Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Atombéke KÉTSÉGTELENÜL HOSSZÜ ÜT VEZETETT a SALT—1, majd a SALT—2 egyezményhez. Az előbbit 1972. májusában fogadták el, az utóbbi még aláírásra vár: Vlagyivosztokban 1974. novemberében Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford csupán a keretszámokban állapodott meg. Derűlátással nézhetünk azonban a hadászati fegyverek újabb „korlátozása” elé: Carter elnök több beszédében is annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyezményt mielőbb, lehetőleg még ez év őszén alá kell írni. Ami a Szovjetunió álláspontját illeti, azt híven tük­rözi az ENSZ genfi leszerelési bizottságának keddi ^lé­sén előterjesztett javaslat. Ennek értelmében a Szov­jetunió kész részt venni az atomfegyver-kísérletek ál­talános és teljes eltiltásáról szóló tárgyalásokon, az ENSZ-közgyűlés határozatának megfelelően. FÖLDÜNKÖN AZ ERŐVISZONYOK hatalmas változáson mentek keresztül, s a hatvanas években ki­alakult a stratégiai egyensúly, de ez önmagában nem jelenti az atomháború veszélyének kizárását. A szov­jet—amerikai párbeszéd a SALT-egyezményekben jut kifejezésre, viszont ma már az úgynevezett atomklub, vagyis a nukleáris titok birtoklóinak köre igencsak kitágult. A szovjet javaslat újabb tanúbizonysága annak, hogy a szocialista világ őszintén és minden fajta mel­lékgondolat nélkül törekszik az atombéke megterem­tésére. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyes nyugati körök azzal vádolják a Szovjet­uniót, hogy a nukleáris fegyverkezésben előnyökre tö­rekszik, s igyekszik fölényre szert tenni az atomütő­erő tekintetében. A javaslat kézzelfogható válasz ezek­re a vádaskodásokra, abból a felismerésből kiindulva, hogy borúlátó tudósok kiszámították: a világon jelen, leg felhalmozott fegyverkészletekkel legalább száz- ötvenöt-százhatvanszorosan el lehetne pusztítani az em­beri civilizációt. A SZOVJET ÁLLAM fennállása óta az anyagi és a szellemi javak gyarapításán munkálkodik. Az atom­fegyver-kísérletek betiltásáról szóló javaslata nem­csak saját érdekeit, hanem — minden túlzás nélkül az egész emberiség létérdekét tartja szem előtt. Szer­ves része annak a folyamatnak, amely Moszkvából ki­indulva a tömegpusztító fegyverek eltiltását, az atom­sorompó általánossá tételét, a biológiai fegyverek után a vegyi hadviselés eszközeinek befagyasztását szorgal­mazza, s minden fórumon a leszerelés ügyét képvi- £ seli. Gy. D. £ ^VVNWWVWVVWVVV\AVWWNAAVW\WWWWV,WWWVVWVWSWVV Spanyol elutasítás A madridi kormány eluta­sította a Spanyol Kommu­nista Párt legalizálási ké­relmét, s így — a február 8-án hozott minisztertanácsi rendelet értelmében —most már a legfelső bíróság fel­adata, hogy véglegesen dönt­sön az SKP törvényes mű­ködésének engedélyezéséről vagy betiltásáról. A kommu­nista párt központi bizott­sága tiltakozott a kabinet állásfoglalása ellen. A spanyol belügyminisz­térium kedden a késő esti órákban közleményben je­lentette be, hogy nem já­rul hozzá hét párt — kö­zöttük a Spanyol Kommu­nista Párt és katalánjai szervezete, valamint az Egyesült Katalán Szocialis­ta Párt — törvényes mű­ködésének engedélyezéséhez. A Spanyol KP Központi Bizottsága közleményben til­takozott a Suarez-kormány elutasító határozata ellen, rámutatva, hogy az „egyol­dalúan diszkriminatív és igazságtalan”. A kommunis­ták szerint a kabinet dön­tése „vüágosan megmutat­ja, hogy a kormány milyen felemás módon viszonyul az ország politikai fejlődésé hez”. A közlemény végül le­szögezi: „ha azt akarjuk, hogy valóban demokratiku­sak legyenek az országos választások, szükséges az el­lenzéki pártok képviselői­nek jelenléte az előkészítő és lebonyolító szervezetek ben”. Vance útja a mérlegen A Pravda szerdán „A problémák megoldatlanok” címmel ismerteti washing­toni és kairói tudósítójának jelentését Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszter közel- keleti látogatása arab és amerikai sajtóvisszhangjá­ról. GennagyiJ Vasziljev, a Pravda washingtoni tudósí­tója amerikai sajtójelenté­seket idéz, amelyek szerint Vance útja semmilyen vál­tozást sem eredményezett Izrael negatív álláspontjá­ban. Az amerikai vendég sem­milyen jelét sem találta an­nak, hogy az Egyesült Ál­lamok gyámoltja és szövet­ségese kész lenne teljesíte­ni a megszállt arab terüle­tek kiürítésére vonatkozó ENSZ-határozatokat. A New York Times szavai szerint Vance TelAviv-i tárgyalá­sainak csaknem fele azzal telt el, hogy meghallgassa az amerikai katonai és gaz­dasági segítség fokozására vonatkozó izraeli kéréseket. Az Egyesült Államok a ter­vek szerint a következő pénzügyi évben 1,8 ^milliárd dollárt folyósít Izraelnek. Amerikai sajtójelentések szerint Cyrus Vance az arab fővárosokban „kompromisz- szumra törekedett”, konkré­tan pedig elérte, hogy az arabok lemondtak az 1967- ben Izrael által megszállt minden arab terület felté­tel nélküli visszaadásának követeléséről és csökkent az arab országoknak az önálló palesztin állam megteremté­sére irányuló támogatása. Ezzel kapcsolatban Vance dicsérte Szadat elnök „ru­galmasságát”. Alekszej Vasziljev, a Pravda kairói tudósítója a következőket írja: „Az arab fővárosokban csalódottan emelik ki. hogy Cyrus Vance „bemutatkozó látogatása” lényegében az Egyesült Államok közel-ke­leti politikájának változat­lanságát demonstrálta.” Cy­rus Vance újra megerősí­tette, hogy Washington el­utasítja a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet elis­merését és nem hajlandó a PFSZ-t a Palesztinái arab nép törvényes képviselőjé­nek tekinteni és bevonhi a rendezési folyamatba. Carter aláír Seveso és környéke még mindig mérgezett 1XJ „Későbben, ritkábban, kevesebbet” A kínai lapok fölfedték, hogy Hua Kuo-feng, a párt és a kormány elnöke Pe- kingbe való áthelyezése után — ezt általában 1971- re teszik a megfigyelők — a születésszabályozás prob­lémáival is foglalkozott, és hasonlóan Maóhoz, vala­mint Csou En-lajhoz, „fon­tos utasításokát” adott. E közlésre az Űj-Kína hírügynökségnek a minapi pekingi születésszabályozási értekezletről szóló híre adott alkalmat. A tanácskozás — amely beleillik a „négyek bandá­jának” bukását követő szün­telen konferenciasorozatba — a „későbben, ritkábban, kevesebbet” jelszó jegyében zajlott, melynek jelentése egyfelől a késői házasságkö­tésben .(férfiaknál 23, nők­nél 25 év), másfelől a csa­ládtervezésben ragadható meg. Az Uj-Kína szerint a szü­letésszabályozással foglalko­zó kínai szakemberek ku­tatásaik során még az ed­digieknél is biztonságosabb, kényelmesebb és hatéko­nyabb fogamzásgátló készít­ményeket dolgoznak ki, ja­vítják az eddigi szerek és a sebészeti beavatkozások minőségét. Liu Sao-csi, Lin Piao és a „négyek bandája” — ol­vasható a hírügynökségi anyagban — „aláásták” a késői házasságok és a csa­ládtervezés rendszerét. A „négyek” például azt hir­dették, hogy a parasztság körében nincs szükség a gyermekáldás korlátozására és nem kell beavatkozni a korai házasságokba. Csiang Csing — Mao öz­vegye — a maga részéről „kényelmetlennek” vélte a felvilágosító filmeket. Végül a tudósítás hangoz­tatja, hogy a születésszabá­lyozási intézkedések rend­szerének fejlődése hatéko­nyan korlátozza majd a la­kosság lélekszámúnak növe­kedését és fokozatosan el­vezet a szaporulati ráta csökkenéséhez. Jimmy Carter amerikai cl' nők a Fehér Házban aláírja a kormány költségvetés-ter­vezetét, mielőtt a kongresz- szus elé terjesztenék. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Megtagadták a belépést az ICMESA vegyi üzem (Seveso, Olaszország) környékén lezárt övezetbe a svájci GIVAUDAN-cég szakemberei, akiknek az volt a dolguk, hogy állítsák helyre a megrongálódott berendezéseket. A vegyi üzemben 1976 nyarán nagy erejű rob­banás következtében tekintélyes mennyiségű mérgesgáz került a levegőbe, és súlyos megbetegedéseket okozott. A környék még mindig veszélyes mértékben mérgezett. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Nyugdíjas takarítónőt 4 órás munkaidőre, valamint segédmunkásokat felvesz CENTRUM ÁRUHÁZ, EGER 1977. február 24., csütörtök A TELEVÍZIÓ FEBRUAR 24-ÉTÖL, MÁTÓL, 4 RÉSZES FILM SUGÄRZÄSÄT KEZDI MEG A ROSENBERGPERRÖL. EHHEZ KAPCSOLÓDIK SOROZATUNK. A Rosenberg-dosszié (I'.) Ketten a villamosszékben Idő: 1953. június 19. Hely­szín: a hírhedt Sing-Sing- börtön. A hóhér a villamos- •-Székbe ültet egy szemüve­ges, magas homlokú, kes­keny, fekete bajuszú férfit, csuklóira, homlokára pán­tolja a szigeteletlen huza­lokat, majd az ügyész, a bí­ró és az orvos jelenlétében segédei elfordítják a nagy- feszültségű kapcsolótábla ke­rekét. Julius Rosenberg szí­ve megszűnt, dobogni. Pár perccel később Ethel Rosen­berg ült a székbe; a moz­dulatok ugyanazok. Csak a villanyáramot kellett két­szer az elítélt testébe vezet­ni, mert az első áramütés­től nem halt meg. NEM TITOK AZ ATOM- TITOK! Julius Rosenberget és fe­leségét, Ethelt három évig húzódó perben kémkedés miatt ítélték halálra. Azzal vádolták őket, hogy kiszol­gáltatták az atomtitkot a Szovjetuniónak. A hivatalos Amerikának bűnbakra volt szüksége, mert 1949 őszén kiderült: megszűnt az atombomba fölötti egyed­uralom. Akkor szeptember­ben ugyanis a Szovjetunió­ban sikerrel fölrobbantot­ták az első kísérleti atom­bombát. Az USA Jobbé már nem volt képes zsarolni és fenyegetni a világot az atombombával, amellyel 1945 augusztusában japánok tíz­ezreit ölték meg, vagy tet­ték életük végéig nyomo­rékká. Felállították a hírherdt Amerika-ellenes Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottságot az USA-ban, irtóhadjáratot kezdtek minden haladó esz­me, gondolat és baloldali eipber ellen. A GYŰLÖLKÖDŐ SÓGORNŐ A szereplők: Julius és Ethel Rosenberg. „Soha meg nem ismerhettük a gazda­gok könnyű életét, gondok né'küli kényelmét. Olykor nélkülöztünk is. Egyszerű körülmények között éltük a kisemberek életét...” (Rész­let a házaspárnak a börtön­ből gyermekeiknek írt egyik leveléből.) Julius Rosenberg mérnök 1936-ban vette fe­leségül Ethel Greenglasst. Azokban a szűkös években — annyi más társával együtt — Rosenberg mér­nök sem viseltetett rokon- szenvvel a válság Haszonél­vezői iránt. Rögtön rásütöt­ték: kommunistagyanús. Rosanberg mérnök fele­sége öccsével. David Green- glasszal a háború után vál­lalkozásba kezdett, de csőd­be jutottak. A sógornő, Ruth Greenglass Rosanber- get okolja a sikertelensé­gért; gyűlölködése határta­lan, célja lett eltiporni, le­hetetlenné tenni Rosenber- géket. Greenglassné a ké­sőbbiekben kulcsszerepet játszik a házaspár meghur­col ásában és a hamis vád­ban. Az ügyhöz tartozik, hogy David Greenglass műszaki katonaként a Los Alamos-i atómkutató-telepen dolgo­zott. Laboratóriumi fölsze­reléseket lopott, s az ügy az FBI (Szövetségi Nyomo­zóiroda) tudomására jutott. Hogy Greenglass mentse ma­gát, két ember életét ál­dozta föl. Szörnyű mesét tálalt az FBI-nek... A SZÖRNYŰ „MESE” Greenglass azt vallotta, hogy Rosenberg mérnök közvetítésével az atombom­ba műszaki leírását és raj­zát szovjet ügynököknek kiszolgáltatta. A „hazafiút- lan” cselekeletre Rosenberg és felesége vették rá. 1950. június 16-án Julius Rosenberget, majd egy hó­nappal később a feleségét is őrizetbe vette az FBI. A vád ellenük: az atomtitok kiszolgáltatása, hazaárulás és kémkedés. Irwing Kaufman bíró szerint a házaspár a gyilkosságnál is súlyosabb bűnt követett el. Tettük következtében megváltozott a történelem menete, még­pedig hazájuk számára hát­rányosan. A hírhedt Rosenberg-per akkor kezdődött, amikor a Szovjetunió már rég ismer­te az atombomba-előállítás titkát, sőt sikeres kísérleti robbantást is végrehajtott! Hoover volt amerikai elnök akkoriban jelentette ki: „Amíg a mi — és csakis mi — kezünkben van az atombomba, addig politikán­kat rákényszeríthetjük az egész világra.” A szovjet atomkísérlet hatására Amerikában való­ságos politikai hisztéria tá­madt. öles újságcímek hir­dették : Amerikát meglop­ták! Ki a tettes? A hivata­los Amerika nem sokat kés­lekedett a válasszal, produ­kálta a tolvajokat, a kéme­ket — a Rosenberg házas­pár személyében. Kulcsár László {Folyt, köv.) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, ÖZV. ALI JANOSNÉ SZ. TÓTH ROZALIA 1977. február 22-én váratlanul elhunyt. Temetése február 25-én 14 órakor lesz a Kisasszony-temetőben. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejt­hetetlen halottunk: BÍRÓ IGNÁC temetésén részt vettek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk: MEZEI IGNÁC életének 66. évében, II. 22-én elhunyt. Temetése február 24-én 12.30-kor lesz a Hatvani-temetőben. Gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents