Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

»*AA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^r Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Mérgezett levegő MOSTANÁBAN VILÁGSZERTE SOK SZÓ ESIK a környezetvédelemről. Mind többen sürgetik a nem­zetközi összefogást a légkör szennyezése ellen. Ügy tűnik, érdemes lenne megfogadni ezt a tanácsot a politikai légkör mérgezőivel szemben is. Azok, akik az elmúlt hét végén újabb merényletet követtek el a Német Demokratikus Köztársaság bonni képviselete ellen és mindazok, akik különböző szinteken mögöt- tü- 'Rnak — nemcsak a szó szoros értelmében mér­gezik a levegőt maró gázt tartalmazó bombájukkal, hanem átvitt értelemben is. Az újra és újra bezúzott ablakokon át behajítotí szerkezetek nemcsak a külképviseiet munkatársainak egészségét károsították — ez pedig sajnos orvosi tény —, hanem Európa egészségét is. Ha valamelyik állam fővárosából olyan hírek ér­keznek, hogy ott nem tudják vagy nem akarják biz­tosítani egy ország külképviseletének nyugodt, zavar­talan munkáját, a közvélemény ellenszenvvel fogadja az ilyen jelenségeket. A nemzetközi jog egyértelműen előírja a diplomáciai missziók védelmét, az úgyneve­zett Bécsi Konvenció pontosan, félreérthetetlenül megszabja a fogadó állam ezzel kapcsolatos teendőit EBBEN AZ ESETBEN ráadásul a szokásosnál is fontosabb lenne, hogy Bonnban is maradéktalanul megvalósuljanak e konvenció előírásai. A közeli múlt történelme megmutatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolata rendkívüli jelentőségű, a két ország kétoldalú érintkezését meghaladó nagyságrendű kérdés, amely — nem túlzás — befolyásolja az összeurópai, így a világhelyzetet is. Helsinkihez olyan út vezetett, amely­nek egyik legfontosabb állomása annak a kölcsönös elismerése volt, hogy a sajátos történelmi fejlődés során két különböző társadalmi és politikai rendszerű szuverén német állam jött létre. A MERÉNYLŐK ÉS MEGBÍZÓIK a jelenlegi európai státus quonak ezt az egyik döntő pillérét tá­madják. Ezt teszik a jobboldali ellenzék, a CDU és a CSU politikusai — ezt megszokhatta a világ. Azt azonban nem lehet megszokni, hogy sem a jobboldali támadások, sem a tényleges merényletek nem talál­nak azonnali, félreérthetetlen visszautasításra a hi­vatalos Bonn részéről. Csak határozott fellépéssel se­gíthetne az NSZK kormánya a legmagasabb rendű „politikai környezetvédelemben”, a minden tekintet- i ben tiszta levegő megteremtésében. NDK elleni kampány az NSZK-ban 988 esetet jegyeztek fel Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Berlinben rendkívül nagy figyelemmel elemzik az NDK bonni állandó képviselete el­leni ismételt provokáció po­litikai indítékait, a demokra­tikus német állammal szem­beni izgató kampány NSZK- beli kiszélesedését, e ennek a két állam viszonyára való hatását. Dr. Michael Kohl nagykö­vet, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője — akit a képviselettel szembe­ni provokációsorozat ügyé­ben hétfőn jelentéstételre Berlinbe rendeltek —, a' Neues Deutschland keddi számában megjelent nyilat­kozatában felhívta a figyel­met arra, hogy a merényle­tek, háborgatások és fenye­getések — köztük bombame­rényietekkel. gyilkosságok­kal, elrablásokkal való fenye­getőzések — akadályozzák a képviselet zavartalan tevé­kenységét, főként, mert az ilyen ellenséges akciók szá­ma az elmúlt egy évben nagymértékben megnőtt. 1976-ban és 1977 januárjá­nak első felében 988 ilyen esetet jegyeztek fel, az 1975- ös 230-al szemben. A nagykövet közölte azt is, hogy a szombat ' reggeli gázmerénylet után aznap es­te és vasárnap újabb inciden­sek zavarták a képviselet biz­tonságát. Az átható gázszag még hétfőn is lehetetlenné tette a munkát a képviselet épületének alsó szintjén. Kohl leszögezte: „Elvárjuk az NSZK illetékes szerveitől, hogy következetesen teljesít­sék a diplomáciai képvisele­tekkel foglalkozó bécsi kon­vencióból és az állandó kép­viseletek felállításával foglal­kozó jegyzőkönyvből adódó kötelezettségeiket”. Hozzá­fűzte: „Az állandó képviselet elleni merényletek és provo­kációk kérdésessé teszik a már elért eredményeket. Ne­héz folytatni a tárgyalások politikáját, amikor az NSZK- ból már megkötött szerződé­seket megkérdőjelezik és az NDK NSZK-beli állandó képviseletének normális munkáját erősen hátráltat­ják”. Giscard a Közel-Kelet békéjéről Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden befejezte négynapos hivatalos szaúd-arábiai lá­togatását és visszautazott Párizsba. A francia államfő hazauta­zása előtt sajtóértekezletet tartott Rijadban. Kifejtette, hogy véleménye szerint a kö­zel-keleti béke helyreállítá­sának lehetőségei sohasem lesznek jobbak, mint az idén. Madridi terrortámadás A spanyol rendőrség főpar rancsnoksága a kedd >' '»előt- ti nyilatkozatában re ete­ket közölt az előző éjszaka elkövetett véres terrortáma­dásról, amely mélységesen felháborította az ország köz­véleményét. Késő esti órákban két 25 év körüli géppisztblyos férfi behatolt a főváros központ­jában levő egyik ügyvédi irodába, ahol baloldali ér­zelmű jogászok dolgoztak. Az ügyvédek korábban már számos esetben segítséget nyújtottak a sztrájkoló mun­kásoknak különböző munka­jogi kérdésekben, és a táma­dást közvetlenül megelőző órákban is a magasabb fize­tést követelő madridi közle­kedési dolgozók küldöttsé­gével folytattak megbeszélé­seket. A munkások távozása után mintegy negyed órával az ismeretlen fegyveresek betörték a hivatal ajtaját és több géppisztolysorozatot ad­tak le a benttartózkodókra. Az ügyvédek közül hárman, azonnal meghaltak, heten sú­lyosan megsebesültek, többen életveszélyesen. A támadók ezután — mindeddig nyom nélkül — elmenekültek. Spanyolország egyébként is feszült belpolitikai légkörét tovább súlyosbította ez a nyilvánvalóan szélsőjobbol­dali , érdekekben elkövetett terrortámadás. Oriolnak, az államtanács elnökének vala­mint Villaescusa altábor- nagynak, a legfelsőbb kato­nai bíróság elnökének elrab­A „FOGYASZTÓI társa­dalom” kísérlete a tőkés rend belső ellentmondásai­nak csak részleges, átmene­ti enyhülésével járt, alap­vető társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális korlá­táit legfeljebb csak leplez­te. meg nem szüntette. A hatvanas évek közepé­től újraéleződtek, s egyben megsokasodtak a tőkés tár­sadalmak politikai, civilizá­ciós és kulturális, erkölcsi és életmódbeli válságjelen­ségei. Egyrészt különös éles. séggel jelentkeztek a visz- szásságok az Egyesült Álla­mokban, egyebek között a vietnami háború társadal­mi kihatásainak kapcsán. Másrészt a fiatalság, a di­ákság reagált különös he­vességgel a létbizonytalan­ságra és a manipulált, el­idegenedett. értelmetlenné váló mindennapi lét elem- bertelenítő jelenségeire. Fel­lendülőben volt ismét a munkásmozgalom főleg Nyugat-Európa országaiban. A fogyasztói társadalom életstílust formáló reklám­ideológiája a fiatalokat — hogy mint megbízható fo­gyasztókra, számíthasson rá­juk — impulzív, ösztönös, felelőtlen, individualista magatartásra, egyfajta lát­szatszabadságra nevelte. S amikor eljött az ideje, hogy ugyanez a társadalom „a számlát benyújtva” mun­kát és fegyelmet, vagy ép­penséggel vietnami hadba vonulást követelt tőlük, il­letve az életpálya bizonyta­lanságával és értelmetlen­ségével állította szembe őket. a manipuláltak és manipu­láció megtagadóivá váltak. Azonban „totális lázadá­suk”, „kontesztációjuk”, „legyünk realisták — kö­veteljük a lehetetlent” jel­szavuk harcias elkeseredett­sége a munkásosztálytól, a forradalom reális erőitől való elszigeteltségük, elmé­lllúziók válsága (A mai kapitalizmus problémái 2.) A „fogyasztói társadalom” válsága 1977. január 26., szerda leti és politikai talajtalan- ságuk miatt kudarcba fúlt. A rendszer — átmeneti­leg — magát a „Nagy Meg­tagadást” is integrálta ma­gába olvasztotta. A társa­dalomból „kivonuló” hippik mozgalma az elkeseredés dühét szelídséggé, a felsza­badulás társadalmi törekvé­sét egyéni és kollektív ex- táziskereséssé, a konzum- társadalommal való szem­benállást manipulálható di­vattá, a szocializmushoz va­ló közeledést vallási rene­szánsszá változtatta. Rövid időre úgy tűnt, hogy az 1968-as év viharos diákmozgalmai és munkás­tüntetései, amelyek között nem sikerült szerves kap­csolatot kialakítani csak átmeneti zökkenőt jelente­nek. s a fogyasztói társada­lom mechanizmusai zavar­talanul beállnak a korábbi pályákra. A Watergate-botrány, vietnami vereség társadal­mi hullámai azonban az amerikai, de szélesebben az »gész polgári társadalom politikai konfliktusainak mélyülését jelezték. S a politikai-erkölcsi kríziseket a tőkés rendszer gazdasági válsága tetőzte. BEKÖVETKEZETT a vi­lágpiaci árrobbanás, s a tő­kés társadalmak jelenleg is keresik a kiutat az ún. „st&gflációból”, a vágtató infláció a gazdasági stag­nálás. illetve visszaesés és a munkanélküliség együt­tes, egymást erősítő jelent­kezése által teremtett he'y- zetből. Ma már ugyanazok a po'gári gondolkodik, akik elméjetileg megalapozták a 1 hitet a fogyasztói társada­lom konfliktusokat feloldó képességében, kénytelenek belátni, hogy a béréket. ara- kai kényszerpályán emelő, az emberi és természeti erőforrásokat pazarló gaz­dasági-társadalmi berendez­kedés szükségszerűen veze­tett inflációra, a te melés zavarainak, a természet és társadalom közötti egyen- s'Uy megbomlására, a kul­turális értékek válságára. Míg az ötvenes-hatvanas években minden prubléma megoldását a gazdasági nö­vekedéstől, a technikai fej­lődéstől remélték, napjaink- tan magát a növekedés», magát az ipari- technikai fejlődést teszik felelőssé — úgymond — az egész en.- bttúég sorsát fenyegető egyetemes katasztrófáért. A megoldás — propagá -o a Római Klub széles körben terjf sztett, apokaliptikus ví­ziókat felidéző jelentése — „ gazdasági, ipari és de­mográfiai növekedés vissza­lép ása sőt leállítást Pesszimizmus vagy Ifg- e’abbis perspektíva vesztés, egyfajta defenzív eimibéti magatartás jelentkezése ;,?1- zi. hogy a tőkés termelési ni üj és a polgári társada­lomi ellentmondásai kiéle­ződtek. Jelzi azt, ami!, a po'gán tudósok és iie dö­gösök minden problémaér- zékei.j ségük ellenére is — c-szt á' v he 1 yzetü k miatt — egyszerűen képtelenek lát­ni: azt, hogy nem az egye­temes, hanem a tőkés ter­melésnek, a profitnak alá­vetett civilizáció van vál­ságban; azt hogy a (tőkés) növekedés korlátja maga a tőke. A gazdasági konjunktúra, a technikai haladás, a tö­megfogyasztás mestersége­sen táplált eufóriája elült. A tőkés társadalomnak nemcsak a tömegei, de ve­zetői is bizonytalanul néz­nek jövőjük elébe, amit — a belső gazdasági és tár­sadalmi ellentmondások mellett — a kapitalizmus nemzetközi pozícióinak gyengülése is indokol. Sajá­tos tendenciák jelentkeznek a tőkés társadalmak politi­kai életében. Míg sok he­lyütt ismét erősebben hal­latják szavukat a burzsoá­zia reakciós, konzervatív, antidemokratikus körei, ad­dig számos nyugat-európai országban a forradalmi munkásmozgalom — a mar­xista—leninista népfront, politika legnemesebb hagyo­mányait folytatva — a mo­nopoltőke uralmával szem­ben munkások értelmiségi­ek, a középrétegek tömb­jét, a dolgozók legszélesebb frontját sorakoztatja fel, erőt gyűjtve a demokrati­kus és haladó erők áttöré­séhez a szocializmus távla­tainak realizáló«.!! legyében. A KAPITALIZMUS még úrrá lehet egyes válságje­lenségein, a burzsoázia és szövetségesei még megpró­bálhatják rendezni soraikat, de velük szemben nemcsak a kizsákmányoltságuk és alávetettségük tudatára éb­redő munkások és a nép­tömegek állnak, hanem sa­ját társadalmi-gazdasági rendjük radikális változást követelő ellentmondásai is. G. Márkus György (Következik: Az „ipari társadalom” illúziója) lása, politikai gyilkosságok elkövetése csupán a francois- ta örökséghez görcsösen ra_ gaszkodó ultrák elkeseredett akciója, amelyekkel fékezni kívánják az országban meg­indult demokratikus folya­mat kiteljesedését. Az ellen­zéki pártok nyilatkozatban szögezték le: az ilyen és ha­sonló akciók ellentétesek a nép érdekeivel, és egyetlen céljuk, hogy a politikai és társadalmi helyzet további élezésével akadályozzák a kormány és az ellenzék meg­kezdett tárgyalásainak foly­tatását, elzárják a demokra­tikus változás lehetőségét. Folytatódott Koszigin és Fák Szong Csői megbeszélése Moszkvában kedden foly- tatódtak Alekszej Koszigin. szovjet miniszterelnök meg­beszélései Pák Szong Csollal, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjával, a KNüK miniszterelnökével. A baráti, tárgyszerű lég­körben lezajlott találkozón folytatták a szovjet—koreai együttműködés elmélyítésé­vel kapcsolatos alapvető kér­dések áttekintését. Megkü­lönböztetett figyelmet szen­teltek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztésének. Folytat­ták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről megkezdett eszme­cserét is. (MTI) Őrizetben az ötös gyilkosság egyik gyanúsítottja őrizetbe vették a braunsch­weigi ötös gyilkosság egyik gyanúsítottját — jelentették be kedden Bonnban. A rend­őrség állítólag már hétfőn le- tartóztattá a feltételezett tet­tesek egyikét, de biztonsági okokból ezt csak egy nappal később hozták nyilvánosság­ra. Személyazonosságukról semmit sem közöltek. Az emberrablók áldozatává vált Krämer bankár és csa­ládja temetése szerdán dél­előtt lesz. Ekkor egy órára bezár valamennyi nyugatné­met pénzintézet. 140 millió dolláros kölcsön Egyiptomnak Az A1 Ahram című kairói napilap kedden azt irta, Egyiptom és a Nemzetközi Valuta Alap „előzetes meg­állapodásra” jutott. E meg­állapodás sürgeti az egyip­tomi gazdasági élet megre­formálását és további hite­leket helyez kilátásba az or­szág fizetési mérlegében mu­tatkozó krónikus deficit részleges áthidalására. A megállapodás értelmé­ben a Nemzetközi Valuta Alap 140 millió dollár köl­csönt nyújt Egyiptomnak. Á kölcsön folyósításának „fel­tétele” : Egyiptom még 1977- ben „gazdasági stabilizációs” programot hajt végre. Az A1 Ahram továbbá kö­zölte, a hosszú lejáratú gaz­dasági és pénzügyi reform­tervről, valamint a Nemzet­közi Valuta Alap nyújtotta segély növeléséről folytatják a tárgyalásokat. Kairó ugyan­is a következő három esz­tendőben 450 millió dollá­ros segélyt szeretne kapni a nemzetközi pénzügyi szerv­től. (MTI) Kisállattenyésztés! szakirányú üzemmérnökképzés a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán a Baromft- és Egyéb Kisállattenyésztési Karon 1972 óta 3 éves képzési idővel szakosított üzemmérnökképzés folyik. A tanulmányi idő nappali tagozaton 6 félév. Levelező tagozaton Oktatás az 1977—78-as tanévben nem indul. A nak hallgatók az első három félévben alapozó tárgyakat hallgat- A LU. félévtől kezdve kezdődik a szakosodás. A hallgatók igen jelentős óraszámban a következő kisállattenyésztési téma­körű tantárgyakat hallgatják; haltenyésztés, tyúktenyésztés, pulyka- és gyöngy tyúktenyésztés, lúd- és kacsatenyésztes, vala­mint nyúl- és egyéb prémesállat-tenyésztés. A főiskolán elméleti oktatáson kívül igen korszerű gyakorlati oktatási bázis szolgálja a képzési célt. Számos állami gazaasag és kutatóintézet is közreműködik a tantárgyi gyakorlatok szín­vonalának és hasznosságának növelésében. A kifejezetten kisállattenyésztési jellegű tárgyak mellett a hall­gatok egyéb állattenyésztési ágazatok elméleti és gyakorlati is­meretanyagával is megismerkednek. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola e karán végző hallgatók üzemmérnöki diplomát szereznek és a szakosított baromfi-» nyul-, prémesállat-teny észtő és halászati üzemek vezetésére alkalmas szakemberekként hagyják el a főiskolát. A nappali tagozatra jelentkező!! felvételi kérelmüket március 30- ig küldhetik el a főiskola elmére. 7401 KAPOSVÁK. PF: 16.

Next

/
Thumbnails
Contents