Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

A beszámoló taggyűlésekről jelenti uk Ecsédi tanulságok — Csendes taggyűlés ígér­kezik — fogadott a párt- alapszervezet titkára. Pa­raszt Imre, aki egyébként agronómus itt Mintegy ma­gyarázatul az előrejelzéshez még hozzátette: — Nagy vihar volt nálunk, a közel­múltban tartottunk néhány rendkívüli vezetőségi ülést, meg taggyűlést is meg­nyugtató döntés született amelyre a hamarosan a közgyűlés tesz pontot A ve­zetőség beszámolójában ép­pen ezért nem részletezem, csupán érintem a személyi ügyet amellyel kapcsolat­ban a kommunisták már többször is elmondták véle­ményüket o o o A csendes taggyűlés dél­után négy órakor kezdődött az Egyetértésben, hét után fejeződött be és egykét be­teget leszámítva ott volt az egész tagság: félszáz kom­munista. A megfontolt beszámolót halk szerénységgel terjesz­tette elő az alapszervezet titkára. A tagság érdeklő­déssel figyelte az elmúlt év munkájának 6ummázatát. Az ő szemükben szinte más értéket nyertek a szavak, a megállapítások, hiszen ak­tív részesei voltak mindan­nak, ami történt és annak is, ami történni fog ebben a két községet Ecsédet és Rózsaszentmártont egyesítő 4200 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben. A beszámoló — mint ilyenkor szokás — sok min­dennel foglalkozott. Szerve­zeti kérdésekkel, oktatás­sal. nőkkel fiatalokkal, az egyre növekvő aktivitással — a kommunisták 80 szá­zalékának van külön párt­megbízatása ! — demokra­tizmussal, a gazdasági mun­kával az irányítás módsze­reivel is. Az eredmények elismerése mellett a pártvezetőség már korábban kifogásolta egyes vezetők, főleg a tsz-elnök irányítási módszerét, stílu­sát. Az elmúlt hónapokban sok minden szóba került a tagkönyvcserét megelőző egyéni beszélgetéseken, ré­teggyűléseken. a pártcsopor­tok összejövetelein. Egyre több panasz hangzott el az elnök más véleményt nem tűrő magatartásáról, de ugyanezt tapasztalta a párt- alapszervezet vezetősége is. A gazdaságvezetés ugyanis nem tartotta be a határoza­tokat gyakran az alapszer­vezet megkérdezése nélkül döntött fontos kérdésekben, így kész helyzet elé állítva a pártvezetőség tagjait. A nyugtalanító légkör aggodal­mat okozott a tagság köré­ben, hiszen a gazdasági ve­zetés még odáig sem jutott' el. hogy megvizsgálja az emberek kérését. A párts zerűtlen, rossz módszerek szülte hibák ap­ró cseppjeibői telt a pohár. A pártvezetőség bizonyára csak hosszas meditáció után fogalmazta meg az elnök munkájáról, vezetői stílusá­ról alkotott elítélő véle­ményt. — A szövetkezeti de­mokrácia —. amely a szo­cialista demokrácia fontos része — bizony csorbát szenvedett Ecséden. Az egy­személyi felelősök munká­jában a pozitívumok mel­lett több negatív vonás ta­pasztalható s ezek sértették a párt és az önkormányzat érdekeit, s veszélyeztették a szövetkezeti demokrácia lé­tét — fogalmaz a beszá­moló, majd hozzáteszi: A szövetkezet vezetője nem törődik a tagsággal, eseten­ként csak egy szűk cso­portra figyel, a döntések többségét egoista szellem­ben önmaga hozza és oly­kor félrevezeti a szövetke­zet testületéit, meg a párt- alapszervezetet is. És mert a demokrácia fejlődéséért elsősorban a' párttagok felelősek, az alap­szervezet — élve jogával, lehetőségével — kinyilvání­totta véleményét: a gazda­ság irányításában határozott változást kíván és termé­szetesen másik elnököt. o o o Gyorsan megtört a beve­zetőt követő csend, és egy­más után hangzottak a fel­szólalások. jól kiegészítve, még konkrétabbá téve mind­azt amit már érintett a ve­zetőség számadása. Az első felszólaló éppen a Népújság egyik tudósítását idézte. Az egri Finomszerelvénygyár hevesi üzemének taggyűlé­séről volt szó, pontosabban arról, hogy az egyik ala­pító tag. most pártcsoport­vezető, így válaszolt az új­ságíró kérdésére: „Mindent, amit elértünk, azt a párt­csoportok munkájára. a pártcsoport és a gazdasági vezetés összefogására ala­poztuk. összevetettük a há­tunkat, elvtársak!” — Milyen jó a hevesiek­nek! Ott az üzem kommu­nistái számíthatnak, tá­maszkodhatnak a gazdasági vezetésre, de kivel vesse össze a hátát itt ez az alap- szervezet? — hangzott az indulatos kérdés, amelyet a már ismeretes rossz vezetői módszerek példatára köve­tett. Egymás után emelkedtek a szólásra jelentkezők, akik bizonyára sok mindenről tudtak volna beszélni: ered ményekről, szépről, köve­tendő jóról — esett néhány szó ezekről is —, de a vi­tában mégis csak az elnö­ki magatartás és a tanul­ság megfogalmazása vitte a prímet. — A tulajdonosi szemléletet nem lehet fej­leszteni „ha nem tetszik, keressen más munkát” és ehhez hasonló fenyegetések­kel — mondta egy másik felszólaló. Figyelmeztető igazságot fogalmazott mega következő, aki szólásra emelkedett: ha előbb egysé­ges a tsz-tagság, akkor előbb jutunk el idáig, s már rend van a portánkon. Igaz, nemcsak rajtunk mú­lott. hibásak bizony a fel­sőbb fórumok is, hiszen nem figyeltek. fel a szövet­kezeti demokráciával ellen­tétes vezetői magatartásra és alapszervezetünk jelzé­seire sem... Bár az alapszervezet kom­munistái nem tudtak sza­badulni az elmúlt hetek tépelődő gondjaitól, a hoz­zászólásokból kicsendült az is. hogy nem vitázni, ha­nem elsősorban dolgozni, tevékenykedni akarnak. — Ne rágódjunk tovább a hibákon, dolgozni kell. le­gyen szó a munkáról — határozta meg a jövő fel­adatait egy fiatal kommu­nista. o o o Vegyes érzelmekkel - bú­csúztam az ecsédi taggyű­léstől. Jó volt ugyan látni, érezni a tagság aktivitását, egyetértő elhatározását, amellyel úrrá akarnak len­ni a hibákon, személyi problémákon, de bizony nem kis szomorúsággal fi­gyeltem fel a megromlott kapcsolatokra, egy koráb­ban másként megismert kom­munista vezető idejétmúlt módszereire, emberi gyen­géire. Szívesen meghallgattam volna — s idézném is e so­rok között — az elnök vé­leményét is, de sajnos, ar­ról kell tudósítanom, hogy Tóth Péter nem vett részt a taggyűlésen... Márkusz László Évente hatvanmillió tojást osztályoznak, válogatnak és dolgoznak fel korszerű gépek se­gítségével a most átadott új tojásfeldolgozó üzemben Székesfehérvárott. A tojásfeldol­gozót a székesfehérvári Kossuth Tsz és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat közösen hozta létre. (MTI fotó — Jászai Csaba felv. — KS) Pályázat levegőtisztaság-védelmi beruházások támogatásának elnyerésére Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium új intézkedésben szabályozta a levegőtisztaság-védelmi vál­lalati beruházásokhoz nyújt­ható központi támogatás el­nyerésének pályázati feltéte­leit. A korábbi sikeres pá­lyázatok alapján az előző négy évben 270 millió forint értékű támogatást kaptak a vállalatok a területi és köz­ponti levegőtisztaság-vé­delmi alapból, amit saját erőforrásaikkal és bankhite­lekkel egészítettek ki, és így kereken egymilliárd forintot költöttek légtisztaságvédelmi beruházásokra. Az újabb pályázatokat jú­nius elsejéig kell benyújta­niuk a vállalatoknak a terü­letileg illetékes megyei, fő­városi tanács építésügyi szakigazgatási szervéhez, amelynek véleménye alapján az ÉVM bírálja el a javasla­tokat, s az eredményről legkésőbb szeptember vé­géig értesíti az érdekelteket. Ezúttal is több mint 200 millió forint támogatást nyújtanak a feltételeknek legjobban megfelelő lég­szennyezés-csökkentő válla­lati beruházásokhoz. Első­sorban a főváros és a buda­pesti agglomeráció, továbbá Borsod, Komárom megye, Pécs. Veszprém és a Bala- ton-felvidék, valamint a vil­lamosenergia-termelő, az építőanyagipari, az útépítés:, a vegyipari, a vas- és fém­kohászati üzemek légszeny- nyeződés-csökkentő beruhá­zásait támogatják. Előnyben részesítik azoknak a vállala­toknak a pályázatát, ame­lyeket hatósági határozat kö­telez a légszennyezés meg­szüntetésére. Kedvezően íté­lik meg azokat a javaslato­kat, amelyek szerint egy- egy térségben közös beruhá­zást irányoznak elő ipari hulladék megsemmisítésére, ártalmatlanítására. Előnyhöz juthatnak a légszennyeződés csökkentésével egyidőben anyag- és energiamegtakarí­tást eredményező beruházá­sok, vagy azok a javaslatok; amelyeknek megvalósításá­ban a vállalatok a kért tá­mogatásnál jóval nagyobb arányban járulnak hozzá sa­ját erőforrásaikkal. Nagyobb kedvezménnyel ösztönöznek olyan pályázati javaslatokra, amelyek hazai vagy KGST- országból beszerezhető tisztí­tó berendezések felhaszná­lását irányozzák elő. Ezzel összefüggésben támogathat­ják a központi alapból a le­vegőtisztaság-védelemhez szükséges berendezések, mű­szerek gyártásának fejleszté­sére benyújtott javaslatokat is. (MTI) Húszmillió forint Füzesabony fejlesztésére (Tudósítónktól) Füzesabony nagyközség ta­nácsának testületé a napok­ban döntött a település fej­lesztésére felhasználható anyagi eszközök elosztásáról. A tanácsi költségvetési gaz­dálkodás keretében az idén 15 és fél millió forint, állt rendelkézésükre. A lakosság, a nagyközség területén levő üzemek adóbefizetésein túl az állam öt és fél millió fo­Felmutatásukat a jelenlé­tük követeli meg. példaadá­suk, amely a legjobb szo­cialista brigádok közé eme­li közösségüket, Egercsehi- ben. — Igen, én vagyok a brigád vezetője. Kovács Barna. A szomszéd faluban lakom, Tamaleleszen. onnét járok munkába minden­nap. Feleségem pedagógus, van egy kislányunk, közép- iskolás, az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanul. Brigádunk 1983-ban alakult. Az a dolgunk hogy a bá­nyában történt elektromos zavarokat mielőbb elhárít­suk, hogy a villamos beren­dezések hiba nélkül mű­ködjenek. Jól megvagyunk egymással, békességben, egyetértésben, mert mind­nyájan nagyon egymásra vagyunk utalva. Amikor megalakultunk, hat-nyolc osztályos végzettségűnél nem volt magasabb közöttünk. Most mind a tizenöten szak­munkások vagyunk. A ta­nulást nem kellett és ma sem kell erőltetni. Tanul­nak az emberek szívesen, szorgalommal. Mert min­denkinek tudnia kell meg­állni a saját lábán. Művelt­ség nélkül pedig sem az életben, sem a munkában helytállni nem lehet. Kilenc a párttagok száma, öt kivá- Jé munkásőr van közöttünk. Például Kovács Barnáéi* és négy vezető propagan­dista is, akik segítik az üzemben a politikai okta­tást. Tizenegyen végezték el közülünk a marxista közép­iskolát, de van esti egyete­met végzett emberünk is. Hárman járunk jelenleg az egri Gárdonyi Géza Gimná­ziumba, Stoff István. Barta Béla és jómagam. Ami a közművelődési vállalásain­kat illeti, helytállónk azok teljesítésében. De csak olyat vállalunk, amit teljesíteni tudunk. Valamennyien könyvtári tagok vagyunk. Színházba is többet járnánk, de itt én hibát látok a he­lyes elgondolások mögött. Mert helyes dolog minden­képpen hogy a színházlá­togatáshoz a szocialista bri­gádoknak 50 százalékos ked­vezményt biztosítanak. De ez a kedvezmény csak egyes kiválasztott darabokra ér­vényes. Olyan darabokra, amelyek nem nagyon vonz­zák a közönséget. Változtat­ni kellene ezen. Rendsze­resen hallgatjuk a rádióban a szocialista brigádok aka­démiájának előadásait, s ott ülünk a televízió előtt is, amikor a szabadegyetemi adásokat sugározzák. Azért is érdekel mindez bennün­ket. mert rendszeresen részt veszünk a különböző ve­télkedőkön. A múlt évben első helyen végeztünk pél­dául. Másodikok lettünk a felszabadulási vetélkedőn, ami 35 brigád 280 tagjának versenyét jelentette, öt for­dulóban, írásbeli és szóbeli döntővel a végén. A mun­kavédelmi vetélkedőn, amit az alberttelepi kultúrházban rendeztek tröszti szinten, ugyancsak sikerrel szerepel­tünk. Vannak persze ne­hézségeink, de nyugodtan mondhatom, általában mind­nyájan meg vagyunk elé­gedve a munkánkkal. az életünkkel. Hogy milyen nehézségre gondolok? Volt egy tagunk, szerettük volna, ha beil­leszkedik közénk. Mindent elkövettünk, hogy jól érez­hesse magát közöttünk. Saj­nos. nem az a fajta volt, akire elmondhattuk volna, hogy akárcsak mi: arccal a dolognak fordulva él. In­kább azon járt az esze. ho­gyan húzhatná ki magát a munka alól. Olyanokat meg­tett, hogy a munkaidő vé­gezte előtt kilógott a kerí­tésen. Ki kellett zárnunk a sorainkból, mert nem volt hajlandó arra. hogy hoz­zánk igazodjon. Nincs mit mondjak a munkánkról. Tesszük a dol­gunkat, ahogyan tenni kell. Érdekes sztori? Érdekesség az egész, amit mi már meg­szoktunk. Minden nap, min­den órában adódik valami, amit meg kell oldanunk. Itt van például Bóta László egy sztorija. Különben Laci volt közöttünk aki elsőnek elvégezte a marxista—leni­nista esti egyetemet, s aki­nek a legtöbb köszönhető azért, hogy tizenegyen el­végezték a marxista közép­iskolát... Hat kilométer hosz- szan húzódik a sodronypá­lya Egercsehi és , mónos- béli szénosztályozó közölt. Az elmúlt napokban fel­mondta a szolgálatot a pá­lya jelzőberendezése és nem volt összeköttetés telefonon sem. A fejtörés, a lehetsé­ges hibák keresése nem ve­zetett eredményre, a meg­oldás — a jelző működteté­se — pedig igen sürgetett. Nem volt mit tenni, gyalog indult neki. hogy a pálya, hat kilométeres szakaszát bejárja. Hegynek fel, völgy­nek le, égnek fordított fej­jel ellenőrizte végig a sod­ronypályát. Meg is lett a hiba: egy apró, négycentis fadarab dőlt rá a jelző ve­zetékére, ez szakította meg a vonalat. Ilyen esetek gyakran adódnak a mi mun­kánkban. Ha hiba van, so­hasem késhet a gyors be­avatkozás. Elég csak az elektromos szivattyúk meg­hibásodására gondolni. Ha kényelmeskednénk a be­avatkozással, egész bánya­rész kerülhetne víz alá. Van-e különösebb ter­vünk, vágyunk? Semmi kü­lönösebb. Nekünk továbbra is úgy kell dolgoznunk, hogy precízen kiszolgáljuk , bá­nyát, ne legyen semmi fennakadás a termelésben, ne zavarja semmi a szén útját. A vállalat kiváló brigád­ja címet már megszerez­tük. A múlt, évben úgy vé­geztük a munkánkat, hogy a szakma kiváló brigádja cím meglegyen. Ez a na­pokban kiderül, hiszen az értékelések most tartanak. Utána „megpályázzuk” a Népköztársaság kiváló bri­gádja címet. Ez a mi „kü­lönös” plánumunk. Ezér' dolgozunk, tanulunk. Enné’ többet nem is mondhatok... Pataky Dezső rinttal járul hozzá a költség- vetés bevételeihez. A nagyközség oktatási és közművelődési intézményei­nek fenntartására több mint 8 millió forintot fordítanak az idén. A kiterjedt szociá­lis és egészségügyi intéz­ményhálózat fenntartásának költségei mintegy két és fél millió forintot tesznek ki. A gazdasági ágazaton belül a közvilágítás, a parkfenntar­tás, a köztisztaság és sok más kommunális feladat költségeinek fedezésére két és fél millió forintot tervez­tek. Félmillió forintot költe­nek járdák építésére, a ke­reskedelmi ellátottság, üz­lethálózat fejlesztésére szin­tén jelentős összeget fordíta­nak. Befejezést nyer a nagy­község csatornahálózatának kiépítése. Erre a vízellátás fejlesztésére több mint 6 milliót költenek. Korszerűsí­tik a Szihalmi és a Szabad­ság utak közvilágítását. Utak felújítására, a Tüzér és és a Turul utcákban kerül sor többek között. Az idén hozzákezdenek egy korszerű könyvtárépület létesítéséhez. Ebben az év­ben 2 és fél millió forintot fordítanak erre a célra. A községfejlesztéshez felhasz­nálandó helyi anyag értéke 80 ezer forint lesz, a társa­dalmi munkák értéke pedig eléri a másfél milliót. Tár­sadalmi munkával oldják meg a község tavaszi fásítá­sát, a vízlevezető árkok, utak. sárrázók karbantartá­sát. Az ifjúsági park befeje­zését a lakosság félmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kával segíti. Császár István Mvnühfia 1977. február 2,, szerda

Next

/
Thumbnails
Contents