Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-04 / 29. szám

3HLÄG PBOLETÄBJÄI, EGYESÜLJETEK! f AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA \ XXVIII. évfolyam, 29. szám ARA: $0 FILLUER 1977. február 4., péntek Nehéz, drámai napokat él át Hispánia A kertészet idei feladatai ..........—■■■■■■■" ■! ■ ■— —. H.I. — j É lénk diplomácia a közel-keleti válság rendezésére Az Izvesztyija kommen­tátora írja a lap csütörtöki számában: Nehéz, drámai napokat él át Hispánia. Az országot a politikai . gyilkosságok és rablások hulláma arasztja el — írja. Spanyolország rémisztő' letargikus álmából felébred­ve gyötrelmek között válik meg - a múlttól. A tömegek egyre jobban bekapcsolód­nak a politikai életbe. Fran­co halála után rohamosan nő a dolgozók öntudata, amit az egyre több politikai jellegű sztrájk is mutat. A múlt talajt vesztett erői bármely eszközt felhasznál­va megkísérlik késleltetni pozícióik elvesztését. Terro­rista csoportokat szerveznek, orvgyilkosságokra, a féle* lem és a bizonytalanság lég­körét próbálják elterjeszteni az országban. A demokratikus pártok egyöntetűen elítélik a jobb­oldali terroristák módsze­reit. A szélsőjobboldali ult­rákhoz gyakran csapódnak szélsőbaloldali csoportok Is, • amelyek állatni tisztviselők elrablásával kárt okoznak ä demokratizálási folyamat­nak. A reakció az ille­gális szélsőbaloldali cso­portosulások manővereit használja fel a demokraták és elsősorban a kommuhis' ták elleni hajtóvadászatra. Egész Spanyolországban fokozódnak a dolgozóknak a reakciós mesterkedések el­leni megmozdulásai. Az egymást követő politikai sztrájkok igazolják azokat a véleményeket, amelyek szerint az ofszágban végbe­menő társadalmi-politikai változások visszafordíthatat­lan jellegűekké vájnak. Országos tanácskozás Egerben Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára közel-keleti 'kőrút­jának első állomásán, az egyiptomi fővárosban több mint egy órán keresztül tár­gyalt Iszmaü Fahmi kül­ügyminiszterrel. Waldheim az eszmecserét „rendkívül hasznosnak” nevezte. A két diplomata csütörtökön ismét találkozott, és az ENSZ fő­titkárát várhatóan fogadja Szadat elnök is. , Egyiptomi külügyminiszté­rium! főrrások szerint á megbeszéléseken Iszmail Fahmi hangsúlyozta hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek önálló, a többi küldöttséggel egyenlő, jogo­kat élvező, delegációval kell részt vennie a genfi közel­keleti békekonferencián. Az egyiptomi külügyminiszté­rium azzal vádolta Izraelt, hogy valójában nem törek­szik a békére. ' Iszmail Fahmi ismét fi­gyelmeztetett rá: ha a gen­fi konferencia — az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán elfogadott meg­állapodással összhangban — nem folytatja munkáját, Egyiptom kérni" fogja a Biztonsági Tanácsot. hogy „tegyen eleget kötelezettsé­gének”. DAMASZKUSZ: Hafez Asszad sziriai és Eliasz Szárkisz libanoni el­nök tárgyalásainak közép­pontjában a közel-keleti válság rendezésének módo­zatai, valamint a kétoldalú kapcsolatok kérdései álltak. A több mint ötórás ta­nácskozásról kiadott közle­mény szerint' a két, elnök megállapodott abban, hogy közös politikát folytatnak és „egységes álláspontra” he- , lyezkednek a dél-libanoni béke és stabilitás helyreál­lítása érdekébén. A tárgya­lásokon Asszad' és Szárkisz közös tervet dolgozott ki „a két ország érdekeinek vé delmére”. A tárgyaló felek megelé­gedésüknek adtak hangot' a Libanonban állomásozó arab­közi biztonsági erők tévé-, kénységét illetően. A Natív Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 120 vagonnal több készárut termelnek a Hatvani Konzervgyárban A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom közelgő 60. évfordulójára meghir­detett munkaverseny széles vitafórumot teremtett a Hatvani Konzervgyárban. Az üzem párt- és gazdasági ve­zetői, szakszervezeti aktivis­tái által gondosan előkészí­tett különböző munkafel­ajánlásokat műhelyrészek, szocialista brigádok sora vi­tatta meg, szinte egyöntetű­en magáévá téve a terme­lésre a minőségjavításra az értékesítésre és a beruházás­ra vonatkozó elgondolásokat. A dolgozók, termelésirá­nyítók hasznos javaslatok­kal járultak hozzá, hogy az egész esztendőre szóló ver­sengés hatékonyabbá, gaz­daságosabbá váliék s meg­mozgassa az egész gyártele­pet. Éppen ezért érdemes közelebbről is számba ven­ni : mit. kívánnak felaján­lásukban. megvalósítani a konzervgyári munkások s milyen úton akarnak elér kezni céljukhoz! Termelés szempontjából két nagy fon­tosságú nyersanyaga van az üzemnek,, a zöldborsó és a paradicsom. Előbbiből 1350, paradicsomból 1266 vagon- nvi készáru szerepelt erede­tileg a gyár termelési ter­vében. Az üzemi dolgozók többletvállalása 5 százalék, ami a két zöldségnél 120 vagon pluszt jelent. Minőségjavításra, a tér müdékenység fokozására is kíUí-jed' a felajánlás. Az W>77-es esztendő tervezése­kor 94 százalékban jelölte meg” a gyárvezetés az első osztályú késztermék — bor sókonzerv paradicsompüré — minőségének arányát. Ez a vállalás nyomán, 96 szá zalékra emelkedett. Terme­lékenységüket ugyanakkor nem létszámnöveléssel, ha­nem a műszaki fejlesztésre, üzemszervezésre s a szocia­lista brigádok felajánlásaira alapozva fokozzák az évfo­lyamán. Ismeretes, hogy a Hatva­ni Konzervgyár sok termé­ket szállít exportra. Fontos feladatnak tekintik azonban a belső ellátást, ezért ün­nepi felajánlásukban a több. lettermelés révén 40 vagon­nal megemelik a hazai pi­acra szánt cikkmennyiséget, amely így — természetesen meg keli dolgozni érte! — 1977 végére elérheti a 900 vagont. Mindezen felajánlások alapfeltételei közé tartozik a már korábban megkez­dett háromszázmillió forin­tot megközelítő rekonstruk­ciós munka. Az üzemveze­tés azon lesz. hogy ez a fejlesztés időarányosan ha­ladjon! S az egyre korsze­rűbb technológia reálissá tegye mindazokat az elkép­zeléseket, amelyeket a gyár dolgozói most magukévá tesznek. Ide kívánkozik továbbá, hogy saját és központi szer­vezésű tanfolyamokon nö- ' vélik hozzáértésükét az üzem munkásai, technikusai, szak­vezetői ami szintén segíti a kitűzött feladatok megol­dását. Pekó József minisztériumi osztályvezető a kertészet idei feladatait ismerteti A szőlő- a gyümölcs, és a zöldségtermelés előtt álló feladatokról nyílt kétnapos országos tanácskozás csü­törtökön délután Egerben, a Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet állomásán. A megyei tanácsok kertészeti szakfelügyelőit,. a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa, á Vetőmag Vállalat, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje, az ÁGKER, a SZÖVÉRT és a SZÖVOSZ képviselőit Koós Viktor, a megyei tanácg nfezőgazda- sági és élelmezésiéi osz­tályának vezetője köszön­tötte. Ezután ár. Kovács István, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője mondott be­vezetőt, majd Pekó József minisztériumi osztályvezető tartott előadást. Szólt a ker­tészeti termelés múlt évi eredményeiről, az ellátási -gondokról a' termelésben és az értékesítésben szerzett tapasztálátokról'. Ezután részletesen ismertette az idei feladatokat is, tájékoztatást adva a Minisztertanács ál­tal jóváhagyott zöldségter­melés programról és a megvalósítás • szükségességé­ről. Ismertette a január 1- től életbe lépett nagyobb állami támogatási rendszert, amely a szőlő- és a gyü­mölcstelepítést’ segíti elő, 1 valamint a zöldségfélék fel- vásárlási arának növelését, amely ugyancsak a terme­lés fokozására ösztönzi a nagyüzemi . és a kisgazda­ságokat Az országos tanácskozás első napja. az előadást kö­vető vitával zárult A tanácskozás résztvevői (Fotó; Tóth Gizella) Több mint munka­eszköz! EZ A HUSZADIK. Ponto­sa o Dán két évtizede már an­nak, hogy az esztendő máso­dik hónapját februárt me­zőgazdasági könyvhónapp# nyilvánították. Az évről évre megismétlődő eseménysoro­zat a könyv és a szakfolyó­iratok ünnepe. Ha az elmúlt két évtized mezőgazdasági könyvhónapjainak célkitűzé­seit mozaikszerúen összerak­juk, valami közöset találunk, olyan feladatokat, amelyek szorosan egymásba illesztve agrárpolitikánk legfőbb ál­lomásait jelzik. Az utóbbi húsz évben rang­ja lett az agrártudomány­nak . és ezek eredményeit közreadó, népszerűsítő köny­veknek és folyóiratoknak. A szakkönyv egyre fonto­sabb termelőerővé válik. Ária a felgyorsult élet, a munka szinte minden lépésében egyik pillanatról a másikra újat és újabbat hoz. A tudo­mánnyal lépést nem tartani annyi, mint lemaradni a gyorsuló idő diktálta ütem­től. Ez a gondolat adja az ide: mezőgazdasági könyvhónap mottóját, melynek vaiameny- nyi rendezvénye a közműve­lődés és az élelmiszerterme­lés összhangjának megvaló­sítását szolgálja. Ez a fel­adat azt is jelenti, hogy a közművelődés ügye á'mező- gazdaságban nem kampány, hanem mindig megújuló és soha végét nem érő .folya­mat. A gazdálkodáshoz szük­séges korszerű ismeretanyag elsajátítása és gyakorlati al­kalmazása művelt embere­ket igényel. Az újfajta gép­sorok. az iparszerű termelé­si eljárások, a biológiai ipar megteremtése éppen ezért nem egyszerűen csak új is­mereteket, hanem új gon­dolkodásmódot is követel­nek. Ezen a ponton találkozik tehát a mezőgazdaság és a közművelődés. Hogy miben segíthetik a szak-könyvek ezt az új módi gondolkodást? A parasztság tudatában , a sza­bad idő ma még nem min­denütt érték, mert sokak­ban a henyélés fogalmával társul. Az értelmes élet táv­latainak felismeréséhez te­hát át kell törnünk ezt a merev falat is. Ebben segít­hetnek a szakkönyvek is, melyekből örvendetesen egyre, többet vásárolnak kö­zös gazdaságaink és egyre inkább munkaeszközként használják a dolgozók. Nem kis gond azonban, hogy a gazdagon berendezett, egyre szépülő és ...kényelmes falusi lakásokból még hiány­zik a könyvespolc. Hatalmas lépés, hogy a szakkönyv munkaeszközzé vált. Ennél mégis több kell, hogy a könyv a mindennapok része, az élet nélkülözhetetlen ele­me legyen. Az 1905-06 mező- gazdasági lexikonban még nincs benne a traktor, azért mert nem ismerték. A kom­bájn szóval is csak a felsza­badulás után ismerkedtünk meg. Napjaink gépe már a dominátor, amely háromszáz ember munkáját végzi el. Ebben a fejlődési ütemben várható, hogy egy évtized múlva olyan gép lesz majd általános, amelyet ma még talán el sem gondoltak. Ez arra figyelmeztet, hogy nem elég csak szakismereteket szerezni, hanem az embernek fel kell készülnie erre a vi­haros ütemű fejlődésre. HOLNAP MAR olyan tér rAeiore lesz szükség, aki nemcsak alkalmazkodik az iramhoz, hanem kezdemé­nyezője is lesz az átalakulá­soknak. A mezőgazdaság és közművelődés, az élelmiszer- termelés és kultúra tehát egymásra utaltak és egymást feltételezik. Ennek végig­gondolására és' elmélyítésé­re szolgál a ma kezdődő hu­szadik mezőgazdasági könyv- hónap is, Mentusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents