Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

flLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA aCXVni. évfolyam, 27. szám ÄRA:80 FILLLÉB 1977. február 2-, szerda Dobrinyin üarternéS Carter amerikai elnök ked­den Vance . .külügyminiszter és Brzezjnski, nemzetbizton­sági főtanácsadó jelenlété­ben fogadta Dobrinyin • washingtoni szovjet nagykö­vetet, akit első személyes eszmecseréjükre hívott meg a Fehér Házba. A találkozó első perceiben a sajtó előtt Carter kijelen­tette; reméli, hogy „nagy­szabású kapcsolat” alakul ki a két ország között. Dobrinyin az első külföldi diplomata akit Garter elnök (a rutinjellegű fogadásokon túlmenően) személyes esz­mecserére hívott meg. A ta­lálkozót megelőzően ismét . szovjetellenes kampány bon­takozott ki egyes amerikai politikai' és sajtókörökben. Ebben a helyzetben Dobri­nyin fehér házi látogatása, amely széles nyilvánosságot ' kapott, különösen figyelmet érdemlő. Kádár János és Lázár György fogadta Milos Minicset mm Kádár János, & Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára'kedden a Központi Bi­zottság székhazában fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának el­nökhelyettesét, külügymi­nisztert. Lázár György, a ’Minisz­tertanács elnöke ugyancsak kedden hivatalában fogadta Milos Mi nieset Kedden a Külügyminiszté» riumban befejeződtek Púja Frigyes külügyminiszter és Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának el­nökhelyettese, külügyminisz­ter tárgyalásai. A tárgyalásokon eszme­cserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről, ezek sorában a hel­sinki értekezlet záróokmá­Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Központi Bi­zottság székhazában fogadta Milos Minicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyet­tesét, külügyminisztert.: (MTI fotó — Szebellédy Géza felv. — telefotó — KS) Has? Októberi Szocialista Forradalom 60. évfonfuféía tiszteletére Megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei is készülnek a történelmi évfordulóra A Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak felhívása, amely­ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére versenyre hívják az ország dolgozóit, élénk vissz­hangot váltott ki Heves megye ipari, mezőgazdasági üzemei­ben egyaránt. A munkahelyek szocialista kollektívái mun- kásgyüléseken vitatják meg a termelést segítő felajánláso­kat, amelyeknek teljesítésével kívánják megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A THOREZ BÁNYAÜZEM dolgozói tegnap tartott mun­kásgyűlésükön csatlakoztak a felhíváshoz. Vállalták, hogy idei széntermelési ter­vüket úgy teljesítik, hogy a lignit fűtőértéke 1515 kaló­ria legyen. Az éves termelési mennyiségük 6,5 millió ton­na. Vállalták, hogy a kotró­gépek tiszta üzemidejét az előző évhez képest öt száza­lékkal növelik. Ennek kö­vetkeztében el akarják érni, hogy év végére 3,2 millió tonna szabad szenük legyen. A tmk-idő tartásával 5,5 szá­zalékos csökkentést akarnak elérni a veszteségidők csök­kentésében. A villamos ener­giában és egyéb energiahor­dozók felhasználásában az idei tervezett költséghez vi­szonyítva megtakarítanak egy százalékot A megtakarí­tás összértéke a felajánlás szerint 3,5 millió forint lesz. A Gyöngyösön épülő bányász­lakások munkáinál a szocia­lista brigádok tízezer óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel. A Thorez Bányaüzem murr kásgyűlése a vállalást egy­hangúlag elfogadta és ehhez csatlakozott a gépüzem kol­lektívája is. ★ A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat 38 szocialista brigádja teg­nap délután csatlakozott a Széchenyi szocialista brigád felhívásához, a vállalat ve­zetősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kidolgozandó felajánlásokhoz az útmuta­tót elkészíti, hogy ennek alapján tehessék meg válla­lásaikat a brigádok. AZ ANDORNAKTÁLYAI EGERVÖLGYE TERMELŐSZÖVETKEZET dolgozói csatlakozva a ver­senyfelajánláshoz, vállalták, (hogy ezer hektáron IKR- rendszeren belül őszi búzát termelnek a tervezett ter­méshozam 37 mázsa lesz hektáronként, 6 ez 40 szá­zalékkal magasabb az 1975. évi szinthez képest. 1350 hektáron üzemi kukoricát termelnek termelési rend­szerben 55 mázsás hektá- rankénti hozammal. Vállal­ták hogy a 375 hektár sző­lőültetvényen 80 mázsás hektáronkénti hozamot ér­nek el- Jelentős pontja a munka verseny-vállal ásnak, hogy -az 1975-ös ■ esztendőt tekintve alapnak 12 száza­lékkal növelik a tehénlét­számot, az egy tehénre jutó tejhozamot pedig 50 száza­lékkal kívánják emelni. Igen fontos elhatározás, hogy a háztáji gazdaságok korszerűsítése érdekében 11 hektár nagyüzemi szőlőt telepítenek ebben az évben. Újdonságnak számít az olaj­len termelése, amelyet 200 hektáron kívánnak • folytat­ni. A TARNAMENTI EGYESÜLT TERMELŐSZÖVETKEZET a munkaversenyben 12 szo­cialista brigádjára támasz­kodva. de minden dolgozó­jával " és alkalmazottjával részt vesz a munkaverseny­ben. Az 1975-ös gazdasági év eredményeit alapul véve a termelőszövetkezet tagsá­ga ígéretet tett, hogy a termelés volumenét 12 szá­zalékkal növeli. A zöldség­tenné terüieítt ebben - az esztendőben 45 százalékkal kívánják megnagyobbítani. Fölajánlották hogy a ter­melőszövetkezet hústermelé­se 17 százalékkal növekszik ebben az esztendőben, ezen belül a sertéshústermelés 31 százalékkal no. Űj ter­mékként jeleink majd meg a pecsenyeliba és a pecse­nyecsirke, amelyből 40 ezer, illetve 50 ezer darabot kí­nálnak fel értékesítésre eb­ben az esztendőben. Nagy fontosságú a munka- verseny-vállalásnak az a pontja, amely kimondja, hogy a tejtermelés ebben az esztendőben 17—20 száza­lékkal emelkedik. AZ EGRI DOHÁNYGYÁRBAN elsőként a cigarettacsoma- goiási üzemrész szocialista brigádjai csatlakoztak a cse­peliek felhívásához. Javas­latukat elfogadva a gyár va­lamennyi brigádja úgy dön­tött hogy munkával köszön­ti a 60. évfordulót. A gyár kollektívája többek között felajánlotta, hogy százmil­lióval több filteres cigaret­tát gyártanak a tervezett­nél, s kevesebb létszámmal, .kétszázalékos fajlagos mun­kaóra-megtakarítást ígérnek. Ugyancsak kollektív döntés született abban is, hogy a termelés növelését száz szá­zalékban a termelékenység emelésével fedezik. Felaján­lásaik között szerepel to­vábbá hogy a gyárban be­vezetett DH-munkarendSzer tapasztalatait átadják a megye illetve a Dohány­ipari Tröszthöz tartozó vál­lalatoknak, több iskolát, szociális és gyermekott­hont patronálnak, kiállítá­son mutatják a szocialista brigádmozgalmuk múltját és jelenét. Ez év novembe­rében pedig a Szovjetunió életéről, fejlődéséről rendez­nek kiállítást. Végezetül felhívással for­dultak az egriek a Magyar Dohányipar üzemeinek vál­lalatainak dolgozóihoz hogy tegyenek hasonló vállaláso­kat az évforduló tiszteleté- .re. nyának végrehajtásáról, a belgrádi találkozóra való felkészülésről, az el nem kötelezett országok tevé­kenységéről, és áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását •k A keddi jugoszláv lapok első oldalaikon, kiemelt he- I lyen — rádió- és tv-adók jj hétfő esti híradásaikban — jj rendkívül részletesen szá­moltak be Milos Mi ni esnek, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács. alelnökének, szövetségi külügyi titkárnak hétfőn kezdődött magyarországi lá­togatásáról, a tárgyalások megkezdéséről és program­járól. A legjelentősebb jugoszláv lapok, valamint hírközlő szervek Budapestre küldött külön tudósítóik jelentései alapján adnak hírt a látoga­tás eseményeiről. Mindent fótiban tudnak? OKOS EMBER NEMCSAK AD, hanem kér is tanácsot. Ügy általában, ahogy a bölcsesség sugallja. Mert egy-egy megfogható esetben már nem. egészen ez a helyzet. Az okos ember — olykor a magamagát okosnak tartó — szekérde" rákra való tanácsot önt mások nyakába, vessenek magukra, ha nem fogadják meg. Ráadásul olykor csak formáját te­kintve látszik javaslatnak, valójában, diktátum, parancs, aminek eleget kell tenni, ha lehet. S itt a buktató. A taná.~ csőt. a parancsot adó nem mindig tudja, mit lehet, mit néni, mi a valóságos helyzet a címzettnél. Ne kerülgessük az évek óta forró kását; a több telepet, üzem- és gyáregységet irányító vállalatokról, nagyvállala. tokról, cégek sorát összefogó trösztökről van szó. Pontosab­ban irányítási modelljükről, arról a belső mechanizmusról, amelyről tudományos vizsgálatok állapították meg: szembe tűnőén elavult, nem felel meg a mai hatékonysági követei- ménykenelt. Persze, tisztelet a kis számú kivételiek. Másfél évtized alatt majdnem a felére csökkent az álla­mi ipar vállalatainak a száma. A koncentráció szükségessé­gét ne vitassuk, mértékén azonban esetenként nem alapta lanul kételkedhetünk. Az összevonásnak, a mérlegbeolvasz­tással történő egyesülésnek vannak, gazdasági, szervezeti okai, s haszna is kecsegtető. A bonyolultabb technológia, -n gyártmányok nagy sorozata, a fejlesztési döntések sokágú összefüggései szinte kívánják az egy központból történő irá­nyítást, az egyeztetést, a szellemi, anyagi erők ésszerű cso­portosítását Amire a nagyvállalati szervezet módot ad. Akadnak azonban olyanok, akik összetévesztik a formát a tartalommal, előbbit. emelik utóbbi fiáié. Úgy vélik, ha ok „központiak”, akkor joguk és dolguk, hogy parancsoljanak a „lentieknek”. Teszik is, nagy buzgalommal. Tömegesen „gyártják” a körleveleket, útmutatókat, rendelkezéseket. Addig ez sem hiba — csak. rossz módszer —, amíg a papi,- összetalálkozik á valósággal, azaz ami a papíron áll, az vég­rehajtható. Hibássá — bizonyos esetekben nevetségessé — akkor válik a központból érkezett direktíva, amikor alig van köze az élethez, vagy teljesen ellentmond annak. Komolyan vehető-e az a termelési dekádterv, amelyet a központ kínos részletességgel állított össze, s küldött el futárral, egyvalamit hagyva figyelmen kívül: a gyáregység­ben felújítják az energiahálózatot, amiről a műszaki főosz­tály tud, viszont a termelésirányítás nem. Azaz a gépek csak egyetlen műszakban dolgoznak, délután és éjjel a karban­tartóké, a. más vállalattól érkezett szerelőké a terep. Kár­hoztatható-e. ha ekkora baklövés láttán a gyáregységben a vállalati központ másfajta okosságait is tartózkodással fo­gadják? A rossz tanácsoknak, javaslatoknak és utasítások­nak nemcsak annyi a kára, hogy végrehajthatatlanok ma­radnak, tehát a valóságon semmit nem lendítenek előbbre, hanem veszélyes következményük a központi akarat lejára­tása, a tanácsadók hitelvesztése. Bűvös kör jöhet így létre A vállalati központ azt hiszi, hogy irányít, s amikor észleli, hogy a dolgok mégsem az általa meghatározott irányban haladnak, akkor ismét utasításokat bocsát ki a helyzet ren­dezésére, de ezek megint papíron maradnak, mivel a cím­zettek eldeformálódott reflexeikkel, már egyébre sem ügyel­nek, csak arra. miként bizonyítsák a rendelkezések hibás voltát EGY ÉVVEL EZELŐTT az állami ipart 779 vállalat al­kotta, ám ezek összesen 5387 ipartelepet tartottak fenn. Jól mutatja á vállalati központ-gjtáregység-telep tagoltságot, hogy az ipartelepeknek csupán tizenkét százalékán dolgozik ötszáznál több munkás. Fogalmazhatunk úgy is, hogy — az előbbi tény ismeretében — az iparban a több egységből álló vállalat a tipikus. Majdnem azt írtuk, több egységből össze­álló vállalat, s sajnos, nem járnánk messze akkor sem az igazságtól. A tapasztalatok ugyanis' nyomatékosan figyel­meztetnek a vállalati szervezet esetlegességére, az adminiszt­ratív módszerék elsődlegességére, arra a merev falra, amely elszakítja egymástól a munka összefüggő mozzanatait. Mind­össze néhány ' nagyvállalat akadt eddig, ahol tiszta képét: alkottak a szervezet működéséről, ahol a sok veszélyt rejtő formális vezetést érdemi irányítással váltották fel. Aligha véletlen, hogy ezek a — jórészt vegyi és gépipari — cégek dinamikusan fejlődnek, gyors tempóban javítják munkájuk társadalmi termelékenységét, s teszik ezt a korábbinál kisebb . központi, s nagyobb helyi irányító gárdával. V.T 140 milliót kap a vasúti csomópont Hatvan jövője a közlekedés és hírközlés tükrében Heves megyét és a várost érintő fontos munkaértekez­let színhelye volt kedden Hatvan. A helyi .vezetők a fejlesztéssel kapcsolatos gon­dok, tervek megvitatására invitálták dr. Ábrahám Kál­mánt, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium állam­titkárát és a szakágak orszá­gos. illetve területi vezetőit. Részt vett a tanácskozáson Tapolcai Kálmán, a Volán vezérigazgatója. Oroszvari László, MÁV-vezérigazgatér helyettes, Koczka Antal, a Posta miskolci főigazgatója és Berecz István, a KPM megyei Közúti Igazgatóságá­nak vezetője. A vendégeket Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára tá­jékoztatta Hatvan általános helyzetéről, majd Patkó Im­re tanácselnök nyitotta meg a vitát. Az életkörülmények javu­lásának az igények növeke­désének jele, hogy Hatvan­ban mind többen kívánják bekapcsoltatni a telefont. Koczka Antal elmondta, hogy ez a kérdés 1980-ra ol­dódik meg tökéletesen. Ak­kor helyezik üzembe a Deb­recenből idetelepülő három­ezer vonalas központot, amely a távhívás lehetősé­gét is meggyorsítja. A vasúti csomópont, Hatvan állomás­korszerűsítése volt a követ­kező és egyben a legizgal­masabb vitatéma. A város vezetői központi feladatuk^ nak tekintik az itt dolgozó kétezer vasutas munkakö­rülményeinek rendezését, a biztonságos utazás, szállítás kérdését. Oroszvárt László a felvetett gondok nyomán el­mondotta, hogy V. ötéves tervidőszakban mindenkép­pen új biztosító berendezést kap a pályaudvar. Erre 140 millió forintot irányzott elő a tárca, s a munkálatok jö­vőre indulnak. Elkezdik egy szociális létesítmény építé­sét is, hogy 1979-ben már kultúrált munkahelyi körül­ményt biztosítsanak vala­mennyi. vasutasnak. Naponta 67 buszt közlekedtet a 4. számú Volán Vállalat a helyi és helyközi forgalomban. A Kossuth téri állomás napon­ta 8—10 ezer utast fogad korszerűtlen viszonyok kö­zött. A középtávú fejlesztési tervvel kapcsolatban dr. Áb­rahám Kálmán államtitkár helyénvalónak ítélte, hogy az állomást társítsák a MÁV- páiyaudvarral. Tapolcai Kál­mán vezérigazgató és Ba­logh Tibor vállalatvezető ar­ról informálták a tanácsko­zás résztvevőit, hogy rövi­desen korszerűbbé teszik a kocsiparkot, a buszokon jegykiadó gépeket állítanak szolgálatba és járatbővítés­re is sor kerül. Közülük az Apcról induló, Hatvanon át, Egerbe tartó buszjárat a legjelentősebb, mert közvet­len kapcsolatot teremt a sely” pi medence községei és a megjTeszékhe1y között. Berecz István a különböző igényekkel foglalkozva kije­lentette, hogy az idén a 3-as számú főút és a Tolbuhim utca kereszteződésénél, majd a Kossuth téren egy-egy for- galomirányitó lámpát szerel­nek fel. A rossz és keskeny boldogi utat 6 méterre széle­sítik, s makadám utat épí­tenek az ifjúsági táborhoz. A Kerekharaszt és a város közti útszakaszon pedig üzemanyagtöltő állomást lé­tesítenek. A tanácskozás befejezté­vel dr. Ábrahám Kálmán, államtitkár Bartes Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Szalag István, a megyei ta­nács elnökhelyettese és a hatvani vezetők a MÁV Fű­tőházba látogattak, hogy a helyszínen gyűjtsenek to­vábbi tapasztalatot a vasuta­sok életkörülményeiről. (moldvayj *

Next

/
Thumbnails
Contents