Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-31 / 76. szám

Dicsérni se könnyű! JÓ SZÓRA szomjas min­denki. Az oly divatos fölmé­rések egyikének tanúsága szerint, a munkások kíván­ságlistájának első helyén az emberséges bánásmód áll, a személyiség tisztelete és meg­becsülése, az utasításokat vagy feddéseket sem gorom­bán, hanem emberséges hangnemben „ közlő vezetői modor, stílus. Nem elhanya­golható tanulság tehát, hogy a nagy többségnek nem elég­ségesek csak az anyagiak... Föl kell figyelni erre azért is, mert nem csupán az ál­talános munkahelyi közér­zetről van itt szó. A jó szó utáni sóvárgás többre mu­tat. Nézzük csak a dicsérő szót. Nem nehéz belátni, hogy a jól megválasztott, a kellő idő­ben elhangzott dicséret föl­deríti, munkára serkenti a rossz hangulatú, morcos tén­fergőket. Bátorítja az ügyet­lenségük, kudarcaik miatt elfogódottakat, tétovákat. Ki­emeli letargiájukból a prob­lémákkal küszködőket. Szár­nyakat ad az igyekvőknek. Mégis, üzemekben és in­tézményekben gyakran hal­lom: a letolást hamar meg­kapjuk, vastagon, de talán a nyelve is letörne a főnök­nek, ha egyszer dicsérni ké­ne... Magam is találkoztam ve­zetőkkel, akik kerekén ki- piondták: a jó, a hibátlan munka természetes (az ered­mény ugyan nem mindig igazolja ezt!), felesleges hát szót vesztegetni rá. Ám a legkisebb hibára is nyom­ban le kell csapni, mert , halmozódhat és komoly bajt | okozhat. És ha azzal érvel- i tem: a jó is halmozódhat, fejlődhet, ha dicsérettel ser­kentjük, s ennek legalább ak­kora a haszna, mint a hi­bák ostorozásának — csak legyintettek. Sőt, néhányan azzal vágtak vissza: a di­csér getés — népszerűséghaj- hászás, erre ők nem kapha- , Jók. ' TÖBB VEZETŐ azonban, jó pedagógiai érzékkel, föl- 1 ismerte a dicséret hasznát, , élt is vele. Persze, nem azok­ról beszélek, akik azt mond­ják; nosza, dicsérjünk, az nem kerül semmibe. S osz­togatják nyakra-főre a sem­mitmondó, üres, vállveregető dicséreteket. Ez nem serkent semmire, a dicsérőt is lejá­ratja, vagy éppen nevetsé­gessé teszi. Nemrégiben azonban egyik építésvezető ismerősöm arról panaszkodott, hogy a konk­rét teljesítmény dicséretét sem fogadták szívesen. Egyik brigádja, hallatlan erőfeszí­téssel igen nehéz feladatot oldott meg. A lelkendező di­cséretre elkomorultak. So­kára, kerülő úton tudta meg: attól tartottak, állandóan megkövetelik majd tőlük a kivételes, aligha ismételhető teljesítményt. Bizony, a dicséretből nem lett volna szabad kifelejteni a rendkí­vüliség, az egyszeriség el­ismerését sem. Arra is fölfigyelt ez az építésvezető, hogy igen sok a szerény, zárkózott, szófu­kar ember. Aki nem szeret föltűnni, kiválni, csillogni. Ők sem örülnek a hangos dicséretnek. Ám négyszem­közt fölengednek, néha még beszédesek is lesznek. S a dicséretért is hálásak. A gyengéket, ügyetleneket is zavarba hozhatja a dicsé­ret. Szorongást válthat ki be­lőlük. Félnek az esetleges kudarctól, hibától, hogy ér­demtelenné válhatnak a di­cséretre. Velük azt is érez­tetni kell: türelmesek le­szünk, megvárjuk, amíg be­lelendülnek. fölfejlődnek a többiekhez. Nem kevés persze az anya­gias ember sem, aki fütyül a dicséretre, sőt gúnyolódik rajta, ha nincs „aranyalap­ja”. BIZONY, NEHÉZ DICSÉR­NI. Nem igaz, hogy nem ke­rül semmibe. A helyét, ide­jét. módját, minden szavát alaposan meg kell választa­ni, egyénenként testre szab­ni. Ez nehéz, nagy helyzet- és. emberismeretet, tapinta­tot, ízlést követelő feladat. Nehezebb, mint a prémium­osztás. De jól végezve leg­alább annyit ér, ha nem töb­bet, mint a bélelt boríték. U.J. mAG PROLET AKTA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 16. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1971. március 31., csütörtök Várossá avatták Marcalit és Siklóst Szerdán a zászlódíszbe öl­tözött Somogy megyei Mar­cali nagyközség történetének újabb fontos állomásához ér­kezett: a művelődési köz­pontban rendezett ünnepsé­gen várossá avatták. Az ün­nepség díszelnökségében' he­lyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Var­ga Péter, az MSZMP Somogy Szerdán délután, az MSZMP Központi Bizottsá­gának székházában, Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hivatalos Hazaérkezett Vietnamból a tájékoztatási küldöttség Szerdán hazaérkezett a magyar tájékoztatási küldött­ség, amely Lakatos Ernőnek, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatala elnökhelyette­sének vezetésével látogatást tett a Vietnami Szocialista Köztársaságban. A delegáció fogadására a repülőtéren megjelent Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese és Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. megyei Bizottságának első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke; ott voltak a megye, a járások, városok párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek, üzemei­nek, intézményeinek képvi­selői. Elhangzott a Himnusz, majd dr. Késs Zoltánba már kedden megalakult városi ta­baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Oldrich Svestkat, a CSKP KÖzponi Bizottsá­ga titkárságának tagját, a Rudé Právo főszerkesztőjét. A szívélyes, baráti légkörű fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kato­na István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tágja, a Népszabadság főszerkesztője. Ott volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Szerdán, Tihanyban meg­kezdődött a KGST-országok, Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió űj- ságírószövetségei elnökei­nács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően pedig Losonczi Pál mondott beszédet. Siklóson. szerdán ünnepi tanácsülést tartottak abból az alkalomból, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította a tör­ténelmi múltú dél-baranyai települést .és egyidejűleg hoz­zácsatolta a szomszédos Má- riagyüd községet. A vár kongresszusi termében az eddigi nagyközségi tanács városi tanáccsá alakult át, majd megválasztották a ti­zenegy tagú végrehajtó bi­zottságot, amely esküt tett a testület előtt. A Hazafias Népfront javaslatára Siklós új tanácselnökévé Szarka Árpádot választották. A tanácsülés méltatta Sik­lós eddigi és jövőbeni fejlő­dését. Az ősi település 1871-ig őrizte városi rangját, amit most kapott vissza. Ezután került sor város­avató ünnepségre, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. nek és főtitkárainak kétna­pos tanácskozása, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplését, valamint a szocialista újság­írás aktuális, közös felada­tait tűzte napirendre. A tanácskozást Győri Im­re, az MSZMP KB titkára nyitotta meg. A két napi­rendi pontról dr. Várkonyi Péter, a tájékoztatási hiva­tal elnöke és dr. Pálfy Jó­zsef, a MUOSZ elnöke tar­tott bevezető előadást, A referátumok elhangzása után, a részt vevő újságíró- szövetségi vezetők szólaltak fel. A tanácskozáson meghí­vottként részt vesz Jiri Kub- ka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára is. A forradalmi ifjúsági napok eseményei Nagygyűlés Pétervásárán Tornapályát avatnak Felsőtárkányban Túra a felszabadulási emlékművekhez Hálatűz Kékestetön Kádár János fogadta Oldrich Svestkát Megkezdődött a KGST-országok újságíró- szövetségei vezetőinek magyarországi tanácskozása „Két szakma - egy ember” Hamszter Major — ezt a furcsa nevet viselj — valójában és egyszerűen — a lucernaszedö vontató kocsi, amelyből öt darabot kell hamarosan megjavítani a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet gépjavítómühelyében. Az itt dolgozó szakmunkások között olyan is akad, aki duplán kamatoz­tatja tudását munkájában. Szakái János például kovács- mesterként dolgozik a műhelyben, de ha szükség vau rá, beáll a gépjavítók közé segíteni. Az „óriás gereblye” gyak­ran elgörbül a buckáktól, gödröktől, de itt is ütni kell a vasat aprólékos munkával. A megye ifjúkommunistái az elmúlt napokban is gaz­dag programmal ünnepelték a forradalmi tavaszok jubi­leumát. Pétervásárán — az egri járási KISZ-bizottság, a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet, valamint a he­lyi alapszervezet fiataljainak rendezésében — ifjúsági nagygyűlésre került sor. A 39-es dandár útján elne­vezésű KISZ-akciót koszorú- zási ünnepség követte. A szakmunkásképző intézet ud­varán mintegy háromszáz fiatal emlékezett meg a há­rom forradalmi tavasz ese­ményeiről. valamint a KISZ zászlóbontásának 20. évfor­dulójáról. Barna Zoltán, a járási KISZ-bizottság mun­katársa mondott ünnepi be­szédet. majd az új KISZ-ta- eok fogadalomtételére került sor. A nap további részében haditechnikai bemutatót te­kinthettek meg a fiatalok, akik sportrendezvényeken mérték össze az erejüket, s vidám műsorokon szórakoz­tak az ifjúsági találkozó so­rán. A forradalmi ifjúsági na­pok eseményei a héten to­vább folytatódnak. Egerben kerül sor a Közélet és klub elnevezésű pályázat ered­ményhirdetésére, Felsőtár­kányban pedig tornapályát avatnak a vezetőképző tá­bor lakói. Az egri városi KISZ-bizottság túrája — harminc kilométert kell meg­tenniük a fiataloknak — áp­rilis ’-én kezdődik, s a részt­vevők felkeresik a (Mátra és a Bükk községeiben levő fel- szabadulási emlékműveket. A gyöngyösi fiatalok szintén emléktúrán vesznek részt, Hatvanban pedig az ifjúsági tábor sportpályáján végez­nek társadalmi munkát a KISZ-fiatalok. A forradalmi ifjúsági na­pok idei eseményei Heves megyében — immár hagyo­mányosan — április 4-én fe­leződnek be Kékestetőn, ahol a megye különböző ré­szeiből érkező staféták tag­jai meggyújtják a Felszaba­dulási emlékmű előtti hála- tüzet. „A legtöbb baj a rendfelsze* dő résszel van” — mondja Bozsik István lakatos. A tömitőtengely is a helyére kerül, s a felújított vontató­val IS—20 mázsa takarmányt lehet egyszerre szállítani. (Fotó: Tóth . Gizella)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents