Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

Az Egyetemi Könyvtár Corvinái Hazánk egyetlen ferde tornya A szccsényi ferde torony (Bojtár Ottó felv. — KS) 1876. végén már előre vetítette árnyékát az orosz— török háború. A magyar köz­vélemény még az 1849-es események hatása alatt állt, gyűlölte az ország leigázásá­ban részt vevő cári abszolú­tizmust, és lelkesedett a tö­rökökért, akik menedéket adtak Kossuthnak és az ön­kényuralom bosszúja elől menekülő többi szabadság- harcosnak. Ebben a hangu­latban határozta el a buda­pesti egyetemi ifjúság, hogy rokonszenve jeléül ajándé­kot küld Abdul Kerim pa­sának, a török hadsereg fő­vezérének. A díszkard Ajándéknak egy Mária Te­rézia korában készült, két- ujjnyi széles damaszkuszi pengét választottak ki. Pa- holek György fővárosi kard­műves régi aranyba foglalt elefántcsontból új markola­tot készített hozzá, s ezt a magyar és török címerrel, valamint a barátságot jelen­tő két. egymásba fonódó kéz­zel díszítette. Vörös bár­sonnyal vonták be, végén arany sárkányfejjeL Az egyetemi ifjak 13 tagú küldöttsége száz évvel ez­előtt 1877. január 4-én in­dult útnak és két nappal ké­sőbb szállt hajóra Triesztben. A kormány politikai bonyo­dalmaktól félt, és megaka­dályozta a küldöttség ünne­pélyes búcsúztatását. A magyar fiatalokat Konstantinápolyban szere­tettel fogadták és nyolc díszhintón szállították szál­láshelyükre. A kard átadá­sa nagy ünnepség keretében történt 300 magas rangú ka­tona és államférfi jelenlété­ben. A szultánt a személyes megjelenésben fogfájása akadályozta, sógorával kép­viseltette magát, s őt bízta meg, hogy a küldöttség tag­jainak nyújtsa át a Medzsid- je-rend kitüntetését. A főve­ALLATHANGTÄR Rendkívüli intézményt — a természet hangjainak tá­rát — nyitották meg Moszk­va közelében. Az Akadémia mellett működő hangarchí­vum alapját a Szovjetunió­ban élő, több mint 250 ma­dárfaj hanglemezre rögzített „csevegése” adta. A gyűjte­mény összeállítója Borisz Voprincev professzor, 15 éven át foglalkozott hangok vadászatával. zér a jelenlevők hangos él­jenzése közben csatolta ol­dalára a díszkardot. A szultán ajándéka II. Abdul Hamid szultán a fővezérének küldött kardot nagy értékű ajándékkal vi­szonozta, 35' olyan kódex­szel, amelyek egykor ma­gyar földről kerüitek a török fővárosba. A kódexek hozó­ját, Tahir bejt Budapesten kitüntető fogadtatás várta, de ez meghiúsult. Ehelyett a trieszti kikötőben április 19-én a külügyminisztérium üzenetét kapta meg: idegen állam követe nem érintkez­het egyetlen magyar ható­sággal, egyesülettel. bizott­sággal sem. A kódexeket Falcon effqndinek, a bécsi török követség konzuljának kellett átadnia, aki a minisz­térium egyik tisztviselője ré­vén juttatja majd el Buda­pestre. Érdemes megemlíte­ni, hogy az a külügyminisz­ter, aki így rendelkezett, nem valami magyarfaló német volt. hanem gróf Andrássy Gyula, aki 1849 májusában a magyar kormány megbízásá­ból a külügyi kapcsolat fel­vétele céljából Konstantiná- polyba utazott. A kéziratos könyveket a külügyminisztériumtól a rek­tor, Pulszky Ferenc, a Nem­zeti Múzeum igazgatója és Ráth főpolgármester vette át. Az utcákon pedig a meg­bántott egyetemi hallgatók a következő alkalmi dalt éne­kelték: „Rajta pajtás, ürítsük a poharat, Fojtsuk belé a keserű i gondokat. Ne búsuljunk, lesz még idő, mikor he), Eljön hozzánk jó barátunk, Tahir bej”. A magyar küldöttség láto­gatását egy 15 tagú török a kilencedik században állí­tották Ukrajna mai lakóinak ősei, a városok melletti utak kereszteződésében. Perunnak, az ószlávok fő istenének szent tölgyfáitól gyakran megemlékeznek az évköny­vek. Perun a villámlás és mennydörgés istene, a szláv földművesek és harcosok vé­delmezője volt. csoport mégis viszonozta, vezetőjük Seik Szulejmán effendi volt, a közép-ázsiai kolostorok igazgatója. Fo­gadásukra a katonai pa­rancsnokság nem engedte a közönséget a pályaudvarra, de onnan a Hungária szállóig szinte diadalmenet volt az útjuk. Programjukon díszva­csora, a Népszínházban ün­nepi előadás, városnézés, az Egyetemi Könyvtár megte­kintése szerepelt. A Corvinák A közvélemény, sőt még a korabeli szakirodalom is a kódexeket Corvinák néven emlegette. Tulajdonképpen csak 11 tartozott közülük biztosan Mátyás király könyvtárához. Ezeket hófe­hér pergamenre aranybetűk- | kel írták, címlapjukon gaz­dag díszítéssel, Mátyás hol­lós címerével. Mindegyik la­tin nyelvű, többségük ókori szerzőknek, Cicerónak, Sili- cius Italicusnak, Julius Caesarnak a művei. Minden valószínűség sze­rint a többi kódexnek is ma­gyar volt az egykori tulaj do- ( nosa. Tartalmilag nagyon változatosak, találunk köz­tük két Bibliát, két latin nyelvtant, Arisztotelész, Ci­cero, Boethius, Terentius műveket, egy építészeti en­ciklopédiát Marcus Vitru­vius Pollio tollából és egy úgynevezett portolánét, az­az hajósok részére készült leírást a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjának kikötőiről. Két kódex különösen fi­gyelemre méltó. Az egyik Al- bucasis arab orvos Chirur- giájának 1280 körül készült latin nyelvű másolata 225 orvosi műszer rajzával. A másik Dante Divina Come- diája. Ezt 1345 körül írták le és 99 művészi miniatúrá- val illusztrálták Velencében. Az ajándék kötetek álla­pota nem a legjobb, sokat közülük megtámadott Kon­stantinápolyban a penész és nagy károkat okozott ben­nük. Különösen a kötések állapota volt siralmas. A szultán nem akarta így el­küldeni, ezért valamennyit újraköttette piros, fehér,, il­letve zöld kecskebőrrel. Az eredeti kötések — sajnos — elvesztek. A kódexeket azóta az Egyetemi Könyvtár őrzi, mint legféltettebb kincseit. Létükkel hirdetik a közép­kori magyar könyvkultúrát, egyben szép emlékei a száz évvel ezelőtti török—magyar barátságnak. Vértesy Miklós Ha erfc halljuk: ferde to­rony, tüstént Pisának, e kö­zép-olaszországi városnak hí­res épülete jelenik meg kép­zeletünkben. A több mint félszáz — egészen pontosan 54 — méter magasba fel­nyúló torony, amely 1174 és 1352 között épült, s amely­nek teteje 4,3 méternyire tér el a függőleges iránytól. Pisa ferde tornyát minden­ki ismeri, azt viszont annál kevesebben tudják, hogy Magyarországon is áll egy hasonlóképp megdőlt, sisak­díszes építmény. Szécsényben, Nógrád megye történelmi csengésű helysé­gében találkozhat az utas vele: ott magasodik a köz­ség főterén. Dőlése persze nem „pisai” méretű, hiszen ferdeségét csak centiméterekben lehet kifejezni ám aki figyelme­sen viasgálgatja, hamarosan rábólinthat, bizony, dől ez is... Milyen célt — célokat — szolgált egykor a szécsényi ferde torony? Előbb a tűzfigyelők ka­paszkodtak fel magasba vi­vő lépcsősorán, majd később harangok szóltak tetőtartó gerendái alatt... Manapság rendszerint zár­va van barokkos keretű be­járata, miképp tört sisakra" emlékeztető tetőzete alól sem hallatszik a tűzjelzők kiál­tozása vagy a félrevert ha­rangok riadt csengése... Azon kívül, hogy a XVIII. század második felében épí­tették fel Magyarországnak ezt az egyetlen „ferde” tor­nyát, a három emeletnyi magas építményről nem so­kat tudunk. így az sem is­mert, hogy mikor kezdett dőlni. Talán mindjárt az utolsó tetőcserép helyreke' rülése után, talán valamivel később... Ami biztos, hogy Borovszky Sámuel Nógrád Vármegye története című híres köny­vében már így ferdén ábrá­zolja a korabeli rajz. Noha nem világhíresség, nekünk mégis kedves ez a torony: itt magasodik, itt „dől” a műemlékekben, épí­tészeti furcsaságokban nem túlságosan gazdag Magyar- országon. Akácz László A tudomány hírei FOGKEFE A MIKROSZKÓP ALATT Az Innsbrucki Egyetem Fogklinikáján és Elektron­mikroszkópiái Intézetében megvizsgálták, melyik az a fogkefe, amelyik legjobban tisztítja és masszírozza a fogat, illetve a fogínyt esetleg melyik sérti azt. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a fogkefe hatása lé­nyegében a szőrök hegyén múlik. Az a jó fogkefeszőr­zet, aminek végét egyenesen vágják le, illetőleg élei le­kerekítettek. A ferdén met­szett. úgynevezett „v” pro­filt mutató fogkefeszőr ne­hezen kopik, lándzsaszerűen sérti a fogínyt és a fogzo­máncot. A kereskedelmi for­galomban levő fogkeféknek több mint 50 százaléka he­gyes végződésű volt. ELŐKERÜLT PERUN „SZENT TÖLGYEINEK” EGYIKE A Gyeszna folyó medré­nek tisztítása közben, nem messze a folyóöböltől, a kotróhajó személyzete egy tíz méter hosszú pácolt tölgy- fatörzsre bukkant. Amikor a hatalmas fatestet fölemelték a fedélzetre, kiderült, hogv az mintegy hat tonnát nyom. A fatörzsben négyszög alak­ban kilenc medveállkapocs volt belenyomódva. Ukrán régészek, — miután megvizs­gálták a leletet. — feltétele­zik, hogy a Gyeszna fene­kéről kiemelt fa egyike Pe­run szent tölgyeinek. Ezeket Magányérzet Valahol Mátraháza jölött, az erdőrengetegnek egy kü­lönösen sűrű és elhagyott zugában bukkantam rá az öreg remetére. Egy odvas tölgyfa a tanyája. Bojtorján Baltazár — ez a neve az ag­gastyánnak, amint némi fej­törés után elárulta, mert bi­zony lassan már a tulajdon nevét is elfelejti — az olyan ember módjára, akinek csak ritkán adódik alkalma ki­beszélni magát, készséggel és bőbeszédűen állt rendel­kezésemre. Mert természete­sen érdekelt az életmódja, hiszen a gyakori természet- járásaim ellenére sem talál­koztam még előtte erdei re­metével. Közben a faodú belsejéből valami morgás­féle hallatszott, majd egy torzonborz. kissé átható sza­gú borz dugta ki fejét a nem éppen tágas nyíláson. Az állat bizalmatlanul pis­logott felém, a remete inté­sére azonban morogva visz- szahúzódott. — Negyven éve remetés- kedem itt a Mátrában — kezdte B. B. — Azelőtt egy odvas gyertyánfában laktam, ezt később minőségi cseré­vel elcseréltem erre a laká­lyosabb tölgyre. Félmázsányi szárított gomba volt a ráfi­zetés, két évig törlesztettem a részleteket. Most ez az otthonom, társbérletben ev­vel a borzzal. Négy évtized után kezdem már unni a magányt, amit a borz társa­sága sem enyhít; különben is zárkózott, mogorva állat, amint erről uraságod is meg­győződhetett. A párja is ott­hagyta, biztosan volt rá oka. De nemcsak ez a baj. Gyé­műsora. Ezt egy másik re­metétől hallottam. Télen egyre jobban hiányzik a fű­tés. Ehhez villanykályha ké­ne. Vízhez csak hosszas gya­loglás után jutok, mert a tölgyünktől messze fakad az erdei forrás. A sok gyaloglás pedig nehezemre esik már. Szóval közművesítésre van szükség: a villanyt és a vi­zet be kellene vezetni a rülö fogazatom nem bírja már a nyers gyökerek rágá­sát főznöm kellene. De az erdőben tilos a tűzrakás, villanytűzhelyre lenne hát szükségem. Az alvásom sem a régi már, az éjszakák egy részét szívesen tölteném ol­vasással, de ez csak holdtöl­tekor lehetséges. A tévét is szeretném nézni, mert állí­tólag igen szórakoztató a tölgybe. Mindez persze sok­sok ezer forintba kerülne, a tanácsi szervek talán' ezért nem tanúsítanak túlzottnak mondható érdeklődést jogos igényeim kielégítése iránt. Még az sincs tisztázva, hogy közigazgatásilag tulajdon­képpen hová tartozom. En­nek ellenére fenntartom, hogy negyven évgyűrű eltel­te után megilletne már egy kulturáltabb remeteélet. Tudja, amióta fában lakom, az idő múlását évgyűrűkben számítom... Aztán meg a nép magatartása is megvál­tozott. Azt tapasztalom, hogy nem támogatják már ado­mányaikkal úgy a remeté­ket, mint valamikor. En igehird^etöként kezdtem, az én igehirdetésemre sajnos ma már senki sem kíváncsi'. Éppen azért később alább­adtam, szerényen felcsaptam segédigehirdetönek, de ezzel se volt semmi sikerem. Hóna­pok telnek el, míg egy-egy hívő — amolyan régi vágá­sú öregember vagy öregasz- szony — egy kis sóval meg kenyérrel felkeres. — Egy szó mint száz — folytatta az elégedetlen re­mete —> akár el is cserél­ném ezt a faodút egy főváro­si komfortos lakásra. A fia­taloké a jövő — az erdő várja az ifjú remetejelölte­ket! Azokat, akik a nagyvá­ros zaját, a léha szórakozá­sokat szívesen felcserélnék az erdő magányával és béké­jével. Tudna ebben *segíteni nekem, uram? ■ár .. .Megpróbálom. Ember­barátságból vállalom a mát­rai remete és a lakáscsere iránt érdeklődők között a közvetítést. Szíves megkere­séseket „Egy borz nem aka­dály” jeligére a kiadóba ké­rek. Heves Ferenc KOSSUTH 8.27 Zseni kerestetik 8.57 Zongoraművek 10.05 Isiíoiarádió 10.35 Zenekari muzsika 11.40 Don Segunüo Sombra 12.35 Melódiakoktél 13.39 Együtt — egymásért! 15.10 Könnyűzene 15.23 Beethoven műveltségi verseny 15.41 Magyarán szólva ... 16.05 GerinccsaVar 16.45 Nótaíelvételekböl 17.07 Köztünk maradjon! 17.32 Decsényi János: Shakespearc-monológok 18.00 A Szabó család , 18.30 Esti magazin 19.15 Népzene kedvel öltnek 19.45 Többszemközt a Kossuth Klubban 20.15 Hangképek a múlt évi luzerni zenei fesztiválról 21.19 A háromszögletű kalap 22.20 Meditáció 22.30 Dzsesszfelvételekből 22.50 Választás után — választás előtt 23.05 Nóták 23.46 Hatrik: Felelgető ének PETŐFI 8.05 Népdalok 9.15 A kiválasztás fonákságai 9.25 Orvosi tanácsok 9.33 Derűre is derű ... 10 00 A zene hullámhosszán 12.00 Helló, Dolly! 12.33 Arckép az ukrán irodalomból 12.50 A Moszkvai Nagy Színház zenekara játszik 13*25 Növénykedvelők őtperce 13.33 A magyar nyelv hete 14.00 Kettőtől hatig . .. 18.00 Harminc perc rock 18.33 Daloló, muzsikáló tájak 18.59 Filmzene 19.15 Mit olvashatunk 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A kéz balladája 21.08 Jeremetjev: Fantázia a Szovjet Hadseregről 21.16 Verdi: A trubadúr 23.46 A Humphries együttes énekel Szolnoki rádió 17.00 Műsorismertetés — Hírek — Billy Vaughn zenekara Játszik — Veterán-portré — Szakmunkástanuló­kórusok 17.35 Nők negyedórája 17.50 Operettrészletek 18.00 Alföldi krónika — Ella Fritzgerald énekel — Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes iw MAGYAR 8.00 Tévétorna (Ism.) 8.05 Iskolatévé 10.50 Cimbora 12.05 iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 16.50 Iskolatévé (Ism.) 17.20 Játék a betűkkel 17.45 Kubai ritmusok (Zenés film) 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.15 Színházi album 22.30 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Egyedül Münchenben (NSZK-tévéfilm) 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Egészségünkért 21.20 Rendezte: Kende Márta POZSONYI 10.00 Híradó 19.30 Kedves emlékek 20.00 Nyomok után a porban (Tévéjáték) 21.30 Híradó és sporteredmények 22.00 Hangverseny 22.45 Emberek a dalesicei vízierőmű környékén mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor: Különben dühbe jövünk Színes, spanyol—olasz film vígjáték EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor: Kerge dolgok Színes, szovjet filmvígjáték Este fél 6 és fél 8 órakor: Az előkelő alvilág Színes, szinkronizált, olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A kincses sziget GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. 3 órakor: A kincses sziget Csak fél 8 órakor: Kovpak előretör HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Csak fél 6 órakor: Szíklabarlang titka HATVANI KOSSUTH: Fegyverek Prágának FÜZESABONY: Különös ügynpk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents