Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Eredményes látogatás A PÚJA FRIGYES MAGYAR ES IHSAN SABRI CAGLAYANGIL török külügyminiszter tárgyalásairól ki* adott közös közlemény szemléletesen érzékelteti korunk egyik fontos és örvendetes jelenségét: az enyhülés óriási lehetőségeket jelent az államok egymás közötti viszonyának fejlesztésében. E kapcsolatok továbbfejlesztésében ig ' "agy szerepe van az úgynevezett személyes diplomáciái. magas rangú államférfiak utazásainak. A Közlemény kijelenti, hogy a magyar—török hagyományos kapcsolatok jól fejlődnek. A „hagyományos” jelző visszamenőleg is, hosszabb távon igaz. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy külügyminiszterünk Ankarán, a fővároson, Isztambulon, a gazdasági-kereskedelmi központon és Izmiren, a híres vásárvároson kívül Tekirdagba, az egykori Rodostóba is ellátogatott.. A két külügyminiszter konkrét kereteket jelölt ki, amelyeken belül a szakemberek jelentősen továbbfejleszthetik eddigi gazdasági érintkezésünket, kölcsönösen bővíthetik az egymásnak szállított árucikkek választékát és újabb kooperációs lehetőségeket kutathatnak fej. A tárgyalások során hosszú lejáratú megállapodást írtak alá a gazdasági, műszaki, ipari és tudományos együttműködés fokozására. A MEGBESZÉLÉSEK SORÁN szó esett a kulturális együttműködés még ki nem használt számtalan lehetőségéről és hasonló szellemben közelítették meg az idegenforgalom kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseit Ehhez csak annyit tehetünk hozzá: ma már egyáltalán nem ritka az olyan magyar, aki gyönyörködött az isztambuli Topkapi-Szeráj kincseiben és az olyan török túrista, aki megáll Budapesten, Gül Baba türbéje előtt.. A kétoldalú kapcsolatok után a külügyminiszterek megvitatták a világpolitika problémáit is. Egyetértettek Helsinki jelentőségének értékelésében és abban, hogy az érdekeltek konstruktívan közelítsék meg a közelgő belgrádi konferencia megbeszéléseit. Egyezett a felek véleménye egy olyan fontos kérdésben is, hogy a politikai enyhülést feltétlenül katonai enyhüléssel, leszerelési intézkedésekkel kell kiegészíteni. Számos más téma áttekintése után a külügyminiszterek elégedetten állapították meg, hogy — idézünk a hivatalos közleményből — „a jelen látogatás hozzájárult a magyar—török kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik jobb megismeréséhez”. IGEN, az enyhülés nagy lehetőségeket jelent a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Hozzátehetjük: a lehetőség felhasználása jótékonyan hat vissza magára az egész enyhülési folyamatra. Közel-Kelet Egyiptomi-jordá niai tárgyalások Damaszkuszi meghívás l i WW^'^ÁAA/NAAAAA/WAAA^AA/\A^AAVWAAA/VW\AAAA/VWWVWWVWWV ASSZUÁN, KAIRÓ: Anvar Szadat egyiptomi államfő és Husszein jordá- niai király pénteken délelőtt megkezdte hivatalos tárgyalásait Asszuánban — jelentette a MENA. Az UPI diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte: a tárgyalások fő témája a két ország politikájának összehangolása a genfi közel-keleti békekonferencia felújításának előkészítésében. Az A1 Ahram kairói napilap szerint Szadat és Husz- szein Jordánia és Egyiptom kapcsolatainak megszilárdításáról, valamint a palesztin ellenállási mozgalom és Jordánia ,-nézeteinek közelítéséről” folytat eszmecserét. Az UPI emlékeztet rá, hogy Jordánia és a PFSZ 1970—1971 óta — amikor a jordániai csapatok szétverték és kiűzték Jordániából a palesztin gerillákat — „haragot tart”. BEJRUT: Szelim al-Hossz kormányfő elnökletével szombaton rendkívüli ülést tart a libanoni kabinet. A külügyminiszter tájékoztatása szerint a kormány ezentúl - :er- da helyett — minden heten hétfőn tart rendes ülést. A bejrúti rádió közölte, hogy Szolimán Frangié volt libanoni köztársasági elnök és Pierre Gemajel. a fa- langista párt vezetője — Hafez Asszad szíriai államfő meghívására — a jövő szerdán Damaszkuszba látogat. Az A1 Anuar libanoni napilap azt írta, hogy az arabközi békefenntartó erők járőrei Libanon különböző körzeteiben átfogó akciót indítottak nehézfegyver-rejtekhelyek felkutatására. Eliasz Szárkisz államfő ugyanis — a lap szerint — kijelentette, hogy a polgárháborúban részt vett felek nehézfegyvereiknek csak 75 százalékát szolgáltatták be a libanoni fegyveres erőknek és az arabközi békefenntartó alakulatoknak. Az elrejtett nehézfegyverek felkutatására és elkobzására indított akció megfelel a libanoni béke megszilárdításának elősegítésére hivatott, Szíria, Szaúd-Ará- bia, Egyiptom és Kuvait képviselőiből álló négyesbizottság döntésének. E döntés értelmében a testület a libanoni biztonsági erők sorainak rendezése és a gazdaság újjáépítése előtt ellenőrzése alá vonja >,az ösz- szes felek összes nehézfegyvereit”. Az A1 Amal bejrúti napilap, a négyoldalú bizottság Szárkisz államfő elnökletével megtartott üléséről beszámolva, közölte, hogy Mohammed al-Kholi ezredes, a testület szíriai tagja a tanácskozáson kifogásolta a beszolgáltatott nehézfegyverek ,.alacsony százalékarányát”. Elvtársiasság és bizalom Honecker jugoszláviai tárgyalásairól Az NDK párt- és állami küldöttsége, amely Erich Ho_ neckernek, az államtanács elnökének, az NSZEP KB főtitkárának a vezetésével hi_ vatalos és baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodik, pénteken a horvátországi Eszék közelében vadászaton vett részt. Ennek befejeztével este Zágrábba utazott, és ott szombaton megbeszélése, két folytat majd a Horvát Szocialista Köztársaság vezető képviselőivel. A pénteki jugoszláv lapok első oldalukon, képekkel illusztrált részletes tudósításokban számolnak be a két ország csütörtökön zárult párt- és államközi tárgyaláPatricia Hearst apja. William Randolph Hearst, az Egyesült Államok egyik sajtócézárja. számtalan újság, nyomd» és kiadó teljhatalmú tulajdonosa. A vagyont a Heanst-lány nagyapja alapozta meg, igazi gátlástalan amerikai stílusban. Orson Welles a neves filmrendező erről az első Hearströl készítette híres leleplező erejű filmjét, az Aranypolgárt. Nem volt nehéz kitalálni, hogy a szupermi 1 Hornos szu - perügyvédet fogad lánya védőiéül. Erre a mai Amerikában egyetlen ember jöhetett számításba, „a tárgyalótermek Richard Burton- ja”, az elegáns, az ellenállhatatlan L« F. Bailey. Ö védte a bostoni fojtogatót és Medinát My Lai egyik vérszomjas hóhérát, ő hozta ki a börtönből San Shep- pardot, a feleséggyilkosságért életfogytiglanra ítélt orvost Beileyt Amerika- szerte zseninek kiáltották ki, aki ötvenhárom nagy peréből mindössze kettőt vesztett el. A tárgyalás eleién, amikor a vádlott elrablása és fogva tartása keserű körülményeit ismertette, úgy tűnt hogy a szupersztár ezúttal is hengerel. A New York-Times kommentátora p^kor ígv fogalmazott: a jelek szerint az első menet vitathatatlanul a védőé. „A tények velem vannak" De az ügyész, James Browning sem adta fel a játszmát. A két férfi között az életkor az egyetlen azonosság — 43 évesek. Baiiey zömök, széles vállú, jóképű, Browning magas, szikár, szemüveges, jellegtelen. Bailey világhírű és magabiztos. Browningnak idegen n rivaldafény, elfo- gódott szinte félénk. De — mint kijelentette — „Nem félek nagynevű ellenfelemtől. Üres i6Zákkal érkezett A tények velem vannak”. Ami ezután következett voltaképpen nem volt más, mint az ügyész e mondatának illusztrációja. — Miss Hearst, a véde0 Mimsis Milliomoslányból bankrabló (2.) Ügyész kontra szupersztár lem szerint tehát ön minden tettét halálos fenyegetés és elviselhetetlen nyomás hatására követte el. Ez annyit jelent, hogy a letartóztatása megváltás, mérhetetlen megkönnyebbülés volt. Jól gondolom? —kérdezte Browning és Patrícia természetesen igennel felelt Az ügyész erre kérte Janey Jimeneznek, a San Mateo börtön tisztjének kihallgatását. A börtönőmő elmondotta, hogy amikor a vádlottat behozták, gumit rágott, gúnyosan mosolygott és 0 foglalkozási rovatba ezt diktálta be: „városi gerilla”. A tanú szerint a vádlott kijelentette neki: — Nézze öreglány, magát most megrohanják az újságírók. Nagy szám lesz nekik, hogy elfogták Amerika elsőszámú közellenségét, aki most biztos bánatosan bőg. Közölje velük, hogy Tania Hearst nem bőg, hogy fütyül a disznókra, akik elfogták. Az FBI-főnök vallomása Az ügyész következő tanúja, a vádlott cellatársa, ugyancsak azt vallotta, hogy Patricia „dühöngve” vette tudomásul „letartóztatását”. Kezdtek jelentkezni az első repedések a szupervédő gondosan felépített remekművén. amelynek lényege az volt, hogy a milliomoslány végig áldozatnak és nem tettestársnak tekintendő... Browning következő húzása sem volt hatástalanabb. Kérte az FBI San Francis- có-i főnökének, Charles Batesnak a kihallgatását, aki elmondta, hogyan sikerült végül is elfogni a vádlottat. — Nagy apparátussal és hosszasan figyeltük Miss Hearst egész rokoni és baráti körét. Ez nem vezetett eredményre, a vádlott valóban teljesen szakított régi életével. Ráálltunk az anarchista és maoista csoportokra. Ez a szál helyesebbnek bizonyult. Eljutottunk egy elhagyott farmra, amelynek egyik helyiségében megtaláltuk a vádlott ujjlenyomatait. A közelben piros Volkswagen állt éppoly elhagyottan, mint maga a tanya. A tulajdonos, akit természetesen megtaláltunk, felháborodottan értesült arról, hogy a kocsi még mindig az ő nevén van. Az a Kathleen Soliah nevű lány, akinek egy éve eladta, vállalta, hogy elintézi az átírást. Amikor ez a név elhangzott, tudtam, hogy fontos nyomra bukkantam. Miss Soliah ugyanis rajta volt az FBI országos körözési listáján. A továbbiakban kiderült, hogy mivel Patricia Hearst illegális lakásán együtt élt Kathleen Soliah ugyancsak körözött bátyjával, ez a nyom nem egyszerűen fontosnak, hanem döntőnek bizonyult. Az ügyész pedig diadalmasan jelentette ld: — A Szövetségi Nyomozó Iroda háromszáz embere öt- százkilencvenegy napon át dolgozott azon, hogy Miss Hearstöt kézre kerítsék. Ez enyhén szólva nem tűnt közömbösnek annak eldöntésében, ami a per lényege: áldozat vagy tettestárs volt-e a vádlott. A következőkben már „csak" azt kell bizonyítanom, valóban végig gondosan őrizték-e Patricia Hearstöt. A vád tanúja És Browning hozzákezdett a további bizonyításhoz. Miután a védő tiltakozott, hogy túl kevés szó esik a vád tulajdonképpeni tárgyáról. a Hibernia bank kirablásában való részvételről, az ügyész visszatért ehhez a témához. Tanúk sorával bizonyította be, hogy a milliomoslány sértegette és megfenyegette a bank személyzetét és ügyfeleit. Az egyik tanú, Evans őr kijelentette: „Miss Hearst nem úgy viselkedett, mint akit megfélemlítettek, hanem úgy, mirit aki éppen egy nagyszerű játékban vesz részt." Harmat Endre (Következik:. Üj felvonás, félhományban) sairól és a közös közlemény aláírásáról. A lapok közlik Erich Honeckernek és Jo- szip Broz Titónak ezt követően adott nyilatkozatát Az NDK államtanácsának elnöke, az NSZEP KB főtitkára nyilatkozatában egyebek között hangsúlyozta: „A most aláírt közös közlemény jelentős lépés a két párt és állam baráti kapcsolatainak további elmélyítésében. Hangsúlyozni szeretnénk mind az NDK és Jugoszlávia népe, mind pedig a világ közvéleménye előtt azt a szilárd elhatározásunkat, hogy folytatjuk együttműködésün. két a két ország népének és szocialista együttműködésének érdekében. Mindent megteszünk a nemzetközi biztonság növeléséért, és azért, hogy hozzájáruljunk a világ békéjének szavatolásához”. Erich Honecker hozzáfűzte: „tárgyalásainkat az elvtársiasság és a bizalom hatotta át, ezért rendkívül hasznosak is voltak.” NEW YORK: A Biztonsági Tanács Oleg Trojanovszkij szovjet ENSZ- nagykövet elnökletével folytatta a vitát Botswana Rhodesia ellen benyújtott panaszáról. A vitában felszólalt többek között William Scranton amerikai nagykövet, Zambia, Leshoto, Románia, Tanzánia, Siera Leone és Jugoszlávia képviselői. Az afrikai küldöttek valamennyien elítélték a Botswana szuverenitása és területi integritása ellen elkövetett agresszív cselekedeteket. Jaksa Petries Jugoszlávia ENSZ-nagyköve_ te gyors és energikus lépések megtételére szólította fel a Biztonsági Tanácsot. WASHINGTON: A „Szabadság érdemrendet” adományozta Ford távozó amerikai elnök Kissinger külügyminiszternek. A legmagasabb polgári kitüntetést Kissinger a washingtoni diplomáciai testület által tiszteletére adott fogadáson vette át. Ford rendkívül meleg szavakkal méltatta Kissinger tevékenységét, azt mondotta, hogy számára „a köztársaság történetének legnagyobb külügyminisztere volt”. MADRID: A spanyol kormány ülésén a liberálisnak ismert Jósé Vega Rodriguez tábornokot nevezte ki vezérkari főnökké. Eddigi posztjára, az 1. számú madridi katonai körzet élére az ugyancsak liberális Federico Gomez de Salazar került. Politikai körök szerint a változtatásokkal a kormánynak kettős célja van 3 semlegesíteni és politikai- ellenőrzés alá venni a hadsereget a választás esztendejében, továbbá háttérbe szőri- tani a konzervatív főtiszteket. . .. m. Veszélyfigyelő bizottság” 7 [ U77. január 15., szombat Patricia, mint „Tania” pózol az SLA emblémája előtt A Krasznaja Zvezda pénteki számában „mítoszok és tények” címmel ismerteti Ju- rij Kornyilov cikkát. A Washington Post közölte, hogy a Washingtonban tevékenykedő számos bizottság egy újabbal bővült, valóban drámai elnevezésű „veszélyfigyelő bizottsággal”. E különös bizottság — amelyet teljes joggal nevezhetnénk „feszültséget szító bizottságnak” — Washingtonban történt létrehozásának ténye önmagában újabb bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államokban milyen kitartóan munkálkodnak az enyhülés ellen, akik igyekeznek meggátolni a Szovjetunióval való kapcsolatok javulását. Tevékenységük nem tükrözi Washington hivatalos irány* vonalát: James Carter, az Egyesült Államok új elnöke már a választási hadjárat során állást foglalt a Pentagon étvágya mérséklésének szükségessége mellett, sürgetvén a költségvetés 5—7 milliárd dolláros csökkenté- ca- . figyelemnek a Szovjetunióval folytatandó SALT- tárgyalásokra történő összpontosítását. A „szovjet veszély” mítoszának felfújásával kapcsolatos kampánynak az a célja, hogy az új amerikai kormányzatot megakadályozzák említett .ígéreteinek valóra- váltásában. Az amerikai sajtóorgánumok tanúsítják, hogy azok közül, akik jelenleg mindenkinél hangosabban hirdetik az állítólagos szovjet veszélyt, sokan vagy a katonai ipari komplexummal, vagy pedig a hadiipart kiszolgáló biztosítótársaságokkal és pénzintézetekkel fonódnak ossz« ezek éppen azok a személyek, akik egy húron pen* dűlnek a Pentagonnal, a CIA hamisítvány szerkesztőivel és provokatőreivel, és mindenféle „csoportocskákkal”, és „bizottságokat” tákolnak össze, nagy hangon hirdetik a nem létező „szovjet veszélyt ”, és szupertitkos adatokat hoznak nyilvánosságra a „szovjet fegyverkezés fokozódásáról”. Köztudott, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államoktól eltérően nem növeli katonai költségvetését, nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, szakadatlanul növeli az életszínvonal Javítását célzó előirányzatokat. A Szovjetunió 1976-ban a költségvetés 7,8 százalékát költötte védelmi célokra, ezzel szemben 1977-ben már csak a költségvetés 7,2 százalékát. Ezek a tények. A Szovjetunió természetesen mindent megtesz, hogy a szovjet nép alkotó munkáját megbízhatóan védelmezze. De mi köze e ténynek a „szovjet katonai potenciál zabolátlan növeléséről” hangoztatott rosszindulatú állításokhoz? A Szovjetunió — és ezt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára nemrégiben ismételten hangoztatta, Kingsbury-Smith amerikai szemlcíróval folytatott beszélgetésében — senkit sem fenyeget és senkit sem készül megtámadni. Ami pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek valóságos állapotát illeti, mindenekelőtt azoknak az elfogulatlan katonai szakértőknek a kijelentéseit kell figyelembe vennünk, akik azt tanúsítják, hogy jelenleg körülbelül azonos a katonai potenciál, amit egyébként Cyrus Vance, a leendő amerikai küi ügy miniszter is elismerj» legutóbbi nyilatkozatában.
