Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

Magyar párl­és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Muiu.us párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a közeli napokban magyar párt- és kor­mányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam. 65. szám ARA: 80 FILLLÉB 1977. március 18., péntek Púja Frigyes Athénben Púja Frigyes külügyminisz­tert. aki szerdán érkezett hi­vatalos látogatásra Athénbe, csütörtökön az elnöki palo­tában fogadta Konsztantin Cacosz görög köztársasági elnök. A találkozón a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztését vitatták meg. A fogadás után a külügy­minisztériumban Púja Fri­gyes megkezdte a hivatalos tárgyalásokat Dimitri Bici- osz görög külügyminiszterrel Törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról—Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Az országgyűlés tanácskozásáról A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A közel-keleti válság igaz­ságos és békés megoldásának ellenségei, akik érdekeltek a libanoni vérontás folytatásá­ban. ismét “súlyos bűncselek­ményt követtek el. Felbérelt cinkosaik kioltották Kamal Dzsumblaltnak, a libanoni haladó szocialista párt elnö­kének, a Béke-világtanács elnöksége nemzetközi Lenin- békedíjjal kitüntetett tagjá­nak és harcostársainak éle­tét Kamal Dzsumblatt a liba­noni haladó erők kiemelke­dő egyénisége, az imperialis* taellenes népi összefogás rendíthetetlen harcosa, a pa­lesztin arab nép nagy barát­ja volt. aki a legválságosabb helyzetben is szilárd hittel és energiával küzdött néoe és valamennyi arab nép ér­dekeiért. Nyilvánvaló, hogye megdöbbentő politikai gyil­kosság mögött a szélsőséges imperialista körök és térség­beli szövetségeseik állrjak. Megdöbbenéssel és felhá­borodással ítéljük el e poli­tikai merényletet Követel­jük a gyilkosok szigorú fele- lősségrevonását! Mély rész­vétünket és együttérzésün­ket fejezzük ki az áldozatok hozzátartozóinak. Megerősít­jük szolidaritásunkat a liba­noni haladé nemzeti erőkkel, amelyek Kamal Dzsumblatt személyében egyik kimagasló vezetőjüket veszítették el. Támogatjuk mindazokat az erőket, amelyek a libanoni helyzet mielőbbi békés ren­dezéséért, az imperialista, reakciós támadások meghiú­sításáért küzdenek. Országos agitációs és propagandatanácskozás A pártpropaganda soron- levő feladatairól március 16 —17-én országos tanácskozást tartottak A fővárosi és a megyei pártbizottságok ide­ológiai titkárai, agitációs' és propagandamunkáért felelős vezetői, a nagyobb üzemek pártbizottságainak titkárai, az egyetemek és főiskolák pártbizottságainak titkárai, az országos tudományos és oktatási intézmények vezető munkatársai a Központi Bi­zottság 1976 október 26-i és december 1-i határozatából eredő tennivalókról tárgyal­tak. Győri Imre. az MSZMP KB titkára a gazdaságpolitikai propaganda elvi kérdéseiről. Lakos Sándor, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének igazgatója -a szocialista de­mokrácia egyes kérdéseiről. Tóth Dezső kulturális, mi­niszterhelyettes a szocialista hazafiságról és a proletár- internacionalizmusról. Grósz Károlv. a KB osztályvezető­ié és Móna Gyula a KB osz­tályvezető-helyettese a párt- pronaganda feilesz+ésének fő irányáról, időszerű feladatai­ról tartott előadást A tanácskozás eszmecseré- vei he Csütörtökön délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál. Kádár János és Lázár György is. A képvi­selők plénuma igazoltnak nyilvánította Hütter Csabát, Nógrád megye 5-ös számú ország- g. ál esi választókerületének képviselőjét. Dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter terjesztette elő a közérdekű bejelentésekről, ja­vaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot. Az igazságügy-miniszter expozéja — A törvényjavaslat ki­mondja, hogy az állampol­gárok közérdekű bejelentése­ikkel és javaslataikkal előse­gítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista tör­vényesség erősítését, a társa­dalmi tulajdon védelmét és — nem utolsósorban -— a közéleti tisztaság biztosítását. Kiemelte a miniszter: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a köz­érdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes ki­emelni az államigazgatási eljárás köréből, és önálló törvényben rendezni. . Ezek az ügyek ugyanis az államigazgatási eljárásnál sokkal szélesebb körbe tar­toznak A külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a téma társadalmi jelentősé­gét is — A közügyekben való te­vékeny részvétel mellett fon­tos számunkra az is, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgai, jogos panaszai, sérel­mei elintéződjenek, igazsá­gos orvoslást találjanak. A gyors, igazságos elbírálás és elintézés társadalmi érdek és szocialista közéletünk köve­telménye is — A törvényjavaslat jel­lemző vonása, hogy különb­séget tesz a közérdekű beje­lentés, javaslat és a pana­szok között: azok elintézéséi ?nnek megfelelően szabályoz­za A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságok­ra hívják fel a figyelmet amelyeknek megszüntetése a naevob’o vagy kisebb közös­ség érdeke. Felhívják az U-, letókesek figyelmét olyan té­nyekre, körülményekre em­beri magatartásokra, ame­lyek jogszabályokba ütköz- . nek vagy ellentétesek a szo­cialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elvei­vel, illetőleg más módon sér­tik vagy veszélyeztetik a tár­sadalom érdekeit. Közérdekű javaslatnak a társadalmilag hasznos cél elérésére irányu­ló kezdeményezést tekintjük. Panasz pedig az a kérelem, amely egyéni jog- zagy ér­deksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, jogilag szabá­lyozott eliárásra A törvényjavaslat rögzíti azt a fontos elvet, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahová tartoznak. Ezért fel­sorolja az ügykör szerinti szerveket és azok kötelessé­gévé teszi a hozzájuk érke­zett ügyek érdemi elbírálá­sát. megválaszolását A törvényjavaslatnak ab­ból . a megfogalmazásából, hogy az illetékes szervek kö­telesek intézkedni, -nem kö­vetkézig, hogy minden, köz­érdekűnek szánt bejelentést ' Vagy javaslatot -annak ^'•tar­talma szerint kell megvalósí­tani; Az érdemi intézkedés az adott ügy vizsgálatának ered­ményétől, továbbá anyagi le­hetőségeinktől is függ Erre vonatkozik egyébként az a rendelkezés, amely előírja:a javaslattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata mi­lyen okból nem, vagy mikor valósítható meg. ' A törvényjavaslat meg­különböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelen­tők védelmére, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — IBS’ több esetben burkolt — fel­lépés. Mindenfajta megtor­lással szemben határozottan fel kell lépnünk. — A törvényhez elenged­hetetlen a jó végrehajtás, a hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt Ennek jó feltéte­lei adottak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhetünk célhoz — hangsúlyozta be­széde végén dr. Korom Mi­hály. Dr. Antalffy György egye­temi tanár (Csongrád megye) a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jo­gi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság nagy felelős­séggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét A tes­tület csupán egy — szöveg- pontosító — módosítást in­dítványozott. (Azt, hogy a közérdekű bejelentést, javas­latot tevő védelméről szóló paragrafusokat tartalmazó rész címében szerepeljen a „javaslattevő” után az „ér- dékelt” szó is.) A társadalmi vitára bocsátott törvényter­vezetről egyébként előzetesen mintegy 2500-an mondtak vé­leményt. A bizottság egyön­tetű véleménye volt. hogy a törvényjavaslat szélesíti a szocialista demokratiz­must, gyarapítja az állam­polgári jogokat, ezért azt elfogadásra ajánlotta. Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde Tavaszi verőfényben a Parlament épülete Dr. Papp Lajos államtit­kár. a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke ör­vendetes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csaknem 7000, a nép: ellen­őrzési bizottságokhoz több mint 5000 közérdekű beje­lentés érkezett Többségük a különböző vállalatok, in­tézmények. gazdasági szer­vek tevékenységét bírálta, vagy mulasztásra hívta fel a figyelmet Kisebb részük egyes személyek helytelen­nek vélt magatartását kifo­gásolta. A bejelentések zö­me megalapozott volt, hozzá­járult a hibák, a visszaélé­sek megszüntetéséhez. Mind­ez azt mutatia hogv az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek te­kintik az állami és gazda­sági szervek munkájának segítését figyelemmel kí­sérik a társadalmi tulaj­donnal való ésszerű gaz­dálkodást Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget tapasztalnak A közügyek­ben el iáró állampolgárokra az állami.-tanácsi társadal­mi és gazdasági szerveknek mindig figvelni' vé'eménvü- ket és javaslataikat pedig hasznosítani keli Az érinteti szervek e kötelezettségüknek, lényegében már eddig is ele­get tettek, de a bejelentések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordul­tak. A törvényjavaslat amel­lett, hogy korszerűsíti a köz­érdekű bejelentések és pa­naszok elintézésének szabá­lyait, kiterjeszti a rendelke­zések hatályát az állami szerveken kívül a vállala­tokra. üzemekre és szövetke­zetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demok­rácia egyre erőteljesebb ki- bontako,zásának eredménye­képpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hang­zik el a munkahelyi fóru­mokon is. Az állampolgárok számára a jövőben még több lehetőséget kell biztosítani, hogy lakó- és munkahelyü­kön egyaránt elmondhassák vélemánvüket — Társadalompolitikai je­lentőségű feladat: minden vezető a maga munkaterüle­tén olyan szemléletet és gya­korlatot alakítson ki, hogy mindenki komolyan vegye< a közérdekű jelzéseket, még akkor is, ha bírálnak, mert a közösséget szolgálják A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a köz­életi aktivpásra az állam' a társ«-talmi szervek és a la­kossá® továbbá az üzemek, intézménvek szövetkezetek és dolgozóik kancsolatának erősödésére — hangsúlyozta dr. Papp Lajos. (Folytatás a 3. oldalon) t 1

Next

/
Thumbnails
Contents