Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-17 / 40. szám

4 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! /Htéflüisöa Pályáznak a jóra AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIIL évfolyam, 40. szám ARA : 80 FILLÉR 19??. február 1?., csütörtök Waldheim sa* tóértekezlete Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára szerdán Bécsben tartott nemzetközi sajtókonr ferenciáján újból hangsú­lyozta, hogy legutóbbi kö­zel-keleti tárgyalásai haszno­sak voltak ugyan a közel- keleti probléma tartós és békés megoldása szemszögé­ből, de a genfi konferencia munkájának felújítása előtt még számos fontos kérdést keli tisztázni. A nemzetközi szervezet főtitkára a ciprusi görög és török közösség képviselőinek március végén Bécsben fel­újítandó tárgyalásairól azt mondotta, Makariosz cipru­si köztársasági elnökkel és Rauf Denktassal. a szigetor­szág török népközösségének vezetőjével folytatott eszme­cseréje „reménykeltő”, „va­lóságos áttörés” volt, mert a két'fél a legmagasabb szin­ten első alkalommal állapo­dott meg abban, hogy két közösségből álló, de el nem kötelezett és független szö­vetségi állam formájában meg kell őrizni a szigetország egységét. Az ENSZ főtitkára a lesze­relési bizottság Genfben megnyíló ülésszakához inté­zett felhívásában hangsú­lyozzam a leszerelés területén, á legelodázhatatlanabb fel­adat a nukleáris fegyverke­zési hajsza mielőbbi megfé­kezése és csökkentése, majd a tömegpusztító fegyverek végérvényes megsemmisíté­sé. A. nemzetközi kapcsola­tokban végbemenő pozitív változások és mindenekelőtt a feszültség csökkenése — hangzik az üzenet — nyoma­tékosan aláhúzzák a leszere­lés elérésének sürgető szük­ségszerűségét. Az ENSZ fő­titkára a nukleáris és ha­gyományos fegyverek világ­szerte növekvő arzenáljának lényeges csökkentését szor­galmazza üzenetében. Mint rámutat, az óriási fegyver- készletek felhalmozása ve­szélybe sodorja a békét és a nemzetközi biztonságot. Púja Frigyes hazaérkezett Lengyelországból Szerdán visszaérkezett Bu­dapestre Púja Frigyes kül­ügyminiszter, aki Emil Wojtaszek lengyel külügy­miniszter meghívására hiva­talos, baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaság­ban. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminiszté- riumi államtitkár és a Kül­ügyminisztérium több veze­tő munkatársa fogadta. Je­len volt a fogadtatásnál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Púja Frigyes külügymi­niszter lengyelországi láto­gatásáról közös közleményt adtak ki amely hangsú­lyozza, hogy külügyminisz­terünket lengyelországi tar­tózkodása során fogadta Ed­ward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Henryk Jablonski a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. A külügyminiszterek át­tekintették a két szocialista ország baráti kapcsolatai­nak hélyezetét és vélemény- cserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai — a marxizmus Amerikai—mexikói tárgyalások Nem enyhültek a nézeteltérések James Carter amerikai és Jósé Lopez Portillo mexikói elnök kétnapos tanácskozá­sáról a TASZSZ washingto­ni tudósítója a következő­ket írja: A Washingtonban most lezajlott tárgyalások — megfigyelők véleménye sze­rint — nem enyhítették az . Egyesült Államok és a nyu­gati féltekén levő szomszé­dai közötti súlyos nézetel­téréseiket. Lényegében erre muta­tott rá a mexikói elnök is, amikor az országos sajtó­klubban elhangzott beszé­dében bírálta Washington diszkriminációs politikáját, amellyel „igazságtalan kort- Iátokat állít” az Egyesült Államokba irányuló mexikói export útjába. A mexikói elnök arra is rámutatott, hogy az Egye­sült Államok és a latin­amerikai országok viszonyát beárnyékoló egyik tényező Washingtonnak a Panama- csatorna kérdésében folyta­tott politikája. A mexikói elnök a továbbiakban, szor­galmazta az Egyesült Álla­mok és Kuba közötti kap­csolatok mielőbbi normali­zálását. —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján — az élet minden területén eredményesen fej­lődnek. A miniszterek hangsúlyoz­ták a varsói szerződés poli­tikai tanácskozó testületé bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozat és egyéb doku­mentumok nagy jelentősé­gét a béke és a biztonság szempontjából. Rámutattak, hogy a fokozódó fegyverke­zési hajsza/ az enyhülési fo­lyamatot akadályozó hideg- háborús erők törekvései és a más országok belügyeibe való beavatkozás ellentétes Helsinki szellemével. A külügyminiszterek sík- raszálltak amellett, hogy hívják össze az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli üléssza­kát, amely a leszerelési vi­lágkonferencia előkészítő szakasza lenne. Hangsú­lyozták. hogy az enyhülés szempontjából jelentősek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalások. Púja Frigyes hivatalos, ba­ráti látogatásra hívta meg a Magyar Népköztársaságba Emil Wojtaszeket, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Magyar—japán gazdasági megállapodás A Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a Magyar Nemzeti Bank megbízottai február 16-án Tokióban megállapodást írtak alá a tíz legnagyobb japán keres­kedőhöz, képviselőivel. A megállapodás lehetőséget biztosít Japánból származó, elsősorban beruházásicikk- importunk 200 millió dol­lár keretösszegen belüli fi­nanszírozására. Török István külkereske­Brüsszeli tárgyalások halászati megállapodásról A. A. Iskov, a Szovjetunió halgazdasági minisztere szer­dán Brüsszelben tárgyaláso­kat kezdett Owefí brit ál­lamminiszterrel a Szovjet­unió és az Európai Gazda­A képen: Alekszander Iskov, szovjet halászatügyi miniszter (jobb oldalt) finn Olav Undelach dán miniszterrel, a Közös Piac állandó bizottságának tagjával. (Népújság teleíotó — AP—MTI—KS) sági Közösség tagállamai kö­zötti halászati megállapo­dásról. Jelenleg Anglia tölti be a Közös Piac miniszteri taná­csának elnöki tisztét. A tár­gyalásokra azt követően ke­rült sor, hogy az EGK ja­nuár elsejétől létrehozta úgynevezett közös tengeri gazdasági övezetét, 200 ten­geri mérföldes övezetben kü­lön megállapodásokhoz, meg­egyezésekhez köti más orszá­gok számára a halászat foly­tatását. A Közös Piac ideig­lenes kvótákat állapított meg egyes országok halász- hajói számára, külön enge­délyt kíván kibocsátani a ha­jóknak. Mint ismeretes, más államok hasonló intézkedé­seit követően a Szovjetunió is bejelentette, hogy tengeri gazdasági övezetét 200 mér­földre terjeszti ki. Szovjet részről azóta már kölcsönös halászati egyezményt kö­töttek Norvégiával, Kanadá­val és az Egyesült Államok­kal. delmi miniszterhelyettes a Magyarország és Japán kö­zötti gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fejlesz­téséről megbeszélést foly­tatott Arita Keiszuke kül­ügyminiszter-helyettessel és Masuda M. külkereskedelmi és iparügyi miniszterhelyet­tessel. Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese és Török István lá­togatást tett Sumitánál. a japán export-import bank elnökénél, akivel a két pénzintézet közötti kapcso­latok fejlesztéséről folytat­tak eszmecserét A megbeszéléseken részt vett dr. Kós Péter hazánk tokiói nagykövete. NAGT A NTÜZSGÉS, sok a vita, a tanácskozás, a me­ditáció mostanában az egye­temeken, a főiskolákon. Az utolsó éveseket kíséri a leg­nagyobb figyelem, sőt, im­már társadalmi szintű ér­deklődés is: az idén első íz­ben kerül sor arra, hogy a végző pedagógusok, jogá­szok, orvosok és gyógysze­részek irányított — kötelező — pályázati rendszer segít­ségével helyezkednek el. A többi egyetemen, főiskolán is pályázatok várják az el­helyezkedni kívánókat, egye­lőre még ajánlott és nem kötelező jelleggel. Időzzünk el most — pá- • lyázatok között böngészve — a pályázásra kötelezettek lehetőségeinek mérlegelésé­nél. Annál is inkább érde­mes vizsgálódni, mert az utóbbi hónapokban némi bi­zonytalanság, értetlenség és nem is elitélhető aggodalom jellemezte a pályázás köte­lező mivoltát. Többféle fel­hanggal, más és más hang- súlyozással hangzottak el olyan vélemények, hallgató­tól is, tanártól is, szülők kö­rében is természetesen: va­jon nem kötjük-e meg túl­ságosan is ezeknek a pálya­kezdő fiataloknak a kezét? Nem lesznek-e túlzottan ki­szolgáltatva éppen az^ első munkaadóiknak; az első ku­darc nem ott éri-e őket, ahol „kötelezően” kezdenek pályát s ahol, esetleg a há­rom évre méretezett pálya­kezdési időszák érleli meg számukra az első buktató­kat? Voltak — talán vannak is még — olyan hangok, miszerint: ha pedagógushi­ány, orvoshiány, • jogászhi­ány mutatkozik itt vagy ott, nem lenne egyszerűbb az ál­lások teljes választékát meg­adni a pályakezdő fiatalok­nak, a kötelező jelleg nél­kül? Hiszen, úgymond, a munkahely körülményei, a közeg, amelybe a fiatal ke- riil, a kellemes, vagy kínzó munkahelyi közérzet amúgy is vonz vagy taszít, meg­tart, vagy menekülésre kész­tet ... A TÚLSÁGOSÁN Bő VÁ­LASZTÉK — esztendők pél­dája bizonyította —, sajnos nem váltotta be a várako­zást. Pontosan oda nem ju­tott elegendő fiatal szakem­ber, pedagógus, orvos, jo­gász, ahol a legégetőbb szükség lett volna rájuk, a kisebb települések iskoláiba, a távolabbi megyék orvosi körleteibe, rendelőibe, bíró­sági, ügyészi testületéibe! Forgatom azt a hat füze­tet, amelyet a napokban jut­tatott el az Oktatási Mi­nisztérium valamenyi, most végző pályakezdő pedagó­gushoz, a válogatás lehető­ségét kinek-kinek7 biztosítva. Az az érzése az embernek, hogy a felborzolt kedélyek csillapítására, az érdeklődés felkeltésére és értelmes dön­tések megalapozására ezek a füzetek, ezek az álláslis­ták jő alapot adnak. Poo* tos leltárát találunk bennük minden pedagőgus-munkaté- rület valamennyi álláskíná­latáról, tartalmazzák a kez­dő bért, a pótlékot, a lete­lepedési segély mértékét, a juttatott föld nagyságát, a lakáslehetőséget — az al­bérlettől az önálló otthon megteremtésének módjáig. A tájékoztatás pontos, átte­kinthető, tárgyilagos. Azt is jelzik: melyik megye meny­nyire vette kopolyan azt a kötelezettségét, hogy a fia­tal nevelő letelepedését elő­segítse, könnyítse Mert nem mindegyik megyei ta­nács, helyi tanács nyúlt egy­formán a zsebébe, amikór például a 10 ezer forintos határig adható letelepedési segélyt kiporciózta, vagy a kezdő bért megállapitotta. Hadd említsünk mégis jó példát, követendőt. Tolnát, Csorigrádot, Szolnok vagy Békés megyét; de másutt is akad igen kedvező ajánlat, nem is egy, jelezve a taná­csok figyelmét. A jogászok állásválaszté­ka is eléggé bőséges, késé- delmeskedés, sőt a pályázat meghirdetésétől való .. ijúzó- dozás ugyan előfordult olyan vállalatoknál, amelyek' pe­dig hirdethettek • volna pá­lyázatot. Az viszont tény, hogy nem ügyvédi állások, nem is jobb jövedelmekét ígérő tsz-jogtanácsosi helyek kínálkoznak elsősorban, ha­nem az államigazgatás, a tanács területi, bírósági és ügyészségi státusok. Vannak dolgok, amelyekét előbb-utóbb akkor is tudo­másul kell venni, ha kelle­metlenek. Így a jelenlegi pályázati rendszer indítékát is: a feszítő szakemberhi­ányt, azt, hogy oda kell kül­deni a diplomásokat, ahol a legnagyobb szükség van rá­juk, még akkor is, ha ezt a szempontot első „nekifu­tásra” nehezebb elfogadtat­ni. Csakhogy az irányított elhelyezkedés rendszere tar­talmaz a pályázó kötelessé­gei mellett egy másik, leg­alább ilyen fontos kötelmet is’" a ; munkáltató^ kötelezett­ségeit! ' -■ Á MUNKA FELKÍNÁLÓI­NAK kell megtartaniuk a pályakezdő fiatalokat! ■ Nem­csak. azzal, hogy , minden szükséges kedvezményt megadnak nekik az indulás­hoz, a letelepedéshez, a csa­ládalapításhoz ■ — és nem szűkmarkúan, elspórolva az adható kedvezéseket —, ha­nem a munkahely légköré­nek lehető legkedvezőbb formálásával, a hivatás meg- szeretettetésével is, ott, hely­ben. Ez legalább annyit jé- jent, mint az anyagiak. Vé­gül is ott maradnak meg — és nemcsak három évig! — a ^fiatal diplomások, ahpl nemcsak a kötelezés erejé­vel, hanem a megtartás buz­galmával is kitárják előttük a kapukat. Várkonyi Margit Felavatták az új Kossuth-adót Solton Egy hónapi kísérleti üze­melés során szerdán „hiva­talosan” is megszólalt az új solti Kossuth-adó. Az avatást megelőzően sajtótájékozta­tón mutatták be az újság­íróknak az ország földrajzi középpontjában felépített rá­dióállomást, amely esztétiku­sán illeszkedik az alföldi táj­ba. A 81 hektár terület kö­zepén ível a magasba a vas- betonalapzatú, 303 6 méter magas háromszögletű acél antennatorony. Az ettől tá­volabb kialakított, több­szintes technikai és üzemi kiszo’gá’.ó épületeket bolt­íves folyosók kötik össze. Berendezési egységeinek fo­lyamatos működését automa­tika biztosítja. az adó spe­ciális földelése pedig vihar esetén is lehetővé teszi a műsor sugárzását. Az űj, 2000 kilo wattos középhullá­mú rádióállomás vételkörze­te lényegesen nagyobb mint az elődjéé, az eddigi mérések szerint 100 kilométeres eu­rópai körzetben is hallgat­ható a Kossuth rádió hang' ja. / A sajtótájékoztató után került sor az ünnepélyes avatásra. Horn Dezső közle­kedés- és postaügyi minisz­terhelyettes köszöntötte a félévszázados magyar rádió­zás jelentős eseményének résztvevőit, majd Havasi Ferenc miniszterelnök-he­lyettes mondott beszédet. Méltatta azt a példás nem­zetközi együttműködést, amelynek eredményeként 2,5 év alatt megvalósult európai mércével mérve is jelentős és korszerű létesítmény: az új Kossuth-adó. A 750 millió forintos beruházás, amely határidőre elkészült, létre­hozásában jelentős részt vál­laltak a szovjet tervezők és kivitelezők. Előadás a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának Politikai Akadémiá­ján szerdán, az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Há­zában Szántó György, az MSZMP Politikai Főiskola tanszékvezetője előadást tar­tott a „Tőkés világ válságá­nak gazdasági-politikai vo­násai” címmel. Az előadáson, amelyet Pá- ’los Tamás, a KB osztályve­zető-helyettese nyitott meg, vezető pártpropagandisták, va­lamint ideológiai, gazdasági és politikai életünk képvise­lői vettek részt. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti.

Next

/
Thumbnails
Contents