Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-27 / 49. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk A HÉT CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ * Az elhunyt Cropland utódjaként David Owcn-t nevezik ki brit külügyminiszterré — Cyrus Vance befejezi tájékozódó körútját a Közel-Kelet országaiban — Togo fővárosában ülésezik, az Afrikai Egységszervezet tanácsa KEDD Szovjet szerződéstervezet Genfben az atom’eisérletek teljes eltiltására — Palesztin—jordániai találkozó Amman- ban — Sztrájkok Belgiumoan SZERDA Az Izraeli Munkáspárt, szoros eredménnyel, Rabint választja elnökévé — A spanyol kormány eltutasitja a kommunista párt működésének engedélyezését — Üj szervezetet alakítanak a portugál baloldali szocialisták CSÜTÖRTÖK Clifford, Washington ciprusi közvetítője, Makariosz elnökkel tárgyal — Moszkvában Kirilenko és Katusev fogadja a csepeliek küldöttségét PÉNTEK Visszatér a Földre a Szojuz 24.. fedélzetén Gorbatkooval és Glazkovval — Parlamenti választások Algériában — Luls Corvalán Olaszországban SZOMBAT Washingtoni magyarázkodások a CIA ügyeben kirobbant újabb botrány nyomán — Zlmbabu>e-ben a genfi értekezlet folytatását sürgetik a fekete többség képviselői — Feszültség Dél-Libanonban ''WWWWWWV'AíWWW* Kommentátorunké, Réti Erviné a szó: A hét 3 kérdése Első ízben hajtott végre .sikeres levegőcserét az űrben a két kozmonauta, Gor- batko és Glaakov, akik időközben szerencsésen visszatértek a földre. A világpolitikában pedig a héten is tovább folytatódott a harc, hogy minél tisztább és kedvezőbb legyen a nemzetközi légkör — ennek jegyében tette meg javaslatát a Szovjetunió Genfben a nukleáris kísérletek teljes tilalma érdekében. 1. Miről tárgyal » genfi leszerelési bizottság? Az egykori genfi népszövetségi központnak, a nemzetek palotájának egyik emeleti szakaszát, tökéletes hangszigetelése miatt, „az elveszett lépések folyosójának” nevezik. Itt tanácskozik a harminc- plusz egytagú leszerelési bizottság (Franciaország ugyanis távol tartja magát az ülésektől), amelynek munkájában a magyar küldöttség is tevékenyen részt. vesz. A SALT-párbeszécldel, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal és a New York-i vitákkal párhuzamosan folyó megbeszéléseken fontos leszerelési kérdések szerepelnek. A biológiai és bakteriológiai hadviselés eltiltása után ennek a testületnek lenne feladata végképp kiiktatni az emberiség életéből a vegyi háború eszközeit is. Foglalkozik olyan ..holnapi” léniákkal, amelyeket már ma meg kell oldanunk", ide tartozik a természeti és környezeti hadviselés tilalma, valamint az új tömegpusztító rendszerek kidolgozásának megakadályozása. Hiszen hiába írnának alá 'esetleges újabb SALT-megillapodást az atomfegyverzeteknek, s a hozzá kapcsolódó hordozó eszközöknek korlátozására, ha közben másfajta fegyverrendszereket fejlesztenének ki. Végül, de nem utolsósorban a genfi asztalon vár megoldásra a nukleáris robbantások teljes tilalma, amelyre vonatkozóan a nuten új szerződéstervezetet terjesztett elő a Szovjetunió. A nukleáris korszak új mozzanatai közé tartozott, hogy az atomhadgyakorla ok, a kísérleti robbantások bizonyos tekintetben — éppen oly veszélyt hordoztak magukban, mint az atomháború. Jóllehet a , sivatagokban, lakatlan szigeteken végrehajtott kísérletek pusztulást nem okoztak, ugyanolyan mértékben juttattak Stroncium—90-et, s más mérgező elemeket a légkörbe, mintha háborús viszonyok között robbantottak volna. Szovjet kezdeményezésre ezért indultak meg a QJIiifjg UT!. február 27., vasárnap tárgyalások a kísérletek eltiltására, s 1963 augusztusában, Moszkvában tető alá hozták a részleges atomcsendegyezményt. Ezt másfél évtized távlatából visszatekintve is kiemelkedő eseményként tarthatjuk számon, csakhogy két szempontból valóban részlegesnek bizonyult. Folytatódtak a föld alatti robbantások, s Franciaország és Kína az atmoszférában is hajtott végre kísérleteket. Újabb haladást jelentett a „küszöb-megegyezés”, amivel a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállalta, hogy kísérleteinek robbanóerejét a 150 kilótonnás szint alá csökkenti, A Szovjetunió most úgy véli, hogy ennek jegyében fogant a genfi javaslat, hogy elérkezett a teljes atomcsend ideje. Ha létrejönne, az erősítené a. nemzetközi bizalmat; fékezné a fegyverkezési hajszát, miután a föld alatti kísérletek során ú,f rakétafajták kipróbálására is sor kerülhetett; erkölcsi ráhatással bírna arra a két atomhata- lomra, amely egyelőre nem mutatott érdekeltséget a kísérleti robbantások megszüntetésére. Az indítvány elhangzott, s most. kizárólag a nyugati félen múlik, hogy a genfi épületszakasz — most már a dolgok érdemi. politikai vonatkozásait tekintve — ne váljék az elveszett lépések folyosójává... í. Hogyan áll a Spanyol Kommunist? Tárt legalitá' sónak ügye? A furcsa és bizonytalan átmeneti szakasz még nem .ért véget Madridban. A hét derekán járt le a pártok engedélyezésének határideje, s miközben a kormány több ellenzéki csoportnak legalitást biztosított. a kommunistáktól továbbra is megtagadta ezt. Ezzel nyilván meg akarja osztani a Franco- rendszerrel szembenállt pártok „tizes bizottságát”, de védekezni próbál a szélső- jobboldal hangoskodása ellen, s biztosítani szeretné, hogy a hadsereg reakciós tisztjei ne forgassanak puccs- terveket. A különös kötéltánccal a kormány valamiféle egyensúlyt próbál tartani, de a franeóista erők „árulással” vádolják a baloldalt pedig érthetően nem elégíthetik ki a túl kis lépések. A kommunista párt törvényes működési lehetőségeinek ügyében most a legfelsőbb bíróság mondja ki a végső szót. A kommunisták azonban nem kérnek engedélyt, hogy a nép ügyét szolgálhassák; maris közzétették képviselőjelöltjeik névsorát a nyári választásokra. Köztük vannak a mozgalom veteránjai, a fiatalok az új nemzedék képviselőiként, s olyan közismert személyiségek. mint Rafael Alberti, a kiváló iró. A demokratikus ellenzék valamennyi párt, igy a kommunista párt legalitásáért száll síkra, az erőpróba tehát folytatódik. Ehhez kapcsolódik a holnapra tervezett madridi találkozó az olasz, francia és spanyol kommunista vezetők között. Ezt a spanyol kormány e lő- ször nem engedélyezte; de azután visszakozás történt, s a folytatás most következik. .. 3. Milyen ú.j fejlemények történtek a Közel-Keleten? Véget ért a nagy búcsújárás: az amerikai és a francia külügyminisztériumban, s az ENSZ főtitkárságán készülnek az összefoglaló jelentések. A közel-keleti politika azonban nem ismeri a szélcsend fogalmát, igaz a hét eseményei elsősorban a válságtérség. helyi erőihez kötődnek, a „fekete szeptember”, 1970 ősze óta először került sor magas szintű Palesztinái—jordániai kapcsolatfelvételre, s a tárgyalások előreláthatólag folytatódnak majd. Ha sikerül feloldani az arabközi. ellentétek egyik súlyos terhét jelentő viszályt, annak csak örülni lehet. Ügy tűnik azonban, hogy nemcsak erről van szó. Az arab világ jobboldala szívesen látná, ha szoros palesztin—jordániai szövetség jönne létre, s például (a genfi konferencián is közös küldöttség, vagy palesztfnekkel bővített jordániai delegáció venne részt.) Ezáltal háttérbe szorulnának ugyanis a palesztin mozgalom haladó osztagai, Izraelben, az ország fennállása óta egyfolytában hatalmon levő Munkapárt kongresszusa új elnököt választott, aki a május 17-én esedékes választásokon egyúttal a párt kormányfő- jelöltje lesz. Soha még iiyen szoros küzdelem nem alakult ki, végül majdhagy nem célfotóval győzte le Habin jelenlegi miniszterelnök Pe- resz hadügyminisztert. Alapvető különbség nincs kettejük politikai profilja között, Peres/ talán még kevésbé hajlamos a realitások tudomásul vételére. Miközben a Munkapárt, amely az utóbbi években már koalíciós partnerek közreműködésére szorult, megosztva indult a küzdelembe; szélsőjobboldali ellenzéke, a Begin vezette Li- kud-tümörülés a fiatalom megszerzésében reménykedik. A munkapárti kongresz- szus egyelőre csupán egy dolgot oldott meg: az a biankó meghívás, amelyet az amerikai külügyminiszter egy washingtoni látogatásra nyújtott ál Izraelben, most már világosan Rabinnak szól.. • A Földön... Sikeresen földet crt a Szojuz 24. űrhajó legénysége, Viktor .Gorbalko ezredes (balról) és Jurij Glazkov alezredes. Ké' pünk a földetércs után készült. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI— KS) Szadat és Rabin Washingtoni útja Az Akhbar el Jóm című kairói hetilap számában közölte, hogy Anvar Szadat, egyiptomi államfő áprilisban ellátogat a Német Sző* vétségi Köztársaságba és Franciaországba. A lap hozzáfűzte, hogy az elnök James Carter amerikai államfővel való washingtoni találkozója „előtt vagy után” ke rest fel Bonnt és Párizst. A washingtoni Fehér Ház szóvivője közölte: Jichak Rabin izraeli miniszterelnök — James Carter amerikai elnök. meghívására — március 7-ón és 8-án tesz hivatalos látogatást Washingtonban. Megbízhatatlanok” ü 99 Az Egyesült Államokban újabb adatok kerültek napvilágra a „megbízhatatlan” állampolgárok utáni nyomozásokról. A sajtójelcntések szerint az FBI archívumában több- százezer oldalnyi „kompromittáló”' adatot őriznek Wisconsin állam egyetemének diákjairól és tanárairól, Michael Fellner, az egyetemi diákújság szerkesztőjének titkos aktája például 35 000 oldalt lesz ki. Az „ügyirat” azokat a jelentéseket tártai- mázzá, amelyeket az FBI nyomozói Fellnerröl készítettek, ki a vietnami agresszió elleni tüntetésekben és megmozdulásokban veit részt és háborúellenes gyűléseken mondott beszédeket. Ide kerültek a különböző témakörökben írt cikkeiről készült kópiák, valamint a lehallgatott telefonbeszélgetéseiről készített hangfelvételek. Michael Fellner, akinek sikerült adatokat szereznie az egyetemen folytatott „nyomozásokról” kijelentette: tudomása van arról, hogy az FBI törvényellenes tevékenységét jelenleg is folytatja az egyetemen. Hét régi jegyzet í l'llYolá/Ó sárkány A neves emberekről szóló les leplezéseket szívesen olvassuk• Érdekes, olykor pikáns kulisszatitkokat tudni meg belőlük, a szerzőnek pedig szép összeg üli a markát. Ilyenformán az irodalomnak az a műfaja halhatatlan. Persze nem az értékét, hanem a folyamatosságot illetően. Mindig megjelennek új cs új müvek, tekintve, hogy az új és újneves embereknek új meg új titkaik vannak. London — legalábbis így szól a híradás — lélegzetvisszafojtva olvassa Joe Ilaines-nek, Wilson volt munkáspárti miniszterelnök egykori sajtófőnökének leleplezéseit hajdan volt főnőkének és akkori politikai titkárnőjének viszonyáról. Ezúttal nem szerelmi kapcsolatról van szó, bár (ki ne gondolna erre) e gyanú húrját is megpendíti a szerző. A könyv jő mondanivalója az, hogy a politikai titkárnő hatosa Wilsonra nagyobb volt, mint a pártban és a miniszterelnökségen bárki másnak. Előfordult, hogy a kormányfő külföldi útról visszatérvén addig nem indult cl a repülőtérről (kocsijával körbe-körbe hajtatottj, amíg a hölgy, Marcia Williams mag nem érkezett, s együtt mentek a miniszterelnökségre. A könyv •más hasonló „szenzációkat” is közöl. Vádolja a hölgyet,, hogy beleszólt a miniszterek kinevezésébe, beavatkozott a kitüntetettek, a főrendekké ktnevezendők listájának összeállításába. Megállók az olvasásnál, clgon* dolkozom. Valahogy nerri tudok igazán fölháborodni. Sok kétségtelen tényt, sok igazságot tartalmaz a. kötet, a hölgy igen erélyes, hatalmaskodó természetű volt. Aki nem táncolt a füttyszavára a miniszterelnökség tisztviselői közül, az mehetett. Van ilyen. A könyv mindenesetre akkora feltűnést keltett, hogy a tévé is kamerái elé hozta a két ellenfelet: a hölgyei, akit fénykorában egyszerűen csak ff, Sárkánynak neveztek, valamint a szerzőt, akit sajtófőnök korában az újságírók szintúgy igencsak utáltak. Mareia Williams higgadtan, lágy hangon kérdéssel válaszolt a kérdésekre: Van-e a világon olyan hivatal, ahol ne adnának tanácsot a főnöknek? A szerzőtől pedig talán joggal kérdezték az újságírók: nem arról van-e szó, hogy jó pénzért elárulta főnökét, akt egyébként mindig igen jól bánt beosztottaival? A vUa tart., vadak és cáfold* tok látnak napvilágot, valószínűnek tartják, hogy e témában még több tanulmány megjelenik: valaki megírja mindennek az ellenkezőjét, Az is elfogy majd, mert ez is kulisszatitok. Az új szerzők, pedig új pénzeket vesznek majd fel. Tatár Imre Ismét egy tengernagy Langley-ben NopoiybóE a CIÁ-ba Hamarosan egy egyenruhás férfiú foglalja el a Központi Hírszerző Hivatal igazgatói szobáját a Washington közelében levő Langley-ben, a CIA főhadiszállásán. A kinevezés, amellyel a volt atomtenger- alattjáró-tiszt, Carter egy volt évfolyamtársát tette egyik legközelebbi munkatársává, méltán keltett feltűnést. Hiszen a szervezet, amelynek élére Stansfield Turner tengernagy kerül, immár három éve a fokozott figyelem központjában van. A CIA „piszkos trükkjei” természetesen korábban sem voltak ismeretlenek a világ közvéleménye számára. Az azonban, hogv a CTA-el- nöki felhatalmazással — bizonyíthatóan bérgyilkosokat, indítóit útjukra — már kicsit sok volt... Carter első jelöltje, a liberálisként ismert Sorensen éppen azt. tűzte ki céljául, hogy rendet csinál a szervezetben. s visszaállítja elvesztett presztízsét. A rendcsinálásra nem kerülhetett sor, Soranscnt — nyilvánvalóan a CIA segédletével — „kicsinálták” a szenátusi vizsgálóbizottságban, s a jelölt visszalépett. Turner tengernagynak nincs „politikai múltja”, eddigi . pályafutása a fegyveres erőkhöz köti. Különböző hadihajók parancsnoka volt, tudományos fokozatot szerzett a nemzetközi kapcsolatok tárgyköréből, s a Pentagonban a haditengerészeti miniszter tanácsadójaként szolgált. Kapcsolata az elnökkel abból az időből ered, amikor Carter georgiai kormányzóként meghívást kapott Turnéétól. egykori tisztiiskolás társától a Haditengerészeti Akadémia akkori parancsnokától. Ennek öt éve. A tengernagy világszerte ismertté akkor váll, amikor elfoglalna posztját Nápolyban, mint a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka. Turnert Amerikában a szovjet tengeri erők szakértőjeként is emlegetik, mivel már korábban jó néhány olyan nyilatkozatot tett a sajtónak, amely a szocialista nagyhatalom Stansfield Turner tengernagy. a NATO dél-európai fegyveres erőinek főparancsnoka, akit Jimmy Carter a Központi Hírszerző Hivatal igazgatói tisztségére jelölt. (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) hadiflottájára vonatkozott. A tengernagy kinevezése a tisztségre szinte bizonyosra vehető. Személyében már a harmadik magas rangú haditengerész foglalná el a CIA igazgatói székét. Utoljára a Johnson-kormányzat idején Rabom tengernagy volt a Központi Hírszerző Hivatal igazgatója. A kinevezésnek természetesen vannak ellenzői. Több liberális törvényhozó kifogásolja, hogy katona kerüljön a hírszerzés élére, mivel a jelen helyzetben valószínűnek látszik: a fegyverkezési versenyt erőteljesen szorgalmazó Pentagon újabb segítséget kapna ezzel a CIA-tól. Annyi bizonyos, hogy az új igazgatónak nem l^sz könnyű dolga. A Washington Post újságíró sztárja, Woodward újabb CIA-botrányt szellőztetett. (Egy társával együtt ő volt: a Watergate- ügy első „nemhivatalos nyomozója is.) A különböző nemzetiségű és pártállásű politikusok megvesztegetéséről szóló szuperbizalmas, ám mégis ldszívárgó hírek hátterének vizsgálata nyilván, még további meglepetésekkel szolgál majd. Miklós Gábor \ \
