Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

Az egri Tárosfalak históriája Horgászok a jégen IGEN FIGYELEMBE mél­tó, hogy Eger városa a XVI. század derekáig semminemű védmüvel nem volt övezve. A vár alatt elterülő várost csak az 1552. évi törők ost­romot megelőző esztendők során vették körül palánk­kal és árokkal Forgách Fe- renctől tudjuk, hogy „agyag­gal tapasztott magas sövény és mérsékelt árok” gyűrűje vette körül. Tinódi szerint 1552-ben „a városnak vala tapasztott palánkja, annak vala négy kimenő kapuja." A palánk kiépítésével évszá­zadokra teljessé vált Eger településformájában a két- sejtűség: a falakkal védett vár s mellette a palánkkal övezett város. 1572-ben már az ország- gyűlésen is felpanaszolják, hogy a vár hatásos védelme érdekében elengedhetetlen a város körülfalazása. A „ha- ditanácskozmány”-i jegyző­könyv szerint 1577-ben a fa­lak jó karban való tartására a püspököt és a káptalant, mint földesurakat kötelezik, de Veráncsics püspök azt a városra kívánja hárítani. Végül is a vár korszerűsí­tő átépítésével párhuzamo­san a város is kőből épült körfalat kap, melynek mun­kálatait később a várvéde­lemben hősi halált halt Stella Kristóf vezette. A munka 1580 körül vette kezdetét és közvetlenül az 1596. évi tö­rök ostrom előtt fejeződött be. Stella már 1584-ben fel­figyelt a vár és a város meg. erősítésének szoros összefüg. gésére katonai védelmi szem­pontból. A falon négy kapu nyílott: a Makiári, a Hatvani, a Cifra és a Szent Miklós kapuk. A védelmi szükségletek és a térszíni adottságok figyelem- bevételével a fal síkjából előugró bástyákat alakítot­tak ki. összesen 15—16 bás­tyát építettek. A fal vastagsába 80 centi­méter és 1 méter 20 centi­méter között változott. Zsám- boki korabeli leírásából tud­juk, hogy %a kváderkőbői épült fal egykor cseréppel volt fedve”. A patak áthúzó­dásának megfelelően a falon természetszerűen nyílást épí­tettek. Gyakorta szerepel az ira­tokban, hogy kettős fal" ke. rítette a várost. Ez azonban nagyon vastag tévedés. A helyzet az, hogy a kőfalon kívül egy szélesebb árok fu­tott, melynek külső partja az árokból kikerülő földből sáncszerűen volt kiképezve. NÉGY NAGY KAPU mel­lett három mellékkapu is nyílott a falakon. A mai Osiky Sándor utca vonalá­nak megfelelően Evlija Cse­lebi említi az Űj kaput, me­lyet tehát a törökök nyitot­tak, s mely a hódoltság után Kis kapu néven lesz haszná­latos. A Serie kapu a mai Kisvölgy utcának megfelelő vízfolyásnál nyílott, s a XVIII. századból ismeretes először. Eredetileg a vízfo­lyás a Szegedi nevű polgár házánál tört nyíláson: a ne­vezetes Szegedi Likán át folyt. A nevét onnan nyerte, hogy — akár csak a gyön­gyösi városkapunál! — felül kihegyezett végű fákból ösz- szerótt rekeszték volt felál­lítva. (A gyöngyösi serte ka­put fel- és lefelé lehetett mozgatni, húzni.) Végül a Vécsey-völgyi kijáratot 1779- ben Eszterházy püspök töret­te, hogy megkönnyítse a la­kosságnak a szőlőkbe való járást, ugyanis annak előtte csak messze fel. a Cifra ka­pun át, nagy kerülővel köz­lekedhettek a keleti fekvésű szőlőkbe a lakosok. A falak rendkívül költsé­ges fenntartása természet­szerűen elmaradván, az el­avult falak hol itt, hol ott dőltek be, hol meg maga a lakosság tört rajta szabály- ellenesen egy-egy kisebb-na- gyobb átjáratot. A XVIII. században kemény vita ke­rekedett a várban tanyázó katonasággal, ugyanis a ka­tonai kormányzat ezeket a hiányosságokat a várossal fielyrehozatni rendelte, mi­vel így rendkívül könnyűvé vált a katonák szökése. (!)A jogi útra terelődött ügy so­rán azután kiderült, hogy az egri városfalak lerontását már Barkóczy püspöknek megengedték, csak éppen az elvi engedélyt nem hajtották végre. 1768-BAN VÉGÜL is az Udvari Haditanács a városi magisztrátus azon panaszát, hogy a püspök le kívánja bontani a falakat, egyértel­műen elutasította, s kimond­ta: „Az egri püspököt a vá­rost övező falak ledöntésében ne akadályozzák meg!” A város kétségbeesetten szaladt fűhöz fához, apellált, de hasztalan volt minden! Azért kívánta ugyanis a város a falak fenntartását, mert azt mintegy JELKÉP-nek tekin­tették, mely megkülönböz­teti Egert a közönséges me­zővárosoktól. De meg féltet­te s nem kis joggal, a város­kapukban szedett ún. vám­bevételek csökkenését, mi­vel huncut emberek megke­rülhették a kapuknak meg­felelően állított ellenőrző he­lyeket. Eszterházy rendkívül szellemesen vágott vissza er­re a maradi álláspontra: nincs semmi panasza az el­len. ha a város saját költsé­gén helyreállítja a falakat, de ha nem teszi, nem is emelhet szót lebontásuk el­len! Eszterházy haláláig, 1799- ig annyi falszakaszt leron­tottak, hogy csak a székes- egyháztól a Cifra kapuig kerítő szakasz maradt fenn. A falak maradványainak, s a kapuknak a lebontása már Pyrker érsek érdeme, aki MIINEK EZ A RÉGI­SÉG?” jelszóval végzett a munkával. MA MÁR CSAK gondos kutatással itt-ott lelhető fel a városfalak megcsonkult maradványa, egy bástya azonban a csatlakozó falak­kal a mai Városfal utcáiban ma is áll, — bár nem tud­ható, hogy meddig, mert im­már évek óta csak a meg­támasztó oszlopok jóindula­tán múlik, hogy a város tör­ténetének ez a rövid, de be­cses szakasza is megsemmi­sül, noha számot nem tevő költséggel meg lehetne még menteni a lassú, de biztos­nak tűnő elmúlástól... Sugár István Az előtérben levő táblák még nem záródtak össze jégpáncéllá, de a háttérben látható tófelületet már összefüggő, erős jégtakaró borítja, ahol különös hor­gászat folyik. Az emberek csákánnyal vagy szekercé- vel léket vágnak a jégbe és ott bocsátják le a rövid botra erősített zsineg vé­gén levő, csalétekkel ellá­tott horgot. A zsákmány rendszerint nem várat soká­ig magára. A halak túlnyomó több­sége tulajdonképpen egész nyáron át készül a télre: zsírtartalékokat halmoz fel a bőre alatt. Szükségük is van rá, ugyani« a téli hó­napok alatt úgyszólván egyáltalán nem táplálkoz­nak csak kevés mozgást kifejtve pihennek (a halá­szok nyelvén szólva: „ver­melnek”) a tó vagy a folyó legmélyebb részén. Azért ott mert ha a vízfelszínt vastag jégpáncél borítja, odalent, több méternyi mélységben van a legme­legebb, kb. 4 C-fok hőmér­sékletű a víz. Jóllehet a hideg víz sok­kal több oxigént képes el­nyelni, mint a meleg a jégpáncél alatti vízrétegek nem mindig kedvező össze- tételűek a halak szempont­jából. Ha ugyanis az ősz­szel hirtelen elpusztuló ví­zinövények — hínár, béka­nyál. stb. — megrothadnak, ennek következtében mér­gező ammónia keveredik a vízbe, s ez az oxigén meny- nyiségének nagyfokú csök­kenésével jár együtt. Az is nagy veszélyt jelent a ha­lakra, ha a jégpáncélra vas­tag hótakaró rakódik mert az beárnyékolja az alul levő vízréteget. Emiatt az amúgy is megfogyatkozott számú egysejtű algák — ezek a parányi „oxigéngyá­rak” — fény nélkül ma­radnak, leállnak az oxigén­termeléssel és elpusztulnak. Ilyen módon az oxigénután­pótlás végleg megszűnik. Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények között a ha­lak — „felfüggesztvén” a mozdulatlan pihenést — a jégbe vágott lékek felé úsznak egy ki« felfrissülés­re. Ilyenkor akadnak az­után horogra. Szabó Károly, Gyöngyös: Javasoljuk érdeklődő kér­désükkel keressék fel a gö­döllői kisállattenyésztő te­lepet. Ott tanácsot, és eset­leg lehetőséget is tudnak ajánlani. Annak ugyanis a gyakorlatban semmi le­hetősége nincs, hogy a la­punkban szereplő szibériai állattenyésztő telepről álla­tokat szállítsanak ide. A. Sándor, Sarud Panaszát kivizsgáltatjuk, kérjük a kivizsgálás befeje­zéséig szíves türelmét. Dr. Ferencfalvi Ferenc, Eger: Köszönjük, hogy felhívta a hibára figyelmünket, ám­bár úgy látszik, mások fi­gyelmét elkerülte, s elfo­gadták a Kossuth utca ele­ién tevő de Felszabadulás térre számozott házakat Kossuth utcaiaknak. Min­denesetre felhívtuk kollé­gánk 'i gyeimét a pontos­ságra. V. M. Heves: Panasza kissé meglepett bennünket, mert ilyen ér­telmű panasz éveld ót„ nem érkezett erről * a környék­ről, más szövetkezetekből sem. Mindenesetre kivizs­gáljuk. Kérjük szíves tü­relmét. Bu-jó, Eger: Megvalljuk őszintén, egy­szerűen nem értettük, hogy egy olyan hibára, hogy Egerben nem lehet elegen­dő élő halat kapni, miért kell névtelen levélben fel­hívni a szerkesztőség fi­gyelmét. Örömmel foglal­koznánk mindazzal, amit még ezenkívül felvetett le­velében, de a névtelenség ilyen esetekben egészen in­dokolatlan, tehát úgy vél­jük e néhány sornál nem is érdemel többet! Kovács Ferenc, Eger: Eger új bútorüzletének egyik üzemeltetője a DO- MUS lakberendezési Áru­ház, melynek boltjai las­san az egész országot be­hálózzák, városonként, a korábbiaknál bővebb és szebb kínálatot biztosítva. Mint az egyik üzemeltető jogot formált arra is, hogy a DOMUS áruházak sorába kerüljön az eredetileg más névre tervezett áruház is. Ügy véljük, végül is a si­ker nem a néven múlik, s remélhetően Eger bútorel­látása a korábbiaknál sok­szorosan jobb lesz. Csikós István, Heves: Önhöz hasonlóan sokan érdeklődtek már a sárkány- repülés iránt. Mindannyi- uknak javasoljuk, vegyék fel a kapcsolatot Telki Jó­zseffel. Címe: 3300 Eger, Koháry u. 53. Keresztrejtvény Petőfi mondta 59. Szellemi vetélkedő. 60. Kicsinyítőképző. 61. Bírás­kodik. 63. Európai Szabad­kereskedelmi Társulás angol névbetűi. 65. Minisztériu­munk névbetűi, ford. 66. MOTTO: Petőfi Sándor, százharminc évvel ezelőtt, 1847. januárjában írott, a XIX. század költői című verséből, mindenkor érvé­nyes sorait idézzük. Vízszintes: 1. Az idézet első sora (zárt betűk: E, E, M). 8. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: A, E, E, T). 13. Szóösszetételekben lég-, légi-, a jelentése. 14. Jobb mint, kapni. 15. Hely­telenül elír, félmúlt időben. 16. Név nélkül! 17. Divat, régies kifejezés. 19. Tiszta, rendes angolul (NEAT). 21. Igevégződés. 22. Ehető csi­ga. 24. Útburkolat fajta. 27. Belga, német és olasz gép­kocsik jelzése. 28. Neki egy­nemű betűi. I 30. Keleti vo­nós lantszejjfi hangszer. 31. Molibdén tfegyjele. 32. Ki­csi, nyolc pont nagyságú be­tű nyomdai neve. 34. Fájdal­mat kifejező szó. 35. A Ma­gyar Olimpiai Bizottság el­nöke (Sándor). 37. Moha­medán fejedelem. 38. Udva­riasan felszólítják. 40. Bí­zik, reménykedik fordítva. 41. Az angol font (mint súly­egység) jele. 42. Közel-keleti és afrikai népfaj. 43. Háza­sulni akaró. 44. Tantál vegy* jele. 45. Hajóépítésre kiváló faanyag. 47. Bőrrel bevont 49. Örökség, örökrész ford. 51. Kitöltendő nyomtatvány. 52. Talál. 13. .. .vásárhely, erdélyi város. 54. Asztácium vegyjele. 55. Széles szájú agyagedény. 57. Mássalhang­zó kiejtve. 58. ÖKG. 60. Lep­lezi, palástolja. 62. A feleség tréfás megnevezése. 64. Néva egynemű betűi. 65. Van bá­torsága, félmúlt időben. 66. A görög ábécé második be­tűje, kiejtve. 68. Vastag tör­zsű növény. 69. Vízben élő. 71. Ízes gyümölcs. 73. .. .Esz­ter. Németh László nemze­dékregénye. Függőleges: 2. AluL 3. Vr* gyázó. 4. Elpusztult épít­mény-maradvány. 5. Gyor­san, nehezen érthetően be­szél. 6. Ádám becézve. 7. Tricium és nitrogén. 9. Csa­pat, közismert angol neve. 10. Romániai folyó. 11. Kér­dőszó. 12. Durr ikerszava, fordítva. 13. Az idézet, má­sodik sora (zárt betűk: P, Z, I, Á). 18. Róma közepe. 20. EÁB. 23. Figyelmezteti. 25. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: Z, Z). 26. Gárdonyi Géza műve. 27. Medvekö- lyök. 29. Az üzlet „tükre”! 31. Nagy kiterjedésű mező. 33. A legfelsőbb rendű élő­lény. 36. Kinyomoz. 38. Ezen a helyen tv-torony van. 39. Evőeszköz. 46. Versenyló- tenyésztéséről híres Buda­pest környéki község. 48. Szabálynak megfelelő álla­pot. 50. Energiahordozó. 55. Ráma. 5*. Nem esőé, hanem-. Belga, román, svéd gépkcr csík jelzése. 67. Régi török katonai rang. 70. Mutatónév­más, ford. 72. Beás egynemű betűi. 74. Indulatszó. 75. Rágós személynévmás. Beküldendő: a vízszintes 1„ függőleges 13., vízszintes 8. és függőleges 25. számú sorok megfejtése. A megfejtésehet január 20-ig hérjük beküldeni, postai levele­zőlapon. ★ Január 7-t keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Fáradtan ra­gyogva játszik — a felhőn a holdsugár — bús hideg fényé­ben ázik — és búsul a néma táj.,f A helyes megfejtést bekül­dők közül egy-egy könyvet nyertek: György István Eger, Bényei László Hatvan, Papp Ka­rola Tiszanána Lukács Szilvesz­ter Gyöngyösoroszi, Horváth Mi­hály Bélapátfalva. A könyveket postán küldjük el. KOSSUTH 8.27 nach és Händel műveiből 9.34 Szállj le, pille... 9.53 Lottósorsolást 10.05 Iskolarádió 10.35 Oda a kispolgárhoz 10.40 Prokofiev: Téli tábortűz 11.00 Gondolat 11.45 Verdi: Don Carlos 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Népi zene 13.56 Helsinki politikai dalfesztivál 14.25 „Nvilnikék” 15.10 Kalmár Magda és Gregor József énekel 15.44 Morva-szlovákiai évszakok 16.05 Művelődés 17.07 Két Mozart-szonáta 17.45 Népzenei magazin 18.30 Esti magazin 19.15 Slágerek a Ray Conniff együttes műsorából 19.35 Szimfonikus zene Kb.: 21.35 Népdalok 22.15 Tudósítás az FTC— U. Dózsa jégkorong­mérkőzésről 22.30 Könnyűzene 23.10 A századforduló operáiból PETŐFI 8.33 Négv ország — négy ÁnplrA« 9.15 Kié a találmány? 9.33 Bilitis dalai 9.53 Lottósorsolás 10.00 A zene hullámhosszán 11.49 Szemforgatás nélkül 11.59 Az élő népdal 12.09 A fúvószene története 12.33 Zenekari muzsika 13.33 Weiner: Könnyű kis zongoradarabok 14.00 Kettőtől ötig.. . 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája 18.00 Mindenki iskolája 18.33 3x3 — Évtizedek a magyar táncdalok világából 19.03 Cigánydalok 19.35 Könyvklub 20.33 A Rádió Dalszínháza 22.08 Könnyűzene 22.33 Dvorzsák: A-dür zongoraötös 23.10 Buddv Rich és együttese játszik SZOLNOKI RÁDIÓ 17.00 Műsorismertetés — Hírek 17.05 Kit mit tud? Szolnok megyében 18.00 Alföldi krónika 18.15 Slágerparádé 18.27 Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes MAGYAR 8.00 Tévétoma 8.05 Iskolatévé 11.00 Házról házra 12.05 Iskolatévé 14.05 Iskolatévé (Ism.) 16.50 Folytatás 17.15 öt nerc meteorológia 17.20 Perpetuum mobile 18.10 Mindenki közlekedik.,« 18.30 Életút félidőben 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Delta 20.25 Heevmászók (Cseh­szlovák film) 21.40 Operabarátok magazinja 22.33 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Zene. zene, zene 20.30 Utazás a kalandok földién 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Händel: Tüzijátékzene 21.40 A burok (Tévéfilm) mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Herkulesfíirdői emlék Színes magyar film Este 10 órakor ördöngösök Francia bűnügyi film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. f-il 4. fél 6 órakor Indul az űrhajó Este fél 8 órakor Kecskeszarv GYÖNGYÖSI PUSKIN: Este 10 órakor A háborúnak vége du fél 4 és háromnegyed 6 órakor Régi idők rock zenéje Este 8 órakor A háborúnak vége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Aranvvadászok HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Miért ölnek meg egy bírót? HATVANI KOSSUTH: Csak du. fél 6 órakor Uzsicei köztársaság I—II. FÜZESABONY: Derszu Uzala I—II. HEVES: Osceola PÉTERVASARA: Vértestvérek LŐRINCI: Folytassa óowboy!

Next

/
Thumbnails
Contents