Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-15 / 38. szám
Együtt kerestük azt a kulcsot Kém volt valami hízelgő a Vélemény: — KISZ-eseink tevékenységét aligha lehet eredményesnek minősíteni. Arra várnak, hogy a tanárok szervezzék meg helyettük a programokat. Jó volna, ha a fiatalok nemcsak a jogaikkal foglalkoznának, hanem a kötelességeikkel is. A gyöngyösi főiskola párt- szervezetének gyűlésén hangzottak el ezek a megállapítások, az egyik felszólalás 6orán. Mindjárt arra kellett gondolni, hogy az itteni KISZ-szel valami baj van. De mi? És miért van vele baj? Próbáljuk kibogozni. O Eltelt néhány nap, amikor újra elővettük a témát. — Szerettük volna bemutatni a tanároknak, hogy a ránk bízott, nagy értékű stúdióberendezést hogyan hasznosítjuk. A hallgatók ismernek bennünket, a felnőttek közül is néhányan, de úgy az egész tanári kar... Szóval: felkészültünk, mindent rendben találtúnk. Aztán vártuk, hogy a tanáraink a meghívásunkra megérkezzenek. Senki Sem jött eL Óriási csalódás ért bennünket — mondta Cseke Teréz. Ha tetszik, ha nem, ez bizony annak a bizonyos éremnek a másik oldala. Ügy látszik, a fiatalok valamiféle árnyékboxolást végeznek, mert hiába törik magukat. Janka Gábor, a főiskolai KISZ-bizottság titkára így fogalmaz: — A KISZ-szervezet minden fórumon ott van. A hallgatóknak mintegy kilencven százaléka tagja a KISZ-nek. Nem mindenki egyformán aktív, a húzódo- zók azt kérdik: miért éppen ő tegye, amiről szó van, miért nem a másik? Akik dolgoznak, azokat nem kell biztatni. Ők élveinek is, vitatkoznak is, ha kell. Meg is hallgatják őket a társaik, ami abból is kiderül, hogy kis idő múltán, esetleg egykét nappal később maguk jönnek, hogy mit is kell akkor csinálniuk? így lett még élesebb az ellentét a kétfajta vélemény között. Él a KISZ a főiskolán vagy nem él? O r Néhány alapvető kérdést is előszedtünk. Abban megállapodtunk a fiatalokkal, hogy attól, hogy valaki belép a KISZ-be. még nem lesz automatikusan mozgalmi emberré. Elképzelhető, hogy akad olyan, _aki valamiféle előnyért vállalja a KISZ-tagságot. És úgy tesz, mintha... De ezt hosszú távon nem lehet csinálni, mert annyira együtt vannak állandóan a hallgatók, annyira mégismerik egymást, hogy az ügyeskedés rövid idő alatt kiderül. Az ifjúsági szövetség teljes nevében az első szó: kommunista. Mennyire gondolják végig ennek a szónak a tartalmát azok, akik a tagsági könyvet a zsebükben hordják? A válasz nem érkezett meg egyhamar. Rövid vélemény- csere alakult ki a fiatalok között is, aztán egyöntetűén úgy foglaltak állást, hogy a fiatalok nem gondolják végig a fogalom teljes mélységét. Talán ezért is van bizonytalanság az egyes személyek magatartásának a megítélésében. Kizárás? Egy esetre emlékeznek, amikor az egyik fiú tagságát felfüggesztették. De hogy mi lett ennek a vége... ? Régen volt. — Ha nem a hallgatók kilencven százaléka lenne a KISZ-nek a tagja, hanem csak azok, akik aktívak, ak- kof tartalmilag is más lenne a szervezet tevékenysége —: tette hozzá az előbbiekhez Tomory Gábor, a kollégium diáktanácsának a titkára. Igen, a szelektálás. Csak- , hát az-e a feladata az ifjúsági szervezetnek, hogy erőteljesen szűrjön, vagy az, toogy erőteljesen vonzzon? — Esetenként előnye is származhat abból bárkinek, hogy tagja a KISZ-nek — jelenti ki a diáktanács titkára. — Akár a kollégiumi felvételnél, akár a jóléti bizottság döntéseinek meghozatalakor. — A KISZ-nek tehát van szava a főiskolán? — fogalmaztuk meg nagyon direkte a kérdést. — Azokban a bizottságokban, ahol a hallgatók is ott vannak, igen, van szava. Ott minden személynek egy szavazata van. A diáknak is, a tanárnak is. Aztán hirtelen előbukkan valami új kérdés. — Sikerült végre elérnünk, hogy az aulában rendezvényeket tarthassunk — mondta Jánka Gábor. — De a klub, a Mátra klub, amelynek a helyisége... Itt- mindenki elnémult. Egymásra néztek, mintha egymástól várták volna a segítséget. Jánka Gábor vette át a szót. mondta, hogy így, mondta, hogy úgy, de azért, merthát... — A klub általában zárva van délutánonként. Ne kerteljünk, ez az igazság. Senki sem mondott ellent Ebből pedig nemcsak az derül ki, hogy volna hely, , ahol a KISZ sok mindent csinálhatna, akár órára beosztva a különböző szakkörök és megbeszélések rendjét, hanem az is, hogy a fiatalok tenni akarását a zárt ajtó gátolja. o — A középiskolában az osztályfőnök a KISZ-nek a leiké — említi Pál Gabriella. — Ö szervez, ő irányít, ő csinál meg mindent, a gyerekeknek csak el kell fogadniuk a kész dolgokat. Amikor ide kerül valaki a főiskolára, hirtelen belecsöppen a nagy szabadságba. Az idejével azt kezd, amit akar. Vannak az előadások, a gyakorlatok, de hogy azokon kívül ki, mit csinál, abba senki nem szól bele. Ezzel a nagy szabadsággal élni, ez nem könnyű. Ez£ kell megtanulni. Ezért nem ugyanaz a főiskolai KISZ-élet, mint a középiskolai. — A magatartás, a megnyilvánulás. ez a döntő egy KISZ-esnél. És azt gondolom, hogy nálunk sokan vannak olyanok, akik úgy élnek, dolgoznak, ahogy el lehet várni tőlük — magyarázza Tomory Gábor. — Itt a KISZ-ben. tanulnak meg felnőttként mozogni, cselekedni. véleményt nyilvánítani. — A KISZ, a mi KISZszervezetünk a hallgatókat arra az életre készíti fel, ami majd kint vár rájuk, ránk — toldja meg az előzőeket Pál Gabriella. Olyan érvek ezek, amelyek megérdemlik a figyelmet. o — Többen voltunk, akik németet akartunk tanulni — mondja Martait Zsófia. — Tavaly már volt ilyen tanfolyam, az egyik azóta már végzett hallgató hívta fel rá a figyelmem. Tőle kaptam meg a nyelvtanár nevét és címét. A tanév kezdetén így mentem el Gyöngyöshalászra. Azt ugyan hallottam már előzőleg is, hogy a nyelvtanárunk pap vagy pap volt, de hát ez engem nem érdekelt, mert én csak a németet akartam tanulni. — Maga szervezte meg a tanfolyamod — Igen. Egy időben a toronyházban, aztán itt bent, a főiskolán tartottuk az órákat. Eleinte többen voltunk, aztán már csak. ketten maradtunk. Havonta fizettük az óradíjat a tanár úrnak, mert így szólítottuk. — Miért nem a KISZ-nél érdeklődött nyelvtanfolyam felöl? — Mert nekem az a volt hallgató mondta, hogy tavaly már ők is a tanár úrnál tanultak. De ezt a tanfolyamot most már nem folytatjuk. — Amikor tudomást szereztünk róla — magyarázza Jánka Gábor, a KlSZ-bizott- ság titkára —, azonnal megszerveztünk itt, a főiskolán egy német nyelvtanfolyamot. Marton Zsófia maga is tagja a KISZ-nek. A szülei tudtak a nyelvtanfolyamról. Talán azt is említettem a szüleimnek, "hogy a nyelvtanárunk pap vagy pap volt. Már nem is tudom pontosan. Ez a „maszek nyelvtanfolyam” is intő példa arra, hogy a KISZ-nek jobban oda kell figyelnie a fiatalokra, jobban építenie kell a különböző igényekre. O Arra kértük dr. Dráviczky Imrét, a főiskolai pártalap- szervezet titkárát, mondjon véleményt a főiskola KISZ- eseinek munkájáról, tevékenységéről. — A beszámoló taggyűlésünk úgy értékelte a KISZ- szervezet munkáját, hogy az tavaly, a második félévtől fellendült, azóta egyre eredményesebb, de még most 6em felel meg hiánytalanul mindannak, amit joggal várhatunk el főiskolánk ifjúsági szervezetétől. Mi segítjük a fiatalokat, a tanárok közül többen kaptak ilyen- pártmunkát, de ez nem mentesí-' ti a KISZ-eseket saját felelősségük alól. A KISZ-ben a fiataloknak kell dolgozniuk. A mostani beszélgetésekből sok minden kiderült, az is, miben nekünk, felnőtteknek is még többet tennünk. De az is, hogy a KISZ-eseink dolgoznak, igyekeznek, sok közöttük minden elismerést megérdemel mozgalmi tevékenységéért Hogy mennyire értékeljük a KISZ-munkát, hadd hivatkozzam arra, hogy a főiskola pártszervezetének a tanárokon, a dolgozókon kívül nem egy olyan tagja is van. aki még hallgató. A fiatalok többsége itt ért el a párttagságig, a KISZ ajánlására. így már teljessé vált a kép, úgy gondoljuk. És hogy mi a haszna ennek? Reméljük, sikerül azt a bizonyos kulcsot megtalálni. A valóságost is, a klub- helyiséghez és a jelképest is, az emberekhez. G. Molnár Ferenc Jól fizet a háztáji A kedvező felvásárlási árak alakulása serkenti a termelési kedvet a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Szépen fejlődnek a háztáji állattenyésztés korszerű módszerei is- Lelkesen Lengyel János nyugdíjas tsz-tag, volt állattenyésztési brigádvezető két tehenet tart háztájijában; a gépesített tehenészetből 6000 liter tejet adott át a csarnoknak. (MTI fotó — Fehérváry Ferenc- felvétele — KS). Exportfejlesztő beruházások a ruházati iparban A Könnyűipari 'Minisztériumban mintegy 60—65, ebben a tervidőszakban megkezdődött a ruházati termelést bővítő fejlesztést tartanak nyilván. Ezek többsége a tőkésexport bővítését is szolgálja. Az érintett vállalatok sorából pályázat útján hét részesült az exportáru- alap bővítését ösztönző hitelből. mivel igen gyorsan megtérülő és rendkívül gazdaságos beruházásokat hajtanak végreA Pécsi Kesztyűgyárnak a múlt évben kezdődött és a tervek szerint a jövő év elején befejeződő fejlesztése évi 44 000 darabbal több bőrruházati termék előállítását teszi lehetővé, s ez 1980-tól már mintegy kétmillió dollár többletbevételt jelent A Férfifehémeműgyár 151 millió forintot igénylő fejlesztése a munka- és üzemszervezés korszerűsítését célozza, egyidejűleg több telephelyén is. Dunaújvárosban, Kalocsán és Baján épít új üzemcsarnokokat, hajt végre gépi korszerűsítéseket. A termelési többletből évente 5,8 millió dollár értékű tő- késexport-növelés is várhatóA Budapesti Bőripari Vállalat a fővárosi és a debreceni gyáregységekben valósít meg összesen 347 millió forintos beruházást- Ennek eredményeképp a jelenleginél 500 000 négyzetméterrel több puha marhabőr készül majd, nagyobbrészt bútor kárpit céljára. A Minőségi Cipőgyár 1978 végére készül el tavaly megkezdett több mint 140 millió forintos exportnövelő beruházásával, e fejlesztés révén a vállalat a női cipők tőkés exportját 1980-ra kétmillió párral növelheti. A termelésbővítést a szükséges épületátalakítások után a szigetvári gyár gépparkjának gyarapításával oldják meg. Figyelemre méltó a többi vállalat exportnövelő törekvése is. A Rakamazi Cipőipari Szövetkezet és a felsőruhákat készítő szombathelyi Styl Vállalat új üzemcsarnok építésével s további gépek beszerzésével alapozza meg exportnövelési elgondolásait. A Pamutnyomóipari Vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy a külpiacokon a méterárunál lényegeden gazdaságosabban , értékesíthető a konfekciótermék. Ezért bővíti dunavecsei üzemét ahol az exportra kerülő ágyneműket varrják. Még az idén elkészülnek az üzem- bővítéssel, így évi 7,4 millió négyzetméterrel több ágyneműt tudnak készíteni, amiből 6 millió négyzetmétert a tőkés üzletfeleknek szánnak- (MTI) Sokat segített a takarékossági Számvetés Horton és Füzesabonyban Valójában mennyi pénzt is vett ki a kasszából a tavalyi kedvezőtlen időjárás? Erre a kérdésre keresnek és kapnak választ február 18'ig a megye termelőszövetkezeteiben. Az értékelés, a számvetés hónapja ez. amikor az említettek mellett fény derül arra is hogy milyen hatékony, eredményes munkát végeztek a vezetők, a tagok^ Zöldség, gazdaságosan A hortiak elégedettek, hiszen a megyében talán a Kossuth Tsz zárta a legsikeresebben az évet. A csaknem négyezer hektáron gazdálkodó szövetkezet már a korábbi években megteremtette a biztos alapokat, és bár az időjárás őket sem kímélte mégis 11 milliós nyereségről számolhattak be a február 10-i közgyűlésen. Pénzben a növénytermesztés, és főleg a gabona hozott a legtöbbet. A szántó- terület több mint felén vetettek búzát, árpát és a vártnál mintegy 3—4 százalékkal jobb a termés- Különösen az őszi árpa majd 40 mázsás hektárankénti átlagtermésére büszkék. Nem' így a kukoricánál, ami a hathetes szárazság idején szinte semmit nem fejlődött, de az őszi hűvös, csapadékos idő sem serkentette gyarapodásra a csöveket. Emiatt minden hektárról 20 mázsával kevesebbet tudtak betakarítani mint egy évvel korábban. Nemcsak az ország, de a megye vezetői is gyakran panaszolták, hogy a mező- gazdasági üzemek idegenkednek a munkaigényes zöldségtermesztéstől. A hortiak megtalálták a módját, hogy miként lehet ezt az ágazatot eredményessé, és főként gazdaságossá tenni: a 275 hektáron mindössze három növényt termesztenek, s ebből is kiemelkedik a paradicsom a maga 240 hektáros területével. A gépi művelés, a megemelt felvásárlási árak, a szervezett felvevőpiac így, még a jelentős terméskiesést is ellensúlyozni tudta. (Nem csoda, hogy ott, ahol kis területen 10—15 féle növényt termesztenek hagyományos módszerekkel, ez az ágazat ráfizetéses, s joggal érzik kényszernek a gazdaságok.) A szövetkezet vezetői elmondták, hogy az állattenyésztés 110 százalékra teljesítette termelési tervét- Ezen belül a tejiparnak tavaly 2785 hektoliter , tejet adtak át. a marhahizlalás 463 ezer. a sertéseladás 902 ezer forinttal hozott „a tervezettnél több pénzt a szövetkezetnek. Jobb, gondosabb szervezéssel mintegy ötmillió forintot spórolt meg a gazdaság anélkül, hogy ennék akár a növényvédelem, vagy a talajerőmtánpótlás látta volna kárát. Az üzemanyagmegtakarítás viszont nem kevesebb, mint egymillió forint volt. Ily módon lehetőség nyílt a négyszázalékos bérfejlesztés mellett a fej' ; lesztési és tartalékalapok további bővítésére is. A rendszer ezúttal nem vált be A füzesabonyi Petőfi Tsz- ben úgy jellemezték 1976-ot, hdgy .,a körülményekhez képest közepes év volt”- Itt is a gabonatermesztés a vezető ágazat. 1160 hektáron 35 ftiá- zsás átlagtermést könyvelhettek el, amivel elégedettek is. Tulajdonképpen ez mérsékelte a kukorica jelentős terméskiesését, ugyanis . az úgynevezett nagy tőszám (sűrű vetés) miatt — ami a rendszernél eleve meghatározott — a növény nem kapott a száraz időszakban elegendő vizet. Így hektáronként 55 mázsa helyett mindössze 35-öt arathattak le, Még ennél is jobban ráfizetett a Petőfi Tsz a cukorrépára, amit az ősz derekán csak kézzel tudtak betakarítani, s ez sajnos más, időszerű munkák rovására ment nem beszélve az önköltség jelentős emelkedéséről. A veszteség a két növénynél meghaladja a négy és fél millió forintot. A füzesabonyiak 'ráadásul állandó időzavarral küzdöttek, mivel két legnagyobb erőgépük — az IHC-trakto- rok — szinte egész évben álltak. Az elmaradt munkák, a várakozás az alkatrészre, a javítgatások bizony annyira megnövelték a fenntartási költségeket, hogy pillanatnyilag e gépek tartása ráfizetés a tsz-nek- Az állattenyésztés egyedül az az ágazat, amely a tervszintet teljesíteni tudta. Igaz hogy a 922 szarvasmarha és a félezer anyajuh takarmányozása sokszor egészen komoly gondot jelentett a szövetkezetnek. Mindennek ellenére az elmúlt évet mintegy másfél millió forintos nyereséggel zárták, egyedül a fejlesztési alap rövidült meg majd kétszázezer forinttal. A kedvező eredményhez hozzájárult az is, hogy észszerű, megfontolt takarékossággal mintegy 1,5 millió forinttal csökkentették a kiadásokat. Így magyarázható az, hogy a tagság átlagjövedelme eléri a 3100 forintot. Ugyanakkor az idén sem sikerül a szövetkezetnek tartalékalapot létrehoznia, s emiatt az idén is igencsak kiszolgáltatták magukat az időjárásnak. A központi, elvárásoknak megfelelően elhatározták, hogy jelentősen, mintegy 40 százalékkal növelik a zöldség termőterületét. Bár a kötött talaj primőrök termelését nem teszi lehetővé és a munkaerőgondok is nyomasztják a gazdaság vezetőit, bizonyos zöldségfajtából mégis megpróbálják a helyi igényeket kielégíteni. (A járási hivatal az ősszel összehívta a tsz*ek vezetőit, és a zöldségtermesztés feladatait ismertették. Kár, hogy ezen a tanácskozáson nem hangolták össze a különböző szövetkezetek eme tevékenységét- Sokkal célszerűbb lenne, ha egyegy tesz egy-egy növényből szállítana a piacra nagyobb mennyiséget. Könnyebb a termelés és ami nem mellékes, így még kifizetődő is.) (cziráki)
