Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

Köszöntjük a II. országos nőkonferenciát MA REGGEL A PARLAMENTBEN, az ország nőtársa­dalmának képviseletében mintegy hatszáz résztvevő ül öszr sze, hogy tanácskozzon az eddig végzett munkáról és a to- vábbi feladatokról. A II. országos nőkonferencia, amelynek megtartására a Politikai Bizottság határozata alapján került sor, éppúgy, mint az 1971. őszén megtartott I. nőkonferencia, munkaér tekezlet A párt 1970. évi februári határozata a nőpolitikái mun­káról, az egész társadalom feladatává tette a nőkérdéssel való foglalkozást, s e határozat végrehajtásában igen jelen­tős lépés volt az I. nőkonferencia megtartása. Hat esztendővel- ezelőtt — ugyancsak a Parlament adott helyet a tanácskozásnak. Jelentős ajánlások születtek a kon­ferencián. a munkabizottságok igyekeztek a maguk területén felmérni mindazt, amit tenni kell és kellene. A családjogi törvény számos olyan javaslatot emelt törvényerőre, amelyet éppen e tanácskozás keretében tettek az asszonyok. Gondo­lunk itt a nők névviselésére, a családi pótléknak indokolt esetekben, az anya jogán történő folyósítására, s hogy talán csak a legegyszerűbbet említsük, a férjek jogát a feleség után a kedvezményes utazási igazolványokra. Nem keveseb­bet tükröznek ezek a ma már rendelet érvényű javaslatok, mint annak a nézetnek az átformálását, hogy nem csupán a férfi a családfő, a család gondját, terheit ketten, és egyen­lően viselik. Említeni kell a nő és a munka elnevezésű bizottság munkáját is. Itt a legérdekeltebbelc arról a tarthatatlan hely­zetről tanácskoztak hogy a nők bérezése indokolatlanul, és messze a férfiak bére mögött maradt. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a vállalatok, intézmények többségében csupán írott betű volt. Hat esztendő alatt nagyon lényeges eredményeket ér­tünk el. A nőkérdés megoldása társadalmi ügy lett. Hogy megyénkben mennyit haladtunk előbbre, ennek értékelését a megyei pártbizottság az elmúlt év őszén tűzte napirendre, 6 megállapította, kétségtelenül nagy eredmények születtek. Az üzemek többségében ma már érvényesül a bérezésben a nők egyenjogúsága, és a középvezetők kinevezésénél is van változás. Már nem tartják elképzelhetetlennek, hogy arra rátermett nők közül válasszanak vezetőket. De ugyanakkor ezt is meg lehetett állapítani, hogy a nők maguk is sokkal nagyobb arányban tanulnak, akár a politikai, akár az álta­lános műveltségbeli tudásúk gyarapításáról van sző, és nö­vekszik azoknak a száma is. akik igyekeznek szakmai tudá­sukat növelni. Hiba lenne azonban az eredmények mögött nem látni a további tennivalókat Gyarapodott a megyében a középszintű vezetők között a nők száma, de nem mondhatjuk el ugyan­ezt a magasabb szintű vezetők körére. Még ma is előfordul — és nem ritkán —, hogy azonos végzettségű és képességű két jelölt közül a férfit választják, mondván, hogy a nőt jobban leköti a család és esetleg nem tud olyan teljes érté­kű munkát végezni. Igaz, ha erről beszélünk, arról is szólni kell, milyen sok a tennivalónk a nők véleményének formá­lásában is. A visszahúzó erő még mindig nagy, a régi közfelfogás még mindig nagy területen hódít Maguk a nők is húzódoz­nak a továbbtanulástól magasabb fokon, s a magasabb be­osztásoktól is. Van még tennivaló a bérezésben is. Egy újabb felmé­rés szerint — kezdő szakmunkások bérét hasonlították ösz- sze — országosan is tapasztalható, hogy a kezdő szakmun­kások besorolásánál a nők hátrányosabb helyzetbe kerülnek, t> ez a hátrány a későbbi években tovább növekedhet! A társadalomnak is. de maguknak a nőknek is többet kellene tenniük. S hogy mit és hogyan, többek között arról is tanácskozik a nők ma megnyíló konferenciája. A párt útmutatása alapján ismét hosszabb időre dolgozza ki javas­latait, ajánlásait a fejlődés meggyorsítására. A tanácskozás­nak nyilván egyik lényeges pontja lesz annak értékelése és mérlegelése is, mit kell tenniük a nőknek — lányoknak és asszonyoknak —, hogy számarányuknak megfelelően vegyék ki részüket a munkából, amely a fejlett szocializmus építé­sében ránk vár. Fokozottabban kell a gazdasági problémák felé fordítani a nők figyelmét, hiszen a családok és benne a gyermekek jobb életének biztosítása elsősorban azon múlik, hogyan oldjuk meg gazdasági feladatainkat. AZ ORSZÄG FIGYELME ezen a két napon a Parlament felé fordul, ahoi a nőtársadalom hatszáz képviselője a fel­adatokról tanácskozik. Köszöntjük a II. országos nőkonfe­renciát — amely újabb határkő lesz utunkon. BESENYEI JÄNOSNE. az MSZMP megyei nőreferense Ma kezdődik a Magyar Nők Országos II. konferenciája Március 5—6-án a Parla­ment Kongresszusi-termében tartja II. konferenciáját a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. A kétnapos eszme­cserén a Nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesz­nek a párt-, állami és tö­megszervezetek, a szövetke­zetek képviselői. A 600 meg­hívott részvételével zajló ta­nácskozás eseményeit figye­lemmel kísérik az európai szocialista országok testvér­mozgalmainak küldöttségei és a nemzetközi demokra­tikus nőszövetség képviselői. Erdei Lászlóné elnök ter­jeszti elő a MNOT beszá­molóját, amit vita követ. Várhatóan vasárnap kerül sor a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának és tisztség- viselőinek megválasztására. Iraki - magyar tárgyalások Az INA iraki hírügynök­ség jelentése szerint Bag­dadban folytatódott az ira­ki—magyar gazdasági és mű­szaki együttműködési vegyes bizottság tárgyalása. A tanácskozáson részt ve­vő iraki küldöttséget Hasz- szán Ali belkereskedelmi és ügyvezető külkereskedelmi miniszter, a magyar küldött­séget dr. Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes veze­ti. A vegyes bizottság meg­vizsgálta a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, kő­olajipari és szállítási kérdé­sek megvitatására korábban alakított öt albizottság mun­káját. Foglalkozott Irak és Magyarország gazdasági együttműködésének fejlesz­tésével és kereskedelmük növelésével is. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 54. szám ARA: 80 FILLLER 1977. március 5., szombat A szocialista országok kommunista és munkáspártjai kb-titkárainak tanácskozása Hazánkba érkezik a csehszlovák külügyminiszter SZÓFIA: 1977. március 2—3-án Szó­fiában tanácskozást tartot­tak a szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó tit­kárai. A tanácskozáson részt vettek: A *Bolgár Kommunista Párt részéről: Grisa Filipov, a politikai bizottság tagja, a kb titkára és Alekszandr Lilov a politikai bizottság tagja, a kb titkára; Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja részéről: Vasil Bilak, az elnökség tagja, a kb titkára és Josef Haviin, a kb titká­ra; a Kubai Kommunista Párt részéről: Antonio Perez Herrero, a kb titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Jerzy Lukaszewicz, a politikai bi­zottság póttagja, a kb titká­ra és Ryszard Frelek, a kb titkára; a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt részéről: Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra, Gyen.es András, a KB titkára, Győri Imre, a KB titkára; a Mongol Népi For­radalmi Párt részéről: Szan- dagijn Szoszorbaram, a kb titkára: a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, a politikai bizottság tagja, a kb titkára, Hermann Axen, a politikai bizottság tagja, a kb titkára és Wer­ner Lamberz, a politikai bizottság tagja, a kb titkára: a Román Konimunista Párt részéről: Cornel Burtica, a politikai végrehajtó bizott­ság tagja, a kb titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Borisz Po- nomarjov, a politikai bizott­ság póttagja, a kb titkára, Konsztantyin Katusev, a kt> titkára és Mihail Zimjanyin, a kb titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok központi bi­zottságainak osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei is. A tanácskozás résztvevői kicserélték az eszmei-politi­kai és a propagandamunká­ban szerzett, tapasztalatai­kat, szem előtt tartva a pártkongresszusaik óta el­telt időszakban hozott hatá­rozatokat. Megelégedéssel szóltak az ideológiai együtt­működés fejlődéséről és az ideológiai munkáról tartott tapasztalatcseréről. Véleménycserét folytattak azokról a rendezvényekről, amelyeket a testvéri orszá­gokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szer­veznek. Október évfordulója lehetővé teszi, hogy még át­fogóbban és szemléleteseb­ben kifejezésre jusson a szo- éializmus vívmányainak vi­lágtörténelmi jelentősége, a béke és a társadalmi hala­dás biztosításában betöltött szerepe. E dicső évforduló, valamint a testvéri pártok és népek életében más fon­tos évfordulók és események megünneplése elősegíti, hogy az októberi forradalom nagy eszméi tovább terjedjenek az egész világon. Hozzájá­rul a béke, a szabadság és a népek függetlensége október által meghirdetett és a test­vérpártok által megvalósított lenini eszméinek népszerű­sítéséhez. Jól szolgálja azt a propagandát, amely be­mutatja a szocialista orszá­goknak az új társadalom^ építésében elért kiemelkedő eredményeit, békeszerető külpolitikájukat, a fegyver­kezési hajsza ellen, a lesze­relésért, a nemzétközi biz­tonságért és együttműködé­sért vívott következetes har­cukat. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a tömegtájé­koztató eszközök fontos sze­repét abban a harcban, amelynek célja, hogy a hel­sinki európai biztonsági együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam maradéktalanul és követke­zetesen megvalósítsa az érte-, kéziét záróokmányában rög­zített elveket és megállapo­dásokat, s biztosítsák a ked­vező feltételeket a belgrádi találkozó előkészítéséhez és megrendezéséhez. Az értekezleten leszögez­ték, hogy erélyesen le kell leplezni az antikommuniz- must és vissza kell verni a szocialista országok ellen, az imperialista körök által szer­vezett kampányt. Ezek a kö­rök megpróbálják eltorzítani a szocialista országok bel- és külpolitikáját, beavatkoznak ezen országok belügyeibe, ami ellentmond az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya be­tűjének és szellemének. A szófiai találkozó az in­ternacionalista szolidaritás, az egyenjogúság szellemében, tárgyszerű baráti légkörben zajlott le. Óvári Miklósnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével pénteken hazaérkezett Szófiából az MSZMP Központi Bizottsá­gának küldöttsége. Púja Frigyesnek, a Ma« gyár Népköztársaság ■kül­ügyminiszterének a meghí­vására Bohuslav Chnoüpek> a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszte­re március 7-én hivatalos baráti látogatásra a Magyar: Népköztársaságba érkezik. r Évente kilencmillió vázkerámia Március végéig prőbázik, utána pedig folyamatosan termel a Mátraderecskei Tég­la- és Cserépgyár új vázkerá- miaüzeme. Az automatizált olasz gépsorokon a teljes fel­futás után, évente kilenc­millió Alfa 2-es vázkerámiát készítenek. A nyers automatánál (legfel­ső képünkön) Szilágyi Lajos gépmester. Az osztrák cég képviselője és Kovács Imre égető az égetés helvességét ellenőrzi (közép­ső képen). Óránként csaknem ezer tég’a. jön ki az alagútkemencébőí (balra). (Fotó; Szántó. György.) j

Next

/
Thumbnails
Contents