Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Monna Vanna Maeterlinck-bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Megjósolhatom: az érző szívűek körében sikert, az értő fülűek között értetlensé­get és indignálódó gúnyoló­dást vált ki majd — vagy már váltott is ki — a Aíon- na Vanna. Az, hogy valaki érző szívű, vagy értő fülű-e, az nem jelent minőségbeli — mármint néző minőségbeli — rangsorolást, mindössze a nézptípusok Homo sapiensen belüli megkülönböztetését. Meglehetős kritikus ön­kénnyel, némi erőltetettség- gel persze. Maeterlinck drámá­jának megítélésében, hogy e sorok írója, mely kategóriá­hoz is sorolja magát? — ezt a kritika olvasójának oka és joga megítélni mindennek olvastán. Nem óhajtom jó­magam Monna Vanna kö­pönyege ürügyén sem érző­nek, sem értőnek aposztro­fálni, bár a kritikusi illem úgy diktálná, hogy rögvest, a dolgok elején kijelentsem: tetszett-e. vagy 6em? Mármint Maeterlinck. Il­letőleg Maeterlinck, a híres belga költő és filozófus, tet- szett-e Maeterlinck, mint drámaíró és tetázett-e Mon­na Vanna, mint dráma és mint előadás? A többismeretes „egyenle­tű” kérdésekből is kitetszik, hogy a válasz korántsem egyértelmű és még kevésbé könnyű. Hiszen például a máig is klasszikusnak szá­mító Ábrányi Emil-fordítás is — pedig szinte „kapásból”, azonnal, még 1902-ben ké­szült — „igazolja” Maeter­linck szép, gördülékeny, tiszta, érzésekben és képek­ben gazdag nyelvét Azt is nehéz lenne — és oktalan is egvben — elvitatni, hogy Maeterlincknek ez a pompá­zatos és jól mondható nyelve nem csillogóan fénylő cu­kormáz egy keletien tortaka­lácson. A nyelv és a dráma ökonómiája példás színpad­biztonságról, drámaírói kész­ségről ad számot Egy sajá­tos színpad sajátos nyelve ez és megfordítva, — ahol a szavak cselekménnyé varázs­lódnak át és a színpad cse­lekvőén néma pillanatai to­vább zsongják bennünk a jól iramló csengő-bongó igé­ket. És a Monna Vanna? Aligha vitatható ismét, hogy e reneszánsz játék — és címadó hősnője is — az emberi önfeláldozás mérté­két és értékét vizsgálja és egy meglehetősen száraz korban, mármint az emberi kapcsolatokban az érzelme­ket titkoló sőt szégyenlő időkben, e századfordulón született dráma merész és bátor szembefordulás volt a kemény és kérlelhetetlen na­turalizmussal. És, ha jól be­legondolunk a mi korunk­ban, amikor — most ne bon- co’gassuk a társadalmilag más, de a felszínen sok ha­sonló vonást mutató emberi kapcsolatok miértjét és mi­kéntjét — legalábbis nem szokás az őszinte érzelmeket fitogtatni, szerelmes levele­ket írogatni és a női szüzes­séget, a hűséget az élet fóku­szába helyezni, nos, a Mon­na Vanna és története most is hordoz érdekességet a mi számunkra is. A ma né­ződének is. Hordozhat in­kább! Marco Colonna rábeszélné fiát, Guidót, hogy áldozza fel ifjú nejét, Mpnna Vannát, a várat immá­ron körülzáró, de Monna Vanna testéért cserébe azt bevenni nem szándékozó el­lenségnek. illető'eg annak parancsnokának, Prinzivallé- nak. A tét: az asszonyi hű­ség amelynek konok m^g- tar'á~áért bűn trésül az egész vár és nagyszámú lakóinak pusztulása „jár”, vagy a hűtlenség, a tudatos önfelál­dozása a „legszentebbnek”, de amelyért az alku szerint a megmaradt élet, a béke a járandóság. Monna Vanna, az ember az utóbbit vállalja, s mint kérik azt tőle, egyet­len iíS-pnvhön mez­telen testével indul Prinzi* vallÄ'-oz hogy feláldozza ön­magát, mint asszonyt és nőt de megmentse, m'nt ember, a körü'ötte élő világot. A drámai történet csatta­nója és a befejezés: Monna Vanna és Prinzivalle egy­másra ismernek, mindegyi­kük a másikban gyermekko­ruk szerelmét véli és fedezi fel, mígnem Monna Vanna „ejti rabul” immáron a saját társaitól fenyegettetett ked­vesét és lesz képletesen (?) is egy életen át börtönének őre. És kell-e szebb, jobb börtönt várni az élettől — csendül ki Maeterlinck drá­mája utolsó pillanataiból, — mint egy szép asszony odaadó szerelmét Budapesten éppen három­negyed évszázada mutatták be először az önfeláldozói?) Monna Vanna történetét, és akkor minden bizonnyal megdobogtatta a hölgyek szí­vét ez a századfordulói LotVe story. Most és itt Egerben is­mét lesznek olyan nézők és nem is biztos, hogy csak a hölgyek között, akik megha- tottan nyúlnak majd a zseb­kendőjük után, mert való­ban ma is csuda ^zép egy történet Giovanna, alias Monna Vanna története. Be- ke Sándor kassai vendégren­dező és a színház jól érzett rá, hogy érzelmekben bizony kissé megszáradt napjaink­ban semmiképpen sem árt az érzések rozsdásodó rúgóit kissé megkenni Monna Van­na könnyeivel, a körülöttünk való világ realizmusára rá­borítani legalább egy-egy estére a romantika rózsaszí­nű fátyolát. Édelegni, elme­rengni, a szűnk mélyére pis­logni, apró kis sóhajokat váltani önmagunk titkos én­jével, nemesnek lenni és egyben nemtelennek is, — miért is lenne baj? Aztán a kétségtelen drámai bizton­ság, a jól játszható szerepek a színészek számára a már említett szép nyelv — mind­mind indoka lehet, hogy egy színház elővegye Maeter­linck Monna Vannáját. Csak ne ilyen hitelesen! Ne ily tragikus mélységek­kel! Csak ne ily hűen a szá­zadfordulói Maeterlinckhez! Mert akkor ragadni kezd a sziruptól ama indokolható rózsaszín fátyol is. Ingerke- dik az emberben a gondolat, hogy mindezt — talán csak néhány emelkedettebb. de ma már a közhelynél is alig több gondolatot kivéve — egyetlen szó megváltoztatá­sa nélkül el lehetett volna játszani egy mai — rene­szánsz komédiának is. Ám félre te ingerkedő gondolat! Amely egy jelentős mű és egy jelentős alkotó világának kifordítására ösztönözne, mert még Monna Vanna kö­penyegét is kifordítani ké­pes lenne e sorok írója, csakhogy együtt lesse meg és ki a néhai jó Szerb Antal­lal, valóban meztelen-e a kö­pönyege alatt? Az előadás, mint írtam volt fentebb, lényegében hű a maeterlincki világhoz és a színészi játék meg hű a ren­dezői elképzeléshez. Ebből a szempontból aligha találhat­nánk kifogást Gyöngyössy Katalin légiesen finom, mí­ves játékában, Blaskó Pé­ter hős szerelmesének való­ban reneszánsz ízű úirafor- málásában, vagy Maszlag István lelket és önmagát té­pő, a megcsalatottságtól sa­nyargatott férfi játékában. Fehér Tibor Marco Colonná- ja is méltóságteljes és oly bölcs, miként azt az író megálmodta. Mindössze Csa­pó Jánosért aggódik a szí­vünk, mert nem tud mit kezdeni Trivulzio rá nem szabott alakjával. Jó ég, ha hagynák, de remek rene­szánszul ütödőtt figura len­ne ebből a Trivulzióból, de... csitt. •. hallgass, szí­vem és toliam, ez nem vígjá­ték, hanem tragédia a nagy belga drámaíró hagyatéká­ból. Ján Hanák, aki ugyancsak Kassáról jött vendégként, a rendező társaként, nagyszerű színpadképet tervezett. Ezen a színpadon mindent el le­het játszani, a tömegjelene­tektől az intim kettősig, — a nézőtér felől. Ám az egri színpadon, amely lényegesen kisebb, mint az eredeti, a miskolci, ahová eredetileg a valóban pompás terv ké­szült, a néző ugyan ámulhat az ügyes színpadképen, de a színész megőrülhet a fé­lelemtől, hogy mikor zuhan le az emelvényekről, vagy birkózhat, hogy elférjen a bútorok és a függönyfalak között. Feltétlenül szükség lett volna a színpadkép mó­dosítására az adott színpad méreteit figyelembe véve. Poós Éva, ugyancsak meghí­vott vendégként mértéktartó, ám mégis ízléses és kifejező ruhákba öltöztette színészeit. Most, hogy újra olvasom e kéziratot, hökkenek meg: miért is írom én azt, hogy Prinzivalle képleteden lesz egy. életen át Monna Vanna szerelmének a rabja? Miért, mikor a zene is egyértelműen sugallja a dráma végén, hogy a férj bosszút állt a foglyul ejtett, a saját szerel­mes terve áldozatává vált csábítón? Talán azért, mert a dráma utol­só pillanatában Gyöngyössy Katalin „kilépett” a tragé­diából és néhány nagyszerű, talán nem is tudatos, de rá­érzett gesztussal mai játék­ká oldotta fel ezt a végtére is inkább érzelgős, mint ér­zelmes drámát? Lehet! Gyurkó Géza Harmincéves volt Zéró De­fekt, a régészet ifjú, s máris nagy reményű professzora, amikor a Grószmutter-völgyi barlang szájánál egy ékírásos kötáblát fordított ki a föld­ből az ásó. Eltökélte, nem nyugszik, amíg meg nem fej­ti a köbe vésett betűk tit­kát: évezredekkel ezelőtt élt ősünk üzenetét az utókornak, örült, hogy olyan munkára akadt, amibe beletemetkez­hetett, legalább könnyebben kiheverte magánélete nagy megrázkódtatását. Feleségét ugyanis éppen néhány nap­pal ezelőtt szöktette meg tő­le leghűségesebb tanítványa, Dániel • B • Tizenkilenc év telt el, mi­re Záró Defekt az első tudo­mányos dolgozatát publikál­hatta a Grószmutter-völgyi leletről. Tudományos alapos­sággal bebizonyította, hogy a kődarab a pleisztocén-korból való, a szöveg 18 betűből és 1 írásjelből áll, s férfikéz rótta kőbe. Még abban az évben meg­jelent Kraft van Dosztig hol­land régész vitairata, amely­ben halomra döntötte Zéró Defekt állításait (nemes egy­szerűséggel idióta kóklernek nevezve őt), s tudományos alapossággal bebizonyította, hogy miocén-kori a kő, 19 betű van rajta, s vitathatat­lanul női kéztől származik az írás. Tanácskozás gyermekhangra CsikDjárástfl az Ördöggálig, Szomorvölgytil Vidróczki barlangjáig Új természetvédelmi területek a Mátrában Bent, a nagyteremben a felnőtték, a mamák kint a klubhelyiségben, a kicsik, a gyerekek. Itt Széles János, a Hazafias Népfront gyön­gyösi szervezetének titkára mond kedves és okos szava­kat abból az alkalomból, hogy első ízben jöttek el a hívó szóra a kismamák, ott a csöppségek sírnak éktele­nül, bömbölnek kegyetlenül, mit sem törődve a mérték- tartással, az önfegyelemmel, a másik iránti kötelező ta­pintattal és egy sor más, nagyon fontos, felnőttes do­loggal. Mégsem kellemetlen, még­sem zavaró az egész így, ahogy van. Ahogy néhány perccel ké­sőbb Hársi Istvánnét sem zökkenti ki előadásából a gyerekek bömbölése. Arról beszél felvilágosító jó szán­dékkal a kismamáknak, hogy a kis emberkéknek miért van szükségük a játékra, hogyan tanulják meg érteni a játé­kon keresztül nemcsak a környezetüket, a külvilágot, hanem az annál sokkal bo­nyolultabb önmagukat, bel­ső lényüket. És milyen csodálatos szer­kezet az anyai fül! Az érdektelen személy csak gyereksírást hall, az édes­anya a sokszínű kórusból ki­hallja a saját csemetéje két­ségbeesett, panaszos szavát is. És amikor a hívó jajon- gás nem akar csillapodni, meg-megújul perceken át, az arra a hangmagasságra és hangerőre beállított anyai fül gyors segítséget követel, a figyelő kismama egyszerre elfordul az előadótól, felug­rik a székéről, nem sokkal később már vissza is tér, karján a kisírt szemű, meg­békélt, cumizó kisgyerekkel. Csak két mamának kellett kihalásznia a gyerekét a többiek méhkasából, máris csend, nyugalom, békesség terült a klubhelyiségre is, ahol hozzáértő kezek bábás­kodtak a kicsinyek fölött ar­ra az időre, amíg az anyu­kák a nagyteremben tanács­koztak. A kezdeményezés hasznos­nak bizonyult, ez volt a kis­mamák egyöntetű vélemé­nye. Máskor is, rendszere­sen, legalább havonta szer- vezzenek a számukra ilyen összejövetelt, ezt kérték a Hazafias Népfront városi tit­kárától. Tudni akarnak mindent a körülöttük folyó életről, a városról, ahol laknak, a kö­zösségről, amelyben élnek. Az otthon töltendő három \ évet nem akarják, hogy csak úgy elmúljék fölöttük. Nem akarnak elszakadni semmi­től. (gmf) Nem sokkal haladja túl a félezer hektárt az a terü­let, ahol a Mátra nyilván­tartott ■ országos és megyei jelentőségű természeti érté­kei találhatók. Eddig csak egyes kisebb erdőterületeket helyeztek természetvédelem alá a bennük levő ritka nö­vénytársulások és az állatvi­lág megóvására, nagyobb tájra kiterjedő védett terü­let jelenleg nincs. Amint a kutatások, felmérések bizo­nyítják, igen sok még azok­nak az értékelőiek a szá­ma. amelyek védelmet igé­nyelnek. Az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal ada­tai szerint a Mátra Heves megyéhez tartozó területén 241 érték védelméről kell gondoskodni, s az erdészeti tájrendezési program továb­bi 76 botanikai, geológiai és egyéb természeti értéket ja­vasol védelemre. Természet- és tájvédelmi szempontból értéket képviselnek azok a patakvölgyek is, amelyek kö­zül az erdőkben levők geoló­giai, esztétikai, üdülési, a mezőgazdasági területeken keresztül húzódók pedig fő­leg botanikai és tájképi ér­tékkel szolgálnak. Rendkívül fontos a Mátra erdőségeiben ma még megtalálható ter­mészetes erdőtípusok megőr­zése, amelyek kutatási, den- drológiai, nemesítési szem­pontból, mint génbankok kapnak majd nagy szerepet a jövőben. Az Országos Természet­védelmi Hivatal a Kelet- Mátra területén, 7400 hektá­ron, tájvédelmi körzet ki­alakítását tervezi. A Mátra tájképileg egyik legszebb ré­sze ez, ahol hegyek, völ­gyek váltakoznak, sziklaki­búvások, periglaciális kőgór- getegek, hegylábi kőtenge­rek. várromok, vízesés, va­lamint ritkaságokban bővel­kedő növényvilág található. Az új természetvédelmi ob­jektumok sorában 9 park és arborétum kap védettséget Gyöngyöstarján, Parádsas- vár, Recslc, Sírok és Visonta községekben. Botanikai érté­kek, értékes állományok, nö­vénytársulások kívánják a védelmet a gyöngyösoroszi Szomorvölgyben, a gyöngyö­si Sárhegyen, Farkasréten, a parádi Hársastetőn, Som- és Várhegyen, a recski Csikó já­rásban, Hegyeshegyen, s gondoskodnak többek között a parádi kőrismocsár vízgaz­dálkodásának zavartalansá­gáról. A biológiai vágáskorig fenntartják például a parádi llona-völgy fasorát, vala­mint a Recsk—Parádfürdó között húzódó vadgesztenye­fasort. A védett tavak, víz­állások a következők: Gyön­gyös: Szent Anna-tó, Sástó; Párád: Pisztrángos-, Timsós- és Fekete-tó; Sírok: Nyirjes- és Bárkás-tó. Igencsak gaz­dag a geológiai értékek jegy­zéke, amelyek között olyano­kat találni, mint a parád- sasvári Vidróczki- és Mó- kuska-barlang, a mátraszent- imrei Csörgőlyuk, a siroki Gomba-szikla, a recski Nagy­kő vulkáni kúpja, a parádi Ördöggát andezit telére, az llona-vízesés, a rnátraderecs- kei ösbarlang stb. A tájvé­delmi körzet mellett az er­dőkhöz kapcsolódó és termé­szetvédelemre javasolt terü­letek nagysága 750 hektárt jelent. (kyd) Április 7*én: a költészet napja Nyíregyházán, április 7-én tartják meg a költészet nap­ja idei országos megnyitóját. A Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában Váci Mihály életét reprezentáló emlékki­állítást nyitnak, s megkoszo­rúzzák Váci Mihály nyíregy­házi szobrát. Délután a me­gyei könyvtárban mintegy kétszáz könyvvel mutatják be a „Szép magyar könyv 1976” pályázat díjnyertes al­kotásait, s a költészet napja alkalmából megjelent mü­veket. A kiállításon vetítik majd le a „Könyveskrónika” és az „Orbis Pictus” című filmeket, amelyek a magyar könyv történetét dolgozzák fel a Gutenberg-féle nyom­dától napjainkig. Délután a Józsa-városban átadják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Váci Mihályról el­nevezett korszerű új köny­vesboltját. A költészet napja alkal­mából ismét a könyvesbol­tokba kerül a „Szép versek” című antológia, amely az 1976-ban megjelent legkivá­lóbb lírai alkotásokból ad válogatást az olvasóknak. Zéró Defektnek enélkül is nehéz esztendeje volt: máso­dik feleségét éppen akkor szöktette meg leghűségesebb tanítványa, Valentin... • B • Huszonkilenc évvel a Grószmutter-völgyi lelet fel­tárása után a sajtó felröp­pentette a tudományos szen­záció hírét: Zéró Defekt pro­fesszor a 18 betűből hármat már megfejtett, s kétséget kizáróan megállapította, hogy az utolsó írásjel egy felkiál­tójel. Pár nap múlva Kraft van Dosztig sajtókonferencián jelentette be, hogy ő már öt betű titkát ismeri, és eskü alatt állította, hogy az utolsó jel egy kettőspont. Hogy fel­kiáltójel volna, azt csak egy olyan rövidlátó kenguru ál­líthatja, mint Zéró Defekt, aki szabadkőműves és liliom, tipró, jüan-csempészésért körözik Hongkongban és évek óta nem fizet ebadót. Ebben az évben történt, hogy a tudományos kutatás költségei felemésztvén min­den vagyonát, Zéró Defekt kénytelen volt eladni a há­zát is, és a Grószmutter- völgyben felállított fakalyi­bába költözött. Harmadik fe­lesége a költözködés zűrza­varában szökött meg a pro­fesszor leghűségesebb tanít­ványával, Guidóval... o s o A kutatómunka harminc- kilencedik évében Zéró De­fekt újabb három betű titkát fejtette meg. Ellenlábasa, van Dosztig, rögtön közölte, hogy ő már kilenc betűt ismer. Egyúttal polgári pert indított Zéró Defekt ellen, azzal vádolva, hogy rendszeresen lopkodja az ő tudományos eredmé­nyeit, valamint a bennszü­lött lakosság tyúkjait. Mi­után megvesztegethető ta­núkra is akadt. Zéró Defek- tet a bíróság hétévi várfog­ságra ítélte. Legkisebb le­ányunokája, aki az idős em­ber egyetlen támasza volt, épp az ítélethirdetés napján szökött meg a professzor leg­hűségesebb tanítványával, Norberttel... 0 1 C A negyvenkilencedik év bővelkedett eseményekben: Kraft van Dosztig, „a tu­domány önzetlen, nagy szívű munkása” (idézet a gyászje­lentésből), váratlanul el­hunyt. Zéró Defekt túljutott a ti­zedik betű megfejtésén. Ugyanakkor egy mérges ci- pöka-légy csípésétől megbé­nult a lába, s a betegség az agg professzort tolókocsihoz láncolta. Élete utolsó re­ménysugara, Csicseri, az örökbefogadott kis bennszü­lött lány, szintén ebben az évben szökött meg a pro­fesszor leghűségesebb tanít­ványával A’trédill... ©no Pontosan ötvenkilenc esz­tendővel a Grószmutter-völ­gyi lelet megtaWása után, sikerült az utolsó betűket is megfejteni. Zéró Defekt sze­rette volna elújságolni a nagy szenzációt, de nem volt körötte senki. Hetvenéves ápolónője épp aznap reggel szökött meg a professzor leg­hűségesebb tan'tványával, a húszéves Vi’-Jorral... • E 3 A megfejtett teljes mon­dat egyébként így szólt: BEJARAT A MÁSIK AJ­TÓN! Radványi Barna Monna Vanna: Gyöngyössy Katalin — Prinzivalle: Blas­kó Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents