Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
4* Uttörővasutasok lesznek Évente mintegy kétszáz kispajtást képeznek ki úttörővasutasnak. A téli időszakban két tanfolyamot szerveznek részükre, ahol vasút- és postaforgalmi ismereteket sajátítanak cl. A képen: terepasztalon gyakorolják a pajtások a fényjelzéseket. (MTI fotó — Balatoni József felv — KS) A jogász válaszol: Milyen kedvezmények illetik meg a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat (A keddi napra jelzett, és anyagtorlódás miatt kimaradt 11, részt ezúttal közöljük.) A FELSŐFOKÚ OKTATÁSI intézmény levelező tagozatán történő továbbtanulás esetén évente legfeljebb tíz alkalommal megilleti a kötelező foglalkozásokra és vizsgára történő utazáshoz szükséges költség akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhelyétől ötven kilométernél távolabb fekszik és a dolgozó átlagkeresete a havi 2500 forintot, vagy az egy főre jutó családi jövedelem az 1500 forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkeresete havi 2500 és 3000 forint között, vagy az egy főre jutó családi jövedelem 1500 és 2000 forint között van, fenti feltételek mellett az utazási költség felére jogosult. Ez utóbbi esetben nem jár az utazási költség megtérítése akkor, ha a dolgozó félárú vasúti utazási kedvezményre jogosult. A munkáltató egyéni elbírálás alapján az előbb említett esetben meghatározott kereseti, illetve jövedelmi korlátokra tekintet nélkül is adhat útiköltség-térítést. A tanárképző főiskola (Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola), a tanítóképző, illetve az óvónőképző intézet levelező tagozatán tanulmányokat folytató pedagógusnak, valamint az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karának levelező tagozatán egészségügyi szakon tanuló dolgozónak, továbbá az egyetem utolsó évét végző — pedagógusszükséglet kielégítése céljából alkalmazott — és tanulmányait levelező úton folytató pedagógusnak a kötelező foglalkozásokon és a vizsgákon való részvétellel kapcsolatban felmerülő utazási költségét és szállás- költségét, valamint a nappali tagozatos hallgatók részére biztosított étkezés igénybevételéért felszámított díjat meg kell téríteni. A vállalat a továbbtanuló dolgozó költségeihez tanulmányi segély útján is hozzájárulhat. Nem jár a tanulmányi kedvezmény akkor, ha a kötelező foglalkozás vagy vizsga a dolgozó heti pihenőnapjára, illetőleg szabad napjára esik. A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes szabadságon felül jár. NEM ADHATÓ KI utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe. Ha a dolgozó a tanév vizsgáit előzetes engedély alapján egy A ilpmiicnn IDJL j*i»ná> 14, csütörtök tanévnél rövidebb idő alatt teszi le, a rövidített tanulmányi időre is a teljes tanévre járó tanulmányi szabadság illeti meg. A tanulmányi szabadság tanévismétlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságot nem vette igénybe, kérésére a fennmaradó részt ki kell adni. Ha a dolgozó huzamosabb betegség, katonai szolgálat vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot Ha a dolgozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanulmányi szabadság, mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejével arányos. Ha a dolgozó munkaviszonya a tanévre előirt összes vizsga sikeres letétele előtt szűnik meg, akkor a ki nem adott tanulmányi szabadságot a dolgozó „munkavállalói igazolási lap”-jára fel kell jegyezni. Ugyanitt kell feltüntetni, hogy a dolgozó III. ' * Mar a magyarázatot is megtaláltam rá... Közben nekilátott- a cseh nyelvnek/ hogy felvehesse a kapcsolatot Heyrovsky profesz- szor egyik közvetlen munkatársával — később magával Heyrovskyval is levelezett sokáig, rendkívüli módon izgatták a professzornak polarográffal végzett kísérletei. (Heyrovsky évek múlva, 59-ben Nobel-díjat kapott.) De hol volt már ekkor Gyula? Hol, milyen messze a kutatóintézettől és főleg, milyen messze álmaitól? Egy határszéli kis állami gazdaság ósdi felszerelésű laboratóriumnak nevezett nem . is tudom mijében. Akkor már évek óta. Egy levél az akkor már ritkuló levelei közül: Megint késtem a válasszal, de nagyon be vagyok fogva. Itt nincs piac, a zellertől a hagymáig mindent nekünk kell megter. melnünk, Kertünk kavicsos agyag, csákánnyal „ásom fel”, hosszú hetekig tart. A lehető legrosszabb talaj, ami a szikesen kívül létezik. A kert az én profilom, Ildikóé a baromfinevelés. Így a hússzükségletet is mi állítjuk elő. Sok az olyan probléma, amire a városiak, nem e címen hány munkanapra kapta meg átlagkeresetét. Munkahelyváltoztatás esetén a dolgozót a korábbi vállalatnál ki nem adott tanulmányi szabadság új munkahelyén illeti meg. A DOLGOZÓ A TANÉVBEN igénybe vett tanulmányi kedvezmények idejére kifizetett átlagkereset, illetőleg költségtérítés összegét köteles megtéríteni a vállalatnak, ha tanulmányi kötelezettségeinek igazolatlanul nem tett eleget, például a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy a tanév közben a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távol maradt, ég ezért nem bocsátották vizsgára és emiatt tanulmányait nem folytathatja, vagy tanulmányait saját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyasra illetőleg a vállalattól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. A vállalat a visszatérítéstől egészben vagy részben eltekinthet. <Gyömöry) is gondolnak. Mert romantikusnak látszik ugyan télen az erdőre menni fáért, pedig ilyenkor csak egyetlen gondolat foglalkoztatja az embert — az, hogy rettenetesen fázik a keze meg a lába... A zivataroknak ez a fészke. Kétszer ide bevágott már a házba a villám. Szerencsére én már korábban felszereltem a villámhárítót, ha az ember szemfüles, sok bajt, megelőzhet. A patkányokkal is sokat kellett küzdenem, de nem hagytam magam. Megették a kukoricám háromnegyedét, pedig mit dolgoztunk benne a nyáron, méreg, csapda alig segített, végül gázharcot kezdtem egy saját kezűleg összefabrikált klórgázfejlesztővel, egyenkint füstöltem ki minden búvóhelyet... Csak ne lennék egyre fáradtabb, vagy mondjuk úgy, fáradékonyabb. Télen kétszer öntötte el a víz a kutunkat, kétszer kellett vödörrel kimernem, hogy iható legyen, először még jól ment, másodszor már alig. Akkor a pincében is úszott a krumpli, zöldség meg a tüzelő, félméteres vízből kellett mindent kihalásznunk. Így éldegélünk, élnek így mások is, a fő, hogy — el ne kiabáljam —- jelen pillanatban mind a nagy gyerek egeszseM intha két film futna a * * vásznon. Az egyik, három, negyvennyolcas emigráns életének sorsfordulóját ábrázolja. A másik — akár egy kilencven percen át tartó egyetlen felkiáltás: Nézd mozi! — magáról a filmművészetről, annak eszközeiről, lehetőségeiről szól. Legalábbis ilyen érzése lehet annak, aki végignézi a Bödy Gábor rendezte Amerikai anzixot, amelyet a filmbarátok körében vetítenek a mozik. Tulajdonképpen külön-kü- lön kellene beszélni mindkettőről, A szinte antisztori- vá redukálódott történetet hordozó és a formával játszó, kísérletező filmről. Az előbbiben, Fiala János térképész, a katona, és hozzácsapódó társai Vereczky Ádám főhadnagy, valamint a szállásmester Boldog, .•végigharcolván Európa forradalmait végül az amerikai polgárháború észak-karolinai frontján kötnek ki. S itt, idegen földön „zúdul” rájuk a béke, amely a három különböző jellemű embert minden eddiginél bonyolultabb választásra készteti. Forradalmiság, demokrácia, hazafiság, szabadságeszmény. Hogyan kötődnek a kisebb és nagyobb rangú magyar katonák, tisztek, kalandorok, a bukás utáni — és a győzelem utáni — légűrben e fogalmakhoz? Ki bizonyul 'álforradalmárnak, ki önmagát pusztító gyöngének, ki marad céltudatosan, előrelépő forradalmár... ? A kérdésekre adandó választ segíti az a bizonyos második film, a szinte önállósodott forma, amely tudatosan archaizál. Időnként, a képet letakarítjók. másutt töredékeket vetítenek elénk, tépett fotók egy megsárgult albumban... Néhol kerek, vagy ovális a kép, megint másutt a fényerőssége változik, hol kifehéredik, hol megbámul. A hang néha elviselhetetlenül, az érthetet- lenségig torz. Elidegenítés ez! Elidegenítés, ám de abból a faj tából, amely a távolsággal közelebb hozza, megérteti, • megvilágítja azt a „másik mozit”. S végül is így kovácso- lódik össze a kettő, nagyszerű, elválaszthatatlan egységgé. Éppen a film hőskorát Amerikai anzix Magyar film idéző technikai megoldások segítségével válik kristály- tisztává a mondandó. Az alkotók: az első filme« rendező Bódy, és az operatőr Lugossy István jóvoltából, mintha a néző is mindent a térképész hűvös objektivitással mérő keresztfonalán át látna. Pontos koordináta-rendszerbe rajzolódik így a jellem és a tett; mindhárom főhőse magatartása. A variáns — y irányba — a szállásmester múltját megtagadva elindul hazafelé. B variáns — x irányba — a térképész, az új hazában *s- lán idegenként, de értelmesen éli életét C variáns — zéró ponton — Vereczky a. fatalista fiatal hadnagy (akinek talán legnagyobb esélye lenne a továbblépésre) fölösleges halált hal. A filmek általában, vagy az értelemhez szólnak, vagy az érzelem húrjain játszanak. A Balázs Béla Stúdió alkotása azért is érdekes és izgalmas (s nem utolsó sorban a jól megválasztott amatőr, és a remek hivatásos színészek játékának köszönhető) mert a nézőt arra készteti, hogy történelmünk e korszakát értelemmel és érzelemmel is gondolja át. így válik teljessé; igazzá és széppé! Ezeket az értékeket honorálta a zsűri 1976-ban Mann- heimben, az első filmes rendezők fesztiválján az első díjjal. Németi Zsuzsa írőszövetségi tanácskozás A Magyar írók Szövetségének meghívására január 11-én es "12-én Budapesten találkoztak a szocialista országok írószövetségeinek küldöttségei. A találkozón —, amelyen a házigazdákon kívül a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet iTOszovétség, valamint megfigyelőként a kubai és vietnami nagykövetség munkatársai, képviselői vettek, részt — megbeszélték a szocialista országok írószövetségi vezetőinek áprilisi, bír* dapesti találkozója napirendjét, megvitatták a nyári szófiai nemzetközi írótalálkozó- val kapcsolatos együttes teendőiket, s egyeztették ez évű külügyi tevékenységüket A tanácskozást Doboey Imre, az írószövetség elnöke nyitotta meg, a vitát Garai Gá- bor főtitkár vezette. A külföldi vendégek tiszteletér» szerdán fogadást adott dr. Marczali László, kulturális miniszterhelyettes. ges, s ha Ildikó nem lenne annyira kimerült idegileg és leromlott testileg, nem lenne ■ semmi baj. De hát hogy került ide a rakéta? Milyen messzi, hülye szálak futnak össze egy csomóba. Például az, hogy én dohányzóm és érdeklődő mókus vagyok, aztán hogy leváltják Gyul-áék igazgatóját, s odatesznek egy doktorkádert, és hogy szinte ugyanebben az időben Gyula beleszeret egyik laboránsába, Ildikóba, s otthagyja sótlan feleségét. Az új igazgató már az első hetekben beleköt Gyulába. „Kérem, a nyomeíem- vizsgálát; a mi programunkban nem szerepel!” Aztán néhány nap múlva felvesz Gyula íróasztaláról egy levelet, és beleolvas. „Kivel levelez maga hivatalos idő alatt a KUTATÓINTÉZET LEVÉLPAPÍRJÁN?!” Egy szót sem ért persze csehül, csapkod, lobogtatja a levelet: „Ki ez a Heyrovsky?!” — Gyula felugrik, sápadtabb a szokottnál, keze már a doktorkáder csuklóján — .kegyetlen ereje volt, ha akarta —, zizegve hull a levél a földre, közben halkan megkérdi: „És maga. maga ki? 'Maga egy kutatóintézet igazgatója?” Már csak alkalom kellett Gyula eltávolításához. Én is ' hozzájárultam. Azt olvastam valahol, hogy az erős dohányosoknak fokozott a C-vitamin igényük. Elkezdtem csipkeszörpöt inni, hetekig és nagy vehemenciával, de semmiféle frissebbr séget, vagy ilyesmit nem észleltem. Akkor eszembe jutott valami, leültem, írtam Gyulának. Hamarosan megkaptam a választ. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a csipkeszörpre, nem is jutott volna eszembe eddig, öt üveg szörpöt vizsgáltam meg ugyanabból az évjáratból, s nagy meglepetésemre C-vitamint egyik sem tartalmazott, még • elenyésző mennyiségben sem. Pedig ‘ az üvegen 250 mg ot garantálnak. Ekkor már kr váncsi lettem, és megvizsgáltam a fertödi feketeribisz- ke-szörpöt is, abban sem találtam C-vitamint. Felhábo* ríto, már írtam is egy cikr két vizsgálataimról. A cikk megjelent, s hamarosan kapott a doktorkáder felülről egy letoló levelet, hogy micsoda eljárás a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit nyilvánosan lejáratni, és hogy a jövőben st)b. Az igazgató májú elájult, őt tolják le e miatt az izé miatt... lám, az o szeme nem csal, látta ő mindjárt, hogy ez a laborvezető csak bajkeverő lesz. De majd most! Berohant a laborba, s mindenki előtt ordítva felolvasta a levelet, aztán Gyula felé fordulva végtelen megvetéssel: — Disznóság, amit csinált, kérem. Érti, disznóság! — Erre, mielőtt Gyula akár csak meg is szólalhatott volna, odaugrik Ildikó a kémcsövei íjaellől: — Ez a disznóság? Megmondom én magának, mi a disznóság! A disznóság az, ha a népet becsapják, ha valamit garantálnak, ami akár a rossz gyártástechnológia vagy bármi miatt is, de nincs meg. Az igazgató elvtárs szerint ' az a disznóság, ha ezt valaki szóvá teszi ? Szerintem az lenne a disznóság, ha hallgatnánk róla. Nem sokkal később az igazgató bizalmas levélben kimeríts kádervéleményt adott Gyuláról, hogy „szocialista iparunkról, mind- annyiunk ' büszkeségéről, becsmérlőleg nyilatkozik szóban és írásban” — megjelölve a szakfolyóirat év- száma, száma és a lapszám... Hogy: „családi élete rendezetlen, zavaros, - munkatársaival szerelmi kapcsolatot tart fenn, ami ugye összeegyeztethetetlen. ..” (Szegény, éppen akkor rendezte el végre „családi életét”.) Hogy; „politikai karrierista, apját mint tizenkilencen mártírt emlegeti, holott apja ugyan tizenkilencben, do tüdőgyulladásban halt meg, amint az nevezett anyjának a mellékelt jegyzőkönyvi, vallomásából kiderül.. hogy... hogy... és hogy, és végezetül kéri Gyula azonnali leváltását. Idézet Gyula egy későbbi leveléből: A Tanácsköztársaság alatt a 20 főnél nagyobb létszámú üzemeket, gyárakat állami tulajdonba vettek, s a rendre (tehát., hogy menjen a termelés, ne történjen lopás, rablás) a munkástanács felügyelt. Anyám elbeszélése szerint apám ilyen munkástanácstag volt Hangzatos cím, valójában éppoly egyszerű munkás maradt, mint volt. csak a nappali munka után minden másnap még éjjeli őrséget is vállalt. Aztán megfázott, a többit úgyis tudod, liehet, hogy nem volt mártír, én nem is mondtam soha, hogy az volt, de azért fáj ám, hogy nem ismerhet* tem. Különben semmi újság, most á melegekkel kezdődik a gombaszezon. A csiperkét itt nem- szeretik, és így verseny nélkül szedhetjük Ildi • kával « relén, (VÉGE)
