Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-25 / 20. szám

I V Hiába mutatja meg a tenyerét Nemegyszer előfordul, hogy amikor a hangulat már meglehetősen felenge­dett, így szól valaki: — Akarjátok hogy jó­soljak? Mutassátok meg a tenyereteket és megmon­dom a jövőtöket! Akár tréfás a felszólítás, akár komolyabb a hangvé­tele, jelentkező csaknem mindig akad. Sajnos, fel­mentés, magyarázat erre a magatartásra, hiszékenység­re könnyen található. Em­beri gyengeség ez. Mindenki kíváncsi a jövőjére életé­nek alakulására, , korától függően érdekli, mit várhat a szerelemben vagy éppen a ( munkahelyén, hosszú vagy rövid életű lesz-e, fenyege­ti-e valami baj az egészsé­gét. A tenyérjósok ugyanis ravaszok, ilyenek voltak az ókorban és ilyenek napja­inkban is. azzal kecsegtet­nek, hogy a mindenkit lég- inkább izgató kérdésekre adnak választ. Szerencsésebb eset ha a csalóka mondat: „Mutassá­tok meg „ tenyereteket, és megmondom a jövőtöket!” — csupán barátok, jó isme­rősök között hangzik el. Ve­szélyesebb, ha az utcán vagy vonaton történetesen egy vásári forgatagban vagy éjszakai mulatóhelyen mondják és a kérdést „hi­vatásos” jós teszi fel. Ilyen­kor kettős a veszély. Elő­ször is becsapják a sorsára kíváncsi embert a szépen hangzó de lényegében sem­mitmondó jövendölésekkel, másodszor pedig a végén a jós tartja / a tenyerét. Nem azért, hogy szerepcsere tör­ténjék. hanem mert „tiszte- letdíiat” kér a kéz vizsgá­latáért. Ez már hagyomány. így tettek a mai tenyérjósok nagynak egyáltalán nem nevezhető elődei, is, úgy négy-őtezer esztendővel ez­előtt. Foglalkozásuk mindig jó pénzkereseti forrós volt. Honnan ered a jós­lásnak ez az ősrégi módja, formája? A kezdet mint a misztikumnak több más ága, a régmúlt homályába vész. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy „ te­nyérjóslás, görög nevén a kiromantia, az ókorban kü­lönösen elterjedt a khal- deusok között. Később a zsidó misztikusok fejlesztet­ték tovább és általuk ter­jedt el a görögöknél, vala­mint a rómaiaknál. Időn­ként különösen sokan hit­tek benne. Első virágkorához a te­nyérjóslás akkor érkezett, amikor az ókor Rómájában a császárok uralkodtak és ott divattá vált a rajongás minden titokzatos, „bűbájos tudományért”. Világbirodal­mak alakultak és dőltek össze, „ misztikumnak ez az ága azonban túlélte, legalábbis addig, vala­mennyit. Jósoltak tenyérből a középkorban, az újkor­ban is és napjainkban, a tudásukra-műveltségükre. felvilágosultságukra különö­sen büszke legújabb kor emberei között is vannak, akik engedik becsapni ma­gukat. A tenyérjóslás főleg azzal téveszti meg az em­bereket, hogy tudomá­nyos mezbe öltözik. Hívei és terjesztői szívesen hivat­koznak olyan egyetemekre, ahol a kiromantiának' jól fel­készült előadói voltak. Két­ségtelen, hogy a XVIII. században akadt erre példa. Ebben az időben több né­met egyetemen tanították a tenyérjóslás eredetét, ala'pelveit, módszereit és nagy „apostolainak”, mint például Paracelsusnak (élt: 1433 és 1541 között svájci születésű „csodaorvos”, sze­rinte a tudás tárgya a nagy világ, a makrokozmosz és a kis világ, a mikrokozmosz, az ember, ebből kell megis­merni amazt amabból vi­szont emezt. Azt hirdette, hogy „ legfontosabb tudo­mány az orvostudomány, amelynek három alappillére van: a filozófia, az asztro­nómia és a teológia) tevé­kenységét, a misztikum eme ágának népszerűsítésében, valamint terjesztésében. Mi a tenyér jóslás, leg­alábbis a hívei szerinti „tu­dományos’’ kiindulási pont­ja? Ugyanaz, mint a csil­lagjóslásnak. A kiromantia nem rendelkezik eredeti, különleges alappal. A lé­nyeget a tenyérjóslás ugyan­is egyszerűen kölcsönvette' a csillagjóslástól. A miszti­kum két ága édestestvér, a legközelebbi szellemi rokon. Mindkettő hívei ugyanabból a feltevésből indulnak ki, vagyis abból, hogy a világ­rendet és az ember sorsát szabályozó isteni akarat jö­vőt illető jelzései egyaránt, kiolvashatók a makrokoz- moszból, vagyis a világ- egyetemből és „ kicsiny megfelelőjéből a mikrokoz­moszból, vagyis az ember életjelenségeiből. Könnyű te­hát jósolni. Az isten, ha úgy tetszik istenek, a csillagok­kal előre jelzik, előrevetí­tik a jövendőt. Üzenetük „leolvasható” az égről vagy éppenséggel az emberi te­nyérről, akár csak a fo­gyasztott áram mennyisége a villanyóráról. Egyszerű az egész. Csupán ismerni kell a jeleket. Legalábbis a tenyérjóslás áltudósai szerint. Nézzünk qsak néhányat az állítólagos jelek közül. A kiromantia hívei szerint az ember te­A Szovjetunió Tudományos Akadémiája történetéből Az egyes köztársaságok tudományos élete szoros kap­csolatban áll a szovjet tudo­mánnyal. annak elválasztha­tatlan része. Ez az összifor- rottság teszi lehetővé, hogy mindegyik köztársaság tudo­mányos akadémiája olyan területre koncentrálhassa erőfeszítéseit, amelyben leg­inkább érdekelt. így valósul meg a munka- megosztás elve a tudomány­ban, más szóval egy-egy köz­társaság — össz-szövetségi szinten — magára vállalja a munka nehezét és a vele já­ró felelősséget a munka megszervezéséért egy bizo­nyos problémakörben, erre fordítja a fő figyelmet, és ezért abban a megtisztelte­tésben részesül, hoáy az adott tudományágban az egész Szovjetuniót képvise­li. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája és a szö­vetséges köztársaságok aka­démiái rövid idő alatt kidol­gozták az elektronikus szá­mítógépek egységes rendsze­rét az irányítás, a gazdaság, a technika és a tudomány feladatainak ' megoldására. Az akadémia legkitűnőbb szakembereinek a vezetésé­vel kidolgozták az Állami Automatizálási Rendszer felépítésének szervezési kon­cepcióját. Ennek alapvető fokozatai — az Országos Adatelőkészítési Rendszer és az Állami Számítástechnikai Központ — a gyakorlatban már működik is. Az ország legnagyobb atomfizikai központja Dub­nában . és Szerpuhovóban a magfizikai kutatás terén számos eredményt értek el. A szerpuhovói gyorsítóbe­rendezésen sikerült regiszt­rálni a könnyű héliumizotóp antimagjait („antihélium— 3”). Novoszibirszkben értékes kísérleti anyagok halmozód­tak fel a nagy energiájú köl­csönhatásokkal kapcsolat­ban. Jelentős sikerek születtek a kristályok szerkezetének elemzésében és keletkezésük, alapvető folyamataik tanul­mányozásában. Számos, mű­szakilag értékes kristály elő­állításának módszerét dol- dozták ki (így például a kvantumelektronika, a félve­zetőtechnika számára). nyerét a hét bolygóövnek megfelelő hét övre osztják a különböző felismerhető vo­nalak mint például az élet­vonal, a természet- vagy fővonal, és így tovább. Ezeken kívül a kézen vannak • niellékvonalak is, elnevezésük ugyancsak ar­ra utal, hogy a kiromantia és az asztrológia édestest­vérek: Nap-, Mars, Venus-, Saturnus- a Házasság-. a Tejút- és a Döntő-vonala­kat. Az ezekkel határolt valamennyi tenyérfelületnek különös jelentőséget tulaj­donítanak a jóslatok készí­tésénél. — Boldog az — állapítja meg a kiromantia egyik apostola —, akinek „ ke­zén a fővonalak különösen jól kifejlődtek, valamennyi megvan, a szabályos he-/ lyén, a tenyéren felfedez­hető háromszöget nem sze­li át zavaró kereszt- vagy határvonal és a hegyek pontosan az ujjak tövében dudorodnak ki. Mindenki­nél jobb sorsra számíthat az az ember, akinek tenye­rén könnyen felfedezhető a Venus-öv. Ö a szerencse fia. Sajnos, a tenyérjóslás még mindig talál híveket. Talán azért, mert minden­kit érdekelt a jövő tálán azért, mert sokak művelt­sége, ismeretanyaga megle­hetősen felületes és azért is. mert a tenyérjósláshoz nem kell más, mint egy hi­székeny ember, egy tenyér és egy szélhámos előre gyártott elemekből, több­nyire általánosságokat tar­talmazó jövendölése. És gyakran valamennyi sze­replő és tényező megvan. Aki pedig csak egy kissé is elmélyed a tenyérjóslás ere­detében, módszereiben és jelrendszerében az min­den bizonnyal kiábrándul, nem hagyja magát becsap­ni még csak egy társaság­beli játék' kedvéért sem. Molnár Károly Az automata fegyverek múltja Néhány géppuska rhúzeumi példánya J. OSENKA A boldog A tegnapi nap a legboldo­gabb volt az életemben. Alig hogy kiléptem a kapun, régi ismerőseimmel találkoz­tam. Korábban legfeljebb bólintottak, hit köszöntem, most viszont kérdésekkel halmoztak el: hogy vagyok, hogy élek, mit írok, ilyen te­hetséges fiatalember igazán gyakrabban tehetné tisztele­tét, és így tovább. Aztán az egyik kollégám­mal találkoztam. Szégyen­kezve és mentegetődzve nyúlt a zsebébe, s megadta a tar­tozását; egy évvel ezelőtt kérte, s már sikerült teljesen lemondanom róla. A kávéházban barátaim tiszta szívből nevettek a vicceimen. Sőt, nem is nevet­tek, hanem dőltek a röhögés­től, pedig szakállas vicceket meséltem. Hamarosan felhívtak a ki­adótól és közölték, hogy már szedik az elbeszéléskötete­met, egy hónap múlva ter­ven felül lesz készen. Már majdnem három éve hevert bent a kéziratom. s eddig még arra sem tartották érde­mesnek, hogy valaki egy el­utasító levelet írjon nekem. Még magamhoz sem tér­tem, amikor a színháztól te­lefonáltak. A művészeti ve­zető izgalomtól remegő han­gon kérte, egyezzek bele, hogy színre vigyék azt a bi­zonyos serdülő kori darabo­mat, amelyet én sem tartot­tam túl sokra. Még aznap néhány folyó­irattól megkaptam a rég el­veszettnek hitt honoráriuma­imat. Arra sem volt időm, hogy megszámoljam, máris csen­gettek. Egy hivatalnok át­nyújtotta a lakáskiutalási határozatot, s közben hossza­san'bocsánatot kért, mert előbb nem tudta teljesíteni a kérésemet. Én megbocsá­tottam neki, ő felderülve tá­vozott. Lerogytam a székre. Hát igen, bárhogy is legyen, a piunkát és a tehetséget előbb vagy utóbb elismerik; Nem­hiába húztam ad igát annyi évig. Most már értékelik a művészetemet. Csöngött a telefon. Az apó­som keresett. Milyen jó, hogy hívott. Elkezdtem neki mesélni a sikereimről, erről a rendkívül boldog napról. — Már megbocsáss, hogy félbeszakítalak — mondta ő —, olvastál ma újságot? Észrevettem hogy a hang­jában irónia bújkál. — Nem Miért? — Csak azért, mert a mai újságok közlik, hogy kine­veztek miniszternek... Lengyelből fordította: Saiga Attila-1 A fegyverek históriája iz­galmas fejezete a technika- történetnek. Különösen a fejlődésnek az a fokozata, ami a durranóhigannyal töl­tött gyutacs, majd a gyújtó­szeg (ütőszeg) feltalálásával és alkalmazásba vételével kezdődött, s az automata lő­fegyverek elterjedésébe tor­kollott. Idők során kiderült, hogy a modern fegyvergyártás leg­első feltétele az alkatrészek csereszabatossága: minden tölténynek illegnie kell a fegy- , verbe, s a fegyver minden al­katrészét úgy kell készíteni, hogy cserélhető legyen. A csereszabatos fegyver- és lő­szergyártás nagymestere az amerikai Samuel Colt volt, a forgódobos revolver feltaláló­ja és nagy sorozatban való előállítója. Az ismétlő- és atomata fegyverek gyártása csak a precíziós \ szerszámgépek el­terjedése nyomán jöhetett szóba. A géppuska feltaláló­jaként H. Maximot tartják számon, aki 1883-ban szaba­dalmaztatta elgondolását. Már ezt megelőzően is szü­lettek olyan fegyverek, ame­lyekkel egymás' után több lövést lehetett leadni (a ké­pek ilyeneket mutatnak)! Az észak-amerikai polgárhá­ború nagy szenzációja volt a tízcsöves Gatling-szórólöveg (rajza a képek közt szerepel), amely a mai dobtáras piszto­lyokra emlékeztetett, a löve­dékek forgó dobról kerültek a töltényűrbe (R. J. Gatling fizikus szerkesztette). Az is­métlő- és automata fegyve­rek megjelenése természete­sen nagyban hatott a harc­modor és a hadviselés fejlő­désére. Az elmúlt száz esztendő szédületes technikai fejlődé­sét érzékelteti az új típusú lőfegyver, amellyel az ame­rikai hadsereg szakértői kí­sérleteznek. Az uránlövedé­ket tüzelő fegyver nyolc csö­vű, 7,62 milliméteres gyors­tüzelő géppuska. Tűzgyorsa- sága eléri a percenkénti 36 ezer (!) lövést. MAI műsorok: 8.20 8.27 8.34 8.49 11.23 11.35 12.35 13.58 15.10 15.44 16.05 16.35 17.07 17.32 18.00 18.30 19.15 <20.05 20.40 21.15 22.20 22.45 KOSSUTH A mai nap kulturális programjából Polkák Gondolatok filmekről Beethoven: Fidelio- Kétfelvonásom opera Händel: g-molJ szonáta A Pickwick Klub Melódiakoktél Ezeregy délután Kóruspódium. Magyarán szólva ... Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora Orosz kamaramuzsika Hagyományőrzők. ‘ Téli utazás Prágától Karlovy-Varyig Mádi Szabó Katalin és Tihanyi József nép­dalokat énekel Szabó család Esti magazin Remekírók — remek­művek/ Anyegin Az Állami Népi Együttes felvételeiből Ismerd meg önmagad! Üi magyar zene a Rádióban Annie Schlemm énekel A környező világ. KGST-híradó Ullman Ottó táncdalaiból PETŐFI 8.05 8.20 8.33 9.20 9.33 10.00 11.55 12.00 12.33 12.50 13.25 13.33 14.00 18.00 18.33 18.59 19.15 19.30 20.33 21.33 22.00 22.33 22.43 21.25 A Quilapayun együttes műsorából Szomszédaink életéből örökzöld dallamok A szakszervezet tárgyalta. Nagy Izabella riportja Derűre is derű • • • A bolondok A zene hullámhosszán Látószög. Nóták Arcképek az orosz irodalomból. Puskin A Cseh Filharmonikus Zenekar két szimfonikus költeményt játszik Bélyeggyűjtők ötperce Beszélni nehéz Kettőtől — hatig ... Romantikus muzsika Énekszóval, muzsikával Debussy: g-moll szonáta Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? Csak fiataloknak! Részletek Offenbach Périchole és A gerolsteini nagyhercegnő című operettjéből Lottika kalandjai Dzsesszfelvételekből Tíz perc külpolitika Verbunkosok, nóták Mátrai Zsuzsa énekel, Viráeh Ferehc klarinéton, Körmendi Vilmos orgonán játszik T MAGYAR 8.00 Tévétoma 8.05 Iskolatévé 10.35 Anrók tánca. Néptáncműsor gyerekeknek 12.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé 15.50 Diákolimpia. Fizikaverseny, 1976. 16.50 Iskolaévé 17.25 Kukucskálás. Kisdobosok műsora 18.00 Tíz perc figyelmet kérek! Vértessy Sándor műsora 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.20 Színházi Album 22.35 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Piszkos iáték. Angol film 21.40 Tv-híradó. 2. 22.00 A varázslók köztünk vannak . .. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Óz, a csodák csodája Színes, szinkronizált amerikai mesefilm Este 8 órakor ördögpsapat Kalandos, színes, szovjet film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Kilenc hónap Színes mag var film egy leánvanváról GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor A különös ügynök Csak háromnegyed 6 órakor Szerelmesek románca. I—II. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor Gyémánt Lady Este fél 8 órakor Dr. Mladen HATVANI VÖRÖS CSILLAG A négy testőr HATVANT KOSSUTH Csak du fél 6 órakor Az ígéret földje I—II. rész FÜZESABONY Az amerikai éjszaka

Next

/
Thumbnails
Contents