Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
Az egri kórusművészet egykori fénykora A Dobó Múzeumnak kedves emlékei az Egri Dalkör gondosan megőrzött reliquiái, — pedig, haj de keveset tudnak róla még a szakma mai művelői is. Érdemes hájt felidézni énnek az országos hírű kórusnak a múltját röviden. A millenniumi évek hangulatában egyre többen jöttek rá, hogy bár ezer esztendeje élnek magyarqk e földterületen, de valójában nagyon keveset áldoztak a széles néptömegeket megmozgató kultúrára. A megmozduló lelkiismeretfurdalás hatására országszerte fellendült a széles alapokon nyugvó dalkultúra művelése. Ennek a lelkes mozgalomnak a keretében 1882-ben alakult az Egri* Dalkör. Alapító karnagya Pokorny Emánuel, őt követte Rudassy László, akitől 1892-ben a iángleikű Lányi Ernő vette át a kórus karnagyi pálcáját. Lányi az, aki rövid' idő alatt országosan elismert hírűvé érlelte az egri kórust. 1894-ben a fiumei országos dalosversenyen az első díjat hozza haza a lelkes társaság. A dalárda Lányi „Egy gondolat bánt enyémet” c. dalával lépett a dobogóra, és a korabeli sajtó szerint „Óriási hatás”-t értek el. Érdemes szemre venni, hogy kik is az Egri Dalkör tágjai? Tanítók, jogakadémiai diákok, iparosok nagy számban, és tisztviselők. 1896-ban a milleniumi versenyen is indulnak természetesen az egriek, és a kitüntető első oklevelet nyerik el. 1901-ben a budapesti Otthon írók és Hírlapírók Körében lépnek fel Petőfi, egyik Lányi által megzenésített darabjával „frenetikus siker”-1 aratnak. Még abban az esztendőben magválik Lányi a Dalkör éléről, és helyét Po- gátschnigg Guidó vette át. Az új karnagy is jó nevű férfikart szerző, — ő szerezte a kórus jeligéjét is, a lelkes egri költő, Kapácsy Dezső versére. 1903-ban Temesváron látjuk dobogón ismét az Egri Dalkört. Pogátschnigg utóda 1909- ben Meiszríer Imre lett, aki a kórust 1911-ig vezette. Az egymást érő karnagycserék nem hatnak előnyösen a kórusra, úgy hogy 1912-ben Budapesten csak a harmadik hellyel kellett beérniük. 1911-től 1923-ig Grónay Andor ipariskolai tanár állt a dalkör éléh, s távoztával egy fiatal agilis i férfiú: Huszthy Zoltán kárnagyi pálcája alá került az országosan is elismert dalkör. Helyesen állapították meg a kórus 75. éves ünnepségein, hogy a dalkör „művész kezébe került, aki valóban lángoló és nem csillapodó szenvedéllyel élt a muzsikának s a művészi magasság oly önkéntelenül lenyűgöző tekintélyével, hogy ennek megnyilatkozása mellett szinte csodálatos emberi szerénysége”. Az 1925-ös esztendők a kórus legszebb évei. Ekkor a legsazdagabb, leghajléko- ínyabb a hanganyaga. 1925-ben Sopronban, 1927-ben Szegeden énekeltek szép eredménnyel az egriek. 1929. esztendő hozta meg az újabb nagy-nagy sikert, amikor Debrecenben elnyerték a két legmagasabb kórusdíjat. Ekkor állt az Egri Dalkör pályafutása delelőjén —. de anyagi támogatást sehonnan sem kapott. Huszthy Zoltánnak is munkája honorálásaként csupán egy kis városi díjnoki állás jutott... Az 1920-as, 30-as esztendők során egymás után aratták az egri dalosok sikereiket Özdon, Miskolcon, Nyíregyházán, Kassán, Egerben — és a rádióban. A második világháború szétzilálta. jóvátehetetlenül a kórus sorait, s így egyesült az Egri Polgári Dalkörrel. Ez a kórus 1905-ben álakult és tagjai zömében iparosok voltak. 1943-ban tovább gazdagodott a dalkör: vegyes kar létesült az Egri Dalkörön belül. A felszabadulás után egyhamar magára talált az :énekkar, s 1945 februárjától minden ünnepi alkalom szereplői. 1946-ban már Özdon találjuk, ahol önálló hangversenyt ad a közönségnek. Az ózdiak 1947-ben adták vissza zenekaruk kíséretében a kedves látogatást. A siófoki dalosünnepen 75 taggal 1947-ben lépnek ismét a publikum elé Kodály Molnár Anna c. népballadája a programjuk. Mél tő és . megérdemelt 'sikerrel tér otthonába a lelkes társaság. 1948-ban félórányi rádiószerepléssel öregbítették jó hírüket. 1950-ben megszűnt a dalkör régi otthona, és további életbet tartásáról a kisipari szövetkezetek gondoskodtak. 1952-ben nagy lelkesedés lob- bantotta újjá a dalkör életét. Ekkor ünnepelte városunk a törökök felett aratott nagy katonai siker 400. évfordulóját. A Kossuth-dijas Farkas Ferenc művét, Tinódi históriája Eger viadaláról adták elő figyelemre méltó sikerrel. — 1997-ben ünnepelte a más köntösben szereplő KISZÖV vegyes kar az Egri Dalkör 75- ik évfordulóját, s ekkor még 100 tagot számoltak «óraik közé. De minden jóat&rat mellett is a lassú halódás lett a sorsa az ország egyik legnevesebb kórusának, az Egri Dalkörnek.' S szívet-lelket melengetőén jó emlékezni a hajdani nagy sikerekre, az Egri Dalkör országos eredményeire napjainkban is. Sugár fstván Hány vásárt ütött Balassa Bálint? Sok részletet nem ismerünk még Balassa Bálint egri vitézi, éveiből. Tudunk szenvedélyes és reménytelen szerelméről, amivel Loson- czy Annát az egri vár akkori kapitányának feleségét ostromolta. Hogy a tőle és hozzá való menekülés különös kettősségében meny. nyíre volt életének és tetteinek meghatározója ez a szerelem, az a lélekbúvárokra tartozik. A magyar költészet első koronázatlan fejedelmének vitézi tetteiről azonban konstantinápolyi követi jelentések, meg a budai basa' Bécsben tett panaszai vallanak. Ezek a vitézi tettek rend- - szerint vásárütés alkalmával nyilatkoztak meg. Az 1552- es egri várostrom után (ekkor volt egyéves Bálint) négy évtizedig nem volt nagy háború, csak kisebb harcok, amiket csatározásoknak, meg csetepatéknak szoktak nevezni. A végvárakban több-kevesebb katona őrizte a megmaradt országot. Ófelsége Ferdinand, majd Miksa király lett volna a kenyéradó gazdájuk, de a király kenyerétől fel- kop.hatott volna az álluk. Zso.ídnak, fizetésnek még a hírét sem hallották. Mit tesz a katona, hogy pénzhez jusson? Odamegy, ahol a legtöbb arany cseng: a vásárba. De nem vevőnek. A vásárokat megrohanják, a kalmárokat megölik, vagy foglyul ejtik a holmit ösz- szeszedik, visszamennek szál. lásaikra és megkezdődik a kótyavetye. M/ vöt a vásár ütés? A tizenhatodik században nagy divatja volt a vásárütésnek. A török a magyar vásárt rabolta, a magyar a törököt fosztogatta. Ebben a században a török hódoltsági területen élénken virágzott a kereskedelem. A törököknek nagy hasznuk volt 0JNr§§ >«»32. február 5„ szombat belőle' és ezért a vásárokat katonaság őrizte. A vásárütés ilyenformán valóságos hadműveletet jelentett, komolyan kellett készülni rá. Nincs az a politikai, vagy ipari kémszervezet amelyik pontosabban tudta volna, mikor és hol oszljk a vásár. Ez az időpont, a vásár utolsó napja a legalkalmasabb, a pénz ott van a kalmároknál s a vásárlók nagy része még nem vitte el a portékát, s az áldomásnál tart. A végvári katonák éjnek évadján indultak vásárt ütni, s három csoportra oszlottak. A leghangosabbak, a * leggyorsabbak hangos kiáltásokkal ugrattak a vásárosok közé és megkezdték a zsákmányolást. Kiáltozásuk, ra lóra kaptak a vásárt őrző török csapatok, ezeket azonban megtámadta a magyarok második csoportja. S ha kellett, bevetették a harmadik csoportot is, a tartalék erőket. A krónikák, jelentések, panaszok szerint az egri vitézek voltak a legfélelmetesebb vásárütők. Nem volt ez játék. Sok halott és sebesült jelezte a messzi vásárok környékén, hogy a vásárütés a személyes bátorságnak, a szemtől-szembe való küzdelemnek vitézi iskolája volt. Balassa valószínűleg 1569- ben. tizenkilenc éves korában a tiszavarsányi vásárütésnél kezdte tanulni ezt a mesterséget, s mint verekedő ifiú, nyilván a második csonort katonái között. Ez a ka'and egészen az egri »v* volt. 1577-ben a füleki bég a szikszói vásárt dúlta fel. Tizenhárom zászlóalja hadinéppel vonult fel, csak. a lovasok száma meghaladta a nyolcszázat. A vásáron levőket s a szikszói népet összefogdosták s ezer rabba] temérdek zsákmánynyal elvonultak. Rueber kassai generális parancsára Balázsdeák István egri és Rákóczi Zsigmond szendrői kaoitányok mintegy négyszáz huszárral és a sárga kabátos németekkel a törökök elé síeltek, hogy útjukat elvágják. A magyar sereg egész éjjel és fél napon át teljes fegyverzetben nyeregben ült lesben' amikor a török sereg megérkezett. Délután négykor kezdődött a harc s estére a török csapat a mezfrn feküdt. A füleki bég még a harc elején megsebesült és ti- zennegyedmagával otthagyta a csatamezőt abban a biztos hitben, hogy emberei majd elbánnak a magyarokkal. Be is tért néhány napra Ajnácskőbe s ott be- kötöztette sebét. Mikor hazatért, megkérdezte, megjött-e a füleki őrség. Egyetlen ember sé — volt a válasz. A bég erre jajveszé- kelve a földre vetette magát. Az egri és szendrői őrség ezer fogollyal, nyolcszáz lóval és temérdek zsákmánnyal vonult be Kassára — kótyavetyére. Balassa vásárütései Ezeken a rajtaütéseken tanulta Balassa a vásári kalandokat. 1578 nyarán maga a szultán panaszolta, hogy Kalló, Tokaj, Várda és Eger népe hétszáz lovassal megütötte a fegyver- neki sokadalmat. A vállalkozás nem sikerült, mert |a lesben álló törökök szétverték őket. A panasz nem említi Balassa nevét, de hogy a hatvani vásár meg- ütésének vezetője Balassa volt, egykorú értesítések mondják. 1584-ben történt ez a vásárütés s már túl voltak az egriek a zsákmányszerzésen amikor egy nagyobb török csapat megtámadta őket és teljesen szétszórta. Balassa is alig menekülhetett. Eytzing konstantinápolyi ügyvivő jelentése szerint az elfogott vitézek közül húszat (és 15 levágott emberfőt) a szultáni udvarba vittek. Közülük négyen úgy szabadultak, hogy török hitre tértek, a többit gályarabságra küldték. Még ugyanannak az évnek őszén az egriek, tokajiak, diósgyőriek, ónodiak, cserepiek és sirokiak „Budához nem messze egy Dömsöd nevű * városunkra jöttek és az sokadalmat megütötték”, Balassa Bálint Vidám mulatságok A farsangolás történetéből A farsang a vizkereszttől hamvazószerdáig tartó, más_ fél-kéthónapos időszak; a mulatságok, bálok szokásos ideje. Olyan népszerű, is. mert századok óta nálunk is, hogy a főnévből igét képeztek: a farsangolást. Az farsangol, aki ezekben a hetekben mulat, farsangi mulatságon vesz részt. A farsangról történeti adataink jóval többet árulnak el, mint az egyéb ünnepkörökről. Ez valószínűleg összefügg azzal is, hogy a farsang kérdésében katolikus papok és a későbbi protestáns prédikátorok teljesen egy véleményen voltak: a farsang az ördög ünnepe, mikor felszabadulnak a féktelen emberi indulatok, ami- * kor „világi énekkel”, tánccal telik meg • falu és város. A magyar farsang történeti vizsgálatánál bölcs veze. tőnek bizonyul Bőd Péter, aki a Szent Heortokratesben így ír: „Farsang vagy Húshagyó Kedd Napja. Azt a nevezetet, Farsang a’ Magyarok vették a’ Németektől, a’ kik... a’ játékos tréfát motskpt űzőknek tselekede. tekből formáltak...” A farsangi szokások a középkorban honosodhattak meg hazánkban. Bőd Péternek valószínűleg igaza volt. amikor a farsangi ünnepkörnél elsősorban német hatásra gondolt; erre mutat a német el- nenvezés meghonosodása is, a latinos-olaszos karnevál helyett. A „farsang” magyar elnevezéseként elősző;; a XV. század végén tűnt fel; Temesvári Pelbárt latin szövegeiben is ezt a kifejezést használja.------ " ----------—>*. v olt az előttük járó — jelentette a budai basa Bécsben. Bőséges zsákmány esett, minden árut és pénzt összeszedtek, s az elfogott kalmárokkal, a megrakott szekerekkel vidáman hazafelé indultak. Balassa nem volt óvatos, nem vette észre, hogy a közeli török végvárak katonasága utá- •nuk eredt. A harcban több magyart levágtak, vagy elfogtak de a zsákmány nagy részét nem sikerült visszaszerezniük. Ugyanebből az évből való az alábbi török jelentés: „Ismég Balassy — ők így írták — Bálint Vác tartományában egy Gyarmat nevű helyen való sokadalmat meg akart ütni, de Allah nem engedte, honnan ismég azonképpen visszatért.” A török levelek még egy nagy vásárütést említenek, de akkor már nem Balassa volt a vezető hanem Báthory István, akit a török levelek ecsedk beglerbégnek tisztelnek. Ez volt a híres túri vásár 1585-ben. Az elöljáró egriek, a kassai huszárok, a kállóiak, a tokaji és szatmári vitézek, mintegy két és fél ezren augusztus 24-én délután két órakor ütöttek a vásárra, amelyet háromszáz válogatott török lovas őrzött. A török csapatot a túlerő rövid idő alatt felmorzsolta és a magyarok, százötven társzekeret raktak meg az elragadott portékával. A por. tékán kívül húsz kalmárt és százharminchét török lovast is magukkal vittek. A mieink közül csak hét ember esett el. ami azt jelenti hogy a vásárütést mesteri módon hajtották végre. A szultán gyors levélben követelte vissza Bécstől az elragadott árut, de az árut akkor már szétosztották — Tokajban a végvári magyarok. Balassa nevéhez tehát a hatvani, dömsödi és gyarmati vásárütések fűződnek, azokat ő vezette és*- valljuk meg — nem nagy szerencsével. Ő csak a verekedéshez értett igazán. Ahol megjelent — vihar támadt — írták róla. Egyetlen igazi nagy háborúban vett részt, abba bele is halt. Esztergom megvívásánál, 1594-ben. Dr. Kapor Elemér A XV. századi dunántúli magyar falvakban már ismert szokás volt a farsangi tánc, meg az „alakoskodás”. A már idézett Temesvári Pelbárt megírja, hogy 1480- ban a Kapós mellett, egy asz_ szony „több fiatalasszonnyal együtt férfiruhába és másfajta ruházatba öltözve, álarcos játékot űzött. Egyszerre csak az asszonyt, miközben egy falubelijének házában a. többiekkel együtt táncolt, egy démon a táncolok közeléből elragadta. A démon láthatatlan volt, így nem tudták, hová jutott. az asz- szony. De amikor észrevették, hogy a mulatság vezetője nincs jelen, elkezdték keresgélni, hová tűnhetett el.” A közbenső, középkori latins^ggal, körülményesen 1 megfogalmazott rész elhagyásával térjünk a lényegre: „.. .az összes jelenlevő férfiaknak és asszonyoknak füle hallatára ez az elrabolt asszony a Kapos mocsarai között gyászos hangon -panaszkodva elkezdett kiáltozni: jaj, jaj, jaj. Erre. a zajra mindnyájan megrémültek. de mivel ez későn, sötétedés' után történt, senki sem mert a mocsarak közé hajózni. ..” Az ördögök által elraga- dott, de más módon megbüntetett táncolpk története rendkívül gyakori az európai mondakincsben. Ez' természetesen nem Zárja ki a lehetőséget, hogy a dunántúli elbeszélés alapja esetleg ténylegesen megtörtént eset volt, s részeg farsangi mulatozás közepette, egy asszony valóban a vízbe fúlt abban a bizonyos Kapos menti faluban. Mátyás trónralépésétől egészen Buda elestéig, sok a híradás a királyi udvar farsangi mulatságairól is, elsősorban az álarcokra vonatkozó feljegyzések jóvoltából. S hogy ebben az időszakban a királyi udvar életének milyen szerves tartozéka lehetett a farsangi mulatozás, arra jellemző Eleonóra ferrarai hercegnő 1489- ből ránk maradt levele; ebben fiát, Hyppolit esztergomi érseket azzal bízza meg, hogy az általa küldött álarcokat ajándékképpen ajánlja fel Mátyás királynak. A falusi es az udvari far. sangolás mellett ebből az időszakból már városi farsangról is van tudomásunk. Ludovico da Bagno, mantuai olasz nemes írja Egerből, 1518. február 21-én, hogy különös farsangi mulatságot látott. A lovagok sisak és pajzs helyett, homloktól övig egybekötött vasabroncsokkal voltak borítva, vánkos védte a hasukat a szúrások ellen, hosszú rúd végéhez erősített konyhakés képezte a lándzsát. „Azt vártam, hogy nyak. és j kartörést fogok látni — írja tudósításában —. de egészségesen tértek haza, habár némileg szédültek, mint mondották.” Néhány szólásmondásunk, is kapcsolódik a farsanghoz- Ezek közül ez alkalommal csak kettőt említsünk. Az egyik így szól; „Farsangon kívül is esik .leányvásár”. Vagyis a rendes, takaros lány farsang után is elkel. A másik mondás igazi népi bölcsességet tartalmaz: „Rövid farsangnak hosszú a böjtje”. Ezt mondják úgy is, hogy „minden farsangnak van böjtje”; tehát az élveze. tejért meg kell fizetni. A farsang „körbejárását” fejezzük be talán egy kedves friss hírrel: a Fejér megyei Moha község fiataljai az idén is megrendezik a falu hagyományos farsangbúcsúztató népszokását, a tikverőzést. Ezúttal is húshagyó kedden, február 22-én kerül sor a farsangi mulatságsorozatot záró vigalomra. A tikverőzés már hajnalban kezdődik: jelmezes „maskarák” járják végig a falut, s élénk kereplőcsattogtatás. rigmusmondás közben „betörnek” a baromfiudvarokba, kiverik az ólakból a szárnyasokat, s „biztatják” őket a nagyobb „tojástermelésre”. Ha a háziasszony nem elég óvatos, bizony, a jelmezes, rokolyás tojásszedő lányok összeszedik az ólban a friss tojást... Ezután a tikverők •: ‘ bekopogtatnak a portákra is,toM s korommal kenik be a lányok, asszonyok arcát. „Jutalmul” kolbásszal sonkával rakják tele a tojásszedő lányok kosarát és friss farsangi fánkkal, borral kínálják a tikverőzőket. U. L. AZ EGER L TÉGLAGYÁR felvételié heres E—652 exkavátor-kezelőt. A jelentkező részére munkásszállás biztosított. Jelentkezés: Eger I. Téglagyár, Eger, Homok út ______—_______—-----A HEVES MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALA1 EGRI MUNKAHELYRE I pályázatot hirdeti •— terme1 ési főosztályvezető; — főépítésvezető; — terv- és üzemgazdasági osztályvezető; —■ számviteli osztályvezető; — ellenőrzési osztályvezető; — műszaki ellenőrzési osztályvezető munkakörök betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK; — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség; — 5 év fe’etti vezetői gyakorlat. TOVÁBBÁ FELVÉTELRE KERESÜNK: — közgazdasági technikumi, szakközép'sko’ai, gimnáziumi végzettséggel rendelkező könyvelőket, terv-statisztikusokat. Kérjük, a pályázatokat írásban vagy személyesen a vállala személyzeti és oktatási osztályán benyújtani. Cím: Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 3201 Gyöngyös, Róbert Károly u. 19. I
