Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-26 / 72. szám
A TESTÜLET ELÉ KERÜLT A MEGYE HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉS. ÉS HlRKÖZLÉSFEJLESZTÉSI TERVE — BESZÁMOLÓ A TELEPÜLÉSHALÖZAT FEJLESZTÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSÉRŐL — ÁPRILIS 1-TÖL NAGYKÖZSÉGI RANGOT KAP BEL APÁIT A L V A, PÉTERVASÁRA, RECSK ÉS KISKÖRE Ülést tartott Heves megye Tanácsa Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének vezetésével pénteken délelőtt ülést tartott Egerben szű- kebb hazánk parlamentje. A megye lakosságát képviselő tanácstagok, valamint a tanácskozási joggal meghívott vendégek — köztük Simon Andor, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese — olyan kérdések megvitatását tűzték az ülés napirendjére, amelyek közvetlenül vagy közvetve minden Hevesben élő állampolgárt érintenek. Magán- és közéletünk, valamint munkánk során szinte naponta találkozunk a meet megyeszékhely közlekedéséről cs a közlekedésfejlesztési tervekről: A továbbiakban azzal foglalkozott a beszámoló, hogy a megyei tanács cselekvési programjának megfelelően, a tárnicsok a középtávú fejlesztési tervük kidolgozásakor és jóváhagyásakor fokozott intézkedéseket tettek a beruházások gazdasági, műszaki előkészítésének gyorsítására, a költségek ésszerű csökkentésére, a hatékonyabb gazdálkodásra, valamint a tervezői és építési kapacitás biztosítására. A megfogalmazott célok és a konkrét feladatok jól szolgálÜiésezik a megyei tanács sodó hevesi, illetve a kiskörei távlati idegenforgalmi területeken. Fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben az átkelési szakaszok korszerűsítésére, s gondoskodni kell a jelentősebb forgalmú alsóbbrendű utak szélesítéséről és a burkolat megerősítéséről. Gondosan meg kell tervezni az utak korszerűsítését olyan szempontból, hogy azok elősegítsék a mezőgazdasági termékek gyors szállítását, valamint a városi és az ipari körzeti autóbusz-közlekedés javítását. Szorgalmazni kell továbbá a helyi tömegközlekedés gondjainak a megoldását a lépcsőzetes munkakezdés fokozatos bevezetésével. A hírközlés helyzetéről és a fejlesztési elképzelésekről szólva leszögezte: az országos átlagnál kedvezőbbek a megye hírközlési adottságai, ennek ellenére sokféle gondunk van. Késik az egri új postaközpont, valamint a szintén újonnan épülő kékesi adótorony átadási határideje. Az egri postaközpont várhatóan 1978 második felétől üzemel majd, a kékesi adótorony építésének az előkészületei viszont csak most kezdődtek meg. s a tervek szerint 1980-ra lesz kész. A postai szolgáltatások terén a gépesítés lassúsága okoz gondot. A fejlesztés iránya: az osztályozás, a felvétel és a kézbesítés gépesítése. Ezen túl pedig a telefonhálózat bővítése, mert csak ezután kapcsolható be az országos távhívó rendszerbe az egri, később pedig a hatvani és a hevesi körzet. Szalay István végezetül arra mutatott rá, hogy a közlekedési ágazat jelenleg komoly munkaerőgondokkal küzd. A közlekedés, illetve a hírközlés jelenlegi és a jövőbeni helyzetén a munkaerőgondok megszüntetésével jelentős mértékben tudunk segíteni, ezért igénybe kell venni a munkaerő-közvetítés valamennyi lehetőségét. TELEPÜLÉS - FEJLESZTÉS — A HELYI LAKOSSÁG IGÉNYEI ALAPJÁN Az előző napirendi pont vitája után Borics László megyei főépítész számolt be a testület tagjainak a megye településhálózata fejlesztési tervének végrehajtásáról. Mint a beszámolóból kiderült, a tanácsi tervező munka az elmúlt években gyorsabb ütemű településfejlesztést tett lehetőidé. A tervek során mindenütt figyelembe vették a helyi lakosság igényét, a magasabb szerepkörű települések esetében pedig az adott település körzetében jelentkező igényeket is. Az elmúlt időszakban csökkent a községi tanácsok száma, a szerepüket a közös községi tanácsok vették át. Ez a helyi lakosság ügyeinek gyorsabb intézését tette lehetővé bizonyos hatáskörök nagyközségi és a közös községi tanácsokhoz való leadása nyomán. A közösen átgondolt településfejlesztési tervek mindenütt reális feladatokat tartalmaznak. A települések intézményrendszerét tekintve például az oktatás intézményei az új rendezési tervekben nevelési központ jelleget kapnak. Megkezdődik az idén Besenyőtelken a nevelési központ építése, amely egyesíti magában az oktatás, a közművelődés és az iskolai létesítményeket. Az egészségügy fejlesztési tervei szerint „kombinált jellegű” intézmények kerülnek a községközpontokba. Ezek ötezer ember korszerű ellátását tudják biztosítani. A falu kategóriába tartozó településeken az alapellátást biztosítjuk: óvodát, általános iskola alsó tagozatát, bölcsödét, öregek napközi otthonát, anya- és csecsemővédelmi tanácsadást, orvosi rendelőt, kereskedelmi, postai és közmű- ellátást. A beszámoló vitája után döntött arról a megyei tanács, hogy 1977. április 1- ével Bélapátfalvát, Pétervá- sárát, Recsket és Kiskörét nagyközséggé nyilvánítja, egyben elrendelte a nagyközségi közös tanácsok megalakítását. A megyei tanács pénteki ülésén a résztvevők a továbbiakban elfogadták a megyei választási elnökség jelentését az 1977. március 6-án megtartott helyi időközi tanácstagi választásokról, majd azt az együttműködési megállapodást, amely Heves megye Tanácsa és a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa között jött létre. ★ A megyei tanács végezetül személyi kérdésekről tárgyalt. Pálinkás Józsefet a megyei tanács ÉKV osztály- vezetőjévé nevezte ki. Ka- meniczky Antalt — saját kérésére, egészségügyi állapota miatt — felmentette a művelődésügyi osztályvezetői beosztásából, s az osztály vezetésével Szabó Istvánt bízta meg. Dr. Géczi Józsefet, a gyöngyösi járási hivatal elnökét nyugállományba vonulása miatt felmentette elnöki munkaköréből, s a járási hivatal elnökévé Szekszius Mihályt nevezte ki. A tanács ülése az újonnan megválasztott népi ellenőrzési bizottsági tagok eskütételével, majd Fekete Győr Endre zárszavával fejeződött be. Szilvás István Hmüsm Cl 1977. március 26,, szombat ják a rendelkezésre álló források és eszközök gondosabb felhasználását, illetve a településhálózat arányos fejlesztését. Ezek figyelembevételével — a tanácsi és a nem tanácsi gazdasági szervek együttes munkájával — elkészült a megyei építőipari kapacitás-, majd pedig a munkaerőmérleg. Az említett cselekvési program eredményeként készült el — hangsúlyozta végezetül a Fekete Győr Endre által előterjesztett beszámoló — a megye távlati közlekedés- és hírközlésfejlesztési tervtanulmánya. Ennek a koncepciónak az ismertetéSzalay István előterjeszti a megye közlekedéséről és a hírközléséről szóló beszámolót gyei, járási, illetve a helyi tanácsok, hivatalok ügyintézőivel, vagy azokkal a hivatalos iratokkal, amelyeket nekünk címeznek, vagy tőlünk kérnek a megfelelő válaszokkal. És ilyen, vagy olyan ügyben — érdeklődve, vagy sürgető szándékkal — ki ne telefonált, vagy éppen utazott volna már vonattal, autóbusszal, személygépkocsival a megyében? Ha végiggondoljuk, hogy mindezek mennyire összefüggnek az életünkkel, akkor senki sem tartja fölöslegesnek azokat a hozzászólásokat, vitákat. amelyek szűkebb hazánk parlamentjében egy-egy napirend kapcsán elhangzanak. TIZENHÉT VB-ÜLÉS TÉMAGAZDAGSÁGA A tegnap délelőtti tanácskozás megnyitása után Feke. te Győr Endre, a megyei tanács elnöke terjesztette a résztvevők elé azt a beszámolót, amely képet adott a testület végrehajtó bizottságának elmúlt évi munkájáról. A napirend előadója az írásos beszámoló bevezetőjében kiemelte: a végrehajtó bizottság 1976-ban 17 alkalommal tartott ülést, s ezeken az időszerű szervezeti, gazdálkodási és társadalom- politikai kérdésekről tárgyalt. A 71 fő napirenden túl 117 előterjesztés megvitatására is sor került, s a vb- tagok által hozott határozatok végrehajtásáról 270 esetben számoltatták be a felelősöket. Mint a számok is bizonyítják, megbeszélni valókban nem volt hiány. A végrehajtó bizottság egyebek között meghallgatta és megvitatta a gyöngyösi járási hivatal elnökének a jelentését, amelyet a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainál végzett ellenőrzések tapasztalatairól készített. A hevesi járási hivatal elnöke az ifjúsági törvény helyi végrehajtásáról számolt be egy alkalommal, a gyöngyösi városi tanács vb-tagjai pedig a nem tanácsi szervekkel való gazdasági együttműködés lehetőségeiről készítettek jelentést, de szó volt — s ezzel még nem ért véget a vitatémák sora — az egri városi tanács elnökének jelentése alapján sére a tegnapi tanácskozás második napirendjén került sor. NÖVEKVŐ IGÉNYEK A KÖZLEKEDÉSSEL ÉS A HÍRKÖZLÉSSEL SZEMBEN Valamennyiünket érdeklő, érintő — és örökzöld — téma: a közlekedés és a hírközlés. A megyei tanács tagjai is éppen ezért hallgatták érdeklődéssel Szalay Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének szóbeli kiegészítőjét, amelyet a részletes írásos anyaghoz’ fűzött. Ebben kifejtette: a közlekedéssel és a hírközléssel szemben megnövekedtek az igények népgazdasági. és megyei szinten is. Éppen ezért. ezeknek a rohamosan növekvő igényeknek a maximális kielégítéséről kell gondoskodni Heves megyében is. A közlekedés és a hírközlés fejlesztési alapelveként kell leszögezni, hogy a termelő gazdaságok szállítási igényeit minden körülmények között biztosítani kell. Nem beszélve arról, hogy a közlekedés az egyik fontos alappillére a településhálózati kapcsolatok erősödésének, valamint a helyi idegenforgalomnak. A továbbiakban Szalay István — a tervek vázolása előtt — a jelenlégi helyzettel foglalkozott. Megyénkben a közlekedés és a hírközlés helyzete — hangsúlyozta — több területen kedvezőtlen: a vasúti személyforgalom lassú, az állomások utasforgalmi létesítményei elhanyagoltak, s a megfelelő fel- és leszálló peronok hiánya fokozza a balesetveszélyt. Ami a vasúti áruforgalom helyzetét jelenti: a fejlesztés nagyobb ütemű, mint a személyforgalomé. Nem fejlődött azonban megfelelően a körzeti és a forgalomfelvevő állomások árurakodásának gépesítése. A feladat tehát az, hogy az igényekhez igazítva íejlesz- szük a vasúti személy- és teherszállítást. A vasúti közlekedés hosszú távú fejlesztését /behatárolja azonban a vasúti" közlekedés alapvető célja: a távolsági, valamint a tömeg-áruszállítás. Ebből fakadóan biztosítani kell, hogy a kijelölt körzeti állomások vágány-, rakodóterület- és rakodógép-kapacitása megfeleljen az igényeknek. A vasúti teherszállítás megyei javítása érdekében az egri teherpályaudvar építésének mielőbbi befejezése, s a bélapátfalvi cementgyár szállítási igényeinek a kielégítése a legfontosabb cél. Emellett gondosan elő kell készíteni a recski beruházáshoz történő vasúti szállítást, valamint a kál-kápolnai és a hatvani vasútállomás korszerűsítését, illetve a gyöngyösi új teherpályaudvar kialakítását. A vasúti személyszállítás fejlesztésekor az utazósebesség növelése, a biztonságos utasforgalom, valamint a kulturált utazás feltételeinek a megteremtése a feladat: főként a hatvani és a füzesabonyi aluljárós utasközle- , kedési rendszer mielőbbi megvalósítása. 1983-IG GYÖNGYÖSIG ELKÉSZÜL A TELJES AUTÓPÁLYA A beszámoló érintette a közúti közlekedés jelenét és jövőjét is: a megye közút- jairtak az állapota nem megfelelő, az átkelési szakaszok túlzsúfoltak, a közúti közlekedést kiszolgáló létesítmények — a benzinkutak, a pihenő- és parkolóhelyek — kevésnek bizonyulnak. A tömegközlekedéssel szemben támasztott igényeket jelenleg — az elmúlt évi jelentős kapacitásbővülés ellenére — nem tudjuk kielégíteni. A közúti hálózat fejlesztésével kapcsolatban kiemelte a beszámoló előterjesztője, hogy a legfontosabb feladat az M—3-as autópálya folyamatos építése: 1980-ig Hatvanig, 1983-ig Gyöngyösig elkészül a teljes autópálya, 1985-ig pedig Kápolna és Ke- recsend között a félpálya. Az M—3-as út Heves megyei 50 km-es szakasza 3,5 milliárd forintos költséggel épül majd meg. 1985 után ehhez kapcsolódhat a Kerecsend—Eger közötti út új nyomvonalának megépítése. Szükségessé vált a főutakhoz kapcsolódó alsóbbrendű utak korszerűsítése, főként a gyöngyösi, a mátrai, az egri és a megye- székhely környéki idegenforgalmi, valamint a városia/ A vitában felszólalt Sipos Lászlóné gyöngyöshalászi megyei tanácstag is. (Fotó: Tóth Gizella)
