Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
A tudomány hírei A lánc legrégibb, mondhatni hagyományos típusa, a szemes lánc. Kör alakú vagy hosszúkás szemekből készítik. A közismert hajóláncok, bányaláncok, daru- láncok egymásba kapcsolódó szemei két, egymásra merőleges síkban helyezkednek el. Az ipari szemes lánc anyaga mindig kör keresztmetszetű, átmérője — néhány tized millimétertől több centiméter vastagságig terjed. A szemes lánc készítésének ősi módszere a kézi kovácsolás. A megfelelő hosszúra szabott drótot vagy vasrudat U-alakúra hajlították, fölhevített végeit kovácsolással kihegyezték, majd az üllő szarván egymás mellé hajlítva egyesítették. A teljes gépesítést és az automatikus gyártást csak századunkban oldották meg. A technológia ugrásszerű fejlődését a villamos ellenálláshegesztés alkalmazása idézte elő. Ellenálláshegesztés esetén a meghajlított szemek végeit nem kell kihegyezni. Elektródokat szorítanak hozzájuk és több száz amper erősségű áramot bocsátanak át rajtuk. Néhány másodperc alatt a tompán érintkező végek izzásig hevülnek és ha nagy erővel egymáshoz nyomják őket, összehegednek. Az automatikus lánchegesztő gépek e folyamatot önműködően végzik el. Ezt megelőzően az anyag darabolása, a láncszemek hajlítása és egybefűzése is automatikusan történik. A nyersanyagot a feldolgozás előtt hőkezeléssel lágyítani kell, az elkészült láncot pedig szívósra edzeni. A képen a háttérben egy szikraözönbe burkolt lánchegesztő automata, az előtérben pedig a kész termék a szemes lánc látható. A felvétel a csehszlovákiai Ceska Vesben levő lánc gyárban készült ahoi évente 25 ezer tonna különféle láncot állítanak elő. AUTÓ—MOTOR Szűrők a gépkocsiban Az üzembiztonság és a megfelelő élettartam érdekében a gépjárműmotor egymáson elmozduló, finoman megmunkált és kis hézagokkal illesztett felületeit tisztán kell tartani. Meg kell akadályozni, hogy a környezetből koptató anyagok, részecskék jussanak be a motorba, s ki kell iktatni a motorban magában képződő szennyeződéseket is. E célra a motorizáció fejlődése során különféle levegő-, üzemanyag- és kenőolajszűrőket dolgoztak ki. A motorba kívülről bejutó káros szennyezők egy része növényi, más része ásványi eredetű. Az előbbiek a motorban elégnek és így növelik a kenőolaj koromtartalmát fokozzák az iszapképződést, s előidézhetik az olajcsatomák eltö- mődését is. Az ásványi eredetű szennyezések több mint 90 százalékban kvarcképződményeik. Ezek legnagyobb résziét feltétlenül fel kell fognia a jó levegőszűrőnek, amit sűrített levegővel egyszer-kétszer ki lehet fújni ugyan, de leghelyesebb tízezer kilométerenként kicserélni. A kenőolajszűrők feladata több irányú. A motorban lekopott fémrészecskéken kívül fel kell fogniuk az égésből származó szennyező anyagokat is. De ki kell választaniuk azokat a nemkívánatos részecskéket is, amelyek elősegítik az olaj oxidációs, illetve öregedési folyamatát. A jó olajszűrőnek tehát biztosítania kell a káros anyagok maximális leválasztását, de át kell eresztenie a kenéshez és a hűtéshez szükséges olaj- mennyiséget és az olajban levő minden adalékot, ekként növelve a motorolaj csereidejét Figyelemre méltó a kutatóknak az a megállapítása, hogy a csereidőt elsősorban nem az olaj kifáradása (viszkozitásának csökkenése), hanem a mechanikai és kémiai szeny- nyezettség nagysága határozza meg. Az üzemanyaggal a motorba kerülő nagy számú, de kis méretű — 10—15 mikronos — részecskék felkarcolhatják, kikoptathatják a porlasztó finom járatait, a fúvókákat Az üzemanyag szűréssel vagy ülepítéssel való megtisztításáról tehát szintén nem lehet eltekinteni. A kisebb-nagyobb szennyezések felfogására szolgáló rendkívül finom szövésű kis szűrőbetét rendszerint a tüzelőanyag-szivattyúval egybeépítve található a gépkocsi motorterében könnyen hozzáférhető helyen. A mai legkorszerűbb levegő. és olajszűrők belső elemei impregnált papírból, illetve viszkózarostbetétből készülnek. Ez utóbbi az olaj durva szennyeződéseinek a felfogását végzi el, így a papírszűrőre már csak a finom szűrés feladata vár. Az olajszűrővel nem érdemes takarékoskodni, mert ha elszennyeződött, a friss motorolajat is elszennyezi. Olajcserénél tehát mindig szűrőcserét is végre kell hajtani. Ha netán hibás az olajszűrőbe beépített visszacsapó szelep, a motor leállítása után az olaj kiürül. Ilyenkor újraindításkor nem kap elég olajat és emiatt kopogó hangot hallat a motor. Nagyon fontos, hogy az ilyen hibájú olajszűrőt mielőbb kicseréljük. Sziklát vág a tűz „Tűzkés” váltotta fel a kalapácsot és az emelőt — a kőfejtők hagyományos szerszámait. A Harkovi Repüléstechnikai Egyetem konstruált új rendszerű kővágó szerszámot különleges mikro-rakétahaj tóművel szerelték fel. A hajtóanyag gyors elégésekor keletkező gázsugár vágja át a követ. A sikeresen kipróbált vágószerszámot már alkalmazzák is az egyik gránitbányában. Többek' között burkolásnál használatos la pokat is megmunkálnak vele — olyanokat is. ami- h enek a harkovi metró ál lomásaira kerülnek. ORBITÁLIS ALLOMASTERVEK Az elmúlt év végén az Amerikai Országos Űrkutatási Hivatal. a NASA 700 000 millió dolláros pályázatot hirdetett két orbi- tális űrállomás megtervezésére. A pályamunkák beadásának határideje 1979., az űrállomásnak 1985-ben már a Föld körül kell keringenie. Az amerikai űrkutatásban a jelek szerint ismét előtérbe kerülnek a Föld körüli pályán keringő orbitá- lis állomások. A NASA mérnökei 1959- ben kezdték meg egy 12 személyes orbitális áilomas előtanulmányait. 1971-ben azonban Nixon elpök anyagi okokra hivatkozva törölte a programot. Egy jóval szerényebb terv keretében a Skylab fedélzetén a hetvenes évek elején 3x3 amerikai asztronauta végzett különféle kutatásokat személyzetváltásokkal. A Skylab- program után megtorpanás következett az amerikai űrkutatásban. A Hold-programot rövidítve teljesítették, több űrállomásuk nem volt, így inkább csak a távolabbi bolygók felé küldték kutatószondáikat. Az orbitális űrállomás 1985-ös időzítése azonban szerencsésnek mondható. A Space Shuttle amerikai űrrepülőgép (űnsikló) 1980-ra készül el. Ekkorra lesz kész a közös nyugat-európai űrkutatás nagy reménysége, a Spacelab űrlaboratórium is. Az amerikaiak összesen 230 olyan Space Shuttle-s repülést terveznek 1980—85 között, amelyek kizárólag az európai Spacelab kiszolgálását célozzák (pályára állítás. utánpótlás személyzet- ■ váltások stb.). Az amerikai űrkutatás így tevékenyen részt vállal a Spacelab- programokból és ez alatt az öt év alatt gyakorlatra tesznek szert az űrállomásoknak űrrepülőgép segítségével történő pályára állításában, utánpótlásában. 1975-ben elkészült az MDAC orbitális állomás terve. A kb. 60 tonnás űrállomás fedélzetén 4 asztronauta dolgozhat, 300 km magasságban a Föld felett. Ezt az űrállomást két részben küldték volna fel a világűrbe az űrrepülőgép segítségével. Az űrállomás kutatóegysége a raktárral együtt a második start során kerülne a világűrbe. Ezt a modult 90 napos időközökben váltanák, a személyzettel egyidőben. Ma még nem bizonyos, hogy a MDAC-űr- állomás tervét elfogadják-e? ÖSMADARLELET Texas állam nyugati részén, a Big-Bend Nemzeti Park területén olyan óriás gerinces állat csontmaradványaira bukkantak, amely ez idő szerint a Földön valaha élt legnagyobb repülő élőlénynek tekinthető. A repülő őshüllők egyik ol/an példányáról van szó, amily feltehetően mintegy 60 millió évvel ezelőtt élhetett. A régészek tüzetes vizsgálatai szerint az eddig kézre került példányokhoz képest az új leletnek a szárnycsontok alapján számi ott fesztávol- tiéga kereken hatszor _ na gyobb, mint a ma élő legnagyobb fesztávolságú k >n- dorkeselyűé. A különös tudományos leletre egy texasi egyetemista bukkant rá Az így kézre Került egyv dek eddig ismereten ősmo- riárfajhoz tartozhattak és a/ eddig kézre került hasonló fajoknál kétszer nagyobb szárny fesztavolságúak '.elv*: tek. Az odasereg ett paV- omológusok körébe^ újra felelevenedett a régi kérdés: vajon hogyan tudtak az ilven ha'almas testor rru-gű állatok a levegőben mozogni? A megosztó vé.-• rény-.k egyike szerint állatnak bőrszerű, toll nélküli szárnyai lehettek s ennek mozgatása tette lehetővé a levegőbe ímalkedéri A másik vélemény amellett tart ki. hogy ezek az állatok egy dombra íe'ka- 1-aszkodva tudtak csak a '-vegőbe emelkedni s ígv csak siklórepülést végeznetek. Ez elegendő előny lehetett ahhoz, hogy egy sárkánygyík fölé emelkedve lecsaphassanak áldozatukra A vitatott kérdésre azonban eddig még a texasi új ériékes lelet sem adhatott egy érte1 mű választ. A TENGERVÍZ ÖNTISZTULÁSA Az utóbbi évtizedben az óceánok mellett a beltengc rek, így a Földközl-tenge- is jelentős mértékű szennyezést szenvedett olajtól és más szennyforránoktól A tengeri környezet védelmé vei halászati szakemberek, ökológusok, biológusok fog- la'.kc.nek küi inösen a ton gerpai’tal rendelkező br»za- gokban. Tudományos körökben az elmúlt század óta tartja magát az a rézé1, hogy a tengernek van egy öntisztulási folyamata, tehát a baktériumflóra puszdtja egymást. Ilyen és hasoi'ó kutatási témákkal foglalkoznak a Roscoffi Tengerkutato Állomás munkatársai. A biológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a tengervízben előforduló vibriók elpusztítják a kólibaktériu- mokat. A két kutató a vízmintákat a La Manche-csatornából, illetve Írország partjainál fekvő Gálway- öböl vizéből vette. Kimutatták, hogy az említett vizekben előforduló kólibakté- rium pusztulása és a tengervízben a szennyezés miatt szaporodó vibrióelőfor- dulás között szoros összefüggés van. Minél nagyobb mérvű a szennyezés, annál nagyobb mértékben pusztulnak a kólibaktériumok. A vizsgált vizekben a vibriók száma évszakonként ingadozik. a cmHcénti 1000 vibrió érték azonban ritkán mutatható ki. NATALIA CSOMADVROVA: S4PKÁS ISMERŐSÖM „Meg kéne kérdez- pontban keresett vol- ni, messze van-e?’’, na... Biztosíthatom: gondoltam a villa- ebben az áruházban moson és önkéntele- házipapucs is csak nül ránéztem útitársamra. Fején bolyhos, csodálatos pézsmasapka fityegett, amilyet szerintem csak a sportolók és a kereskedelem dolgozói hordanak. — Mondja, kérem, — szólítottam meg, — messze van ide az áruház? A pézsmasapka megfordult. A prémmel keretezett arc szelíd, becsületes ember benyomását keltette. — Mit szeretne az áruházból? — Import csizmát! — Miért, miért? — Azt szeretnék! — Hiábavaló fáradozás! Inkább a közdobta felém hidegen pézsmás ismerősöm a szavakat, majd kár- örvendően felvihogott. — Jó vadászszerencsét! — Az ördög csak segít! — válaszoltam vidáman és meginlámpással található, és maga még csizmát akar... — Már nem fordulok vissza. A beszéd félbeszakadt. — Na, megjöttünk. Íme az áruház, — dúltam a célom felé. Jobboldalt észrevettem egy ajtót, ezzel a felirattal. „Idegeneknek tilos a belépés!” — Szemen Szeme- nevics itt található? — Itt! És én beléptem. Az asztalnál ült, háttal nekem. Fején csodálatos pézsmasapka, amilyet, általában csak a sportolók és a kereskedelemben dolgozók hordanak. A sapka megfordult. A prémmel keretezett arc szelíd, becsületes ember benyomását keltette. O volt, a villamosban látott útitársam. Egy pillanatig egymás szemébe néztünk, majd átnyújtottam neki egy kis cédulácskát. — Csizma, ugyebár? És import? — Azt szeretnék! — Egy pillanat! — A sapka vidáman felugrott és el- $ viharzott a raktárba, | hozni a csizmát. < (Baraté Rozália fordítása) ^ 1HAI műsorok: 8.27 8.54 9.21 12.3*» 13.55 14.50 15.10 15.44 16.0' 16.35 16.43 17.07 17.32 18 00 18.30 19.15 19.57 20.27 21.05 21.35 22 20 22.30 23 04 23.14 23.40 RÁDIÓ KOSSUTH Schubert: II. szimfónia A változó viláckéD Ciiea: Az arles-i lány Me. ódia koktél ;•//»”e;rv délután. . • Éneklő Ifjúság Mut var szerzők müveiből .lauvarán szólva. • . Harsun a kürtszó! Snortkantáta Nemzetiségeink zenéjéről f iatalok stúdiója Mark ReJ/.cn énekel A Szabó család Esti magazin Mindenki zeneiskolája Gazdasági mlnifórum Néni zene Manchesteri ehimaera Bach: I. brandenburgi verseny Tervek és munkások ''•/múzeum Meditáció Kórusművek Könnyűzene PETŐFI 8.20 A Közel-Kelet közeiről 8.33 Népdalok, néptáncok 9.33 Derűre is derű... \ 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Operettfelvételek 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Paganini: E-dúr hegedűverseny 13.25 Állatbarátok ötperce 13.33 Sanzonok 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 A francia sanzon nagy előadói 18.33 Bemutatjuk új felvételeinket 18.57 Gulyás T.ászló: Kisbojtár szvit 19.14 Véleményem szerint 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Magvar remekírók 21.03 A Rádió Dalszínháza 22.43 Nóták 23.30 Zenekari muzsika SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.30 Világunk varázsa 17.45 Hangszerszólók 18.00 Alföldi krónika 18.15 Az Abba együttes műsorából 18.28 Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes T V MAGYAR 8.00 8.05 10.30 11.05 13.05 16.50 17.20 17.40 18.00 18.15 19.20 19.30 20.00 21.35 22.35 Tévétorna Iskolatévé ADrók tánca Iskolatévé Iskolatévé (Ism.) Iskolatévé (Ism.) Charlie korcsolyázik (Amerikai film) A költészet nercei A tivoli ritmusai (Rövidfilm) Mindenki iskolája Tévétorna Tv-híradó A cárné összeesküvése (Tévéláték) Kezdőkör Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Egv év zenével 21.00 Beszélgetés Kontorovics professzorral 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Életem hőse (Angol tv-film) POZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 19.30 Fúvószene 20.15 A cirkusz királya (Szovjet film) 22.05 Hangverseny EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor Kard Magvar filmvígjáték Este 8 órakor Egy lány Chicagóban Színes amerikai film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Halál az életért Kalandos szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN: A rendőrnő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Llzana du. fél 6 és este fél 8 órakor Mr. Majestyk HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Enyém, tied, kié? TATVANI KOSSUTH: Éjfélkor indul útjára a gyönyör JZESABONY: Cirkusz Lánc, lánc, szemes lánc
