Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

9 V I Ki állfon a tehén farához? „ESZTÉTIKUS” mondjuk olykor, jelzőként valameíy tárgyra, látványra, kissé előkelősködve. Ezúttal azon­ban egy foglalkozás elne­vezéseként hallom a szót, mégpedig egy tévériport- ban amely Ferihegy repülő­teréről juttatott el a né­zőkhöz megannyi képet, in­formációt. De hát miféle szakmát illetnek’ ily mó­don Ferihegyen? Nem hol­mi új keletűt: olyasmit, aminek már régen megvan a becsületes magyar neve, például a kárpitost, aki új­jávarázsolja a repülőgépek elhasználódott üléseit, és így tovább. Nem kívánom még csak megkérdőjelezni is az új­módi elnevezés szükséges­ségét, okát sejtem. Bizonyá­ra nemé veszik tőlem rossz­néven a magyar légikikötő „esztétikusai” ha egy tán kévéssé esztétikus, de mind- annyiunknak oly fontos foglalatossag űzőihez jut el tőlük a gondolatsorom: a tehenészekhez. Mert 'mit is mondott úgy öt évvel ez­előtt egy országos szarvas­marha-tenyésztési tanácsko­záson az előadó miniszter- helyettes? Hogy célszerűnek látja, ha a „tehenész” elne­vezést fölcseréljük valami újjal, valami mássaí... majd hogy nem azt mondta: ke­vésbé degradálóval. Mi tagadás, még a „pa­raszt” szónak is van efféle ízé, legalábbis némelyek ajakán. Mint Illyés Gyula irta egy helyütt, már úgy négy évtizede: „A magyar paraszt szó az ószláv prosztból ered, jelentése hajdan ez volt? egyszerű, minden mellékíz nélkül. A városlakók később ‘megíze­sítették és sértésként hasz­nálják. még polgárokra is. Rejtelmes a szavak sorsa.” Mint tudjuk,' parasztok há­za táján lelhetők meg az életerőnket. egészségünket óvó-növelő tej forrásai, a tehenek is. Sajnos, mind kevesebb ama „ház körüli”, vagy ház­táji tehén. — amely apa­dást nehezen, vagy drágáb­ban tudja csak pótolni a szakosított, több száz, vagy éppen több ezres féüphelyű telepek garmadája is. Nem judok arról, hogy történt-e bárhol kísérlet a „tehenész” elnevezés fölcserélésére, de nem hinném, hogy ebben keresendő a dolog nyitja. S még csak az anyagi ösz­tönzőkben sem, mert ugyan mit lát az ember akár az állami gazdaságok, akár a termelőszövetkezetek tehe­nészeteiben-? Többnyire azt, hogy jóllehet a korán kelés, vasárnapi munka éppúgy megvan, miként régente, azért az állattenyésztésben ügyködők gyakori panasza: ha fiatal jön a tsz-be, leg­kevésbé az állattenyésztés­be igyekszik .. A NEMZEDÉKVÁLTÁS az elöregedés, vele megannyi urbanizációs jelenség: csu­pa jelképes fejfa hiszen az új házat építő tsz-tag sem emel már istállót amö- gé, s megelégszik a közös­ben végzett munkával, an­nak jövedelmével. Mond­hatnék így van ez rend­jén, hiszen ezt — a több időt a pihenésre, az olva­sásra, kulturálódásra — akartuk. Ha áz egyén te­hát meg tudja is értetni velünk, milyen indokai van­nak elhatározásának, or­szágos nézőpontból vizsgá- lódván^ már korántsem ilyen egyszerű história ez. Nép­gazdaságunk teherbíró képes­sége. magyarán pénze, még nein elégséges ahhoz, hogy nélkülözhessük a háztáji / teheneket. Ezt ismeri el sőt hang­súlyozza — közvetve — a szarvasmarha-tenyésztés ér­dekében született minapi kormányhatározat is, ami­kor növeli a háztáji tehén­tartók jövedelmét. Például aki eddig egy tehenet tar- . tott,- az 1500 forintot ka­pott, most háromezret; -a két tehén után kapott há­romezer forint most ötezer­re gyarapszik, míg akinek nem volt tehene, s most vállalkozik erre, szerződés ellenében négy évre előre veheti' föl a tetemes sunr m4t, és így tovább. Ettől az intézkedéstől is — de nem­csak ettől — remélhető, íiogy legalábbis megáll a csökkenés irányzata, amely szerint 1973 szeptemberé­ben még 345 ezer. 1975 azo­nos időpontjában 306 ezer, 1976-éban 279 ezer tehén • és előhasi üsző volt a ház­táji portákon. Kívánatos hogy az or­szágos után helyi kezde­ményezésekkel is támogas­sák a háztáji tehéntartást. Ennek számtalan lehetősé­ge van? amire szép példá­kat találhatunk. Ki hinné, hogy a várpalotai iparvidé­ken. 562 udvarban 503 te­henet, 844 szarvasmarhát tartanak? Itt a Jószeren­csét Termelőszövetkezet és a helyi . munkásszövetkezet hangolja egybe ,a kisgazda­ságok állattartását, s ily módon az alábányászott te­rületek néhány ' hektáros legelőit is hasznosítják. Tudok — Borsod megyéből indult a kezdeményezés — „kihelyezett” tehenekről, vagyis olyanokról, amelye­ket a közösből ideiglenesen adtak .át tartásra a háztá­jiba. AZ ERKÖLCSI ELISME­RÉS se maradjon el, mint ahogy országosan is történt mozgás ilyen irányba. Mi­re gondolok? Arra, hogy a MÉM. értékelve a tejter­melési versenyt, nem fe­ledkezett meg a kisterme­lőkről sem. Nevelős Sándor nyíregyházi, Seifert Ernő balmazújvárosi, özv. Ko- roncz La.iosné balatoníeny- vesi," Papp Ferenc király­egyházi, Takács István fér tőújlaki. Győrfi Ernő páhi, Zanati István nagykapor­nak! lakos kiemelkedő pro­duktuma is ott van a leg­jobb lsz-ek és állami gaz­daságok listája mellett. Ma­radjon ott még sokáig, kedvcsinálással is építgetve az utánpótlás útjait. K. N. * Uj anyagokkal és szerkezetekkel kísérleteznek több mint harminc épületben Községeink életéből Gazdagodó, gyarapodó települések Kómpolt egyik új házsora... Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az idén több mint 40 millió fo­rinttal járul1 hozzá olyan épületek, építmények létesí­téséhez, amelyeknél a mű­szaki fejlesztés kísérleti programja, szerint újfajta épületszerkezeteket, anyago­kat, tervezési megoldásokat próbálnak ki és ellenőriznek az általános felhasználás előtt. Az idén több mint harminc épületnél és egyéb építménynél végeznek kísér­leteket. Elsősorban a terme­lékenység növelését, az épí­tési idő csökkentését és a munkaerő-gazdálkodás fej­lesztését segítő új megoldá­sokat vetik vizsgálat alá. A lakásépítés fejlesztése érdekében főként azt vizs­gálják, hogy a házgyári re­konstrukció nyomán hogyan bővíthető az épületek válasz­téka, tehetők változatosabbá, színesebbé az új lakótelepek. A lakóterületek járulékos létesítményeinek meggyor­sítása érdekében sok kísér­letét végeznek újfajta köny- nyűszerkezetes megoldások­kal. így az angol Clasp köny- nyűszerkezeti rendszer el&ő hazai termékeiből a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvárott mintaépületet állít fel. amelyben valamenpyi, cso­móponti. szerkezeti, födém- és egyéb elem beépítését, felhasználását kipróbálják. Ugyancsak Székesfehérvá­rott fölépítik az első Clasp- szerkezetű 16 tantermes is­kolát, s ennek alapján majd sorozatban gyártja, szállítja és szereli másutt is az angol licenc szerint az iskolákat. A régi . iskolák testnevelési, és «■MTtoIasi lehetőségeinek bő­vítése érdekében az idén Veszprémben tipizált köny- nyű acélszerkezetből, Kapos­várott pedig ragasztott fa­anyagból készült szerkeze­tekből építenek tornatermet. Kipróbálnak egy osztrák szerkezetet is, amelyből gaz­daságosan és gyorsan lehet majd iskolai uszodákat épí­teni. A kísérleti program nagy teret szentel az anyag- és energiamegtakaritást ered­ményező újfajta termékek, megoldások kipróbálásának. Ugyanakkor nagy figyelmet fordít a műanyagok felhasz­nálásának ésszerű növelésé­re, különböző műanyagbe- ton-építmények létesítésére, *z épüle.talapozásoknál az előregyártó« kiterjesztésére, a közműépítés gépesítésére és a befejező szakipari mun­kák fejlesztésére is. Aki gyakrabban járja a megyét, tapasztalhatja, hogy szemmel láthatóan fejlődnek, gyarapodnak községeink. A tervszerű településfejlesztés a jellemző a kis falvakban és a városi rang felé kacsin­gató nagyközségekben egy­aránt. Az elmúlt esztendő­ben a községi' tanácsok a helyi tervek megvalósításá­nak egy újabb lépcsőfokára léptek, az ötödik ötéves terv célkitűzéseit rögzítő tervraj­zok rövidesen „kézzel fog­ható” valósággá — óvodák­ká, áruházakká, iskolákká, lakásokká, művelődési há­zakká, tornatermekké — válnak. Tudósítóinktól — Varga Gyulától, Bárányt Imrétől, Cseh Bélától és Dobrocsi Páltól — ezekről a megvaló­sult vagy a már éppen meg­valósulóban levő tervekről kértünk beszámolót Kompolt nem lett mostohagyerek Három éve, hogy Kai és Kompolt' „házasságra lé­pett!, s a két település la­kóinak ügyes-bajos dolgait közös tanács irányítja. - A közös testület dolgozta ki a településfejlesztés jelenlegi ütemtervét is. A közös tanácsi irányítás eredmé­nyeként jelentős fejlődés­nek indult a kompolti te­lepülésrész. Az elmúlt eszr tendőben újabb telkeket osz­tottak ki az itt letelepedni kívánó családoknak. Egymás után kerültek tető alá a szép formájú, kényelmes családi házak, s megépültek az első emeletes szövetkezeti házak is. A település leendő köz­pontjában ‘megkezdődött a tanítás az augusztus végén átadott iskolában, s telje­sült a lakosság régi óhaja is: felvevőhelyet létesített itt a Patyolat. Korszerű, higany­gőzlámpás világítással lát­ták el a településrész Kápol­na felé vezető főútját, s tel­jesen közművesítettek az új kompolti utcákat. Kompolt neve egyébként el­választhatatlan’ az itt működő két mezőgazdasági intézet — a kutatóintézet és a fajta­kísérleti állomás — eredmé­nyeitől. sikereitől. Az elmúlt évben a kutatóintézet hiva­talosan is a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem állomá­sa lett, ezáltal jelentős fej­lesztési lehetőségek nyíltak meg az intézet számára. Ezek pedig azt jelentik, hogy a tudományos élet fontos bá­zisa marad a továbbiakban is a kutatóintézet. S hogy a közös tanácsi irá­nyítás milyen lehetőségeket nyitott meg Kompoltnak >a fejlesztés útján azt fémjelzi az idei elképzelések egy ré­sze is: a közeljövőben meg­kezdik az új ABC-áruház építését, s a minden igényt kielégítő szolgáltatóhoz léte­sítését. Elkezdődik a közös tanácsház, valamint a tömeg­szervezeti székház építése is. És természetesen újabb szö­vetkezeti és családi házakba költözhetnek be az idén a boldog tulajdonosok. A győngyoshalásiiak társadalmi munkája Sikeresen zárta az ötödik ötéves terv első esztendejét Gyöngyöshalász lakossága. Á kiemelkedő eredmények mögött a" helybelied összefo­gása áll: nem volt olyan építkezés a “községben, amelyhez ne járultak volna hozzá a társadalmi munká­jukkal. Egyebek között 3 ezer méter hosszan fektették le a járdákat az utcákban, a közös- munka értéke ebben az esetben 94 ezer forintot ért. Felújították' a belső út­hálózatod is: 450 méter vizes makadám- és 510 méter bi~ tumenutat adtak át a ren­deltetésének. A lakosság tá­mogatása ebben a munkában 80 ezer forintot tett ki. Az elmúlt évben sokat ál­doztak a sportolási %és a mű­velődési lehetőségek bővíté­sére. Színvonalas versenyek lebonyolítására is alkalmas sportpályákat építettek, hozr zájuk kényelmes és® jól fel­szerelt öltözők tartoznak. Bővítették a könyvtárat, ez­zel lehetőség nyílt az állo­mány növelésére. Az idén tovább folytatják a művelő­dési intézmények bővítését: a fiatalok ifjúsági klubot és úttörőszobát kapnak. A ta­nács az 1973-ban épült óvo­dát — jelenleg 72 gyermek­kel foglalkoznak itt — eb­ben az évben 25 férőhellyel szeretné bővíteni. / Gyarapodott a község ter­melőszövetkezete is. 1976- ban korszerű szerelőműhely- lyel bővítették a technikai létesítményeiket így ma már nem gond az erő- és munka­gépek gyors és szakszerű ja­vítása, karbantartása. A szö­vetkezet több mint egymillió forintot költött erre a beru­házásra. Új orvosi rendelő és posta épült Boconádon A kétezer lakosú Boconád is újabb létesítményekkel gyarapodott 1976-ban. Kö­zös összefogással építették fel a két község — Tárná- bőd és Boconád — lakossá­(Fotó: Szántó György) gának egészségügyi ellátását biztosító körzeti orvosi ren­delőt. A munkát, amely csaknem másfél millió fo­rintba került, a helyi Tar- namenti Egyesült Termelő- szövetkezet építőbrigádja vé­gezte. A közös gazdaság egyébként 220 ezer forint­tal járult hozzá az építés­hez, a község lakossága pe­dig 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett A berendezést a tanács vá­sárolta meg több mint 70 ezer forintért. A korszerű egészségügyi létesítmény mellett kapott helyet az új postahivatal is, amely a Miskolci Posta- igazgatóság hozzájárulásá­val épült fel. A községben az új létesítmények körül csinos parkot hoztak létre a helybeliek, de gondot for­dítottak a már meglevő parkok bővítésére, ápolásá­ra, az utcák csinosítására is. Ebben az évben elsőként a régi orvosi rendelő át­alakítására kerül sor: itt kap helyet az egészségház és ebben az épületben, ala­kítanak ki egy védőnői la­kást is. Az idei tervek kö­zött szerepel az is. hogy to­vább korszerűsítik a község utcáinak közvilágítását. Könyvtárfejlesztés, járdafelújítás Rózsaszentmártanban A kisközségek kategóriá­jába tartozó Rózsaszentmár* tonban két & fél millió fo­rintot fordítottak az elmúlt évben az oktatási, nevelési, a kulturális és az egész­ségügyi feladatok megoldá­sára. Kiemelten foglalkoztál« a helyi könyvtár állomá­nyának bővítésével: 15 ezer forint értékű új könyv, le­xikon, újság gyarapította az irodalom 9 ezer kötetes bi­rodalmát. Jelentős összeget költöttek az ifjúsági klub felszerelésére, a progra mok megszervezésére. A község lakosságának, nagyobb része bejáró dol­gozó, ennek ellenére sokan segítették a tanács tervének megvalósítását, a járdafel­újítást. A helybeliek egy sor javaslattal, ötlettel egé­szítették ki a tanács el­képzeléseit. amelyek a kö­vetkező évek terveiben kap­tak helyet Szeretnék fel­újítani a Bányász utat, szükség lenne egy tornate­remre is a községbenJe­lenleg megfelelő a lakosság ellátása — hat különböző üzlet van a településen —, a szolgáltatások fejlesztésé­re azonban gondolniuk kell a község vezetőinek, akik a megyei tanács segítségét is kérték a feladatok megol­dásához, ★ Az egyik helyen kisebb, máshol nagyobb léptekkel halad a település fejleszté­se. Ám — mint az eddigi­ekből is kitűnt — a gyara­podás az idegennek és a. helybelinek egyaránt szem­mel látható mindenütt. Bi­zonyítékai a tervszerű, kö­zös munkának. 1977. február- 4V péntek Bor'aU infra aiatt A kocséri Petőfi MG. Tsz-nek fő termelési ágii az állattenyésztés. A szövetkezetben 1000—1100 darab az átlagos szarvasmarha-állomány, amelyből 350 a fejőstehén. Tejtermelési átlaguk ország legjobbjai között van. Évente mintegy 250 hízób kát értékesítenek. A tsz törzs­tenyésztéssel is foglalkozik, a szaporulatot részben továbbtenyésztik, részben üszőként értékesítik. Képünk: infralámpák alatt erősödnek az l—2 napos borjak. CMTT fotó rn Király Krisztina felvétele — KS) \

Next

/
Thumbnails
Contents