Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

A félreismert gorilla Papagájok, pmgrfaek, pimty ek Madártelepitési kísérletek Csaknem hihetetlen, de a p legnagyobb mai embersza­bású majmot, a gorillát a tudomány csak 1847-ben is­merte meg. Sokáig tévesen ítélték meg tulajdonságait: kegyetlen, borzalmas, rend­kívül veszélyes vadállatnak tartották, sokszor így szere­peltetik ma is a filmekben. Ez a felfogás csak néhány évtizede változott meg, ami­kor több állatkertben sike­rült életben tartani. A ter­mészetben végzett későbbi megfigyelések mindenben alátámasztották az állatker­ti megfigyeléseket, amely szerint a gorillák minden életkorban békés, szolid, kedves állatok, ha nem in­gerük fel őket. Csaknem kizárólag növé­nyekkel táplálkoznak. A fel­nőtt, jól kifejlett hímek el­érik a 2 méteres magassá­got, és a 250 kg testsúlyt. Széttárt karjuk fesztávolsá- ga a két középső ujj hegye között 2,75 m is lehet. A jól táplált, öreg hím tarkóján tekintélyes kerek zsírpúp látható. Ez még félelemte- sebbé teszi amúgy sem szép fekete fejét és arcát. Ha a felmérgesített állat a száját kinyitja, előbukkannak ha­talmas, hegyes szemfogai. Félelmetes hírét biztosan ezeknek köszönhette a go­rilla. Számuk egyre kevesebb, mert az ember állandóan új területeket von művelés alá. Legnagyobb számban Afri­kában, a Tanganyika-tó vi­dékén találhatók. Az emberszabású majmok ivadékgondozása rendkívül fejlett: gondosan ápolják, nevelik kicsinyeiket. A go­rilla- és csimpánzanyák még a járásra is megtanít­A belsőégésű motorod tel­jesítményadatainak meg­adásánál — attól függően, hogy melyik országban gyár­tott autóról van szó —, kü­lönféle jelöléseket alkalmaz­nak (DIN, SAE, CUNA). E jelölés mindig arra utal, hogy milyen szabványrend­szer szerint végezték a tel­jesítmény-meghatározást. A DIN-mérés, ez a két Németországban és a leg­több európai országban hasz­nálatos eljárás, a motor össz­teljesítményét tartalmazza, beleértve a motor által mű­ködtetett összes aggregátok terhelését. A SAE-lóerő az Egyesült Államokból származik. Ten­gerentúli „illetősége” ellené­re ez a rendszer az utóbbi időben világszerte egyre job­ban terjed. Segítségével a motoroknál — az avatatla­nok számára — lényegesen nagyobb lóerőértékeket le­het megadni. A SAE-lóerő értéke nem a tényleges ké­pet tükrözi, mivel nem veszi figyelembe a levegőszűrő, di­namó. vízszivattyú (vagy ventillátorlapát), tengely- kapcsoló, tüzelőanyagszi­vattyú és kipufogó berende­zés által okozott teljesít- ményveszteséget. A SAE" rendszer szerinti teljesít­ménymérést tehát a telje" sen „lecsupaszított” moto­ron végzik, próbapadon, így a gyakorlati folyamatos üzemeltetés szempontjából alig van jelentősége. Aki tehát a SAE-LE értékekkel találkozik, ahhoz, hogy meg­közelítő összehasonlítást te­hessen a DIN-adatokkal, mintegy 15—20 százalékot kell levonnia. A CUNA-rendszer tulaj­donképpen a versenymoto­rok teljesítményadataira vo­natkozik. A CUNA-LE meg­adása Olaszországból szár­mazó járműveknél szokásos. A CUNA-rendszer a porlasz­tó- és kipufogórendszer okoz­ta teljesítményvesztesége­ket ügyeim«! kívül hagyja. ják kölykeiket, épp úgy, ahogy az ember oktatja, ne­veli gyermekét az első önálló lépésekre. Mint az ember­anyák, megfogják a kicsik kezét, úgy vezetgetik. A gorillák egyébként — a csimpánzhoz hasonlóan — magas fák tetején építenek fészket. A hím a legalacso­nyabb helyet foglalja el a fán, vagy a fa alá fekszik, ahol a csapata táborozik és védi őket. Az idős hím tart­Aki a teljesítményadatok megadásánál CUNA-értékek- kel találkozik, vonjon le a lóerőértékből 5—10 százalé­kot, hogy összehasonlítást tudjon tenni a DIN-értékek- kel. Tételezzük fel, hogy egy 1000 cm3-es soros belsőégésű motorról van szó, amelynek a DIN-értéke 43 LE; ugyan­erre a motorra azt is mond­hatjuk, hogy 51 SAE-lóerős, de azt is, hogy 47 CUNA-LE a teljesítménye. A különbsé­gek meglehetősen nagyok, így érdemes odafigyelni, hogy milyen rendszerben ad­ták meg a teljesítményérté" két. Történetem hőse, Z. I. egy napon égő fájdalmat ér­zett a szemében, aztán ez a fájdalom elmúlt, de attól kezdve mindent egy bizo­nyos történelmi távlatból lá­tott. Aznap, amikor erre rá­jött, nem is ment be a hiva­talába, egész nap azzal szó­rakozott, hogy sétált az ut­cán és mindent és mindenkit történelmi távlatból figyelt Egy szemvillanás alatt olyan dolgokat fedezett fel, ame­lyek addig rejtve voltak előt­te. Egy pillanat alatt meg­látta a tények, jelenségek közötti belső összefüggése­ket. Meg tudta különböztet­ni a jót a rossztól, a fontosat a nem fontostól, a fejlődést a visszafejlődéstől, és a mú­ló sikereket az örök dicső­ségtől. Este elmesélte a feleségé­nek, hogy milyen csodálatos képesség biztokába jutott. Az asszonyt azonban nem nagyon érdekelte a dolog, ingerülten csak annyit mon­dott: — Remélem, abból a bizo­nyos történelmi távlatból is látod, hogy nincs mit fel­vennem. .. Z. I. keserűen elmosolyo­dott: íme, ilyenek a nők! Bosszúból egész este törté­nelmi távlatból nézte a fe­leségét.-Á ja össze a csapatot és meg­felelő, „menetrend” szerint védelmezi. Mereven a beto­lakodó szeme közé tekint, ráncolja a homlokát, rövid, pattogó hangokat hallat. Vé­gül két lábra emelkedik, felveti a fejét és mellét dön­geti. Mindez csak ijesztgetés: amikor nekifut a betolakodó­nak, néhány méterre megéli előtte, vagy elrohan mellet­te, majd békésen visszavo­nul. Mentőiaianitiok Egy dél-afrikai autóveze­tőt baleset ért. A vele utazó ötéves gyermeke lábtörést szenvedett. A kocsi használ­hatatlanná vált. Szerencsése éppen postagalambot szállí­tott. A galamb hazaröpüít, a galambtenyésztő felesége pe­dig hamarosan orvosi segít­séggel jelent meg a helyseí- nen. Érdekes, hogy Dél-Af- rikában ez a második: eset, amikor poetagalamb szere­pelt mentőként. Egy másik esetben súlyosabb volt a baleset, a gépkocsivezető el­vesztette az eszméletét, ma­gatehetetlenné vált. A ga­lambok kalitkája szerencsé­re összetört és az egyik élet­ben maradt galamb hazarö­pült. A galamb gyors haza­érkezése gyanút keltett, elin­dultak a kocsi nyomában. Így találták rá az összetört autóra és auótvezetőre. Másnap a hivatalban is el újságolta a nagy hírt. Volt, aki egyszerűen bolondnak tartotta és volt, aki azonnal jelentette az igazgatónak: — Ez a Z. I. nagyon fur­csán viselkedik. Azt mond­ja, hogy mindent egy bizo­nyos történelmi távlatból lát, és amikor azt kérdezzük, hogy mit lát, fölényesen mo­solyog. Ez felháborító! Ez destrukció! Hogy jön ő ah­hoz, hogy minket történel­mi távlatból lásson? És mi lenne akkor, ha mindenki ezt tenné? Hova vezetne ez, kérdem tisztelettel? Nem sokkal később Z. 1.-t áthelyezték egy másik vál­lalathoz, kisebb beosztásba, alacsonyabb fizetéssel. De ott se maradt sokáig. Űj fő­nöke ugyanis arra kérte, hogy abból a bizonyos törté­nelmi távlatból mondja meg neki: helyesen tette-e, hogy Míg sok emlősállat Euró­pába történő betelepítésével elsősorban gazdasági érdek­ből, például értékes prém­jük miatt, kísérleteztek, jó néhány madárfaj esetében a dolognak csupán szórakozta­tó, amolyan hobby jellege volt. Különösen a díszma­dárkedvelők és -tenyésztők régi törekvése, hogy idegen földrészről származó fajo­kat honosítsanak meg Euró­pában. A kitűzött feladat, bár kétségkívül érdekes és csá­bító, egyben rendkívül bo­nyolult is. A többnyire el­térő kü'ma — Közép-Európá- ban elsősorban a hosszan tartó és kemény tél — már előre megkérdőjelezte min­den, a melegebb tájakról származó madárfaj sikeres megtelepitését. Ha viszont mégis sikerült volna a ho­nosítás, mint például a re­mete papagáj esetében, gaz­dasági érdekek szóltak köz­be. A madárkedvelők körében oly népszerű papagájok közül a dél-amerikai eredetű re­mete papagájjal több akkh- matizációs kísérletet is vé­geztek. A századforduló tá­ján több európai állatkert­ben teljesen szabadon tar­tották és a madarak a sétá­nyok menti magas fákon fész­keltek. 1803-ban von Prosch, a maga idejében is­mert madárkedvelő és te­nyésztő, Görlitz közelében egy párt eresztett szabadon. A madarak láthatóan nagyon jól érezték magukat és en­nek legfőbb bizonyítékaként eredményesen költöttek is. 1897-ig az állomány 18-ra szaporodott, és a papagájok néha messzire is elkóborol­tak, Volt olyan eset, hogy 24 kilométerrel távolabb figyel­tek meg egy-egy különösen csavargó természetű papa­gájt. Erről a kísérletről saj­nos nincsenek további ada­taink. Többet tudunk az 1927-ben Bécs közelében szabadon eresztett 6 pér történetéről, amelyek ugyan­csak eredményesen költöttek és bár többet lelőttek közü­lük, ae állomány RO-ra sza­porodott. Sajnos, a jó étvá­gyú madarak nagy károkat okoztak a gyümölcsfák apró rügyeinek lerágásával, ezért végül mégis befogták, illetve lelőtték valamennyit. A kitűnő beszélőkészségé­ről ismert jákóval, vagy szür­ke papagájjal is folytattak ilyen irányú kísérleteket. Angijában az 1800-as évek végén szabadon bocsátott pá­rok eredménnyel költöttek faodukban. Azt viszont már nem lehetett megakadályoz­ni, hogy el ne kóboroljanak, s így jó néhányan kerültek puska végre. Feljegyzések szerint egy ízben egy átvo­X. barátságát kereste a mi­nisztériumban? Vagy inkább Y. baráti köréhez kellett volna csatlakoznia? Nem válaszolt a kérdésre, mert onnan, ahonnan ő nézte a világ eseményeit és az embereket, ott ez a prob­léma egyáltalában nem léte­zett. A felesége könyörgött ne­ki: hagyjon fel ezzel a táv­lattal, mire jó ez, miért akar különb lenni, mint a többi, nincs neki elég baja? Z. I. elment a Történelmi Fáintézetbe, és teljesen in­gyen felajánlotta a szolgá­latait. A tudósoknak azon­ban még ingyen sem kellett. Hátha rejtett kancsalságban szenved? Ez nagy zűrzavart okozna a jelenkori történe­lem értékelésében. A Cirkuszban csak akkor alkalmazták volna, ha vala­mi más iaussztot is tud: pél­nuló 11 tagú csapatból tízet lőttek ki. Pompás tollazata és han­gosan csengő éneke miatt Európa-szerte kedvelt kalit­kamadár az Ázsiában is ho­nos kínai fülemüle, vagy más néven napmadár. A ma­dárkedvelők ezzel is próbát tettek. Londoni parkokban a századforduló táján több tucat párt eresztettek sza­badon. Bár a madarak egy része még két év múlva is látható volt, költésüket nem sikerült megfigyelni. Né­metországban 1899-ben Ner- lepsch, a híres madárvédő, 9 hímmel és 11 tojóval kísér­letezett. Három költést sike­rült megfigyelnie, de való­színűleg több fészkelés is volt. A madarak ezt követő- leg kis csapatokba verődtek. A pintyfélék közül az Amerikából származó vörös kardinális pinttyel folyt a legtöbb megtelepítési kísér­let. 1887-ben pádául Né­metországban 10 párt repí­tettek ki a kalitkákból, ame­lyek szerencsésen költöttek és több éven át éltek a kör­nyéken. Számuk rövidesen mégis fokozatosan csökkent. Egy különösen kemény tél követelte a legtöbb áldoza­tot; csupán 6 példány élte túl. Később ezeknek is nyo­ma veszett. Másutt, kedvezőbb körül­mények között, a betelepí­tés teljes, de egyben kétes sikerrel járt. A Hawaii szi­getén meghonosított vörös kardinálisok rövidesen úgy elszaporodtak, hogy ma már komoly károkat okoznak a gyümölcsösökben és a me­zőgazdaságban. Igen érdekes kísérleteket végeztek Norvégiában, ami­kor 1936-ban a Tűzföldön honos királypingvineket hoz­tak azzal a szándékkal, hogy megtelepítik őket az észak­európai partok mentén. A királypingvin egyike a leg­nagyobbaknak, magassága az 1 métert is eléri. Augusztus­ban két ponton összesen 9 példányt engedtek szabadon. Nem sokkal később kettőt illetéktelen személyek befog­tak, egy másikat pedig agyonverve találtak meg a sziklák között. 1937 tavaszán újabb elhullott példányra bukkantak, majd hosszú ideig 1 senki sem hallott a pingvinekről, mígnem 1943- ban két példány ismét fel­bukkant a kibocsátás he­lyén. Később egyikük elpusz­tult, a másikat 1944. má­jus 31-én látták utoljára. Költésükről nem érkezett hír, és ezzel együtt valószí­nűleg az utolsó lehetősége is megszűnt annak, hogy a norvég partok mentén vala­ha is pingvinek tanyázzanak. Schmidt Egon dául fejjel lefelé lóg egy trapézon és a fogai között egy nőt forgat. Vagy ha mo­torkerékpáron szaladgálna körbe-körbe egy katlan fa­lán, bekötött szemmel, egy lábon állva a nyeregben, ezüstlamé trikóban. Egy költő arra akarta rá­venni, hogy terjessze el iro­dalmi berkekben: abból a távlatból, ahonnan ö látja a magyar irodalmat, csak egy név ragyog fényesen, és az az ő neve. Erre azonban nem vállalkozott. És akkor Z. I. — talán unalomból — saját magát is megnézte a történelmi táv­latból, de hiába hunyorgott, hiába hajolt előre, hiába vett fel szemüveget, nem látott semmit, még egy icipici pon­tocskát sem, pedig már az­zal is megelégedett volna. Ekkor sírva fakadt és bő­gött, mint egy gyerek. Ami­kor letörülte a könnyeit, is­mét úgy látott, mint régen. — Jó dolog, ha valaki tör­ténelmi távlatból látja a dolgokat — mondta később Z. I. a feleségének. — Csak azt nem tudom, hogy mire jó? Végül abban állapodtak meg, hogy erre a kérdésre valószínűleg csak egy bizo­nyos történelmi távlatból le­het felelni. \ Mikes György Autó-motor' Hány lóerős a motor? B. I. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.37 Márciusi dalok 8.43 Utazás az agy körül 9.13 Beethoven-művek 10.05 A szabadsághoz 10.15 PaisleHo: Az úrhatnám szolgáló 11.01 Rácz Aladár cimbalmon játszik 11.40 Don Segundo Sombra 12.35 Melódiákoktól 13.50 Együtt — egymásért! 14.50 Éneklő ifjúság 15.10 A magyar szabadságharc dalaiból 15.30 Mező László gordonkájuk 15.44 Magyarán szólva ... 16.05 Márciusi szél 17.07 Magyar muzsika 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Mindenki zeneiskolája 20.05 Visszapillantás 1947—1977 20.35 Arany János dalai Ádám Jenő feldolgozásában 20.57 Húszas stúdió 22.20 Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 22.40 Magyar romantika 23.20 Daljátékokból PETŐFI 8.05 A boldogság felelős 8.33 Nótacsokor 9.25 Orvosi tanácsok 9.33 Derűre is derű ... 10.00 A zene hullámhoesaán 11.55 Látószög 12.00 Az élő népdal 12.1© Kocsár Miklós fúvós- műveiből 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Mendelssohn: Esz-dúr vonósnégyes 13.25 Bélyeggyűjtők ötperce 13.33 Gulydár László dalai 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Harminc perc rock 18.33 Sanzonok 19.00 Fúvószene 19.16 A koalíció és a kormány­zati válság 1905—1906-ban 19.30 Csak fiataloknak! 20.30 Fiatalok stúdiója 20.55 Népi muzsika 22.00 Prágai dzsesszfetvételefc 22.43 Vincze Ottó szerzemé­nyeiből 23.20 Zongora- és hegedű­lemezek Szolnoki rádió 17.0® Mfteorlsmertetéu — HM —Katonadalok 17.10 Látókör 17.15 A szolnoki hanglemezbolt újdonságaiból 17.30 Az út két oldalán 18.00 Alföldi krónika — Ritmi­kus nercek — Hírössze­foglaló — Műsorelözetea MAGTAB 9.30 Tévétorna 9.35 Magyar rövidfilmek a képernyőn 10.15 A stadion őrültjei. (Francia vígjáték) 15.55 Pedagógusok fóruma (Ism.) 16.50 Sakk-matt 17.10 „A Nao örök forrongó műhelyében” 18.05 Egészségünkért 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétoma 19.30 Tv-hiradó 20.00 Csinom Palkó (Magyar kalandfWm) 21.25 Nyitott boríték 21.55 A magyar fotográfia története 22.10 Tv-híradó 2. műsor 20.01 A tenger titkai 20.50 Népzene Pilzenből 21.05 Tv-híradó 2. 21.30 Rendezte: Kende Márta Jó varázslók POZSONYI 1?.00 Híradó 19.30 Dók. film 20.20 A háború hosszú verszt­jei (Szovjet filmsorozat) 21.30 Híradó, sDorteredmények 22.00 Hangverseny 22.45 LabdarúBóhlrek mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor: A szöktetés Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Pénzt, vagy életet Színes, szinkronizált amerikai film Este fél 8 órakor: Uvegház Színes amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN! Rákóczi hadnagya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; du. fél 4 és este fél 8 órakor Afonya a vagány HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A cigány tábor az égbe megy HATVANI KOSSUTH: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. FÜZESABONY: A kincses sziget

Next

/
Thumbnails
Contents