Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-25 / 20. szám
I V Hiába mutatja meg a tenyerét Nemegyszer előfordul, hogy amikor a hangulat már meglehetősen felengedett, így szól valaki: — Akarjátok hogy jósoljak? Mutassátok meg a tenyereteket és megmondom a jövőtöket! Akár tréfás a felszólítás, akár komolyabb a hangvétele, jelentkező csaknem mindig akad. Sajnos, felmentés, magyarázat erre a magatartásra, hiszékenységre könnyen található. Emberi gyengeség ez. Mindenki kíváncsi a jövőjére életének alakulására, , korától függően érdekli, mit várhat a szerelemben vagy éppen a ( munkahelyén, hosszú vagy rövid életű lesz-e, fenyegeti-e valami baj az egészségét. A tenyérjósok ugyanis ravaszok, ilyenek voltak az ókorban és ilyenek napjainkban is. azzal kecsegtetnek, hogy a mindenkit lég- inkább izgató kérdésekre adnak választ. Szerencsésebb eset ha a csalóka mondat: „Mutassátok meg „ tenyereteket, és megmondom a jövőtöket!” — csupán barátok, jó ismerősök között hangzik el. Veszélyesebb, ha az utcán vagy vonaton történetesen egy vásári forgatagban vagy éjszakai mulatóhelyen mondják és a kérdést „hivatásos” jós teszi fel. Ilyenkor kettős a veszély. Először is becsapják a sorsára kíváncsi embert a szépen hangzó de lényegében semmitmondó jövendölésekkel, másodszor pedig a végén a jós tartja / a tenyerét. Nem azért, hogy szerepcsere történjék. hanem mert „tiszte- letdíiat” kér a kéz vizsgálatáért. Ez már hagyomány. így tettek a mai tenyérjósok nagynak egyáltalán nem nevezhető elődei, is, úgy négy-őtezer esztendővel ezelőtt. Foglalkozásuk mindig jó pénzkereseti forrós volt. Honnan ered a jóslásnak ez az ősrégi módja, formája? A kezdet mint a misztikumnak több más ága, a régmúlt homályába vész. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy „ tenyérjóslás, görög nevén a kiromantia, az ókorban különösen elterjedt a khal- deusok között. Később a zsidó misztikusok fejlesztették tovább és általuk terjedt el a görögöknél, valamint a rómaiaknál. Időnként különösen sokan hittek benne. Első virágkorához a tenyérjóslás akkor érkezett, amikor az ókor Rómájában a császárok uralkodtak és ott divattá vált a rajongás minden titokzatos, „bűbájos tudományért”. Világbirodalmak alakultak és dőltek össze, „ misztikumnak ez az ága azonban túlélte, legalábbis addig, valamennyit. Jósoltak tenyérből a középkorban, az újkorban is és napjainkban, a tudásukra-műveltségükre. felvilágosultságukra különösen büszke legújabb kor emberei között is vannak, akik engedik becsapni magukat. A tenyérjóslás főleg azzal téveszti meg az embereket, hogy tudományos mezbe öltözik. Hívei és terjesztői szívesen hivatkoznak olyan egyetemekre, ahol a kiromantiának' jól felkészült előadói voltak. Kétségtelen, hogy a XVIII. században akadt erre példa. Ebben az időben több német egyetemen tanították a tenyérjóslás eredetét, ala'pelveit, módszereit és nagy „apostolainak”, mint például Paracelsusnak (élt: 1433 és 1541 között svájci születésű „csodaorvos”, szerinte a tudás tárgya a nagy világ, a makrokozmosz és a kis világ, a mikrokozmosz, az ember, ebből kell megismerni amazt amabból viszont emezt. Azt hirdette, hogy „ legfontosabb tudomány az orvostudomány, amelynek három alappillére van: a filozófia, az asztronómia és a teológia) tevékenységét, a misztikum eme ágának népszerűsítésében, valamint terjesztésében. Mi a tenyér jóslás, legalábbis a hívei szerinti „tudományos’’ kiindulási pontja? Ugyanaz, mint a csillagjóslásnak. A kiromantia nem rendelkezik eredeti, különleges alappal. A lényeget a tenyérjóslás ugyanis egyszerűen kölcsönvette' a csillagjóslástól. A misztikum két ága édestestvér, a legközelebbi szellemi rokon. Mindkettő hívei ugyanabból a feltevésből indulnak ki, vagyis abból, hogy a világrendet és az ember sorsát szabályozó isteni akarat jövőt illető jelzései egyaránt, kiolvashatók a makrokoz- moszból, vagyis a világ- egyetemből és „ kicsiny megfelelőjéből a mikrokozmoszból, vagyis az ember életjelenségeiből. Könnyű tehát jósolni. Az isten, ha úgy tetszik istenek, a csillagokkal előre jelzik, előrevetítik a jövendőt. Üzenetük „leolvasható” az égről vagy éppenséggel az emberi tenyérről, akár csak a fogyasztott áram mennyisége a villanyóráról. Egyszerű az egész. Csupán ismerni kell a jeleket. Legalábbis a tenyérjóslás áltudósai szerint. Nézzünk qsak néhányat az állítólagos jelek közül. A kiromantia hívei szerint az ember teA Szovjetunió Tudományos Akadémiája történetéből Az egyes köztársaságok tudományos élete szoros kapcsolatban áll a szovjet tudománnyal. annak elválaszthatatlan része. Ez az összifor- rottság teszi lehetővé, hogy mindegyik köztársaság tudományos akadémiája olyan területre koncentrálhassa erőfeszítéseit, amelyben leginkább érdekelt. így valósul meg a munka- megosztás elve a tudományban, más szóval egy-egy köztársaság — össz-szövetségi szinten — magára vállalja a munka nehezét és a vele járó felelősséget a munka megszervezéséért egy bizonyos problémakörben, erre fordítja a fő figyelmet, és ezért abban a megtiszteltetésben részesül, hoáy az adott tudományágban az egész Szovjetuniót képviseli. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a szövetséges köztársaságok akadémiái rövid idő alatt kidolgozták az elektronikus számítógépek egységes rendszerét az irányítás, a gazdaság, a technika és a tudomány feladatainak ' megoldására. Az akadémia legkitűnőbb szakembereinek a vezetésével kidolgozták az Állami Automatizálási Rendszer felépítésének szervezési koncepcióját. Ennek alapvető fokozatai — az Országos Adatelőkészítési Rendszer és az Állami Számítástechnikai Központ — a gyakorlatban már működik is. Az ország legnagyobb atomfizikai központja Dubnában . és Szerpuhovóban a magfizikai kutatás terén számos eredményt értek el. A szerpuhovói gyorsítóberendezésen sikerült regisztrálni a könnyű héliumizotóp antimagjait („antihélium— 3”). Novoszibirszkben értékes kísérleti anyagok halmozódtak fel a nagy energiájú kölcsönhatásokkal kapcsolatban. Jelentős sikerek születtek a kristályok szerkezetének elemzésében és keletkezésük, alapvető folyamataik tanulmányozásában. Számos, műszakilag értékes kristály előállításának módszerét dol- dozták ki (így például a kvantumelektronika, a félvezetőtechnika számára). nyerét a hét bolygóövnek megfelelő hét övre osztják a különböző felismerhető vonalak mint például az életvonal, a természet- vagy fővonal, és így tovább. Ezeken kívül a kézen vannak • niellékvonalak is, elnevezésük ugyancsak arra utal, hogy a kiromantia és az asztrológia édestestvérek: Nap-, Mars, Venus-, Saturnus- a Házasság-. a Tejút- és a Döntő-vonalakat. Az ezekkel határolt valamennyi tenyérfelületnek különös jelentőséget tulajdonítanak a jóslatok készítésénél. — Boldog az — állapítja meg a kiromantia egyik apostola —, akinek „ kezén a fővonalak különösen jól kifejlődtek, valamennyi megvan, a szabályos he-/ lyén, a tenyéren felfedezhető háromszöget nem szeli át zavaró kereszt- vagy határvonal és a hegyek pontosan az ujjak tövében dudorodnak ki. Mindenkinél jobb sorsra számíthat az az ember, akinek tenyerén könnyen felfedezhető a Venus-öv. Ö a szerencse fia. Sajnos, a tenyérjóslás még mindig talál híveket. Talán azért, mert mindenkit érdekelt a jövő tálán azért, mert sokak műveltsége, ismeretanyaga meglehetősen felületes és azért is. mert a tenyérjósláshoz nem kell más, mint egy hiszékeny ember, egy tenyér és egy szélhámos előre gyártott elemekből, többnyire általánosságokat tartalmazó jövendölése. És gyakran valamennyi szereplő és tényező megvan. Aki pedig csak egy kissé is elmélyed a tenyérjóslás eredetében, módszereiben és jelrendszerében az minden bizonnyal kiábrándul, nem hagyja magát becsapni még csak egy társaságbeli játék' kedvéért sem. Molnár Károly Az automata fegyverek múltja Néhány géppuska rhúzeumi példánya J. OSENKA A boldog A tegnapi nap a legboldogabb volt az életemben. Alig hogy kiléptem a kapun, régi ismerőseimmel találkoztam. Korábban legfeljebb bólintottak, hit köszöntem, most viszont kérdésekkel halmoztak el: hogy vagyok, hogy élek, mit írok, ilyen tehetséges fiatalember igazán gyakrabban tehetné tiszteletét, és így tovább. Aztán az egyik kollégámmal találkoztam. Szégyenkezve és mentegetődzve nyúlt a zsebébe, s megadta a tartozását; egy évvel ezelőtt kérte, s már sikerült teljesen lemondanom róla. A kávéházban barátaim tiszta szívből nevettek a vicceimen. Sőt, nem is nevettek, hanem dőltek a röhögéstől, pedig szakállas vicceket meséltem. Hamarosan felhívtak a kiadótól és közölték, hogy már szedik az elbeszéléskötetemet, egy hónap múlva terven felül lesz készen. Már majdnem három éve hevert bent a kéziratom. s eddig még arra sem tartották érdemesnek, hogy valaki egy elutasító levelet írjon nekem. Még magamhoz sem tértem, amikor a színháztól telefonáltak. A művészeti vezető izgalomtól remegő hangon kérte, egyezzek bele, hogy színre vigyék azt a bizonyos serdülő kori darabomat, amelyet én sem tartottam túl sokra. Még aznap néhány folyóirattól megkaptam a rég elveszettnek hitt honoráriumaimat. Arra sem volt időm, hogy megszámoljam, máris csengettek. Egy hivatalnok átnyújtotta a lakáskiutalási határozatot, s közben hosszasan'bocsánatot kért, mert előbb nem tudta teljesíteni a kérésemet. Én megbocsátottam neki, ő felderülve távozott. Lerogytam a székre. Hát igen, bárhogy is legyen, a piunkát és a tehetséget előbb vagy utóbb elismerik; Nemhiába húztam ad igát annyi évig. Most már értékelik a művészetemet. Csöngött a telefon. Az apósom keresett. Milyen jó, hogy hívott. Elkezdtem neki mesélni a sikereimről, erről a rendkívül boldog napról. — Már megbocsáss, hogy félbeszakítalak — mondta ő —, olvastál ma újságot? Észrevettem hogy a hangjában irónia bújkál. — Nem Miért? — Csak azért, mert a mai újságok közlik, hogy kineveztek miniszternek... Lengyelből fordította: Saiga Attila-1 A fegyverek históriája izgalmas fejezete a technika- történetnek. Különösen a fejlődésnek az a fokozata, ami a durranóhigannyal töltött gyutacs, majd a gyújtószeg (ütőszeg) feltalálásával és alkalmazásba vételével kezdődött, s az automata lőfegyverek elterjedésébe torkollott. Idők során kiderült, hogy a modern fegyvergyártás legelső feltétele az alkatrészek csereszabatossága: minden tölténynek illegnie kell a fegy- , verbe, s a fegyver minden alkatrészét úgy kell készíteni, hogy cserélhető legyen. A csereszabatos fegyver- és lőszergyártás nagymestere az amerikai Samuel Colt volt, a forgódobos revolver feltalálója és nagy sorozatban való előállítója. Az ismétlő- és atomata fegyverek gyártása csak a precíziós \ szerszámgépek elterjedése nyomán jöhetett szóba. A géppuska feltalálójaként H. Maximot tartják számon, aki 1883-ban szabadalmaztatta elgondolását. Már ezt megelőzően is születtek olyan fegyverek, amelyekkel egymás' után több lövést lehetett leadni (a képek ilyeneket mutatnak)! Az észak-amerikai polgárháború nagy szenzációja volt a tízcsöves Gatling-szórólöveg (rajza a képek közt szerepel), amely a mai dobtáras pisztolyokra emlékeztetett, a lövedékek forgó dobról kerültek a töltényűrbe (R. J. Gatling fizikus szerkesztette). Az ismétlő- és automata fegyverek megjelenése természetesen nagyban hatott a harcmodor és a hadviselés fejlődésére. Az elmúlt száz esztendő szédületes technikai fejlődését érzékelteti az új típusú lőfegyver, amellyel az amerikai hadsereg szakértői kísérleteznek. Az uránlövedéket tüzelő fegyver nyolc csövű, 7,62 milliméteres gyorstüzelő géppuska. Tűzgyorsa- sága eléri a percenkénti 36 ezer (!) lövést. MAI műsorok: 8.20 8.27 8.34 8.49 11.23 11.35 12.35 13.58 15.10 15.44 16.05 16.35 17.07 17.32 18.00 18.30 19.15 <20.05 20.40 21.15 22.20 22.45 KOSSUTH A mai nap kulturális programjából Polkák Gondolatok filmekről Beethoven: Fidelio- Kétfelvonásom opera Händel: g-molJ szonáta A Pickwick Klub Melódiakoktél Ezeregy délután Kóruspódium. Magyarán szólva ... Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora Orosz kamaramuzsika Hagyományőrzők. ‘ Téli utazás Prágától Karlovy-Varyig Mádi Szabó Katalin és Tihanyi József népdalokat énekel Szabó család Esti magazin Remekírók — remekművek/ Anyegin Az Állami Népi Együttes felvételeiből Ismerd meg önmagad! Üi magyar zene a Rádióban Annie Schlemm énekel A környező világ. KGST-híradó Ullman Ottó táncdalaiból PETŐFI 8.05 8.20 8.33 9.20 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.33 18.59 19.15 19.30 20.33 21.33 22.00 22.33 22.43 21.25 A Quilapayun együttes műsorából Szomszédaink életéből örökzöld dallamok A szakszervezet tárgyalta. Nagy Izabella riportja Derűre is derű • • • A bolondok A zene hullámhosszán Látószög. Nóták Arcképek az orosz irodalomból. Puskin A Cseh Filharmonikus Zenekar két szimfonikus költeményt játszik Bélyeggyűjtők ötperce Beszélni nehéz Kettőtől — hatig ... Romantikus muzsika Énekszóval, muzsikával Debussy: g-moll szonáta Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? Csak fiataloknak! Részletek Offenbach Périchole és A gerolsteini nagyhercegnő című operettjéből Lottika kalandjai Dzsesszfelvételekből Tíz perc külpolitika Verbunkosok, nóták Mátrai Zsuzsa énekel, Viráeh Ferehc klarinéton, Körmendi Vilmos orgonán játszik T MAGYAR 8.00 Tévétoma 8.05 Iskolatévé 10.35 Anrók tánca. Néptáncműsor gyerekeknek 12.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé 15.50 Diákolimpia. Fizikaverseny, 1976. 16.50 Iskolaévé 17.25 Kukucskálás. Kisdobosok műsora 18.00 Tíz perc figyelmet kérek! Vértessy Sándor műsora 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.20 Színházi Album 22.35 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Piszkos iáték. Angol film 21.40 Tv-híradó. 2. 22.00 A varázslók köztünk vannak . .. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Óz, a csodák csodája Színes, szinkronizált amerikai mesefilm Este 8 órakor ördögpsapat Kalandos, színes, szovjet film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Kilenc hónap Színes mag var film egy leánvanváról GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A különös ügynök Csak háromnegyed 6 órakor Szerelmesek románca. I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor Gyémánt Lady Este fél 8 órakor Dr. Mladen HATVANI VÖRÖS CSILLAG A négy testőr HATVANT KOSSUTH Csak du fél 6 órakor Az ígéret földje I—II. rész FÜZESABONY Az amerikai éjszaka