Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
Csütörtökön este premier az egri színházban A főszereplők a Zivatarról őrunó és társa! A mátrai mammutok OKstrowsaäd j Zivatar című drámája karül színre az eg- I rj Gárdonyi Géza Szfnház- i ban. De hát van-e egyáltalán i Osztrovszkijnak ilyen című , drámája? Az ismert orosz klasszikus 1860-ban Groza címmel írt egy ötfel vonásos tragédiát, melyet hazánkban Viharra fordítottak, de amelyet 1941- ben örvény címen mutatott be a Nemzeti Színház, most I pedig — a fordító Mészöly 1 Dezső javaslatára — Zivatar lett a címe. Az orosz szó' egyébként valóban zivatart jelent magyarul. A címváltozás oka szorosan összefügg Illés István rendezői elképzeléseivel. ,Az Osztrovszkij-műben ugyanis szó sincs mindent megrázó — gyökeres változást előidéző — viharról. Inkább erőteljes zivatarról, amely után az orosz kisváros lakói — még jó ideig — ugyanúgy élnek, mint a hősnő, Katye- rína öngyilkossága előtt.-k ’ A dráma főszereplói így ^ beszélnek . szerepükről. Kovács Mária: — Nekem nincsenek szerepálmaim. Kabanova eljátszására soha nem gondoltam. Pedig anpyi nagy elődöm aratott ebben az alakban sikert, itthon és • külföldön. A Népújság karácsonyi számában cikk jelent meg Képzelt felszólalás a parlament ülésén címmel. Egyetértek Márkusz László „képzelt felszólalása” jogosságával, fontosságával, bár nem hinném, hogy egyértelműen hiánycikk lenne életünkben a humor, de az biztos, hogy művelődési otthonaink tevékenységét -tekintve csaknem az. Legalábbis megyei tapasztalataink ezt mutatják. Vannak azonban más irányú tapasztalataim is, s gondolom a cikk kapcsán érdemes szót ejteni ezekről is. A szórakoztató műsorok kérdésében azt hiszem eleg bonyolalt a helyzet. Mint a cikk írója is érinti, színházaink alig vállalnak valamit e téren. Bár egy jó operett- előadás a megye művelődési házainak 10 százalékában, sem férne el, szabadtéri operettelöadasért pedig 30 ezer forintot kér egy színház. Hofi Géza sem juthat él mindenhova, így marad mentőötletként a közismert ORI-műsor. Ezek pedig, ha nem ' is kerülnek sokkal kevesebbe, mint egy-egy tájszínházi előadás általában sokkal „olcsóbbak” még a könnyűműfaj iránti igényekhez mérten is. Nézzük az egyszerűbbnek látszó területet, a táncos rendezvényeket. Hihetetlennek tűnik, űe évek során tapasztaltam, hogy a városi fiatalok nem nagyon akarnak már tánciskolákba járni. Társastánc- tanár ismerősömtől tudom (dolgozik még egy-kettő), hogy általában az általános iskolában lehet csak itt-ott megszervezni ilyen tanfolyamot. A nagyobbak inkább ellesik egymástól a zenés szórakozóhelyeken. Ott legalább „hűsítőt” is lehet kap- ni.' Talán ez is oka, hogy ha néha-néha mégis sikerül" ugyan helyet és időt «szorítanunk egy-egy -táncestnek . néhány óra után be kell szüntetni, vagy megháromszorozni a rendezőgardát! Ilyenkor szentendrei közös népművelő ismerősünkkel érzek együtt... Három évvel ezelőtt nyitottuk meg Gyöngyösön megyénk első hangulatos ifjúsági parkját A rendszeres ♦Andehetőségek mellett tárPersze a színészben mindég van valamiféle szorongás. Mikor dolgozni kezdtünk, s láttam, hogy milyen világ épül körém, egyszerre szenvedélyesen érdekelni, izgatni kezdett a hajdanvolt szent Oroszország, a maga zarándokaival, rítusaival, erkölcseivel. S persze mindenek fölött Kabanova izgatott ebben a világban. Mi az —- tettem fel magamnak a kérdést —. hát ő nem látja, hogy az eddigi állóvizek is fodrozni kezdenek? Nem érzi, tudja —okos asszony létére —, hogy tarthatatlan már a régi ház régi rendje? Ennyire önhitt lenne? Erről szó sincs. Kabanova éppen azért ragaszkodik oly görcsösen minden szent szertartáshoz, szokáshoz, mert tudja: csak így leltet ideig- óráig megtartani családjában a hagyományos tekintélyei- vet. Vagyis, hogy a fiú és lány félje anyját, a feleség törvényes urát. Számára ez a tekintélyelv a család és a társadalom alapja. Kíméletlen zsarnok, de nem azért, mert e] eve ilyen a természete hanem azért, mert egyre jobban fél, hogy elvész lába alól a talaj. Blaskó Péter: — A rendezőnek . van egy sorsdöntő találmánya ebben az előadásban. Illés István kitalálta a „kamasz Boriszt”. Borisz figuráját —■ legalább" sasjátékokról, fiataloknak szóló kisebb műsorokról is gondoskodtunk. Az elmúlt évben — éppen a fentebb említett gondok miatt —az ifjúsági parkot szeszmentessé nyilvánítottuk, s az eredmény: sajnos, felére csökkent a látogatottság. Es nem a 40 ezer forintnyi ráfizetésért kesergünk, hanem elsősorban azért, mert a múlt nyáron már négyezerrel kevesebben látogatták az ifjúsági parkot. . ••• Még egy gondolat ehhez a témához: a legkisebb zenekarok is" két-háromezer forintot kérnek egy táncestért. Községi intézményeink nagy része bevétel, illetve költségvetés híján már nem tud ilyen jelentős ösz- szeget kifizetni. így leginkább különböző alkalmakra, ünnepekre tartogatják a szűkén mért anyagiakat. A közművelődés — így a nevelés és a szórakozás is —• egyre inkább össztársadalmi feladat, tehát a politikai szervezeteké is. Bár nem egy KISZ-szervezet rendez bálokat is meggyőződésem, hogy mi népművelők nem elsősorban azt várjuk a KISZ-tői, hogy vállalja magára a szórakoztató. vagy bármilyen jellegű rendezvények szervezését, sokkal inkább azt, hogy igényességre, jó ízlésre, kulturált közösségi magatartásra nevelje a fiatalokat. Művelődésügyi intézményeink bizonyára örömmel vállalnák az ilyen jellegű együttműködést. Csak hát meg kellene mar jobban találnunk egymást! Lehet, hogy kissé pesszimistán hangzanak ezek a sorok, de biztos hogy gyakorlati tapasztálatok diktálják. Mi is el tudnánk képzelni á közös és a nyitott játékszobákat, a tv. és táncklubokat. De ehhez objektív- feltételek, személyi körülmények és nem- kevésbé kulturáltabb igények is kellenek. Reméljük, hogy a Márkusz László említett írásában is megkérdőjelezett „közszemlélet” mielőbbi javulása, változása a művelődési otthonainknak is segítségére lesz -abban, hogy sokoldalúbban kielégítsük az emberek igényeit. Szívós. József aiúv .ház-igazgató Is az általunk ismert előadásokban — mindig szerelmes színészek „hősök” játszották. Ennélfogva úgynevezett nagy jelenetek születtek. A mi Boriszunk — az ér. Boriszom — kamasz. Sutáét; félszeg. A nagy érzéstől, a vágytól fejbéverten, szinte bódultán jár, Katyerinával való találkozásukat millió- szőr elképzeli. S mégis, mikor közeledik a pillanat, legszívesebben elrohanna. Nincs felkészülve a szerelemre. A találkozás szinte groteszk... S mikor megkapja kamasz életének ezt a csodálatos ajándékát bármennyire is örül, neon tudja felfogni az ölébe hullt kincsek értékét. Borisz talán majd csak valamikor, évek múlva ott Szibériában érzi meg, hogy ki volt, s mit jelentett volna számára Ka- tyerina. Meszléry Judit: — Talán közhelynek tűnik, mégis elmondom: aszí- nésznek sohasem szavakat, szöveget) kell játszani, hanem mindig a jellemet Nekem ehhez már kezdet kezdetén „muszáj” tudnom a szerep lényegét. Aztán a próbákon kezdi az ember a szöveget mondani. Először kopogósán, lélektelen ül. Egyszerre csak kiderül: Katyerina gondolatai már az én . gondolataim. Ekkor felforrósodik a szöveg, hihetővé válnak a szituációk. Nagyon fontos volt. eldöntenünk, hogy Katyerina nem az első egyenjogúságra vágyó nő. nem valamiféle forradalmár. Ez a fiatalasszony kialakulatlan ember, aki mindenképpen meg akar felelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Nem mond eleve ellent Kabanova szokásainak, szertartásainak. És természetesen az urát sem akarja megcsalni. Csakhát idegen marad ebben a rideg világban. Akárhogyan is harcol ösztönei ellen, ellent kell mondania, ki kell törnie. A legkedvesebb jelenet- számomra áz, mikor Katyerina felidézi magának Bő- riszt. Nem a valódit. Azt a fiút, akit megálmodott. 1 ★ A dráma további szereplői: Somló Ferenc, Újlaki Dénes, Fehér Ildikó, Fehér Tibor. Demeter Hedvig, Mát- hé Éva, Hunyadkürti István, Hídvégi Elek és Zoltán Sára. Rendezte: Illés István, Bemutató: csütörtökön este a Gárdonyi Géza Színházban. Tt. Mik voltunk mi? Különféle kaliberű, de lényegében már alakot, töltést formát nyert puskagolyók. S akkor itt készülődik, álakul, épül előttünk egy rakéta. Még semmi, de csak rakéta lehetett, puskagolyó semmi esetre sem. Ez az ott és akkor felvillanó irigységem értette meg velem később a doktorkáderek gyűlöletét a mindenkori és mindenféle rakétákkal szemben. Katonaság, szökés, hadifogság, s mire Gyula három év után hazatért, oroszul már beszélni is tudott Most minden valóra válhat most végre béke van, új világ, azt sem firtatja már senki, hogy az apja mért éppen, tizenkilencben halt meg. A gyöngyösi Mátra Múzeum kiállításának egyik nevezetessége a felállított mammutcsontváz. 1947-ben bukkantak rá Mátraderecs- kén, ásatag csontjai hosszú évekig az egri Dobó István Vármúzeum raktáraiban szunnyadtak. 24 év után, 1971. október 6-án Brúnó napján a csontok újra „életre keltek”, s azóta Brúnó a közismert gyöngyösi mammut újjászületésének hatodik esztendejét tapossa. A jégkorszak hatalmas őselefánt-félesége a Kárpát-medencében elég gyakori volt. Feltételezések szerint megközelítőleg 600 csorda élhetett ezen a területen egy-egy csorda mintegy 60 főből állott, tehát a mammut egyáltalán nem volt ritka hazánk területén. A magyar síkságokon kedvező életfeltételeket talált, ez csak akkor változott meg, amikor a hó beborította az élelemdús területeket, és ilyenkor a csordák a középhegység véBeadta a. kérvényét minden szóba jöhető kutatóintézethez, de hát hiába a kitűnő oklevél, hiába, hogy németül, oroszul, angolul és franciául olvas szakirodalmat, mert ugye kérem, kérlek, tudod, tudja... De persze, há véletlenül, akkor azonnal... Szevasz, isten megáldja, szabadság!... Ha nem, hét nem. A Műtrágya Vállalatnál kapott végre állást és egy nikkel sárhányójú biciklit, naponta átlagosan harminc kilométert kerekezett. Néha persze ötvenet is ledarálok — írta egyik levelében. — Ilyenkor nem sok energiája marad az ember, nek néha m,ég az evéshez is kevés, csak egyszerűen lefekszem, pedig van velem mindig, egy-egy ...folyóirat* dett zugaiba húzódtak. A mammut felkészült a télre, hatalmas szalonnaréteget és zsírpárnát növesztett, ezt a tulajdonságát már az ősember is megfigyelte, s művészi állatábrázolásain gyakran találkozunk kihízott, hosszú bundájú állattal. Tavaszra ezt a vastag szalonnaréteget, tartaléktápanyagot felélik, és erősen lesoványodnak. Sokan tévesen < gondolják, és a szibériai ' mammutot tartják nagyobbnak, holott a közép-európai példányok vállmagassága elérte a 4,5 métert, míg a szibériai példányok alig háromméteresek. A Mátra első legteljesebb mammutmaradványa a mat- raderecskei volt. Ezt követte 1965 októberében a következő, amelyre a visontai erőmű földmunkálatainál bukkantak. Ez a munkások figyelmességének köszönheti sértetlenségét, és erről büszkén lehet mondani: a hazai mammutleletek egyik leggazdagabbja. Itt három De nem is ez bánt. Hanem, hogy olyasmit csinálok, amit, gondolom, egy hétéves gyerek is meg tudna tenni. A földművesszövetkezeti irodában beírom a fuvarlevelekről a nagy raktárkönyvbe a beérkezett tételeket, $ utána az eladási jegyzékek alapján a kiadott tételeket. Kész. Aztán elballagunk a műtrágyafelelőssel a raktárba, s elmondom mindenütt ugyanazt a szöveget: a zsákokat rakják keresztbe.... nyissák meg az ablakokat, ha száraz az idő... és csukják be, ha nedves ... Ha van ablak egyáltalán, és ha zsákban van egyáltalán a műtrágya, mert legtöbbször olyan állapotban érkezik, hogy az ömlesztett maszalék között csak papírfecnik találhatók... Így valahogy. De nem baj, nem hagyhatom, hogy az anyám továbbra is albérlőkkel küszködjön, s szombat-vasárnaponként én is otthon pepecselhetek. Hat év telt el így, azzal a különbséggel, hogy az utolsó hármait Csepel motorkerékpáron ülte végig Gyula. Ekkor végre felvették a helyi kutatóintézetbe laboránsnak. A rakéta megindulhatott pályáján. Fél év elteltével kutató, majd a labor vezetője; Elekor kezdett egy kissé felszabadultabban körülnézni a világban — mindent megszépítő látással. Csak ez agyarat sikerült megmer« teni, a leghosszabb 320 centiméter, míg a legrövidebb 270 centiméter. valamint előkerült egy teljesen ép csontváz is. Ez a terület hajdanában egy patakmeder volt. Az állat feltárója Rozsnyói Márton, az egri múzeum őslénytanbúvára, aki egyik dolgozatában a következőket írja a lelet-* ről: „Esetleg egy szárazabb periódusban a már előbb is feltételezett mélyedés megmaradt vizében pusztult el ivás közben, esetleg sebzetten, vagy betegen. Mindenesetre ez most már nehezen rekonstruálható.” Előkerült Jobbágyiból, Ecséd- ről, Szurdokpüspökiből, de bátran elmondhatjuk, nagyon sok iskola szertárában ott lapul egy-egy mám« mutfog vagy csontdarabka. Hogyan maradhatnak fönn az ősállatmaradvá- nyok, vagyis mik a fosszili- záció feltételek A növényi és állati hullák természetes körülmények között rendesen elbomlanak, szétporladnak. A fennmaradás alapjel, a tetemeknek valamilyen módon a külső környezet behatásaitól, á szél, a víz, baktériumok, rovarok károsításától elkeli záródni. Ilyen elzáró anyag lehet áz iszap, a mésztufa, vagy az édesvízi mészkő, válamint a jégkorszakban keletkezett 1Ö6Z. Befejezésképp még két érdekes hír a szomszédos Nógrád megyéből: a Nemzeti Múzeum őslénytáránalfi gyűjteményében őriznek egy megláncolt óriás csontot, ami a múlt században Pásztó városkapuján függött. A másik híradást „Nemes Nógrád vármegyéknek históriái. Geográ- phiai és statisztikai esmer- tetőse” című 1826-bart megjelent leírás első kötetében olvashatjuk: Sámsonvár egyik mélyebb vízmosásából- ásatott ki egy állat feje, amelynek a keb szarvai egymásfelé behajolva tsaknem egy ölnyi hosszak voltak. Vizsgáltatván ez sokak által Mammut szervezetű legnagyobb állatnak találtatott, melyről az írók és természetvizsgálók azt tartják, hogy az állatok soraiból egészen kifogyott. Hogy ez igen régi időktől fogva itteni földel befedve, tsak onnan is (fliehet gondolni, hogy ffi csontjai, de leginkább ® szarva széllyel morzsoltál- hatott: a darabjai mindazonáltal a Pesti Múzeumba beküldettettek.” Varga András muzeológus lehetett az oka, hogy ferne* vezése után feleségül vette udvarszomszédjuk lányát, egy hosszú képű, sótlan, kerepelő kórót. Egy hét elég volt, hogy rájöjjön, házassága végzetesen és véglege* sen elhibázott, de mindjárt bele is törődött, és ha lehet, hát még jobban belevetette magát munkájába. Óriási tervei voltak. Megkérdeztem tőle akkoriban, hogy volt az egész lehetséges. — Tudod — mondta —•, a fogolytáborban nem lehetett ám biztosan tudni, mikor, vagy hogyan ér haza az ember, vagy egyáltalán haza* ér-e. Merengő éjszakák. Visszarémlett, hogy egyszer milyen kedves volt hozzám, talán csak a visszaköszönéf hangsúlyában, nem is tu“ dom... Aztán most eszembd jutott, nem, nem ő, eszembe jutottak a fogolytábort éjszakák, áh, de bonyolult dolog ez... Azonkívül, hogy a kutatóintézetnek hivatalból kellett/ végeznie takarmányanalízi-/ seket és talajvizsgálatokat, ej hogy úgy mondjam, ráállt külön a nyomelemekre. — Érdekes adatok jönnek elő — mesélte —, sokszor egészen más, mint bárki várná. Például a vashiánytól -lorotikus szőlőlevélben sokkal több a vas, mint a normális lever lekben. (Folytatjuk.J Hozzászólás fi közművelődés és szórakozás ügyében IBIM (gyarmati) Habán kerámiák Kaposvárról A kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet évente több mint 10 millió forint értékben készít népművészeti kerámiát és virágcserepet. A szövetkezet feladatának tekinti a népi hagyományok ápolását és a közízlés fejlesztését. Kétfajta népművészeti kerámia, a Habán és a Sárközi kerámia iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Képünkön: Naráz Andrea Habán tányért készít. (MTI fotó — Bransfcettar Sándor felvétele — KS)
