Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 26. szám ÄRA: 80 FILLLÉR 1977. február 1., kedd Miért nem gyártjuk? A rímben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs rak­táron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilván­valóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tüdniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci be­szerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új ter­mék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen „a gyártsuk tovább”, vagy „mi is gyárt­suk” felvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Fő ként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi es anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk. . illetve a mit gyártsunk kérdésére végül is csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni, Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legverseny­képesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a min­dent gyártás — az egyre sokrétűbbé, differenciáltabbá váló hazai szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésé­nek szorgalmazása — sokkal inkább fékezője mint lendí­tő je a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energi­ánk. kapacitásunk szétforgácsolásával, fékezője a nemzet­közi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés te­kintetében egyaránt — önmagában is a termelés, gazdasá­gosabbá s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételei szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST kere­tében fejlődő integráció egyik f5 forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltétjelek mellett gyár­tott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan elő­állítottakból pedig csökkentsék, megszüntessék a terme­lést. Az export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdasá­gosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és sza­kosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa iga­zolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamolí évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördü­lőcsapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette, hogy a KGST-tagállamokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamos­ság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusok­ból leállította, más, gazdaságosan gyártott típusokból pe­dig erőteljesen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpo­litikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozot­tan szükség- van tehát arra, hogy eszközeinket a leghaté­konyabban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szßhetrH erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és előse­gítik az exportképes termékek körének, bővítését . Az említett elvek érvényesítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinami­kusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — mindenek­előtt a gazdaságtalan, vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a váltás konfliktusok­kal jár, gondokat is okoz. Az új termék új munkaíőgáso- kat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok­sok példa bizonyítja, hogy a többletráfordítás megtérül, a kevesebbel többre jutunk. KARVALICS LÁSZLÓ r Megkezdődtek Púja Frigyes és Milos Minies tárgyalásai Jobbról a második Púja Frigyes külügyminiszter, a magyar küldöttség vezetője és balról a második Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyet­tese, külügyminiszter, a jugoszláv szövetségi delegáció vezetője. , (Népújság telefotó — MTI — Tóth István felvétele — KS) Hétfő délután Budapestre ér­kezett Milos Minies, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Közr társaság kormányának el­nökhelyettese, külügymi­niszter. aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos, baráti látoga­tást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren B jugoszláv; vendég és kí­sérete 'fogadására megjelent Púja Frigyes, Halász Jó­zsef, a Magyar Népköztár­saság belgrádi nagykövete, valamint a Külügyminisztéri­um , több vezető munkatár­sa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK bu­dapesti nagykövete. Hétfő délután a Külügy­minisztériumban megkez­dődtek a magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport vezetője Púja Frigyes kül­ügyminiszter. A jugoszláv tárgyalócsoportot Mik* Mi­nies. a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyet­tese, külügyminiszter veze­ti. Magyar részről a tárgya­lásokon részt vett Roska István külügyminiszter-he­lyettes. Tóth Elek, a Kül­ügyminisztérium csoportfő­nöke. Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Pet­rán János és Zegnál János külügyminisztériumi főosz­tályvezetők. Jugoszláv rész­ről jelen volt a tárgyaláso­kon dr. Vitomir Gasparo­vics, a JSZSZK budapesti nagykövete, Miodrag Krdzsics külügymmisztériu- mi főosztályvezető. Slavko Sukovies, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Milenko Nebrigics, a jugoszláv kül­ügyminisztérium magyar re­ferense. Hétfőn Ho Si Minh-vá- rosban ünnepélyes keretek között megnyílt a Vietnami Nemzeti Egységfront alaku­ló kongresszusa. A napiren­den a Vietnami Hazafias Front, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front és a Vietnami Nemzeti De­mokratikus és Békeszerető Parlamenti küldöttségünk Varsóban Apró Antal, az ország-- gyűlés elnöke és az általa vezetett- magyar parlamenti küldöttség hétfőn délelőtt Varsóban folytatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Guc waval, a SZEJM elnökével és a lengyel parlament el­nökségének tagjaival. Európai semlegesek tanácskozása Hétfőn Belgrádiban meg­kezdték kétnapos tanácsko­zásukat kilenc európai sem­leges és el nem kötelezett ország képviselői. Ausztria, Svájc Svédor­szág, Finnország, San Mari­no, Liechtenstein, Ciprus, Málta és Jugoszlávia kül­ügyminisztériumainak ma­gas rangú tisztségviselői „nem hivatalos, munikajel- legű” megbeszélésükön az idén június 15-re kézdődő belgrádi konferencia előké­születeiről folytatnak esz­mecserét. Erők Szövetsége egyesítésé­nek kérdése szerepelt. A kongresszus munkájá­ban részt vesz Ton Duc Thang, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság elnöke, Le Duan, • a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára és több más párt- és állami vezető is. Munkafelajánlások a tsz-ekben Alakuló kongresszus Ho Si Mink- városban Ülésezett a TOT elnöksége Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és az idei fel­adatokat. Mint megállapítot­ták, bár az elmúlt évi gaz­dálkodás eredményeit össze­gező zárszámadó közgyűlé­sek meg ezekben a hetekben zajlanak országszerte, az elő­zetes adatokból már levon­hatók a főbb következteté­sek. Az elnökség leszögezte: a szövetkezetek az elmúlt évben fegyelmezett munká­val jelentős erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésé­re. és az ez évi fel­adatok megoldásához szük­séges megfelelő felké­szülésre. összesen 14,5 mil­liárd forintot az előző évinél kétmilliárddal többet —fordítottak beruházások­ra. ebből 8.2 milliárd forint jutott a gépesítés korszerű­sítésére. Az ágazatok elmúlt évi eredményeit vizsgálva az el­nökség megállapította; ked­vezően értékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésé­nek fejlődése. Állati termé­kekből a tervezettnél is na­gyobb mértékben, mintegy 6.3 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976- ban. A növénytermesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelésben — a szélsőséges időjárás káros hatásai miatt lemaradás mu­tatkozott. Az 1977-ben — az előző évhez képest változatlan áron számítva — 8,7 száza­lékkal magasabb termelés elérése a mezőgazdasági szö­vetkezetek feladata. A ház­táji gazdaságok termelését 7.4 százalékkal kell emelni. Ezzel összefüggésben az el­nökség tudomásul vette a mezőgazdasági, szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kez­deményezésére felhívással fordult a tsz-ekhez és a tár­sulásokban dolgozó brigá­dokhoz, ágazati és munka­kollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére további felajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. Épül az új e kórház Az ünnepélyes alapkőletételt 1975. novemberében rendeztek. Ezt követően a Heves me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozol hozzáfogtak a négyszáztíz agyas új egri kórház építéséhez. Meddig jutottak, hol tartanak most, miként lehetne gyorsítani a munkálatokat? Ezekre a kérdésekre kap választ az olvasó a lapunk 3. oldalán található tudósításban, Áradt a Tárná Vasárnap virradóan újabb negyven centimétert áradt a Bodrog, s vizszintje Felső- bereckinél elérte az 530 cen­timétert. Az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság mintegy félszáz dolgozója tartott vasárnap elsőfokú árvízvédelmi készültséget az országhatár és Sárospatak közötti szakaszon. A Mát­rában hullott eső nyomán emelkedett a Tárná víz- szintje is. ahol vasárnaptól szintén elsőfokú készültsé­get tartanak. A Tiszán levonuló több mint három méter magas árhullám megmozgatta a folyót Tokajtól Zemplén- agárdig borító összefüggő jégtakarót, Vásárosnamény térségében zajlik a folyó. Az Fszak-magyarországi Vízügyi Tagzgatóság Tisza- löknél állomásozz) jégtörő flottillája vasárnapra virra­dóan Tokaj alá érkezett s megkezdte az összefüggő jégmezőben „folyosó” nyi­tását. hogy a felső’ szaka­szon összetorlódott jégtáblá­kat ezen át leúsztathassák. A mintegy harminc kilomé­ternyire tervezett folyosótól az öt jégtörő hajó vasárnap mintegy tízkilométernyit va- gott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents