Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

4* Uttörővasutasok lesznek Évente mintegy kétszáz kis­pajtást képeznek ki úttörő­vasutasnak. A téli időszak­ban két tanfolyamot szer­veznek részükre, ahol vasút- és postaforgalmi ismerete­ket sajátítanak cl. A képen: terepasztalon gyakorolják a pajtások a fényjelzéseket. (MTI fotó — Balatoni József felv — KS) A jogász válaszol: Milyen kedvezmények illetik meg a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókat (A keddi napra jelzett, és anyagtorlódás miatt kima­radt 11, részt ezúttal kö­zöljük.) A FELSŐFOKÚ OKTA­TÁSI intézmény levelező ta­gozatán történő továbbtanu­lás esetén évente legfel­jebb tíz alkalommal megil­leti a kötelező foglalkozá­sokra és vizsgára történő utazáshoz szükséges költség akkor, ha a munkahely az oktatási intézmény székhe­lyétől ötven kilométernél tá­volabb fekszik és a dolgozó átlagkeresete a havi 2500 forintot, vagy az egy főre jutó családi jövedelem az 1500 forintot nem éri el. Ha a dolgozó átlagkeresete ha­vi 2500 és 3000 forint kö­zött, vagy az egy főre jutó családi jövedelem 1500 és 2000 forint között van, fen­ti feltételek mellett az uta­zási költség felére jogosult. Ez utóbbi esetben nem jár az utazási költség megtérí­tése akkor, ha a dolgozó félárú vasúti utazási ked­vezményre jogosult. A mun­káltató egyéni elbírálás alapján az előbb említett esetben meghatározott kere­seti, illetve jövedelmi korlá­tokra tekintet nélkül is ad­hat útiköltség-térítést. A tanárképző főiskola (Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola), a tanító­képző, illetve az óvónőkép­ző intézet levelező tagoza­tán tanulmányokat folytató pedagógusnak, valamint az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Ka­rának levelező tagozatán egészségügyi szakon tanuló dolgozónak, továbbá az egyetem utolsó évét végző — pedagógusszükséglet ki­elégítése céljából alkalma­zott — és tanulmányait levelező úton folytató pedagógusnak a kö­telező foglalkozásokon és a vizsgákon való részvétel­lel kapcsolatban felmerülő utazási költségét és szállás- költségét, valamint a nap­pali tagozatos hallgatók ré­szére biztosított étkezés igénybevételéért felszámí­tott díjat meg kell téríteni. A vállalat a továbbtanuló dolgozó költségeihez tanul­mányi segély útján is hoz­zájárulhat. Nem jár a tanul­mányi kedvezmény akkor, ha a kötelező foglalkozás vagy vizsga a dolgozó heti pihenőnapjára, illetőleg sza­bad napjára esik. A tanul­mányi szabadság a dolgozó­nak az őt megillető rendes szabadságon felül jár. NEM ADHATÓ KI utólag a tanulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dol­gozó a tanévre vonatkozó vizsgái sikeres letételéhez nem vett igénybe. Ha a dolgozó a tanév vizsgáit elő­zetes engedély alapján egy A ilpmiicnn IDJL j*i»ná> 14, csütörtök tanévnél rövidebb idő alatt teszi le, a rövidített tanul­mányi időre is a teljes tan­évre járó tanulmányi sza­badság illeti meg. A tanul­mányi szabadság tanévis­métlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmá­nyi szabadságot nem vette igénybe, kérésére a fennma­radó részt ki kell adni. Ha a dolgozó huzamosabb be­tegség, katonai szolgálat vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot Ha a dolgozót egy évnél rövidebb, határozott időre alkalmazták, nem adható ki részére több tanulmányi sza­badság, mint amennyi a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejével arányos. Ha a dolgozó munkaviszonya a tanévre előirt összes vizs­ga sikeres letétele előtt szű­nik meg, akkor a ki nem adott tanulmányi szabadsá­got a dolgozó „munkaválla­lói igazolási lap”-jára fel kell jegyezni. Ugyanitt kell feltüntetni, hogy a dolgozó III. ' * Mar a magyarázatot is megtaláltam rá... Köz­ben nekilátott- a cseh nyelv­nek/ hogy felvehesse a kap­csolatot Heyrovsky profesz- szor egyik közvetlen mun­katársával — később magá­val Heyrovskyval is levele­zett sokáig, rendkívüli mó­don izgatták a professzornak polarográffal végzett kísér­letei. (Heyrovsky évek múl­va, 59-ben Nobel-díjat ka­pott.) De hol volt már ekkor Gyula? Hol, milyen messze a kutatóintézettől és főleg, milyen messze álmaitól? Egy határszéli kis állami gazdaság ósdi felszerelésű laboratóriumnak nevezett nem . is tudom mijében. Ak­kor már évek óta. Egy levél az akkor már ritkuló levelei közül: Megint késtem a vá­lasszal, de nagyon be va­gyok fogva. Itt nincs piac, a zellertől a hagymáig min­dent nekünk kell megter. melnünk, Kertünk kavicsos agyag, csákánnyal „ásom fel”, hosszú hetekig tart. A lehető legrosszabb talaj, ami a szikesen kívül létezik. A kert az én profilom, Ildikóé a baromfinevelés. Így a hússzükségletet is mi állít­juk elő. Sok az olyan prob­léma, amire a városiak, nem e címen hány munkanapra kapta meg átlagkeresetét. Munkahelyváltoztatás esetén a dolgozót a korábbi válla­latnál ki nem adott tanul­mányi szabadság új munka­helyén illeti meg. A DOLGOZÓ A TANÉV­BEN igénybe vett tanulmá­nyi kedvezmények idejére kifizetett átlagkereset, ille­tőleg költségtérítés összegét köteles megtéríteni a válla­latnak, ha tanulmányi kö­telezettségeinek igazolatla­nul nem tett eleget, például a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy a tanév közben a kötelező foglalko­zásokról igazolatlanul távol maradt, ég ezért nem bocsá­tották vizsgára és emiatt tanulmányait nem folytat­hatja, vagy tanulmányait sa­ját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási in­tézménytől évkihagyasra il­letőleg a vállalattól a ta­nulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. A vállalat a visszatérítéstől egészben vagy részben el­tekinthet. <Gyömöry) is gondolnak. Mert roman­tikusnak látszik ugyan té­len az erdőre menni fáért, pedig ilyenkor csak egyet­len gondolat foglalkoztatja az embert — az, hogy ret­tenetesen fázik a keze meg a lába... A zivataroknak ez a fészke. Kétszer ide bevágott már a házba a villám. Sze­rencsére én már korábban felszereltem a villámhárítót, ha az ember szemfüles, sok bajt, megelőzhet. A patká­nyokkal is sokat kellett küz­denem, de nem hagytam magam. Megették a kukori­cám háromnegyedét, pedig mit dolgoztunk benne a nyá­ron, méreg, csapda alig se­gített, végül gázharcot kezd­tem egy saját kezűleg össze­fabrikált klórgázfejlesztővel, egyenkint füstöltem ki min­den búvóhelyet... Csak ne lennék egyre fáradtabb, vagy mondjuk úgy, fáradé­konyabb. Télen kétszer ön­tötte el a víz a kutunkat, kétszer kellett vödörrel ki­mernem, hogy iható legyen, először még jól ment, má­sodszor már alig. Akkor a pincében is úszott a krump­li, zöldség meg a tüzelő, fél­méteres vízből kellett min­dent kihalásznunk. Így élde­gélünk, élnek így mások is, a fő, hogy — el ne kiabál­jam —- jelen pillanatban mind a nagy gyerek egeszse­M intha két film futna a * * vásznon. Az egyik, három, negyvennyolcas emigráns életének sorsfordu­lóját ábrázolja. A másik — akár egy kilencven percen át tartó egyetlen felkiáltás: Nézd mozi! — magáról a filmművészetről, annak esz­közeiről, lehetőségeiről szól. Legalábbis ilyen érzése le­het annak, aki végignézi a Bödy Gábor rendezte Ameri­kai anzixot, amelyet a film­barátok körében vetítenek a mozik. Tulajdonképpen külön-kü- lön kellene beszélni mind­kettőről, A szinte antisztori- vá redukálódott történetet hordozó és a formával ját­szó, kísérletező filmről. Az előbbiben, Fiala János térképész, a katona, és hoz­zácsapódó társai Vereczky Ádám főhadnagy, valamint a szállásmester Boldog, .•vé­gigharcolván Európa forra­dalmait végül az amerikai polgárháború észak-karolinai frontján kötnek ki. S itt, idegen földön „zúdul” rájuk a béke, amely a három kü­lönböző jellemű embert min­den eddiginél bonyolultabb választásra készteti. Forradalmiság, demokrá­cia, hazafiság, szabadság­eszmény. Hogyan kötődnek a kisebb és nagyobb rangú magyar katonák, tisztek, ka­landorok, a bukás utáni — és a győzelem utáni — lég­űrben e fogalmakhoz? Ki bi­zonyul 'álforradalmárnak, ki önmagát pusztító gyöngének, ki marad céltudatosan, előre­lépő forradalmár... ? A kérdésekre adandó vá­laszt segíti az a bizonyos második film, a szinte ön­állósodott forma, amely tu­datosan archaizál. Időnként, a képet letakarítjók. másutt töredékeket vetítenek elénk, tépett fotók egy megsárgult albumban... Néhol kerek, vagy ovális a kép, megint másutt a fényerőssége válto­zik, hol kifehéredik, hol megbámul. A hang néha el­viselhetetlenül, az érthetet- lenségig torz. Elidegenítés ez! Elidegení­tés, ám de abból a faj tából, amely a távolsággal köze­lebb hozza, megérteti, • meg­világítja azt a „másik mo­zit”. S végül is így kovácso- lódik össze a kettő, nagysze­rű, elválaszthatatlan egység­gé. Éppen a film hőskorát Amerikai anzix Magyar film idéző technikai megoldások segítségével válik kristály- tisztává a mondandó. Az alkotók: az első filme« rendező Bódy, és az opera­tőr Lugossy István jóvoltá­ból, mintha a néző is min­dent a térképész hűvös ob­jektivitással mérő keresztfo­nalán át látna. Pontos koor­dináta-rendszerbe rajzoló­dik így a jellem és a tett; mindhárom főhőse magatar­tása. A variáns — y irányba — a szállásmester múltját meg­tagadva elindul hazafelé. B variáns — x irányba — a térképész, az új hazában *s- lán idegenként, de értelme­sen éli életét C variáns — zéró ponton — Vereczky a. fatalista fiatal hadnagy (akinek talán legnagyobb esélye lenne a továbblépésre) fölösleges halált hal. A filmek általában, vagy az értelemhez szólnak, vagy az érzelem húrjain játsza­nak. A Balázs Béla Stúdió alkotása azért is érdekes és izgalmas (s nem utolsó sor­ban a jól megválasztott ama­tőr, és a remek hivatásos színészek játékának köszön­hető) mert a nézőt arra kész­teti, hogy történelmünk e korszakát értelemmel és ér­zelemmel is gondolja át. így válik teljessé; igazzá és szép­pé! Ezeket az értékeket hono­rálta a zsűri 1976-ban Mann- heimben, az első filmes ren­dezők fesztiválján az első díjjal. Németi Zsuzsa írőszövetségi tanácskozás A Magyar írók Szövetsé­gének meghívására január 11-én es "12-én Budapesten találkoztak a szocialista or­szágok írószövetségeinek kül­döttségei. A találkozón —, amelyen a házigazdákon kí­vül a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet iTOszovétség, valamint meg­figyelőként a kubai és viet­nami nagykövetség munka­társai, képviselői vettek, részt — megbeszélték a szo­cialista országok írószövet­ségi vezetőinek áprilisi, bír* dapesti találkozója napirend­jét, megvitatták a nyári szó­fiai nemzetközi írótalálkozó- val kapcsolatos együttes te­endőiket, s egyeztették ez évű külügyi tevékenységüket A tanácskozást Doboey Imre, az írószövetség elnöke nyi­totta meg, a vitát Garai Gá- bor főtitkár vezette. A kül­földi vendégek tiszteletér» szerdán fogadást adott dr. Marczali László, kulturális miniszterhelyettes. ges, s ha Ildikó nem lenne annyira kimerült idegileg és leromlott testileg, nem lenne ■ semmi baj. De hát hogy került ide a rakéta? Milyen messzi, hü­lye szálak futnak össze egy csomóba. Például az, hogy én do­hányzóm és érdeklődő mó­kus vagyok, aztán hogy le­váltják Gyul-áék igazgatóját, s odatesznek egy doktorká­dert, és hogy szinte ugyan­ebben az időben Gyula be­leszeret egyik laboránsába, Ildikóba, s otthagyja sótlan feleségét. Az új igazgató már az el­ső hetekben beleköt Gyulá­ba. „Kérem, a nyomeíem- vizsgálát; a mi programunk­ban nem szerepel!” Aztán néhány nap múlva felvesz Gyula íróasztaláról egy leve­let, és beleolvas. „Kivel le­velez maga hivatalos idő alatt a KUTATÓINTÉZET LEVÉLPAPÍRJÁN?!” Egy szót sem ért persze csehül, csapkod, lobogtatja a leve­let: „Ki ez a Heyrovsky?!” — Gyula felugrik, sápadtabb a szokottnál, keze már a doktorkáder csuklóján — .kegyetlen ereje volt, ha akarta —, zizegve hull a le­vél a földre, közben halkan megkérdi: „És maga. maga ki? 'Maga egy kutatóintézet igazgatója?” Már csak alkalom kellett Gyula eltávolításához. Én is ' hozzájárultam. Azt olvastam valahol, hogy az erős dohányosoknak fo­kozott a C-vitamin igényük. Elkezdtem csipkeszörpöt in­ni, hetekig és nagy vehemen­ciával, de semmiféle frissebbr séget, vagy ilyesmit nem ész­leltem. Akkor eszembe ju­tott valami, leültem, írtam Gyulának. Hamarosan meg­kaptam a választ. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a csipkeszörp­re, nem is jutott volna eszembe eddig, öt üveg ször­pöt vizsgáltam meg ugyan­abból az évjáratból, s nagy meglepetésemre C-vitamint egyik sem tartalmazott, még • elenyésző mennyiségben sem. Pedig ‘ az üvegen 250 mg ot garantálnak. Ekkor már kr váncsi lettem, és megvizs­gáltam a fertödi feketeribisz- ke-szörpöt is, abban sem ta­láltam C-vitamint. Felhábo* ríto, már írtam is egy cikr két vizsgálataimról. A cikk megjelent, s ha­marosan kapott a doktorká­der felülről egy letoló leve­let, hogy micsoda eljárás a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit nyilvánosan lejáratni, és hogy a jövőben st)b. Az igaz­gató májú elájult, őt tolják le e miatt az izé miatt... lám, az o szeme nem csal, látta ő mindjárt, hogy ez a laborvezető csak bajkeverő lesz. De majd most! Bero­hant a laborba, s mindenki előtt ordítva felolvasta a levelet, aztán Gyula felé fordulva végtelen megvetés­sel: — Disznóság, amit csi­nált, kérem. Érti, disznóság! — Erre, mielőtt Gyula akár csak meg is szólalhatott volna, odaugrik Ildikó a kémcsövei íjaellől: — Ez a disznóság? Megmondom én magának, mi a disznóság! A disznóság az, ha a népet becsapják, ha valamit ga­rantálnak, ami akár a rossz gyártástechnológia vagy bár­mi miatt is, de nincs meg. Az igazgató elvtárs szerint ' az a disznóság, ha ezt valaki szóvá teszi ? Szerintem az lenne a disznóság, ha hall­gatnánk róla. Nem sokkal később az igazgató bizalmas levélben kimeríts kádervéleményt adott Gyuláról, hogy „szo­cialista iparunkról, mind- annyiunk ' büszkeségéről, becsmérlőleg nyilatkozik szóban és írásban” — meg­jelölve a szakfolyóirat év- száma, száma és a lapszám... Hogy: „családi élete rende­zetlen, zavaros, - munkatár­saival szerelmi kapcsolatot tart fenn, ami ugye össze­egyeztethetetlen. ..” (Sze­gény, éppen akkor rendezte el végre „családi életét”.) Hogy; „politikai karrierista, apját mint tizenkilencen mártírt emlegeti, holott ap­ja ugyan tizenkilencben, do tüdőgyulladásban halt meg, amint az nevezett anyjának a mellékelt jegyzőkönyvi, vallomásából kiderül.. hogy... hogy... és hogy, és végezetül kéri Gyula azon­nali leváltását. Idézet Gyula egy későbbi leveléből: A Tanácsköztár­saság alatt a 20 főnél na­gyobb létszámú üzemeket, gyárakat állami tulajdonba vettek, s a rendre (tehát., hogy menjen a termelés, ne történjen lopás, rablás) a munkástanács felügyelt. Anyám elbeszélése szerint apám ilyen munkástanács­tag volt Hangzatos cím, va­lójában éppoly egyszerű munkás maradt, mint volt. csak a nappali munka után minden másnap még éjjeli őrséget is vállalt. Aztán meg­fázott, a többit úgyis tudod, liehet, hogy nem volt már­tír, én nem is mondtam so­ha, hogy az volt, de azért fáj ám, hogy nem ismerhet* tem. Különben semmi újság, most á melegekkel kezdődik a gombaszezon. A csiperkét itt nem- szeretik, és így ver­seny nélkül szedhetjük Ildi • kával « relén, (VÉGE)

Next

/
Thumbnails
Contents