Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

STLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Nyilvánosság Ha azt mondjuk, hogy valami a nyilvánosság elé kerül, úgy ez a kijelentés nagyon közel áll ahhoz, mintha azt mondanánk, hogy valamire fény derül, valami megvilágo­sodik. Valamely ügy ilyetén világossága persze nem azonos megoldásával, de egy társadalmi probléma elzártsága, eltit* kolása egyben társadalmi megoldásának lehetetlensége. Ez az elvont megfogalmazás a politikai tapasztalatok álta’ánosíiásából következik. Mert minden olyan esetben —> lett, légyen szó kis, avagy nagy kérdésről —, amikor nem érvényesül a demokrácia, azaz nem válnak az eldöntendő kérdések a közös okoskodás és befolyásolás tárgyává, egyút­tal a nyilvánosság hiányáról is beszélhetünk. A nyilvános» ság ugyanis politikai természetű, a nyilvánosság fogalma pe* dig a demokratikus közélet alapvető összefüggéseire vonat* , kozik, A nyilvánosság mint politikai fogalom az újkori politi* kai demokráciával párhuzamosan fejlődött. Azáltal, hogy kiépüllek a politikai irányítás szervei, egyúttal viszonyl-g el is különültek a társadalom más intézményeitől. A tár-a* dalom élete magánéletre és politikai életre hasadt szét. El* tekintve most attól, hogy a magánszféra és a közszféra a történelem során tartalmilag hogyan változott, tény az, h gy kialakult a marxi elemzésekből ismerhető ellentmondás a „burzsoá” és „citoyen”, azaz a magánember és állampolgár1 között, annak köve'keztében, hogy a magántevékenység te­rétől elkülönülten létezett és működött a politikai tevékeny* ség tere. E kettő között a nyilvánosság biztosította az össze­köt.elést a sajtó, a parlamenti viták, vagy választási harcok formájában. A megoldandó ügyek pttblikussá, a közösség által is* mértté és mérlegelhetővé tétele a demokrácia működésének meghatározó előfeltétele. A nyilvánosság teszi lehetővé, hogy a magánember állampolgári mivoltában léphessen 'föl kö­zössége érdekében és a közösségi érdekek politikailag képviseltessenek a nyilvánosság különböző fórumain. A ka* pitalista országok haladó mozgalmai, köztük a kommunista pártok ezért harcolnak a politikai nyilvánosság minden csór bítási kísérlete ellen. Generációk tapasztalata ugyanis a fa» siszta politikai gyakorlat, ami a tárgyalt összefüggésben a demokrácia megszüntetése, a politikai nyilvánosság minden intézményének megszüntetése formájában. Mi már most a helyzet fogalmilag a politikai nyilvános* sággal a szocialista fejlődés során? Társadalmunk életében, nem csak a magánszféra és közszféra tartalmai változtak meg gyökeresen, hanem a kettő közötti összefüggés is meg­változott. Ismeretes például, hogy a tőkés vállalkozás kiik* .atódott a magánszférából, vagy az, hogy politikai életünk­ben a páriirányítás a politikai rendszer kulcspontja. Mindez kétségtelenül és ismerten történelmileg egy új minőségű állapot. Ugyanakkor értelmetlenség lenne — és következ­ményeiben politikai hiba —, ha nem látnánk, hogy a szo­cialista demokrácia számunkra is, mint a magánélet és po­litikai élet közvetítése, létezik a nyilvánosság különböző formáiban. A szocialista állampolgár még elvileg is csak úgy államtag, tehát része a szocialista államnak, ha a nyil­vánosság fórumain akaratát képviseltelve-közvetitve része­sévé válhat a publikussá tett közügyeknek. Elvileg és rövi­den: a politikai nyilvánosság a szocializmusban is állam­érdek és a társadalom közösségeinek érdeke egyszerre. S mindez nem csupán logikai műveletek kérdése. Saját szocialista történelmünk tapasztalata már, hogy a politikai nyilvánosság csorbítása, a sajtó bürokratikus irányítása, a pártdemokráciának, valamint a tanácsi és parlamenti de­mokráciának, azaz a nyilvánosság különböző fórumainak korlátozásával történő politikai irányítás milyen hibákat eredményezett politikai életünkben. S nem csak az ilyen hibák föltárásához volt szükség a politikai nyilvánosságra, hanem elkerülésük lehetőségének záloga is a nyilvánosság* ban rejlik. A falugyűlések nyilvánosságától a kongresszusok nyilvánosságáig és a termelési értekezletek nyilvánosságától a tv nyilvánosságáig életbevágóan szükségünk van a nyíl* vánosság szférájára. Csak ennek alapján fejlődhet a szocla* lista demokrácia, és csak nyilvánosság biztosította közös megfontolásokkal érhetők el nyilvánosan elfogadott politikai céljaink. Hangsúlyozni kell azonban ismét: közös ügyeink nyíl* vánossága nem azonos megoldásukkal. Bármilyen prob éma bármiféle hatású megoldása a politikában a politikai dönté­sek által történik. S természetesen nem a nyilvánosság dönt, hanem az arra jogosult döntési szervek. Annak mérlegelése azonban, hogy kikből álljanak a döntésre jogosult szervek, rni és hogyan váljék eldöntötté, valamint, hogy megfelelő volt-e a döntés — nos, mindez már áagyon is a nyilvános­ságra tartozik. A nyilvánosság az okoskodás tere — sokszor nem is valami bölcs okoskodás —, ahol megfogalmazódra, politikai akaratként jelennek meg az érdekek. Üres abszt­rakcióként elképzelhető, hogy megtakarítsuk az okoskodásra szánt időt és energiát, de a nyilvánosság, az „okoskodás szférája” nélkül nincs demokrácia és a döntések felelőssége megfoghatatlanná válik, akár elmarasztalást, akár mélta áss érdemelnének. G. Cs, XXVIII. évfolyam, 4. szám ARA: 80 FILLER Nyugati típusú parlamenti rendszer Alkotmánymó dosílás Spanyolországban MADRID: A spanyol ellenzéki párto­kat tömörítő „kilencek bi­zottsága” Madridban négy­órás tanácskozás után úgy döntött, hogy négyes bi­zottságot hoz létre. Feladata lesz, hogy a kormánnyal közkegyelem kihirdetésének feltételeiről és valamennyi politikai párt legalizálásáról tárgyaljon. A négyes bizottság tagjai a következők: Felipe Gonza­lez a Spanyol Szocialista Munkáspárt első titkára, Anton Canellas, a keresz­ténydemokraták, Julio Jau- regui, a baszkok és Joaquin Satrustegui, a liberálisok képviselője. A „kilencek bizottságának” nak” tanácskozásán részt vett Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit­kára is, akinek ez volt az első nyilvános szereplése azt követően, hogy a hatóságok az év végén óvadék ellené­ben szabadlábra helyezték. Santiago Carrillo a tanács­kozás után újságíróknak ki­jelentette, hogy a kommu­nista párt képviselői később kapcsolódnak be a kormány­nyal folytatandó tárgyalá­sokba. A , kilencek bizottságának” ülése után kiadott közle­mény szerint hamarosan egy másik bizottságot is létre­hoznak azzal a cél'al, hogy az a kormány elnökével a parlamenti választások meg­tartásának módozatairól tár­gyaljon. A közlemény elége­detten nyugtázza, hogy kor- mányrende’ettel feloszlatták a francóista politikai bíró­ságot. A hivatalos közlönyben szerdán megjelent és ezzel é'etbe lépett Spanyolország­ban az alkotmányreform, amelynek értelmében nyuga­ti típusú parlamenti rend­szert vezetnek be az ország­ban. A választásokra vonatkozó módosításokkal egyidőben életbe léptek azok a rendele­tek is, amelyek megszüntet­ték a közrendvédelmi bíró­ságokat (politikai törvé- székeket) és ezzel egységes­sé tették az ország jogi rendszerét. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkára a Combio 16 című hírmagazinnak adott nyilat­kozatában leszögezte, hogy pártja részt kíván venni a választásokon, mivel az or­szág „legjobban szervezeti és felépített ereje, amelj mély gyökereket eresztett a munkásság és az értelmiség körében”. A N4T0 gyenge láncszemei Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: — A NATO az elmúlt esztendőben Közép-Európá- ban erősödött és működőké­pességéhez semmi kétség eem fér. Aggodalomra az észak-atlanti tömb szárnya­in. elsősorban a délen ki­alakult helyzet ad okot — jelentette ki szerda reggeli rádiónyilatkozatában Georg Leber nyugatnémet hadügy­miniszter. A miniszter a NATO két gyenge láncszemének Olasz országot és Nagy-Britanm­át minősítette. Szavai sze­rint az utóbbi — elsősor­ban anyagi okokból — „pil­lanatnyilag nem képes ele­get tenni szövetségbeli kö­telezettségei nek”. Leber kifejtette, hogy a NATO-tagországok nem jár­hatnak külön utakon, pél­dául a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokon, hanem egymás között messzemenő­en egyeztetniük kell állás- po ltjukat. Foglalkozott „ NATO jö­vőjével is. Kívánatosnak mondta, hogy Spanyolor­szág mielőbb csatlakozhas ■ sék a katonai szövetséghez. Kínai nyilatkozat A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szó vivője szerdán — a Tanjug jugoszláv hírügynökség tudó­sítójának kérdésére — cá­folta és alaptalannak minő­sítette azokat a nyugati eajtójelentéseket, amelyek szerint Kína több tartomá­nyában állítólag lázongásod' törtek ki. Mint „ kínai fővárosban feltételezik a cáfolatra az adott okot, mert a napokba -. több londoni lap azt jelen­tette. hogy tíz kínai tarto­mányban zavargások rob­bantak ki. A Daily Te­legraph pekingi tudósítója például azt írta. hogy „ Pe- kingtől 130 kilométernyire délre fekvő Paotingba (Hu­pe) tartomány székhelye) katonai egységeket keilen vezényelni, hogy a rendet helyreállítsák. Üdvözölte a török—görög vi­szonyban bekövetkezett ja­vulást. Ugyanakkor elzár­kózott attól a gondolattól, hogy valamelyik NATO-tag- államban kommunisták ke­rülhessenek kormányra. Mint Leber leszögezte, ez „nem hagyná érintetlenül a NATO egész szerkezetét”. á'keres vizsga az elmúlt évben, nagy feladatok az idén: a Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyára 1977-ben terme­lésének csaknem a felét szállítja külföldre, elsősorban Svéd­országba, Képünkön: elienőrz'k a Svédországba induló szál­lítmányt. (Riportunk a 3. oldalon.) Hogyan tovább, exportbrigád? 1977. január 6., csütörtök Nyugal-Berlin „vendégei” Klaus Schütz nyugat­berlini kormányzó polgár- mester lesz Louis de Gui- ringaud francia külügymi­niszter házigazdája a fran­cia diplomácia vezetőjének január 19—20-i nyugat­berlini látogatásakor, de — a látogatás második napján — Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter ig találkozik a városban francia kollégájával. Ily mó­don kívánják nyugat-berlini és bonni részről demonst rálni „a nyugatnémet jelen­létet” Nyugat-Berlinben, an­nak ellenére hogy ez nyil­vánvalóan ellentmond a vá ros helyzetét szabályozó négyoldalú egyezménynek. A francig külügyminiszter most első ízben látogat Nyu- gat-Berlinbe. Pentagon-fegyverek a Perzsa-öbölben NEW YORK: Mint a New York Times 'i'ja, a Pentagon fokozza a iegyverszállításait a Perzsa­öböl mentén fekvő országok­ba és ezeknek a fegyverek­nek az oroszlánrészét Irán kapja. A lap szerint Irán eddig több mint 300 darab F—1 tí­pusú vadászbombázót, 80 da­rab F—14-es vadászrepülő­gépet. sok O—5-ös vadászgé­pet, Lockheed P—év típusú tengeri felderítő repülőgépet, 500 katonai helikoptert, ten­geralattjárókat, rombolókat és más fegyvereket vásárolt vagy rendelt az Egyesült Államoktól. Ezenkívül az Egyesült Államok az elmúlt hóna­pokban beleegyezett abba, hogy 160 darab F—16-os va­dászbombázót adjon el Irán­nak, több mint 3 milliárd dollár értékben. Napirendre került az a kérdés is, hogy a Pentagon további 140 ilyen korszerű repülőgépet, valamint 250 darab F—18-as haditengeré­szeti vadászgépet szállítson ebbe az országba négymil- liárd dollárért. 1972 óta Irán összesen több mint 15 milliárd dollár értékben vá­sárolt fegyvereket külföldön, főként az Egyesült Államok­ban. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója A területi influenzafigye- lő szolgálatok adatai sze­rint az elmúlt év végéig sem a megyékben, sem a fővárosban nem észlelték az influenzaszerű megbetegedé­sek járványos előfordulását. Az eddigi vírusvizsgálatok eredménye is negatív,a vizs­gálatokat ezután is folya­matosan végzik. A felsőléguti megbetege­dések száma a téli évszak­nak megfelelően alakult. Hasonló a helyzet a kör­nyező országokban is. Az Egészségügyi Világszervezet 1976 végén kiadott tájékoz­tatása szerint Európa, Ázsia, Amerika egyes területein el­szórtan néhány helyen ész­lelték az infl íenzaszei ü megbetegedések kisebb hal­mozódását. Az elvégzett ví­rusvizsgálatok során influ­enza—B-vírust és az A-ví- rusnak az elmúlt évben ná­lunk is ’árvány* okozó Vik­tória Ili, 1975-öj viltozuiát tudták kimutatni. Tekintettel az igen válto­zékony időjárásra, a rr.-kiö­lések elkerülése érdekében fontos, hogy a lakosság n hőmérséklet-ingadozásoka, figyelembe véve megfelelő­en öltözködjék és a szerve­zet ellenállóképasségét vita­mindús táplálkozással fo­kozza.

Next

/
Thumbnails
Contents