Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-11 / 35. szám
\ OTÁ G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ' " ■ ■ -------- --------------- ■ ■—................... ■ X XVIII. évfolyam, 35. szám ARA: 80 FILLLÉR 1977. február 11., péntek Gazdálkodás az emberekkel Bármilyen furcsán is hangzik, de nemcsak a pénzzel, vagy az idővel lehet — és kell' — gazdálkodni, hanem az emberekkel is. Főként a jól képzett szakemberekkel, legyenek azok mérnökök, népművelők, esztergályosok, vagy útépítők. Nem a foglalkozás a fontos, hanem a szakmai ismeret- anyag, a tudós, amely jól kamatoztatva egyaránt aranyat ér a munkahelynek és az egész társadalomnak. Hadd emeljük ki eát a két szót: „jól kamatoztatva”. Az emberekkel való foglalkozást illetően ugyanis ennek a jelzőnek kellene érvényesülnie az élet minden területén. Az utóbbi évek gyakorlata bizonyította, ahol a munkahelyi vezetők rájöttek arra, hogy milyen érték húzódik meg a „jól kamatoztatva” kifejezés mögött, ott nem gond a lépéstartás a fejlődéssel, az újjal, a világszínvonallal. Ám mindezek ellenkezője is fel* lelhető a mindennapi élet példatárában. Sajnos, nefei egy munkahely akad szőkébb — sőt: a tágabb értelemben vett — hazánkban, ahol a kiművelt emberfők a „kapacitásuk” egytizedének hasznosítására kárhoztattak. Hadd idézzük fel — bár sokak szerint ma már közhely e számok ismételgetése —> egy-egy jól felkészült, alapos ismeretekkel útrabocsá- tott szakember képzése százezrekbe kerül az államnak, azaz nekünk, valameny- nyiünknek. Miért hever hát mégis parlagon annyi „tudás”? Summázva a választ: mert nem tudnak — vagy nem is akarnak — gazdálkodni az emberekkel. A jó gazdálkodónak ugyanis döntenie kell: kit hová soroljon be a munkahelyi mechanizmusba — mégpedig az illető szakértelme, tudása szerint. A döntés pedig mindig felelősséggel jár, a következmények vállalásával. De ki tartja majd a hátát, ha netán... Ki mondja meg az illetőnek, hogy „ne haragudj, öregem, de nem jól csinálod, meghaladja az erődet a munkád ..Inkább heverjen- parlagon egy jobb „fej”, s lődörögje végig a napi munkaideje nagyobbik részét, mert amit rábíztak, azt két óra alatt maximálisan teljesítette ! Becsülendő, ha valaki ezek után az önerejéből akar lépni, kitör, érvel az elgondolásai helyessége, az __ újításai gyakorlati jelentősége mellett. Ám, ha belefárad — mert egy ilyen jó szándékú lázadás nem egy esetben szélmalomharc —, elgondolkodik a legelső, s talán nem is olyan csábító állásajánlaton is. És el is megy a régi — lehet, hogy az első, ám egyben az utolsónak b’tt és Szánt — munkahelyéről. Szögezzük ;le, az esetek többségében nem anyagi előnyökkel járó állásokba is. A nagy fluktuációjú munkahelyek vezetői szerint ez a mozgás nem más, mint: „szellemi import — szocialista módra.” Nehéz elképzelni, hogy az lennel Szilvás István Magyar javaslat a szófiai béketanácskozáson 1 Szófiában éjszakai üléssel folytatódott az európai nemzeti békemozgalmak képviselőinek találkozója. Ezen az ülésen hangzott el többek között dr. Réczei Lászlónak, a Magyar Országos Béketanács alelnökének felszólalása is. Dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke felszólalásában rámutatott, hogy az enyhülési politika teljes sikerét elsősorban két tényező gátolja. Az egyik a nyugati propaganda annak bebizonyítására irányuló makacs törekvése, hogy országaikat támadás fenyegeti a szocialista közösség részéről, a másik pedig az a nyugati álláspont, amely a biztonságot csak a fegyverek egyensúlya alapján tartja elképzelhetőnek. A Magyar Országos Béketanács nevében dr. Réczei László két javaslatot is előterjesztett: 1. Helsinkitől Belgrádig minden európai nagyvárosban tartsanak nagygyűléseket, s ezeken a nemzeti békemozgalmak ismertessék az enyhülés és. a leszerelés előmozdítására kidolgozott programjukat. Egyiptomban . csütörtökön népszavazást tartottak Anvar Szadat elnök 11 ponlos rendelettervezetéről. A népszavazás reggel nyolc órától délután ötig tartott, és a kairói rádió szerint nyugodt körülmények között zaj1 ott le. A népszavazáson — annak jellegéből adódóan — a szavazók „igennel” vagy „nemmel” felelhettek arra a 2. A Béke-világtanács küldjön saját delegációt a belgrádi találkozóra, s ez a küldöttség számoljon be a nemzeti békemozgalmak tevékenységéről, tegyen jelentést a második stockholmi felhívás aláíróinak számáról. kérdésre, hogy elfogadjak-e a meglehetősen eltérő kérdéseket tartalmazó „csomagtervet”, amely a többi között életfogytiglani kényszermunka büntetést javasol a „szabotázsakciók”, a tüntetések, a sztrájkok szervezői ellen, továbbá előirányozza a magas jövedelmet élvezők fokozott megadóztatását és súlyosan bünteti az adócsalást. A kormány a választás napját münkaszüneti nappá nyilvánította. Az általános és középiskolákban szünetelt a tanítás. Kilenc és fél millió választópolgárt vártak az urnákhoz.' Valószínű azonban, hogy — miként a korábbi választásokon/— ezúttal is sokan távolmaradtak a szavazóhelyiségektől. KGST és a paksi atomerőmű Ülést tartott a Minisztertanács Egyiptomi népszavazás A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Ezen dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács.- elnökhelyettese beszámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Havannában tartott 79- üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát hogy gondoskodjon az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtásának megszervezéséről. A Minisztertanács jóváhagyta a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság VI. ülésszakáról szóló jelentést, megerősítette az ülésszakon aláirt jegyzőkönyvet, és határozott a tennivalókról. A külügyminiszter beszámolt Charles Samba Cissok- hónak, a Mali Köztársaság külügyminiszterének január 26—28, valamint Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének január 31—február 2. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari,., miniszter jelentést tett a paksi atomerőmű építésének helyzetéről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a létesítmény program szerinti megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek III., valamint a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusán elhangzott, kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat. A kormány jóváhagyta a TOT, valamint a SZÖVOSZ alapszabályát. A kormány úgy határozott, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat állami felügyeletét — tekintettel a közművelődésben betöltött fontos szerepére —a jövőben a kulturális miniszter lássa el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kísérlet a Szaliut 5.-ön Költözés az űrben A Szaljut 5.-ön második munkanapjukat töltő Gor- batko és Glazkov űrhajósok csütörtökön folytatták az űrállomás ' berendezéseinek üzembe helyezését, fedélzeíi rendszereinek és tudományos berendezéseinek ellenőrzését. A Szojuz 24. szállító űrhajóról átviszik az űrállomásra a kísérleteikhez, tudományos munkájukhoz szükséges berendezéseket. Csütörtök reggel az űrhajósok vért vettek egymástól. A mintát visszaérkezésük után a földön fogják elemezni. A nap második felében Gorbatko és Glazkov folytatták az orvosi vizsgálatokat, majd erőnléti edzéseket végeztek. A Szaljut 5. lakói a jelek szerint hosszabb tartózkodásra rendezkednek be. Az érdekeltségi rendszer országgyűlésünk szakbizottsága előtt A beruházások hatékonyságának növelésében, az építési, szerelési határidők rövidítésében, a költségek csökkentésébefi nem lebecsülendő szerepe van a közreműködők anyagi érdekeltségének ám ez az ösztönzési rendszer itt-ott bizony még finomításra szorul — így summázhatók azok a képviselői vélemények, amelyek csütörtökön hangzottak el az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülésén. A Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson- a képviselők, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők érdekeltségi rendszerét. elemezték. Dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi rendszer csak mérsékelten tud hatni a beruházási munka hatékonyságának fokozására, „erősebbek” a negatív irányban ható tényezők: a szűkös kivitelezési kapacitás, a szervezési gond, a nem kielégítő munkaerőhelyzet stb. Az érdekeltségi rendszer — reálisan — csak akkor fejtheti ki igazi hatását, ha jelentősen csökken a piaci egyensúlyhiány- Feltétlenül indokolt tehát, hogy a beruházó, valamint a megvalósításban. közreműködő vállalatok, szervek érdekeltségi rendszere összhangban legyen. A beruházási tevékenységet javítandó természetesen számos intézkedés született, egy -í-észük azonban mindössze egy esztendeje van érvényben. Hatásuk csak viszonylag hosszabb távon érvényesülhet, egy év kevés megfelelő következtetések levonására. Az azonban már megállapítható, hogy nem lehet és nem is célszerű minden szervezetre azonos módon vonatkoztatott ösztönzési rendszert a népgazdaság fejlesztési tevékeny- • ségének egészére létrehozniSzőlővessző Andornaktályáról Évente három és fél millió úgynevezett „alanyvesszöt” metszenek oltáshoz az Ültetvénytermelő és Értékesítő Vállalat andornaktályai telepén. A méretre vágott vesszőket az abasári, illetve a nagyrédei termelőszövetkezetbe szállítják. Tóth Istvánné és Karanyic Lajosné szabványméretre vágja a szőlővesszőt Az osztályozóban Kocsis Lászlóné, Németh Lászlóné cs Tóth Imréné válogatja a vesszőket (Fotó: Szántó György) A bebörtönzöttekért...! Chilei szolidaritási nagygyűlés Gödöllőn A Szakszervezeti Világszövetség* február 12-ét -— a Chilei Dolgozók Egységközpontja megalakulása 24. évfordulójának napját — a chilei dolgozók és a chilei nép 'iránti nemzetközi' szolidaritás napjává nyilvánította. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen ebből az alkalomból csütörtökön szolidaritási nagygyűlést rendeztek, amelyen megjelent Rostás István, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, a chilei akcióbizottság el nőké, dr. Dobi Ferenc, a mezőgazdasági-, erdészeti- és vízügyi dolgozók szakszerve- ' zeténék főtitkára, Elba Vergara, a magyarországi chilei antifasiszta bizottság főtitkára is. f Dr. Pethő Györgynek, az egyetem rektorának megnyitója után dr. Dobi Ferenc mondott beszédet. Egyebek közt hangsúlyozta:’ — A magyar ,. dolgozók együttérzése, szolidaritása már eddig is számos alkalommal kifejezésre jutott a chilei népnek nyújtott közvetlen és közvetett segítség különböző formáiban. A ma- I gyár nép továbbra is minden segítséget megad a chilei népnek; győzelme végsó kivívásához. Ezután Hugo Robles, a magyarországi chilei antifasiszta bizottság titkára szólalt fel. Beszámolt a ka- toijai junta kegyetlenségeiről, majd népe nevében köszönetét mondott 1 a magyar dolgozók szolidaritásáért. A nagygyűlés résztvevői ezután elhatározták, hogy az ENSZ emberi jogok bizottságának, a nemzetközi munkaügyi szervezetnek és a chilei államtanács elnökének táviratot küldenek, amelyben követelik a politikai foglyok szabadonbocsátást, a izak- szervezeti és a demonra- tikus jogok helyreállítását. *
