Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
Monna Vanna Maeterlinck-bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Megjósolhatom: az érző szívűek körében sikert, az értő fülűek között értetlenséget és indignálódó gúnyolódást vált ki majd — vagy már váltott is ki — a Aíon- na Vanna. Az, hogy valaki érző szívű, vagy értő fülű-e, az nem jelent minőségbeli — mármint néző minőségbeli — rangsorolást, mindössze a nézptípusok Homo sapiensen belüli megkülönböztetését. Meglehetős kritikus önkénnyel, némi erőltetettség- gel persze. Maeterlinck drámájának megítélésében, hogy e sorok írója, mely kategóriához is sorolja magát? — ezt a kritika olvasójának oka és joga megítélni mindennek olvastán. Nem óhajtom jómagam Monna Vanna köpönyege ürügyén sem érzőnek, sem értőnek aposztrofálni, bár a kritikusi illem úgy diktálná, hogy rögvest, a dolgok elején kijelentsem: tetszett-e. vagy 6em? Mármint Maeterlinck. Illetőleg Maeterlinck, a híres belga költő és filozófus, tet- szett-e Maeterlinck, mint drámaíró és tetázett-e Monna Vanna, mint dráma és mint előadás? A többismeretes „egyenletű” kérdésekből is kitetszik, hogy a válasz korántsem egyértelmű és még kevésbé könnyű. Hiszen például a máig is klasszikusnak számító Ábrányi Emil-fordítás is — pedig szinte „kapásból”, azonnal, még 1902-ben készült — „igazolja” Maeterlinck szép, gördülékeny, tiszta, érzésekben és képekben gazdag nyelvét Azt is nehéz lenne — és oktalan is egvben — elvitatni, hogy Maeterlincknek ez a pompázatos és jól mondható nyelve nem csillogóan fénylő cukormáz egy keletien tortakalácson. A nyelv és a dráma ökonómiája példás színpadbiztonságról, drámaírói készségről ad számot Egy sajátos színpad sajátos nyelve ez és megfordítva, — ahol a szavak cselekménnyé varázslódnak át és a színpad cselekvőén néma pillanatai tovább zsongják bennünk a jól iramló csengő-bongó igéket. És a Monna Vanna? Aligha vitatható ismét, hogy e reneszánsz játék — és címadó hősnője is — az emberi önfeláldozás mértékét és értékét vizsgálja és egy meglehetősen száraz korban, mármint az emberi kapcsolatokban az érzelmeket titkoló sőt szégyenlő időkben, e századfordulón született dráma merész és bátor szembefordulás volt a kemény és kérlelhetetlen naturalizmussal. És, ha jól belegondolunk a mi korunkban, amikor — most ne bon- co’gassuk a társadalmilag más, de a felszínen sok hasonló vonást mutató emberi kapcsolatok miértjét és mikéntjét — legalábbis nem szokás az őszinte érzelmeket fitogtatni, szerelmes leveleket írogatni és a női szüzességet, a hűséget az élet fókuszába helyezni, nos, a Monna Vanna és története most is hordoz érdekességet a mi számunkra is. A ma néződének is. Hordozhat inkább! Marco Colonna rábeszélné fiát, Guidót, hogy áldozza fel ifjú nejét, Mpnna Vannát, a várat immáron körülzáró, de Monna Vanna testéért cserébe azt bevenni nem szándékozó ellenségnek. illető'eg annak parancsnokának, Prinzivallé- nak. A tét: az asszonyi hűség amelynek konok m^g- tar'á~áért bűn trésül az egész vár és nagyszámú lakóinak pusztulása „jár”, vagy a hűtlenség, a tudatos önfeláldozása a „legszentebbnek”, de amelyért az alku szerint a megmaradt élet, a béke a járandóság. Monna Vanna, az ember az utóbbit vállalja, s mint kérik azt tőle, egyetlen iíS-pnvhön meztelen testével indul Prinzi* vallÄ'-oz hogy feláldozza önmagát, mint asszonyt és nőt de megmentse, m'nt ember, a körü'ötte élő világot. A drámai történet csattanója és a befejezés: Monna Vanna és Prinzivalle egymásra ismernek, mindegyikük a másikban gyermekkoruk szerelmét véli és fedezi fel, mígnem Monna Vanna „ejti rabul” immáron a saját társaitól fenyegettetett kedvesét és lesz képletesen (?) is egy életen át börtönének őre. És kell-e szebb, jobb börtönt várni az élettől — csendül ki Maeterlinck drámája utolsó pillanataiból, — mint egy szép asszony odaadó szerelmét Budapesten éppen háromnegyed évszázada mutatták be először az önfeláldozói?) Monna Vanna történetét, és akkor minden bizonnyal megdobogtatta a hölgyek szívét ez a századfordulói LotVe story. Most és itt Egerben ismét lesznek olyan nézők és nem is biztos, hogy csak a hölgyek között, akik megha- tottan nyúlnak majd a zsebkendőjük után, mert valóban ma is csuda ^zép egy történet Giovanna, alias Monna Vanna története. Be- ke Sándor kassai vendégrendező és a színház jól érzett rá, hogy érzelmekben bizony kissé megszáradt napjainkban semmiképpen sem árt az érzések rozsdásodó rúgóit kissé megkenni Monna Vanna könnyeivel, a körülöttünk való világ realizmusára ráborítani legalább egy-egy estére a romantika rózsaszínű fátyolát. Édelegni, elmerengni, a szűnk mélyére pislogni, apró kis sóhajokat váltani önmagunk titkos énjével, nemesnek lenni és egyben nemtelennek is, — miért is lenne baj? Aztán a kétségtelen drámai biztonság, a jól játszható szerepek a színészek számára a már említett szép nyelv — mindmind indoka lehet, hogy egy színház elővegye Maeterlinck Monna Vannáját. Csak ne ilyen hitelesen! Ne ily tragikus mélységekkel! Csak ne ily hűen a századfordulói Maeterlinckhez! Mert akkor ragadni kezd a sziruptól ama indokolható rózsaszín fátyol is. Ingerke- dik az emberben a gondolat, hogy mindezt — talán csak néhány emelkedettebb. de ma már a közhelynél is alig több gondolatot kivéve — egyetlen szó megváltoztatása nélkül el lehetett volna játszani egy mai — reneszánsz komédiának is. Ám félre te ingerkedő gondolat! Amely egy jelentős mű és egy jelentős alkotó világának kifordítására ösztönözne, mert még Monna Vanna köpenyegét is kifordítani képes lenne e sorok írója, csakhogy együtt lesse meg és ki a néhai jó Szerb Antallal, valóban meztelen-e a köpönyege alatt? Az előadás, mint írtam volt fentebb, lényegében hű a maeterlincki világhoz és a színészi játék meg hű a rendezői elképzeléshez. Ebből a szempontból aligha találhatnánk kifogást Gyöngyössy Katalin légiesen finom, míves játékában, Blaskó Péter hős szerelmesének valóban reneszánsz ízű úirafor- málásában, vagy Maszlag István lelket és önmagát tépő, a megcsalatottságtól sanyargatott férfi játékában. Fehér Tibor Marco Colonná- ja is méltóságteljes és oly bölcs, miként azt az író megálmodta. Mindössze Csapó Jánosért aggódik a szívünk, mert nem tud mit kezdeni Trivulzio rá nem szabott alakjával. Jó ég, ha hagynák, de remek reneszánszul ütödőtt figura lenne ebből a Trivulzióból, de... csitt. •. hallgass, szívem és toliam, ez nem vígjáték, hanem tragédia a nagy belga drámaíró hagyatékából. Ján Hanák, aki ugyancsak Kassáról jött vendégként, a rendező társaként, nagyszerű színpadképet tervezett. Ezen a színpadon mindent el lehet játszani, a tömegjelenetektől az intim kettősig, — a nézőtér felől. Ám az egri színpadon, amely lényegesen kisebb, mint az eredeti, a miskolci, ahová eredetileg a valóban pompás terv készült, a néző ugyan ámulhat az ügyes színpadképen, de a színész megőrülhet a félelemtől, hogy mikor zuhan le az emelvényekről, vagy birkózhat, hogy elférjen a bútorok és a függönyfalak között. Feltétlenül szükség lett volna a színpadkép módosítására az adott színpad méreteit figyelembe véve. Poós Éva, ugyancsak meghívott vendégként mértéktartó, ám mégis ízléses és kifejező ruhákba öltöztette színészeit. Most, hogy újra olvasom e kéziratot, hökkenek meg: miért is írom én azt, hogy Prinzivalle képleteden lesz egy. életen át Monna Vanna szerelmének a rabja? Miért, mikor a zene is egyértelműen sugallja a dráma végén, hogy a férj bosszút állt a foglyul ejtett, a saját szerelmes terve áldozatává vált csábítón? Talán azért, mert a dráma utolsó pillanatában Gyöngyössy Katalin „kilépett” a tragédiából és néhány nagyszerű, talán nem is tudatos, de ráérzett gesztussal mai játékká oldotta fel ezt a végtére is inkább érzelgős, mint érzelmes drámát? Lehet! Gyurkó Géza Harmincéves volt Zéró Defekt, a régészet ifjú, s máris nagy reményű professzora, amikor a Grószmutter-völgyi barlang szájánál egy ékírásos kötáblát fordított ki a földből az ásó. Eltökélte, nem nyugszik, amíg meg nem fejti a köbe vésett betűk titkát: évezredekkel ezelőtt élt ősünk üzenetét az utókornak, örült, hogy olyan munkára akadt, amibe beletemetkezhetett, legalább könnyebben kiheverte magánélete nagy megrázkódtatását. Feleségét ugyanis éppen néhány nappal ezelőtt szöktette meg tőle leghűségesebb tanítványa, Dániel • B • Tizenkilenc év telt el, mire Záró Defekt az első tudományos dolgozatát publikálhatta a Grószmutter-völgyi leletről. Tudományos alapossággal bebizonyította, hogy a kődarab a pleisztocén-korból való, a szöveg 18 betűből és 1 írásjelből áll, s férfikéz rótta kőbe. Még abban az évben megjelent Kraft van Dosztig holland régész vitairata, amelyben halomra döntötte Zéró Defekt állításait (nemes egyszerűséggel idióta kóklernek nevezve őt), s tudományos alapossággal bebizonyította, hogy miocén-kori a kő, 19 betű van rajta, s vitathatatlanul női kéztől származik az írás. Tanácskozás gyermekhangra CsikDjárástfl az Ördöggálig, Szomorvölgytil Vidróczki barlangjáig Új természetvédelmi területek a Mátrában Bent, a nagyteremben a felnőtték, a mamák kint a klubhelyiségben, a kicsik, a gyerekek. Itt Széles János, a Hazafias Népfront gyöngyösi szervezetének titkára mond kedves és okos szavakat abból az alkalomból, hogy első ízben jöttek el a hívó szóra a kismamák, ott a csöppségek sírnak éktelenül, bömbölnek kegyetlenül, mit sem törődve a mérték- tartással, az önfegyelemmel, a másik iránti kötelező tapintattal és egy sor más, nagyon fontos, felnőttes dologgal. Mégsem kellemetlen, mégsem zavaró az egész így, ahogy van. Ahogy néhány perccel később Hársi Istvánnét sem zökkenti ki előadásából a gyerekek bömbölése. Arról beszél felvilágosító jó szándékkal a kismamáknak, hogy a kis emberkéknek miért van szükségük a játékra, hogyan tanulják meg érteni a játékon keresztül nemcsak a környezetüket, a külvilágot, hanem az annál sokkal bonyolultabb önmagukat, belső lényüket. És milyen csodálatos szerkezet az anyai fül! Az érdektelen személy csak gyereksírást hall, az édesanya a sokszínű kórusból kihallja a saját csemetéje kétségbeesett, panaszos szavát is. És amikor a hívó jajon- gás nem akar csillapodni, meg-megújul perceken át, az arra a hangmagasságra és hangerőre beállított anyai fül gyors segítséget követel, a figyelő kismama egyszerre elfordul az előadótól, felugrik a székéről, nem sokkal később már vissza is tér, karján a kisírt szemű, megbékélt, cumizó kisgyerekkel. Csak két mamának kellett kihalásznia a gyerekét a többiek méhkasából, máris csend, nyugalom, békesség terült a klubhelyiségre is, ahol hozzáértő kezek bábáskodtak a kicsinyek fölött arra az időre, amíg az anyukák a nagyteremben tanácskoztak. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult, ez volt a kismamák egyöntetű véleménye. Máskor is, rendszeresen, legalább havonta szer- vezzenek a számukra ilyen összejövetelt, ezt kérték a Hazafias Népfront városi titkárától. Tudni akarnak mindent a körülöttük folyó életről, a városról, ahol laknak, a közösségről, amelyben élnek. Az otthon töltendő három \ évet nem akarják, hogy csak úgy elmúljék fölöttük. Nem akarnak elszakadni semmitől. (gmf) Nem sokkal haladja túl a félezer hektárt az a terület, ahol a Mátra nyilvántartott ■ országos és megyei jelentőségű természeti értékei találhatók. Eddig csak egyes kisebb erdőterületeket helyeztek természetvédelem alá a bennük levő ritka növénytársulások és az állatvilág megóvására, nagyobb tájra kiterjedő védett terület jelenleg nincs. Amint a kutatások, felmérések bizonyítják, igen sok még azoknak az értékelőiek a száma. amelyek védelmet igényelnek. Az Országos Természetvédelmi Hivatal adatai szerint a Mátra Heves megyéhez tartozó területén 241 érték védelméről kell gondoskodni, s az erdészeti tájrendezési program további 76 botanikai, geológiai és egyéb természeti értéket javasol védelemre. Természet- és tájvédelmi szempontból értéket képviselnek azok a patakvölgyek is, amelyek közül az erdőkben levők geológiai, esztétikai, üdülési, a mezőgazdasági területeken keresztül húzódók pedig főleg botanikai és tájképi értékkel szolgálnak. Rendkívül fontos a Mátra erdőségeiben ma még megtalálható természetes erdőtípusok megőrzése, amelyek kutatási, den- drológiai, nemesítési szempontból, mint génbankok kapnak majd nagy szerepet a jövőben. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a Kelet- Mátra területén, 7400 hektáron, tájvédelmi körzet kialakítását tervezi. A Mátra tájképileg egyik legszebb része ez, ahol hegyek, völgyek váltakoznak, sziklakibúvások, periglaciális kőgór- getegek, hegylábi kőtengerek. várromok, vízesés, valamint ritkaságokban bővelkedő növényvilág található. Az új természetvédelmi objektumok sorában 9 park és arborétum kap védettséget Gyöngyöstarján, Parádsas- vár, Recslc, Sírok és Visonta községekben. Botanikai értékek, értékes állományok, növénytársulások kívánják a védelmet a gyöngyösoroszi Szomorvölgyben, a gyöngyösi Sárhegyen, Farkasréten, a parádi Hársastetőn, Som- és Várhegyen, a recski Csikó járásban, Hegyeshegyen, s gondoskodnak többek között a parádi kőrismocsár vízgazdálkodásának zavartalanságáról. A biológiai vágáskorig fenntartják például a parádi llona-völgy fasorát, valamint a Recsk—Parádfürdó között húzódó vadgesztenyefasort. A védett tavak, vízállások a következők: Gyöngyös: Szent Anna-tó, Sástó; Párád: Pisztrángos-, Timsós- és Fekete-tó; Sírok: Nyirjes- és Bárkás-tó. Igencsak gazdag a geológiai értékek jegyzéke, amelyek között olyanokat találni, mint a parád- sasvári Vidróczki- és Mó- kuska-barlang, a mátraszent- imrei Csörgőlyuk, a siroki Gomba-szikla, a recski Nagykő vulkáni kúpja, a parádi Ördöggát andezit telére, az llona-vízesés, a rnátraderecs- kei ösbarlang stb. A tájvédelmi körzet mellett az erdőkhöz kapcsolódó és természetvédelemre javasolt területek nagysága 750 hektárt jelent. (kyd) Április 7*én: a költészet napja Nyíregyházán, április 7-én tartják meg a költészet napja idei országos megnyitóját. A Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában Váci Mihály életét reprezentáló emlékkiállítást nyitnak, s megkoszorúzzák Váci Mihály nyíregyházi szobrát. Délután a megyei könyvtárban mintegy kétszáz könyvvel mutatják be a „Szép magyar könyv 1976” pályázat díjnyertes alkotásait, s a költészet napja alkalmából megjelent müveket. A kiállításon vetítik majd le a „Könyveskrónika” és az „Orbis Pictus” című filmeket, amelyek a magyar könyv történetét dolgozzák fel a Gutenberg-féle nyomdától napjainkig. Délután a Józsa-városban átadják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Váci Mihályról elnevezett korszerű új könyvesboltját. A költészet napja alkalmából ismét a könyvesboltokba kerül a „Szép versek” című antológia, amely az 1976-ban megjelent legkiválóbb lírai alkotásokból ad válogatást az olvasóknak. Zéró Defektnek enélkül is nehéz esztendeje volt: második feleségét éppen akkor szöktette meg leghűségesebb tanítványa, Valentin... • B • Huszonkilenc évvel a Grószmutter-völgyi lelet feltárása után a sajtó felröppentette a tudományos szenzáció hírét: Zéró Defekt professzor a 18 betűből hármat már megfejtett, s kétséget kizáróan megállapította, hogy az utolsó írásjel egy felkiáltójel. Pár nap múlva Kraft van Dosztig sajtókonferencián jelentette be, hogy ő már öt betű titkát ismeri, és eskü alatt állította, hogy az utolsó jel egy kettőspont. Hogy felkiáltójel volna, azt csak egy olyan rövidlátó kenguru állíthatja, mint Zéró Defekt, aki szabadkőműves és liliom, tipró, jüan-csempészésért körözik Hongkongban és évek óta nem fizet ebadót. Ebben az évben történt, hogy a tudományos kutatás költségei felemésztvén minden vagyonát, Zéró Defekt kénytelen volt eladni a házát is, és a Grószmutter- völgyben felállított fakalyibába költözött. Harmadik felesége a költözködés zűrzavarában szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Guidóval... o s o A kutatómunka harminc- kilencedik évében Zéró Defekt újabb három betű titkát fejtette meg. Ellenlábasa, van Dosztig, rögtön közölte, hogy ő már kilenc betűt ismer. Egyúttal polgári pert indított Zéró Defekt ellen, azzal vádolva, hogy rendszeresen lopkodja az ő tudományos eredményeit, valamint a bennszülött lakosság tyúkjait. Miután megvesztegethető tanúkra is akadt. Zéró Defek- tet a bíróság hétévi várfogságra ítélte. Legkisebb leányunokája, aki az idős ember egyetlen támasza volt, épp az ítélethirdetés napján szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Norberttel... 0 1 C A negyvenkilencedik év bővelkedett eseményekben: Kraft van Dosztig, „a tudomány önzetlen, nagy szívű munkása” (idézet a gyászjelentésből), váratlanul elhunyt. Zéró Defekt túljutott a tizedik betű megfejtésén. Ugyanakkor egy mérges ci- pöka-légy csípésétől megbénult a lába, s a betegség az agg professzort tolókocsihoz láncolta. Élete utolsó reménysugara, Csicseri, az örökbefogadott kis bennszülött lány, szintén ebben az évben szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával A’trédill... ©no Pontosan ötvenkilenc esztendővel a Grószmutter-völgyi lelet megtaWása után, sikerült az utolsó betűket is megfejteni. Zéró Defekt szerette volna elújságolni a nagy szenzációt, de nem volt körötte senki. Hetvenéves ápolónője épp aznap reggel szökött meg a professzor leghűségesebb tan'tványával, a húszéves Vi’-Jorral... • E 3 A megfejtett teljes mondat egyébként így szólt: BEJARAT A MÁSIK AJTÓN! Radványi Barna Monna Vanna: Gyöngyössy Katalin — Prinzivalle: Blaskó Péter.
