „megyei napról” haza­felé menet, a metrón azon töprengtem, hogy milyen szerencsés és hasznos dolog az, ha a megyénkből mind többen tanulhatunk, képez­hetjük — továbbképezhetjük — magunkat a szovjet fővá­rosban. Vasas Joachim Moszkva amelyet szülei vigasztalásá­ra szánt. Balassi 1579—1582-ig szol­gált Egerben. Amikor innen állítólag botrányai miatt tá­vozni kényszerült, valóban rengeteget garázdálkodott, főleg a Felvidéken. A polgá­rok állítólag már csupán ne­vének hallatára is összebor- zadtak. Így a vásárütő, ve­rekedő Balassi viselt dolgai inkább innen dotálódhatnak. Bár csak dr. Kapor Elemer cikkének néhány kronológiai kiigazítása volt szándékom, ám a cikk végén a költő ér­tékelésével 6em értek telje­sen egyet. Túlságosan egyol­dalúnak tűnik a következő megállapítás: ,,ö — tudni­illik Balassi —, csak a vere­kedéshez értett igazán. Egyetlen igazi háborúban vett részt, abba bele is halt.” Tények ezek, de kissé torzít­ják a Balassi-értelmezést, mert ő nem csupán a vere­kedő feudális főúr, hanem végvári vitéz is, aki egyik versében, Hymnus secundus (Ad Deum filium pro impe- tranda militári virtute), vi­lágosan megfogalmazza, a vitézi élet értelmét: „ Mert nem fizetésért, sem gazdag prédáért járom tudod uta- mot." Az Egy katonaének vég­vári vitéze pedig „ember­ségről példát, vitézségről formát” ad. Ez is hozzátar­tozik a hiteles Balassi-kép- hez. Dóra Zoltán Könyvtárfejlesztési tervek Hatvanban A megyei tanács szakem­berei a közelmúltban fejez­ték be Hatvanban, illetve a városhoz tartozó községek­ben az oktatásügy, a közmű­velődés vizsgálatát. A ta­pasztalatokat az intézmény- vezetőkkel közösen vitatták meg. Megállapították: az Ady Endre Könyvtár és há­lózata kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a mnkásmü- velésben. Jó lenne viszont, ha a két élelmiszeripari üzemben, va­lamint a MÁV-nál függetle­nített könyvtárost alkalmaz­nának. Az értekezleten Baráz Má­té művelődésügyi osztályve­zető is részt vett, s a többi között elmondotta, hogy rö­videsen felülvizsgálják az is­kolai könyvtárak ellátottsá­gát, anyagi lehetőségeit és szorgalmazzák a tanintéze­tek, valamint a városi könyvtár módszertani együtt­működését. Az intézményfejlesztési ter­vek között szerepel, hogy a közeljövőben épülő ifjúsági házban kap megfelelő he­lyet a gyermekkönyvtár, amelynek a jelenlegi helyén bővítheti szolgáltatásait az Ady Endre Kortyvtár. Fon­tos feladat itt a szolgáltatás korszerűsítése: mikrofilm-le­olvasót, gyorsmásoló beren­dezés üzembe helyezését és más technikai eszköz bizto­sítását tervezik. Ezekkel egyidőben növelik majd az intézmény könyvbeszerzési keretét is. Kovács Béla ff r m! / lanacsules Dormándon Dormánd község tanácsa egymillió forintból gazdál­kodik. Ebből a szociális és az egészségügyi kiadásokra 138 ezer forintot terveztek: rend­szeres szociális segélyben öt helybelit részesítenek, ők ha­vonta 870 forintot kapnak. A tanács tagjai az óvoda kiadá­sait 279 ezer 400 forintban állapították meg: ebből egye­bek között a fogyóeszközök beszerzésére, könyvre, já­tékra, valamint élelmezés­re fordítanak jelentősebb összegeket. Az 1977. évi fejlesztési terv­ben szerepel a község víz­hálózatának bővítése, s a bitumenes kézilabdapálya el­készítése. Az öregek napközi otthonának működtetésére 25 ezer forintot terveztek. Az el­múlt évhez hasonlóan, ebben az évben is számítanak a la­kosság társadalmi munkájá­ra. A község fásítását, parko­sítását, az utcák vízelvezető árkainak tisztítását, karban­tartását, a járdák tisztítását vállalták a helybeliek. A bi­tumenes kézilabdapálya meg­építéséhez 94 ezer forint tár­sadalmi munkára van szük­ség. Nagy Sándor tanácselnök, a végrehajtó bizottság 1976. évi munkáját értékelve, el­mondotta, hogy a vb-tagok, munkájukat a munkaterv szerint végezték, a rájuk bí­zott feladatokat teljesítették. Jó szervezőmunkájuknak tudható be az is, hgy a ta­nácstagok tanácsülésen való megjelenése 92,5 százalékos. Bejelentés nélkül egyetlen ta­nácstag sem marad távol. A végrehajtó bizottság rendszeresen figyelemmel kí­sérte az egészségügyi ellátás helyzetét, az óvoda, az is­kola, a klubkönyvtár és az önkéntes tűzoltók tevékeny­ségét. Segítséget nyújtottak a társadalmi és tömegszer­vezetek munkájához. Váradi Anna, Dormánd Mezőgazdasági könyvnapok Ecséden A mezőgazdasági könyvhó­nap alkalmából a közelmúlt­ban az ecsédi községi könyv­tárban is sikeres rendezvé­nyekre került sor. Előadások hangzottak el az állategész­ségügy legfontosabb kérdé­seiről, a növényvédelmi, va­lamint a gyümölcstermeszté­si témákról. Az előadásokat minden esetben könyvbemu­tatóval illusztrálták: a részt­vevők megtekinthették a té­A GELKA Heves megyei kirendeltsége ebben az év­ben is megrendezte a már hagyományosnak tekinthető. „Kiváló tv-műszerész” és a „Kiváló háztartásigép-szere­lő” szakmunkásversenyeket. A címek elnyeréséért mindkét versenyben népes mezőny in­dult. A versenyeken a leg­újabb termékek ismeretéből vizsgáztak a versenyzők. Az elért eredmények alapján, a megyei verseny győztesei: A Népújság február 23-i számában értékes ismertető jelent meg Sugár István Do­bó István síremléke című ta­nulmányáról. A leírtakat az­zal szeretném kiegészíteni, hogy a napokban megjelent a megyei tanács idegenfor­galmi "hivatalának megbízá­sából Kozák Károly tanul­mánya az egri várról. Az ízléses kivitelű köny­vecske rajzokkal, fényképek­kel illusztrálva, röviden is­merteti az egri várat. Leg­érdekesebb a székesegyházat tárgyaló rész, mert véglege­sen tisztázza, hogy mikor bővítették a tatárok által 1241-ben tönkretett, majd IV. Béla adományai segítsé­gével helyreállíott, román stí­lusú székesegyházat. Ez az első hiteles ismertető arról, hogy a XIV. század közepe táján, egy gótikus bővítményt kapott a székesegyház. Ezt a XV. század második felé­ben lebontották, a helyébe egy későgótikus, háromhajós székesegyház építésébe kezd­tek. Megtudjuk a kis köny­vecskéből, hogy a század vé­gére az új székesegyháznak csak a keleti része épült fel, s így az is csak ' a régebbi templom bővítményének te­kinthető. Az építkezés foly­tatását az 1526-os mohácsi A járási hivatal művelő­désügyi oszálya értekezletre hívta össze a járás könyvtá­rosait, népművelőit, valamint a termelőszövetkezetek köz- művelődési felelőseit. Mur- csányi László, a járási hiva­tal művelődésügyi osztályá­nak vezetője ismertette a közművelődési feladatokat. A Nagy Októberi Szocialista Olvasóink panaszolták, hogy az elmúlt hetekben — főként a hirtelen jött, várat­lanul érkezett hideg napo­kon — fagyoskodtak az uta­sok az Egerből Budapestre induló gyorsvonatban. A MÁV illetékesei ezzel kap­csolatban, a következőket vá­laszolták: „A vonat szerel­vényét naponta a Budapest, Keleti-pályaudvar állítja ki, éjjel Füzesabonyban tárol­ják, Egerbe reggel 5 óra 10 perckor érkezik. A vonat Egerből (1977. január 25-i, 9107-es számú gyors) rendben indult eL Üt közben a moz­mákhoz kiadott legújabb szakirodalmat. Az előadásokat a helyi ter­melőszövetkezet szakemberei tartották, s mivel a téma köz­érdekű volt, valamennyi sok érdeklődőt vonzott. Nagy Piroska, Ecséd Kiváló tv-műszerész: 1. Simkó Mihály, 2. Miicó La­jos, 3. Fehér Gyula. Kiváló háztartásigép-szere­lő: Mádi Ferenc, Maticsek Ferenc, Petró László lett. Simkó Mihály tv-műszerész és Mádi Ferenc, erősáramú műszerész képviseli megyén- i két az országos döntőn. Ónodi Gyula, Eger csatavesztést követő zűrza­varos helyzet akadályozta meg. Értesülünk arról is, hogy az 1542. évben a zsol­dos katonák a megépült ké­sőgótikus részt felgyújtották és megrongálták, végül ezt Dobó elődje, Varkoch Tamás várkapitány részben lebon­totta. Köveit a vár megerő­sítésére használta fel. a megmaradt részt pedig bás­tyává képezte ki. Ez volt az 1552. évi török támadás ide­jén a Szentély-bástya. Az ost­rom alatt a székesegyház megmaradt része a lőporrak­tár felrobbanásakor súlyo­san megsérült, s így az el­következő időkben csak a déli részét használták egy­házi célokra. A gótikus püspöki palota, mint hazánk egyik legjelen­tősebb építészeti emléke, az 1400-as évek elején épült. Mátyás király sziléziai szár­mazású diplomatája, Beken- sloer János, egri püspök építtette: „.. .örök emlékeze­tül, .. .maga és utódai ké­nyelmére. .. (hogy az)... emelje pompájával a vár szépségét, kifelé pedig tor­nyaival a vár erőssége le­gyen. ..” Körmendi Károly, Eger Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a termelőszövet­kezeti brigádok részére ve­télkedőt hirdetnek, Ki tud többet a Szovjetunióról? cím­mel. A helyi vetélkedő szep­tember, a járási október vé­géig kerül megrendezésre. Dán Gyula, Karácsond donyvezető tapasztalta a fű­tési rendellenességet, és a szerelvényt Füzesabonyban megvizsgálták. A mozdony után besorozott kocsi fűtés- kábelfeje zárlatos volt, ezért a kocsit ki kellett sorolni, csak így volt biztosítható a vonat fűtése a hátralevő út­vonalon. Füzesabonyból a vo­nat 7 óra 30 perckor indult tovább, már fűtötten. Észrevételüket köszönjük, a hibák megszüntetéséhez ez­után is kérjük segítségüket." MÁV-állomási őnökség, Eger RADIO KOSSUTH 8.35 Lányok, asszonyok 9.00 Sulisajtó 9.30 Mindenki iskolája 10.05 Haydn: A teremtés 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva. .. 12.45 Melódiákoktól 14.05 Kantáta 14.17 Fúvósművek 14.25 A talaj táplálása 14.55 Üj zenei újság 15.30 Zalatnay Sarolta és Tinik felvételeiből 16.00 168 óra 17.30 Sportkrónika 18.00 Beethoven-művek 18.45 Egy örült naplója 20.56 Énekszóval, muzsikával 21.35 Luciano Pavarotti énekel 22.25 A beat kedvelőinek 23.10 Századunk zenéjéből PETŐFI 8.05 Madrigálok 8.33 Melis György, Kalmár Magda és Kadnai György énekel 9.33 Heti lapszemle 9.38 BUÉK 1977! 12.00 Operettfelvételekből 12.33 Válaszolunk hallgatóink­nak 12.48 Bellijei: A puritánok 13.05 Fogyasztók fóruma 13.33 Éneklő Ifjúság 14.00 Fiataloknak! 14.45 Jó szerencsét! 15.33 FTC—DVTK és Tatabánya I Ü. Dózsa labdarúgó-mér­kőzés II. félideje 16.33 Orvosi tanácsok 16.38 ötórai ;tea 17.35 Mariska az anyjánál 17.48 Népdalok 18.33 Böngészde 19.45 Magnósok, figyelem! 20.38 Barátom, Bunbury 21.00 A Magyar Rádió Karin- thy-színpada 21.44 verbunkosok 22.33 Mark Rejzen énekel 23.10 Slágermúzeum Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Ritmuskoktél 18.00 Hétvégi kaleidoszkóp TŰI MAGYAR 9.00 Tévétorna 9.05 Iskolatévé 9.40 Nyugalmunk érdekében 10.10 A tenger titkai 11.00 Kék lángocska 11.45 Látókör 14.05 Ünnepi estély 15.15 Melyiket az ötezerből? 15.35 Pergő képek 16.20 Műkorcsolya VB 17.30 Parabola 17.50 A költészet játékai 18.15 A Parlament kongresszu­si terméből jelentjük. . . 18.50 Egymillió fontos hangjegy 19.26. Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Lány a pisztollyal (Olasz film) 21.40 Tv-híradó 3. 21.50 Műkorcsolya VB 2. műsor 20.10 „Senki nem szeret úgy. mint én.. .” 20.50 Tv-htradó 2. 21.10 Hungária Kupa nemzet­közi cselgáncs verseny mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: ‘(Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor: A bátyámnak klassz öccse van Színes csehszlovák filmvlg- játék. du. fél 6 és este 8 órakor: A cigánytábor az égbe megy Színes szovjet film Este 10 órakor Tükör által homályosan EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és este fél fi órakor , Méreg a pohárban szinkronizált szovjet bűn­ügyi film ÜTTÖRÖMOZI: du. 3 órakor: Fel a fejjel GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és este 7 órakor Fekete gyémántok I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor: Egy királyi álom du. fél 6 órakor: Fekete gyémántok I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Herkulésfürdöi emlék HATVANI KOSSUTH: A strucc kávéház vendégei FÜZESABONY: Udvözlőlan virágokkal PETERVASARA: A rendőrnő Visszhang: „Mikor született Balassi?” Szakmai vetélkedő a GELKÁ-nál Kiegészítés az egri várral kapcsolatos kiadványhoz Vetélkedőre készülnek a tsz-brigádok i Heves megyei nap — Moszkvában (Válaszai az illetékes

Next

/
Thumbnails
Contents