Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

Várja vásárlóit a Domus és vendégeit az Express étterem (Folytatás az 2* oldalról) a lakás világítási cikkek és kerámiák pedig 2 millió fo­rintos értéket képviselnek. A bútorosztályt a Bútorér­tékesítő Vállalat és a He­ves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat kö­zösen üzemelteti. A miniszter köszöntője Néhány órával a sajtótá­jékoztató után, délután 3- kor ünnepélyesen megnyi­tották a Domus Lakberen­dezési Áruházat és az Ex­press éttermet. A meghívot­takat. akik közt ott volt Vaskó Mihály, a megyei vább gyarapodott. Ezt kő­vetően dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott rövid avató beszé­det. Köszöntőm — mondta elöljáróban — e két fontos létesítmény, a Domus Áru­ház és az Express étterem megnyitása- alkalmából (Fotó: Perl Márton) tekintetében is nagy javu­lás következett be a kíná­latban. Ez az épületkomp­lexum pedig újabb doku­mentuma Eger fejlődésének. Ez a Domus Áruház pedig, amelyet most ünnepélyesen megnyitunk, az országban kilencediknek épült fel. és reméljük, hamarosan nép­szerű lesz. Nagy örömünkre szolgál — mondta befejezésül a miniszter —, hogy az ön- kiszolgáló étterem hozzájá­rul a tömegétkeztetés fej­lesztéséhez, és alkalmat ad' mind az egrieknek, mind a várost nagy számban felke­reső turistáknak a gyors, olcsó és ízletes étkezés meg- valósítására^ A megnyitó szavak el­hangzása után dr. Saghy Vilmos A belkereskedelem Mváló dolgozója kitüntetést adta át Tengely Endrének, a MÉSZÖV beruházási elő­adójának, Forgács György­nek, a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatóhelyettesének és Báry József igazgatónak. Ezt követően ollóval elmet­szette az eladótér előtt ki­feszített nemzetiszínű sza­lagot, majd a jelenlevőkkel együtt megtekintette az áru­ház berendezését. Elindulása előtt a mi­niszter az alábbi sorokat írta be a Domus emlék­könyvébe: A megnyitó alkalmából gratulálok a tervezőknek és a kivitelezőknek. Ez az áruház az ország egyik leg­szebb ilyen jellegű létesít­ménye. Az itt dolgozóktól pedig azt kérem, hogy őriz­zék és ápolják az üzletet. Legyenek azon, hogy a la­kosságnak kedve leljen benne. —kk— ígéretnek is tekinthetik a leendő vásárlók, hogy az új áruházban egyértelműen érvényesülnek majd a Do- mus áruházakra országosan jellemző vonások. Ezek: egységes választék, magas színvonalú kínálat, minta utáni értékesítés, valamint a vásárlóknak biztosított szé­les körű szolgáltatások. Fentiekből következik, hogy az eladótérben bemu­tatott bútorokat minta után értékesítik. A vásárlók te­hát kiválasztják a, számuk­ra megfelelőt, s ezt laká­sukra *— ezer forintot meg­haladó összegű ' vásárlás esetén ,— a Domus szállít­ja szakosított raktáraiból a kért címre. E szolgáltatás mellett díjmentes lakberen­dezési tanácsadás, gyorsí­tott OTP-hitelügyintézés stb. áll a vásárlók rendelkezé­sére. Végezetül az igazgató kö­szönetét mondott mind­azoknak, akik hozzájárul­tak munkájukkal az új áruház létrehozásához, majd az áruház valamennyi dol­gozója és Nyíri Lajos áru­házi igazgató, s helyettese, Mezei Sándor nevében éredményes, elégedettséggel járó vásárlást kívánt az Eg­ri Domus leendő vendégei­nek. Hatszáz adag étel Az Express étterem leg­fontosabb jellemzőivel Za- char Gábor ismertette meg a sajtó képviselőit. Elmond­ta,, hogy az éttermi rész építése, berendezéssel és egyéb költségekkel együtt 14 millió 340 ezer forintba került, s ebből 5,7 millió forintot állami támogatás­ként kapott a szövetkezét. Az összesen 675 négyzetmé­ter alapterületű étterem ma­gába foglalja a 184 négyzet- méter alapterületű önki­szolgáló éttermet, a 80 négyzetméter alapterületű különtermet, valamint sön- tést; korszerű konyhát, rak­tárakat és szociális létesít­ményeket. A konyha 600 adag kapacitású, s ez ele­gendő lesz az önkiszolgáló és a különterem vendégei­nek ellátására, s ezen túl- mertően lehetővé teszi 400 adag étel előállítását. az utóbbit az elhordásos igé­nyek kielégítésére. Csúcs­időben 30—35 féle étel kö­zött választhatnak a ven­dégek, akiknek ellátásáról összesen 46 dolgozó • gon­doskodik. Nem elhanyagol­ható tényező, hogy a gyors­büfét, amely magasan kul­turált ellátást fog biztosíta­ni. ni: osztályon üzemel­tetik. Az önkiszolgáló rész­ben 150, a különteremben egyidőben 80 személy ülő­fogyasztására nyílik lehető­ség. pártbizottság első titkára, valamint a párt, a tanácsi szövetkezeti és társadalmi szervek számos magas ran­gú képviselője — Fekete Győr Endre, Heves megye» Tanácsának elnöke köszön­tötte. Örömét, megelége­dettségét fejezte ki afelett, hogy megyénk és Eger vá­ros e korszerű és nagyon szép új létesítménnyel to­Tavaly nyáron hangzott el először így: Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyösi Váro­si Bizottságának első titkára. Sokaknak ismerősen csen­gett a név, mivel Kónya La­jossal, a politikai munkással azelőtt is többször találkoz­tak, különböző alkalmakkor. Hogy ismerősként került ebbe a fontos tisztségbe, je­lentős körülmény, mivel nemcsak az elmúlt néhány hónap tapasztalatai ^állnak mögötte. Ennek ellenére is nemcsak a szokásos érdek­lődés fogalmaztatta meg ve­lünk a kérdést: — Hogyan érzi magát Gyöngyösön?- — Igaz, alig egy fél éve, hogy itt dolgozom, mégis szinte otthon érzem ma­gam, beilleszkedtem a város társadalmába, úgy hiszem. Ahogy szokás emlegetni Gyöngyöst, a „Mátra kapu­ja”. annyira vonzó, kellemes hely, hogy nem nehéz itt akár rövid idő alatt is igazi gyöngyösivé válni. Hátha még az embert a vezetői is, a munkatársai is és a barátai is tudatosan segítik abban, hogy a kezdeti nehézségekét mielőbb leküzdje. Vagyis: jól érzem magam itt, Gyön­gyösön. + Szűkebb pátriája is Heves megye, mivel Noszvajon szü­letett 1939-ben. Szülei na­gyon kis földterületen szor­goskodtak azért, hogy a négy mindazokat, akiknek együt­tes munkája létrehozta, ez­zel a nagyszerű létesítmény­nyel gazdagította Egert. A mostani ünnepélyes alka­lom előtt sétát tettünk a városban — folytatta —, és örömmel láttuk, hogy mi­lyen sokat fejlődött az el­múlt négy-öt esztendő alatt. Különösen örvendetes, hogy iparcikk — de élelmiszer Az első titkár gyerek semmiben ne szerr vedjen hiányt. A szülőfalu iskolájában indult el az ismeretek szer­zésének az útján, majd az egri Dobó Gimnázium kö­vetkezett. Érettségi után mégsem egyetemre jelentke­zett hanem szakmát tanult. A sikeres vizsgát követően az egri Lakatosárugyáíban dolgozott, de 1960-ban már pártmunkás lett. Eleinte a KISZ feladatait segítette megvalósítani, majd a me­gyei pártbizottság határozta meg tennivalóit. Ismét a KISZ következett négy év elteltével, most már me­gyei első titkári funkcióban. Közben elvégezte az egri ta­nárképző főiskolát is. Az MSZMP Poütikai Fő­iskoláján tanult 1973-tól, utána pedig. Gyöngyös kö­vetkezett. A rövid áttekintés is mu­tatja, hogy Kónya Lajos ed­digi életét lényegében a pártmunka szabta meg, hi­szen 21 éves koyától ez töl­tötte ki, majdnem minden idejét. dk — Milyen összbenyomása alakult ki. az eltelt idő alatt a városról és a közigaz­gatásilag hozzá tartozó te­rületekről? — Nagyon röviden: kedve­ző — hallottuk a tömör vá­laszt. — De ezt az összege­zést illik megindokolni is. A legfontosabbal kezdem. Pár­tunk politikája itt is töretle­nül érvényesül. A gazdasági tevékenységben is céltuda­tos, fegyelmezett és eredmé­nyes munka folyik. A város lakossága, túlzás nélkül ál­líthatom, magáénak érzi a várost. Épnek számos tanú­jelét találjuk, akár a közte­rületek szépítésére, rendezé­sére irányuló társadalmi munkát vesszük, akár az olyan nagy jelentőségű együttműködést, amely leg,- utóbb a százszemélyes óvoda megnyitását eredményezte, de jó példa erre a műanyag­sátor a strandon, az ifjúsági park, a sporttelep korszerű­sitése és egy sor más egyéb is. Ilyen „közegben” jó él­ni, jó dolgozni. — Hogyan jellemezheti Gyöngyös gazdasági életét? — Kezdem az iparral. Ez meghatározó jellegű, mivel hetven vállalat, üzem, ipari telep működik Gyöngyösön. Az iparon belül a legdina­mikusabb fejlődés a gépipa­ri ágazatban tapasztalható. Az exportált termékek há­romnegyedét adja a gépipar. A mostani ötéves tervidő­szakban az ipar fejlődését 12 —13 százalékban határoztuk meg. A termelés növekedé­sét teljes egészsében a ter­melékenység növelésével kell biztosítani. Az átlagosnál is gyorsabb ütemű lesz a fej­lődés az Izzóban, a KAEV- nél és az Agrsmechanika Szövetkezetnél. Jelentős he­lyet tölt be az élelmiszer- ipar is. A 'továbbfejlesztése ezért a közeli évek feladata, így a húsipar-, a tej- és sü­tőipar, valamint a gabona­feldolgozás és -tárolás ebbe a körbe tartozik. — Mibe kell az eddigiek­nél határozottabban előbbre lépni? — Hadd kezdjem a mező- gazdasággal. A városban és a város környéki községek­ben négy termelőszövetkezet működik. Figyelembe véve a külső, egyelőre nem befolyá­solható tényezőket, mint amilyen az időjárás is, az el­ért hozamokkal nem lehe­tünk elégedettek. Főként a burgonya, a zöldség- és gyü- bölcsfélék kínálatát és vá­lasztékát kell a lakosság igé­nyeinek megfelelő mérték­re emelni. Több éve foglal­koztat, bennünket a gyön- gyösoroszi ércbánya. Keres­sük, kutatjuk az okát, miért nem. tudja teljesíteni a tér-; vét. Ebben az évben el kell jutnunk a megnyugtató meg­oldásig ebben a vajúdó kér­désben. Kiemelten kell ke­zelnünk lakásépítési progra­munk végrehajtását is. Évente 400—420 lakást kell megépíttetnünk althoz, hogy ÉVFORDULÓN Metró-.. Zsiguli.-. Orenburg... S ki-ki sorolhatná még a fogalommá lett szavakat, amelyek a maguk módján tük­rözik, hogy mennyire eletfen valósága hétköznapjainknak a magyar—szovjet barátság és együttműködés. Az, ami — ma huszonkilenc esztendeje — két állam szerződésének indult, két. nép kapcsolatává terebélyesedett. Ezzel is hangsúlyozva azt, ami az 1948. február 18-án aláírt magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek legfőbb — s a történelmünk­ben példátlan — újdonsága volt. Azt tudniillik, hogy egy kis országgal, amelyet ráadásul nem is olyan sokkal koráb­ban némzetvesztő urai öngyilkos háborúba sodortak ellene, egy nagyhatalom — igaz, szocialista hatalom! —egyenjogú partnerségre lépett. Valahányszor évfordulóra emlékezünk, arra is választ keresünk, hogy mit mond a mának ez a dátum. Mindenek­előtt ezt: csaknem három évtized — kis híján egy erhber- öltö — távlatából immár jól belátható, hogy ezzel a szerző­déssel, & a majd tíz esztendeje megkötött újabbal — a tör­ténelmi holnappal léptünk szövetségre. Az idei évfordulón, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jubileumi 60- esztendejében, jóleső érzéssel gondol­hatunk arra, hogy ez a testvéri kötelék ahhoz a Szovjetunió­hoz fűz bennünket, amelynél többet són ki nem tett és nem áldozott ebben a századiján a társadalmi haladásért, a né­pek szabadságáért, a világ békéjéért. Így lettünk az idő előrehaladtával magunk is része an­nak a szocialista közösségnek, amely döntő hatással van világunk fejlődésére. Ezért valljuk: szövetségünk szilárdí­tásán, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén, a varsói szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában együttműködésünk erősítésén munkálva, nemcsak interna­cionalista elveinkhez vagyunk hűek, hanem — legsajátabb nemzeti érdekeinkhez is. (KS) Előtérben a gyermek- és iljúságvédelem a megyei tanács ifjúsági bizottsága a csütörtökön megtartott ülésén minde­nekelőtt a gyermek- és ifjú­ságvédelmi kérdések vizsgá­latát tűzte feladatául. A bi­zottság tagjai ebben az esz­tendőben egyebek között foglalkoznak majd a gyer­mek-sárosban folyó nevelő­munkával, valamint az itt­élő fiatalok patronálásával, mivel, az üzemek, a vállala­tok szocialista brigádjai vál­laltak védnökséget a tanuló- ifjúság felett. Mint a mun­kaprogramban szerepel, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízottak ál­landó kapcsolatot tartanak az egészségügyi szervekkel, s figyelemmel kísérik egy- egy óvoda, iskola, nevelő- otthon gyermekvédelmi munkáját. A bizottság ülésén a to­vábbiakban szó esett az ál­lami ifjúsági bizottság által biztosított kedvezményekről,' valamint a megyei klubta­nács munkájáról. (Az előbbi témára egy későbbi lapszá­munkban visszatérünk.) a város belső struktúrájá­nak dinamikus változásával a lakáskörülmények is lépést tudjanak tartani. Ezen a te­rületen is meg kell szüntet- níA a bizonytalansági ténye­zőket. — A város első titkárától „illik” megkérdezni azt is, hogyan mutatnak példát az . élet minden területeit a e kommunisták? — Ha azt mondom, a vá­rosban háromezer kommu­nista tevékenykedik, a szá­muk már jelzi is arányukat, fontosságukat. A kommunis­ták nélkül semmi sem törté­nik, semmi 6em történhet a városban. Ott vannak min­denütt, ahol dolgozni kell, vagy ahol véleményt kell mondani. Szervezik a mun- - kát, de nem hagyjáfc szó nél­kül az előrehaladást gátló tényezőket sem. Ez minden kommunista kötelessége. De, hadd elevenítsem fel a köz­tudott tényt, ők sem rend-' kívüli emberek. Emberek, tehát esetenként akad kö­zöttük is olyan, aki megsér­ti a munkafegyelmet vagy figyelmen kívül hagyja a szocialista együttélés szabá­lyait. Ilyen esetekben a párt- szervezetek határozottan fel­lépek velük szemben. A döntő az, hogy a kommunis­ták a gazdaságpolitikai és a társadalompolitikai felada­tokból mindig példaadóan kivették a részüket, és meg­győződésem, hogy így lesz ezután is, nálunk is, életünk minden területén, ★ Szűkítsük most a kört a személyesebb jellegű voná­sokra. Milyen a család? Négytagú. A kislány, Ágnes, a Berze Nagy János Gimná­zium tanulója, a kisfiú. Ta­más pedig nemrégen töltöt­te be első életévét. Ö a csa­lád központja, a kedvenc. Az édesanya most otthon van mellette, szakmáját, a női szabóságot pillanatnyilag nem gyakorolja. Amikor az egész család együtt van, az ifjú legénykét babusgatják, dédelgetik, kényeztetik. Ott laknak a Jeruzsálem utcában, az egyik lakótömb első emeleti lakásában. Ha az unokákat el akarják vinni a nagyszülőkhöz, vagy a barátok, régi jóismerősök hogyléte felől akarnak ér­deklődni, a Zsiguli gyorsan elviszi őket úti céljukig. Kü­lönös kedvtelése, hobbija senkinek nincs, mert az egyéves fiúcska mindekinek ad elegendő elfoglaltságot. Lehet-e, illik-e valami jel­lemzőt mondani az első tit­kárról is? Miért ne? Kár lenne tagadni, hogy a személyiség jegyeit nem le­het’ kirekeszteni a politikai munkából sem. Az elvek, a lényeg marad, az nem válto- tozhat, de sok minden egyéb — igen. így például a tág értelemben vett stílus. Kó­nya Lajos egyenes beszédű, szókimondó ember. Soha nem bántó, mindig körülte­kintően fogalmaz, de véle­ményét nem rejti véka alá, akár elismerést érdemel az ügy vagy a személy, akár bírálatot. Ezt a határozottsá­got kezdik tapasztalni egyre többen, ahogy .egyre több fórumon, kisebb-riagyobb kö­zösség előtt szólal fel, min­dig a lényeges kérdésekre szorítva mondanivalóját. Mindenfajta komolykodás, morcosság, merevség messze áll tőle. Derűje, jókedve a „legszigorúbb” helyzetekben sem hagyja el. „Napirenden kívül” pedig szívesen ül le oldott hangulatú beszélgetés­re. ★ — Én már gyöngyösinek érzem, tartom, vallom ma­gam. A több mint másfél év­tizedes politikai munkám so­rán korábban is gyakran for­dultam meg ebben a város­ban, és ezért is volt könnyű a számomra ilyen rövid idő alatt beilleszkedni Gyöngyös életébe. Szeretném, ha a vá­rosukat szerető lakossággal minél eredményesebben tud­nánk együtt dolgozni a „Mátra kapuja’ további fej­lesztéséért. szépítéséért, gaz­dagabbá tételéért, mindany- nyiunk örömére és. hasznára — mondta befejezésül Kó­nya Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára. G. Molnár Ferenc \ HrnüsönCi 1977. február 18., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents