Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Pdrtmunka az „első vonalban1 2. A gazdasági építés hajtóereje Bőven van mit tenni Traktorosok télen r „TÁRSADALMI ÉLETÜNK­j NEK nincs olyan területe, amely ne függne a terme­lés. az építőmunka eredmé­nyeitől. Az életszínvonal emelését, a kultúra, a tudó- i mány fejesztését, hazánk egész szocialista fejlődését gazdasági építőmunkával kell j megalapoznunk.” — A XI. kongresszusnak ezek a meg­állapításai aligha szorulnak bizonyításra. Nem is újmeg- I állapítások: amit eddig el­értünk. azt is csak munkáhk- ! kai értük el, s a fejlett szo­cialista társadalom megte­remtésére sincs más módunk. A szocialista forradalom, a munkáshatalom megte­remtése és megvédése után az osztályharc két fő terü­lete: a gazdasági építés és az ideológiai nevelés. Mint a politikai küzdelmekben, úgy e két utóbbi területen sem lehet a hire sikeres a párt vezető szerepének kö­vetkezetes érvényesítése nélkül. És a vezető szerep érvényesítésében itt is osz­tozniuk kell a központi és középszintű irányító szer­vekkel a „lent”, az „első vonalban” küzdő alapszer­vezeteknek. Pár talapszervezeteink többsége általában jól és eredményesen tölti be gaz­daságszervező hivatását. Ahol hiba van, ott ez két, egymásnak ellentmondó fel­fogásban gyökerezik. Az egyik felfogás — in­kább kimondatlanul, mint kimondva — feleslegesnek érzi az alapszervezeti szin­tű gazdasági munkát, nem tálálja ennek helyét a gaz­daságirányítás mechaniz­musában, inkább lemond róla, illetve elhanyagolja, csak formálisan folytatja. A másik felfogást — ezzel ellentétben — valamiféle „túlbuzgóság” jellemzi: nem érti, hogy a gazdasági párt­munka — politikai munka, melyet politikai módszerek­kel kell folytatni Az ilyen alapszervezet vagy vezető­ség sokszor a gazdasági ve­zetés helyett dolgozik, in­tézkedik, átvállalja a bri­gádvezetők, csoportvezetők, művezetők stb operatív tennivalóinak egy részét — s ráadásul, mivel kisebb szakértelemmel rendelkezik, lényegesen kisebb ered­ménnyel. Ezzel bénítja a gazdasági vezetés kezde­ményezőkészségét, és — ami még nagyobb baj — akar- va-akaratlanul csökkenti annak felelősségét. De nézzünk egy kissé az első típushiba mögé. Joggal vetődik fel a kérdés: hol a helye az alapszervezetek te­vékenységének a gazdaság­irányítás mechanizmusá­ban? A szocialista gazdál­kodás. termelés és szolgál­tatás az állami és szövetke­zeti tulajdon talaján, önálló gazdasági egységek keretei között folyik. Ezeket a gaz­dasági egységeket, vállala­tokat, szövetkezeteket a párt politikájának megfe­lelően közvetlenül a szocia­lista állam ágazati és terü­leti szervei irányítják, job­bára közgazdasági, tehát indirekt módszerekkel, d° ahol és amikor szükséges, közvetlen utasítások formá­jában is. A tervezés és tervegyeztetés, a gazdasági szabályozás és a termelési vagy piaci kapcsolatok rendszerében egy-egy gaz­dálkodó egység számára adott: mit, mennyit, mi­lyent és hogyan termeljen, illetve „szolgáltasson”. Az ott dolgozó egyéneket és kollektívákat a munkavi­szonyból eredő függés, s még inkább ' az anyagi ösz­tönzés orientálja elsősorban. Lehet-e valamiféle befo­lyása saját területén a gaz­dasági folyamatban a párt- alapszervezetnek, „beleszól­hat-e” egyáltalán? OKVETLENÜL! Először is azért mert az említett ha­tárok között a helyi gazda­sági vezetésnek azért elég nagy a „mozgási tere”, ön­állósága. Azt mondhatnánk: gazdasági determináltsága nem merev; vele, mint szubjektív tényezővel is kell számolni. Éppen ez biztosítja a csak helyben látható belső tartalékok ki­aknázását, a választási le­hetőségek közül a lehető legjobbak kikutatását A he­lyi gazdasági vezetésnek a helyi pártvezetéstől kell po­litikai segítséget — ösztön­zést bátorítást ha kell kritikát — kapnia. Az álla­mi gazdaságirányításban, a gazdasági és jogi szabályo­zásban — pártunk gazda­ságpolitikája, vezető sze­repe realizálódik. De hogy hatékonyabban realizálód­jék, ehhez a helyi gazda­sági vezetésnek a párt he­lyi képviseletétől is szün­telen impulzusokat kell kapnia. Továbbá: a dolgozók, a munkáskollektívák nem egy gépezet csavarjai, hanem alkotó és gondolkodó, ele­ven, hús-vér emberek. Nem holmi robotok, amelyekbe betáplálják a főnöki utasí­tásokat és esetleg a kilá­tásba helyezett anyagi ösz­tönzést, s ennek megfelelő­en programszerűen és gé­piesen végzik dolgukat. Nem csupán végrehajtói a társadalmi termelés folya­matának, hanem egyúttal, mint a társadalom vezető osztályának tagjai, e folya­mat célját ég értelmét tes­tesítik meg. Kifejezni va­lóságos érdekeit, politikai ösztönzést adni munkájuk lehető legjobb elvégzéséhez: ez az, amit csakis a mun­kásosztály pártjának alap­szervezetei végezhetnek el. Az önálló gazdasági egy­ségek — a „közgazdasági környezetük" megszabta ha­tárok között — önállóan s alkotó módon állítják ösz- sze programjukat, munkál­ják ki rövid-, közép- és hosszabb távú terveiket. Az alapszervezet politikai tevékenységére már ebben a fázisban is szükség van: támasszon igényt a jó ja­vaslatok felszínre hozásához és összegyűjtéséhez, a gon­dos, felelősségteljes mérle­geléshez, mind az irreális célkitűzések, mind pedig az óvatos és számító „alulter­vezés” elkerüléséhez. Hang­Hatvan a városiasodás út­jára lépett! Hangoztattuk már ezt az utóbbi esztendők­ben, igazi távlatok azonban csak most rajzolódnak elénk. És pedig azoknak a több irányú, hosszú távú fejlesz­tési terveknek a nyomán, amelyeket 1976-ban megren­delt, kidolgozott a helyi ta­nács, illetve amelyek most vannak készülőben. így szakemberek munkálkodnak a kereskedelmi hálózat, a vízellátás, a közművesítés, a gyermek és kulturális in­tézmények jó két évtizedes fejlesztési, telepítési ter­vén. S immár lezárult az or­szágos pályázat, amelyet Hatvan városközpontjának kialakítása érdekében írtak ki tavaly nyáron. Milyen lesz a település új központja 2000-ben? Milyen­nek képzelik a pályázat díja­zottjai? Kertész Beáta és Lombár István, vagy Sasi Il­dikó, Havas Mária, Hidas Pé­ter tervező mérnökök szá­moltak a városvezetés igé­nyével, számoltak az ezred­fordulón 30—32 ezer lelkes Hatvan polgárainak kultú­rált ellátásával. Nem jártak a fellegekben, de arra töre­kedtek, hogy Budapesttől alig ötven kilométernyire egy esztétikus megjelenésű, nyu­godt, pihentető jellegű város létezzék. A MŰEMLÉKEKÉRT Az első díj nyertesei, s a többi nyolc elfogadott pálya­súlyozzuk: politikai munká­ról van szó, nem pedig a szakemberek tennivalóinak átvállalásáról. TERVEINK VÉGREHAJ­TÁSA népgazdaságunk egyet­len pontján, egyetlen mű­helyben és egyetlen ter­melőszövetkezetben sem nélkülözheti az ott műkö­dő alapszervezetek gazda­ságszervez ő munkáját. Részt kell vállalniuk a tervek is­mertetésében, megértésé­ben. Mozgósítaniuk kell a tervek teljesítésére, mindig összekapcsolva a távlatokat az épp soron levő napi fel­adatokkal. S végül a vég­rehajtást kell segítenie a folyamatos, mindenre ki­terjedő pártellenőrzésnek. Jelezzék azonnal a fenn­akadást, ne tűrjék sehol a tunyaságot, a fegyelmezet­lenséget, a lógást, követel­jék meg a gazdaságveze­téstől a korszerű munka- és üzemszervezés kialakítá­sát és alkalmazását. Az el­lenőrzés nem a hibák kere­sését jelenti, hanem valóban segítséget és ösztönzést. A pártalapszervezetek ve­zetőségeinek egyik tagját többnyire termelési felelősi funkcióval bízzák meg — illetve a nem termelő és szolgáltató munkahelyeken, a különféle intézményekben a „hivatali munka” segítsé­gével. Ne legyen formális ez a termelési felelősi funk­ció — mint ahogy, bizony, nem egy helyen az. A szocialista társadalmi rendben, noha a dolgozó osztályok és rétegek alap­vető céljai azonosak, elő­fordulhatnak átmeneti ér­dekellentétek. Előfordulhat­nak az egyes gazdasági egy­ségek — vállalatok szövet­kezetek — valamint a nép­gazdaság egésze között is. Mi ilyen esetben a munka­helyi pártalapszervezet dol­ga? „Pártunk álláspontja e kérdésben is világos — ol­vashatjuk a XI. kongresz- szus beszámolójában: — minden ütközés esetén el­ső az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes cso­portok vagy személyek mes­terkedéseivel szemben.” (Következik: A szocialis­ta közgondolkodásért, élet­módért.) mű készítői is messzemenően figyelembe vették a leendő városközpont kialakításánál a Kossuth tér meglévő fon­tosabb épületeit, valamint a patinás műemlékeket. Ilyen­formán sértetlen állapotban marad meg az egykori Gras- ealkovich-kastély, a kato­likus templom és a hozzá tartozó parókia. Nem fognak persze árvál­kodni ! Negyedszázad folyamán a Kossuth tértől északra eső, a 3-as főútvonal és az új kór­ház közötti területen épülnek fel a város igazgatási köz­pontjai, itt kapnak helyet a korszerű oktatási, közműve­lődési intézmények. Szinte valamennyi tervező ezen a helyen képzelte el az általá­nos és kisegítő iskolákat, kö­zépfokú tanintézeteket, kol­légiumokat, a város művelő­dési központját, ifjúsági há­zát, múzeumát. moziiát, könyvtárát, amelyek termé­szetesen lépcsőben, tervcik­lusonként valósulnak meg. tízemeletes hazak A Kossuth tér déli oldala, egészen a Zagyva folyócs­káig, szintén a megújuló — Alig bukkannak ki az el­ső tavaszi napsugarak, a traktorosok máris indulnak gépeikkel a határba. Az ekék belevágják vasfogu­kat a még fagyott földbe, a gépek nekifeszülnek: indul­nak a tavaszi munkák. Vetés, műtrágyázás, nö­vényvédelem, s mire mind­ezzel végeznek, itt az ara­tás. Augusztusban a burgo­nyát, gyümölcsöt, takar­mányt, szeptemberben a cukorrépát, szőlőt, majd a kukoricát hordják szünet nélkül. Még be sem fejez­ték az őszi szállítási csúcs- időszakot, máris indulnak újra az ekék, boronák, ve­tőgépek egészen december végéig. Kemény, dolgos tíz hónap ez. De vajon mit csi­nálnak. ilyenkor a téli hó­napokban a traktorosok? Ezt kutattuk a megye öt szövetkezetében. Örülünk, ha végzünk — mondja Bodonyban Vincze Bertalan tsz-elnök. — Több vagon szalma ma­radt kazlakban még őszről a földeken, s ahogy az ál­lattenyésztő telepeken fogy, úgy kell folyamatosan be­szállítanunk. Majd ezer ál­lat mindennapi eledeléről van szó. A tizenöt trakto­rosból többen a szerves trágyát hordják a határba, ahol egy részét kiszórógép­pel el is terítjük. A többit pedig kupacokba rakjuk. Ha vékonyodik a hó, lehet a gyümölcsösökben kezdeni a műtrágyázást és ennek elő­készítése is e napok felada­ta. Folyamatosan végezzük legelőink tisztítását, többen gépeik javításán dolgoznak. Soroljam még? Van tenni­valónk bőven. Olyannyira, hogy a traktorosoknak ter­vezett tanfolyamot sem tud­juk egyelőre beindítani — mondja az elnök. A zagyvaszántóink is tud­nak mind a 25 traktorosuk-, nak munkát biztosítani. A Béke Tsz-ben még a há­romezer hektáros szántóte­rület jó részén a héten megkezdődik a szerves trá­a Horváth Mihály utcánál el­kezdett — városközponthoz fog tartozni. Éspedig úgy, hogy a település lakosságá­nak többoldalú igényét elé­gíthesse ki. A hosszú távú fejlesztési terv megvalósulá­sa eredményeként 2000-ben e területen épül éttermes szálloda, nagyáruház, vásár- csarnok, s ide tervezték az új, Hatvan egész vonzáskör­zetét a településhez kapcsoló, autóbusz-pályaudvart. De a lakásprogram megva­lósítására is tekintettel vol­tak a tervezők a városköz­pont déli oldalának kialakí­tásánál. Ezernél több családi otthont magában foglaló la­kóteleit helyeztek el ezen a részen. S természetesen úgy, hogy biztosított lesz a gép­kocsi parkolás, az egészséges zöld terület, valamint a gyermekek fejlődését szolgá­ló játszóterek, tornaparkok láncolata. A lakótelep házai több szintesként szerepelnek a tervekben. Akad közöttük néhány tízemeletes épület is, ami mindenképpen tekin­télyesebbé teszi a városköz­pont arculatát. gya, illetve a műtrágya ki­szórása. Elsősorban a Pász­tói Állami Gazdaságnak, de még más Nógrád megyei gazdaságnak is bérmunká­ban szállítják a cukorré­pát Hatvanba és Selypre, s visszafelé jövet cukorgyá­ri nyersszeletet hoznak a szövetkezet állatainak. így sokkal gazdaságosabban ki­használhatják a gépeket. A szabadságot már kivették Sarudon a Tiszamenti Termelőszövetkezet trakto­rosai főként a gépjavítá­sokban segédkeznek a sze­relőknek. A vontatók erő- és munkagépek egész év­ben szinte megállás nélkül dolgoztak, úgyhogy rájuk is fér a felújítás. A kezelők másik fele a tekintélyes szarvasmarha állományának szállítja a takarmányt ezek­ben a napokban. Viszneken a Béke Tsz- ben is hasonló munkákat végeznek a traktoristák, so­kuk pedig most élvezi jól megérdemelt évi szabadsá­gát. A vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél megkezdődött az 1976. évi gazdálkodás eredményeit összegző mérleg­beszámoló készítése. A nagy alaposságot igénylő munka általában február közepéig tart. A minisztériumi válla­latok a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága te­rületi igazgatóságainál, a ta­nácsi vállalatok és a sző" vetkezetek a megyei bevéte­li hivatalokban február 20- ig adják be, illetve helyezik letétbe a mérlegbeszámolót. Az okmányokat a bevételi főigazgatóság revizorai elle­nőrzik, majd a Pénzügymi­nisztérium számítóközpontjá­KEZDÉS AZ IDÉN Szeretnénk eloszlatni a ta- máskodók, kétkedők aggá­lyait Éppen ezért az elfoga­dott, díjazott fejlesztési ter­vekkel kapcsolatban a meg­valósítás kezdő lépéseiről is információt nyújtunk az ol­vasónak. A városi tanács — egyetértésben az Építési és Városfejlesztési Miniszté­riummal valamint a Heves megyei Tanács vezetőivel — az elkészült dokumentációk alapján rövidesen megrende­li az új városközpont részle­tes beépítési tervét, majdpe- dig indulnak a kivitelezési munkák. Ha úgy tekintjük, a tervek egy része már az idén testet ölt, illetve hozzálátnak több olyan beruházáshoz, ami a hosszú távú fejlesztési elgon­dolásokban alapépítmény­ként található. Ebben az esztendőben hozzáfognak például az egykori kántoriak helyén az OTP-székház, s felette 45 lakás építéséhez De a sokat Ígérő koncepció hoz tartozik a malom helyé épülő munkásszáló is. amely­ben az autópálya Budapest— Nem úgy a megyeszékhe­lyen, ahol a szabadságokat már a két ünnep közt ki­vették, így januárban a vontatóvezetők is bekapcso­lódhattak az időszerű mun­kákba. A Gacsó László ága- zatvezető-helyettestől ka­pott tájékoztatás szerint az Egri Csillagokban minden szabad embert a szőlőmet­széshez irányítottak. Már­ciusig a traktoros brigádok — csaknem húszán —mint­egy 20—22 hektáron végzik el két területben is ezt a műveletet. A többiek már a tavaszra készülnek. A szövetkezet építőbrigádjá­nak szállítanak sódert, a baktai kőbányából követ, és más anyagokat, mind a márciusban kezdődő épít­kezésekhez, mind pedig a készülő új üzemi utakhoz. A szabad szállítási kapaci­tásokat az állattenyésztés is igyekszik jól kihasználni. A műhelyben most több gép áll és felújításukban ma­guk a kezelők is részt vesz­nek, hogy tavasszal minden traktor hibátlanul indul­hasson a határba. ba kerül az egész anyag, amelynek alapján március első felében gyorsjelentés készül, további egy hónapon belül pedig a végleges rész­letes összegzés is elkészül a vállalatok és szövetkezetek 1976. évi gazdálkodásáról. A mérlegbeszámoló hite­lességét az állami vállala* toknál a vállalat vezetője, a szövetkezetekben a közgyű* lés állapítja meg, ők féledő* sek az adatok valódiságáért; így az okmány letétbe helye­zése után kifizethetik az év végi részesedést, amire ál* tálában márciusban kerül sor. (MTI) Gyöngyös szakaszának elké­szülte után a Damjanich Já­nos Szakmunkásképző Inté­zet kollégiumát helyezik el. ORSZÁGOS KIADVÁNY A december lezárult pá­lyázatra egyébként összesen negyven munka érkezett Felettük három napig vitá­zott az a tizenöt tagú zsűri, amelvnek elnöki tisztét Pak­si Gábor, az ÉVM főosztály* vezetője töltötte be, társel­nöke pedig Fekete Győr End­re, megyei tanácselnök volt. A bírálók egyöntetűen vallották, hogy példamutató jelentőségű volt a vállalko­zás, valamint érdemes arra, hogy eredményei, legjobb tervanyagai országos kiad­ványként jelenjenek meg. Valóban! A pályázatnak így kettős haszna lesz. A körültekintő, nagy szakmai felkészültség­ről valló munkák nem csak Hatvan formálását szolgál­ják, hanem segédanyagként használhatók a hasonló nagy­ságrendű városok központ­jainak tervezésénél. Moldvay Győző Mmm€\ 1977. januar 12., szerda Koncz István Hatvan városközpontja az ezredfordulón (cziráki) Csak a mérlegbeszámoló letétbe helyezése után

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents