Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-04 / 2. szám
A repülés „robotosai" Döntött a Legfelsőbb Bíróság A felelőtlen motorozás Ä repülőgéppel végzett mezőgazdasági munka két alapműveletre terjed ki: szemcsés és porszerű anyagok (műtrágya, növényvédő szer) szórására, ill. folyadékszórásra, permetezésre. Fő előnye a gyorsaság, a termelékenység és a gazdaságosság. Működése független a talajtól, tehát nem okoz ta- posási kárt. Víz felett, erdős és mocsaras vidéken pedig egyenesen pótolhatatlan. A hozzá nem értő nem is gondolná, milyen nehéz a mezőgazdasági pilóta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben legveszélyesebb a lassú mozgás, márpedig a mezőgazdasági gépekkel csak 65—100 km óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami csak növeli a veszélyt, legtöbbször csak 1,5—4 m magasságban. Pontosan tartania kell a vezetőnek a kijelölt irányt, de figyelnie kell a zavaró légáramlásokra, a felbukkanó akadályokra, fákra, gémes- kutakra, távvezetékekre, távírópóznákra. Egyidőben állandóan ellenőriznie kell a motor működését, a tüzelő- és kenőanyag fogyását, a VÉLI BÉG NEVÉT az 1552es világhíres egri várvédelem számtalan története örökítette meg. Egyike volt azoknak a török főtiszteknek. akik a falakhoz közel katonáikat támadásra kergették és maguk is megsebesültek. Mint Tinódi írta: Lövés miá sebben esett Véli bék... Sebesülése nem volt halálos, ami abból is kitűnik, hogy kevéssel egy évtized után igen kemény hangú levelet intézett Ve- rancsics egri püspökhöz, amiért embertelenül bánik a hatalmába került török foglyokkal. Meg is fenyegette, hogyha nem változtat bánásmódján, viszonzásul ő is „megtagoltatja” magyar rabjait. Ez a levél nagy visszhangot vert az egri várban. For- gách Simon várkapitány, aki első ízben ez idő tájt, 1564-ben viselte az egri vár gondját, tajtékzott és hör- gött dühében. — Véli bég?! — üvöltötte — adok én nektek Véli béget pártfogónak. — Azzal hívatta a cigánykovácsokat és szabatott velük olyan szerszámot, amin három prés volt; egyik a nyak, kettő a két láb szorítására, s ezt a kínzó szerszámot nyomban elnevezte Véli bégnek. (Így került Véli bég neve az egri vár 1564. évi leltárába. Ott olvasható ma is.) Mikor a várból kiütő magyar vitézek foglyot ejtettek, azt először a várkapitány elé vezették, aki kihallgatta, megforgatta, , van-e gazdag atyafia, aki váltságdíjat fizet érte mert ez így ment szokásba törököknél, magyaroknál, — s ha a szerencsétlennek nem volt egyebe a puszta életénél, Forgách Simon kiadta a parancsot: vigyétek Véli béghez. A FOGOLY HÄLÄLKODVA nézett a rettenetes arcú várkapitányra, aki, ime, vissza- bocsátja seregébe. Csak a várbörtönből kihangzó ordítása árulta el, hogy a másik Véli béggel találkozott. És nem volt kegyelem. Amikor Forgách Simon 1569-ben újból egri várkapitány lett, még nagyobb dühU tasszállító nemzetközi autóbuszjáratok indítását tervezi a Szovtranszavto szovjet gépkocsitársaság igazgatósága. Az új járatok a tervek szerint Londonnal, illetve Béccsel kötik majd össze a szovjet fővárost. A társaság jelvényét használó járművek már 25 ország útjain közlekednek. Eddig a fő feladat a teherszállítás volt. A teherforgalom máris igen jelentős Moszkva, valamint Helsinki, London, Koppenhága, Stockholm, Göteborg és Basel között. Az első utasszállító jászemcse- és folyadéktartály ürülését. A szóróberendezést pontosan a kijelölt területsávban kell bekapcsolnia, de a talaj teljes beterítésénél a szél hatását is már előre figyelembe kell vennie. Rossz talajú kifutópályán, mezőcsíkokon kell rövid, gyors fel- és leszállást végeznie, napjában többször is. A jó mezőgazdasági pilóta ért a vei kínozta, irtotta a török foglyokat. Ebben az évben De Wyss bécsi követ jelentette Konstantinápolyból, hogy Budáról egy csausz (levélhordó) érkezett, aki levágott füleket, orrokat mutatott föl. Forgách Simon küldte azokat a szolnoki bégnek. — Mehmet nagyvezér — írta De Wyss — keservesen panaszkodott előttem emiatt az embertelenség miatt — Egy másik jelentés negyven megcsonkított fogolyról tett említést. De hát ki volt ez a kegyetlen egri várkapitány, ez a rettenetes arcú Forgách Simon? És mi volt az oka ennek az évtizedekig tartó csillapíthatatlan gyűlöletnek? Nem tudjuk, mikor született, hősi neve születéséről tudunk csak. 1551-ben, Lip- pa ostrománál először hágott a falakra, s vitézi verekedés közben sok sebet kapott. „A tizenegy sebek — írta róla Budai Ferentz — hóit testek közé düjtötték ötét.” Az ostrom után katonái felismerték és kihúzták a holttestek közül. „Alig is gyógyult fel a vitézi tűz új csatamezőt kerestetett vele.” 1552-ben Losonczy István mellett harcolt Temesvár védelmében, s amikor Losonczy kénytelen volt feladni a várat, török fogságba esett. OTT MEGCSONKÍTOTTÁK: levágták az orrát. Hogy hányadmagával, arról nincs tudomásunk, de éppen akkor tombolt az „orrszedés” förtelmes divatja. Nagy híre volt annak, hogy amikor 1552 derekán Tóth Mihály visszafoglalta hajdúival a töröktől Szeged városát, s a török pár nap múlva túlerővel ismét visszavette a várost, hatszáz foglyot és háromezer orrot küldött a szultánnak a győztes hadvezér. De mindenki tudott azokról a vérfürdőkről is, amiket a szultán rendezett egy-egy fogolyszállítmány érkezésekor: sátra előtt fejezték, nyúzták-darabolták a magyar foglyokat a hatalmas termetű rabszolgák. rátok is beindultak már Ki- sinyov—Bukarest, Kijev— Várna és Munkács—Kassa útvonallal. A Szovtranszavto legnagyobb megrendelői jelenleg a KGST tagországai: az áruforgalom ezekkel az országokkal állandóan növekszik. 1976 első félévében a KGST- országokba 133 000 tonna te- heráru érkezett. A Szovtranszavto hatalmas gépparkkal, néhány ezer „motorvonattal” és több száz kényelmes autóbusszal rendelkezik. mezőgazdasághoz, de még a rovartanban is van némi tájékozottsága. A KGST-országokban legismertebbek a felső szárnyú lengyel, az alsó szárnyú csehszlovák és a képen is látható kétfedelű szovjet AN—2-es nagy teljesítményű gepek. Ez utóbbiak egy felszállással 1200—1500 kg műtrágyát képesek szétszórni. Igaz, hogy az 1552-es ostrom után lassan alábbhagytak a török kegyetlenkedések, a megszálló hatalom egyelőre békére rendezkedett be, megszűntek az orrszedések is és ritka volt az olyan torz látvány, mint aminőt Forgách Simon nyújtott orratlan arcával. De Forgách Simon nem felejtett. Fizetett a bosszú rettenetes törvénye szerint: amikor csak tehette több mint négy évtizeden keresztül, később is, mint dunántúli főkapitány. Hetvenedik éve felé közeledett, amikor még részt vett 1594-ben Hatvan ostrománál és a felmentő sereg élén közeledő budai basa seregét Túránál szétverte. Háromezer halott maradt ott a török seregből. Ahány levágott orrot küldtek zsákmányként negyvenkét esztendővel ennekelőt-te a szultánnak Szeged városából. Még egy nevezetes tettét jegyezték fel Forgách Simonnak. ö fogta el és küldte meg a császárnak Kenderesi Istvánnak a szultánhoz írt levelét. Ebben Kenderesi felajánlotta szolgálatait ötezer aranyakért. Ez a Kenderesi volt pedig az, aki hamisított levéllel börtönbe juttatta Dobó Istvánt. Csaknem három esztendei keserves rabság után ez jelentette a szabadulást a testileg, lelkileg megtört egri hősnek. Két hónap múlva szabadon halhatott meg Sze- redove várában. ILYEN TÖRTÉNETEKET is mondanak az egri vár vén kövei. Dr. Kapor Elemér vege Egy tizenhat éves vidéki diákfiú, bár tudta, hogy 23 éves barátja vezetői jogosítvánnyal nem rendelkezik, motorkerékpáron hosszabb kirándulásra ment vele. Az idősebbik vezetett, amikor az esti órákban nekiütköztek / egy szabályosan kivilágított, lezárt sorompónak és mindketten megsérültek. A diák ötven százalékban véglegesen rokkant lett; az orvosszakértői vélemény szerint állapota a jövőben csak rosszabbodhat. A fiatalember az Állami Biztosító megye: igazgatósága ellen a járásbíróságon baleseti kártérítés és havi járadék fizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után a Legfelsőbb Bíróság — a legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt adva — a következőképpen döntött: — Aki a közúti közieke" désben mint utas, annak ismeretében vesz részt, hogy a gépjárművezetőnek nincs jogosítványa, baleset esetén teljes kártérítésre nem tarthat igényt. Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy a saját és a mások életét, testi épségét veszélynek teszi ki. Ebben az esetben tehát — gondatlanság miatt — kármegosztásnak van helye. A közrehatás arányának megállapításánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a motorkerékpárt vezető és karambolt okozó . fiatalember magatartása idézte elő a bajt, mert a tizenhat éves fiút a viszonylag hosszú útra magával vitte. Egy huszonhárom éves fiatalembernek van annyi élettapasztalata, hogy elvárható tőle a veszélyhelyzet felismerése és a motorkerékpár használatára vonatkozó jogszabályok megtartása. Mindezek mérlegelésével a Legfelsőbb Bíróság, a kármegosztás elvét alkalmazva, az Állami Biztosítót a kár nyolcvan százalékának megtérítésére köte- lezté. Egy marás viszontagságai Egy gépgyár marósa igen nagy értékű készülék elkészítésén dolgozott. Munka közben a marótárcsa három milliméter mélyen belemart az egyik horonyfal lejtős felületében. A vizsgálat során megállapították: az illető a technológiai előírásoktól eltérően, a marást a munkadarabon alátámasztás nélkül és a megengedettnél magasabb fordulatszámmal végezte. Ezért fegyelmi büntetésül alapórabérét csökkentették és más gépre helyezték át. A határozat hatályon kívül helyezéséért a marós a munkaügyi bíróságon pert indított. Elismerte, hogy a technológiai utasításokat nem tartotta be, de azzal védekezett, hogy véleménye szerint az alátámasztás hiánya nem okozhat se- lejtet, a kár a marókés meg- lazuiásának tudható be. A vállalat jogi képviselője a bíróságon kijelentette: a gyárnak egyelőre pénzben is kifejezhető kára nincs, de a megrendelővel szemben az eredetileg másfél éves garancia helyett három évet kellett vállalnia. A munkaügyi bíróság a maróst a fegyelmi büntetés alól azzal az indoklással mentesítette, hogy vétkességét nem látta bizonyítottnak. Szerinte a hiba okát a tanuk csak feltételezésre alapították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíiújág elé került, amely a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Az indokolás szerint a marós maga is elismerte, hogy a technológiai utasítást megszegte. Ezt annál kevésbé lehet figyemen kívül hagyni, mert a munkadarab alátámasztásának mellőzése a technológiai utasítás egyéb pontjainak megsértését is maga után vonhatta. — A bíróság nem tisztázta — hangzik tovább a határozat —, hogy a marós a megmunkáláskor milyen fordulatszámmal dolgozott, a marókés megfelelő minőségű volt-e, a gyár rendelkezett-e a szükséges köszörülő berendezéssel. Nem vizsgálta a bíróság a helyszíni körülményeket sem, pedig a felek előadása erre vonatko- zóan is ellentétes. A marós ugyanis arra hivatkozott, hogy tőle három és fél méternyire 300 tonnás présgép dolgozott s nincs tisztázva, hogy ennek működése volt-e kihatással a marógépre. A tényállás tehát éppen a legfontosabb kérdésben nem világos, vagyis abban, hogy a marós követett-e el fegyelmi vétséget. Csak körültekintő vizsgálat után lehet eldönteni, hogy a gyárban helyesen értékelték-e a munkás magatartását, és hogy a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett vétséggel arányban, áll-e. Hajdú Endre Mágneses villanykörte? Amerikái fizikusok többéves kutatómunkával fluoreszencián alapuló világító- testet szerkesztettek. Ez a hagyományos izzószálas villanykörtékkel azonos meny- nyiségű fényt mintegy 70 százalékkal kisebb energia- fogyasztással bocsátja ki, és ami talán a legfontosabb, mérete, alakja és foglalata azonos vele, tehát a meglevő szerelvényekhez módosítás nélkül használható. Az új villanykörtében izzószál helyett mágneses tekercs van, melyet a körte talapzatában elhelyezett elektronikus áramkör lát el energiával. A tekerccsel előállított mágneses tér a villanykörtében levő gáz alakú higanyt gerjeszti. A higanygáz ultraibolya fényt bocsát ki, melyet az üveg belső oldalára felvitt fénypor alakít út látható fénnyé. Bár a szakemberek egy része kételkedik abban, hogy az újfajta villanykörtét olcsón, tömeggyártásra alkalmas kivitelben sikerül kidolgozni, az egyik amerikai cég máris 310 000 dolláros szerződést kötött a fejlesztő vállalattal a munkák folytatására. A kutatás jelentőségét indokolja, hogy jelenleg az Egyesült Államokban a termelt villamos energia mintegy 20 százalékát használj alt világításra és a világításra felhasznált áram 55 százalékát izzólámpák fogyasztják el. Ha az izzószálas villanykörtéket az új fluoreszcens villanykörtékkel lehetne helyettesíteni, ez napi fél millió barrel olajnak megfelelő energiamegtakarítást jelentene. MAI műsorok: KOSSUTH 8.21 A változó világkép 8.57 Zenekar muzsika 10.05 a föld alatti világ t*tka 10.30 Tarácsok gyermekszínjátszóknak 10.40 Zoiigoraművek 11.31 A Pickwick Klub 12.35 Melódiakoktél 13.10 Törvénykönyv 13.58 Verne: Sándor Mátyás 15.10 Népzene 15.25 Brahms: A-dúr szerenád 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Éneklő Hiúság 16.43 Melódiák 17.01 Fiatalok Stúdiója 17.32 Cigánydalok 18.00 A Szabó család 19.15 Klemperer próbál 19.45 Háttérbeszélgetés 20.15 Schubert-kamarazenc 21.05 Többszemközt 21.35 Nóták 22.50 Riport 23.00 Barokk muzsika PETŐFI $.05 Verbunkosok 8.33 ODerettrészletek 9.33 Derűre is derű 12.00 Népdalok 12.33 Képek az orosz irodalomból 12.50 Kórusok 13.25 Eszperantistáknak 13.33 Szovjet indulók 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Sanzonok 18.33 A hanclemez- katalógusokról 18.55 Népdalok 19.20 Véleményem szerint 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki Könyvtára 21.03 Mascagni: Parasztbecsület 22.44 Szórakoztató zene MAGYAB 16.50 Síugrás 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétorna 19.30 Tv-hiradó 20.00 Miért, avagy a tévések elmentek (Tévéfilm) 21.30 Jijidv Garland műsora 22.20 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.00 A párizsi Olympia színpadán 21.10 Tv-híradó 3. 21.30 Az érintetlen őstermészet POZSONYI 19.00 Híradó 19.30 Síugrás 20.20 öree muzsikusok (Grúz film) 22.00 Hangverseny mozi EGRI VÖRÖS CSTÉÉAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és fél 6 órakor Tótágas Színes magyar gyermekmusical Este 8 órakór Miért ölnek meg egy bírót-.’ Színes, szinkronizált olasz film EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-01) du. fél 4 fél 6 és fél 8 órakor Az utolsó mozielőadás Amerikai film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Vértestvérek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Olaszok hihetetlen kalandjai Leninsrádban HATVANI VÖRÖS CSTCXAG: du. fél 4 órakor Indul az űrhajó! du. fél 6 és este fél 8 órakor Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk HATVANI KOSSUTH: Kísértet Lublón FÜZESABONY: Fehér csuklya — s' Újévi történet Két jól öltözött férfi ácsorgott a szabadság-hegyi autóbusz-megállóban. A fiatalabbik — ő volt a türelmetlenebb, többször is idegesen megnézte a karóráját — kis idő után megszólalt. — Szintén a 90- esre tetszik várni? — kérdezte. — Nem, én a 21-est várom — hangzott a válasz. — Az még a jobbik eset — sóhajtott a türelmetlen. — Na, ami azt illeti, a 21-es se kényezteti el az embert — mondta az idősebb mosolyogva. — Pedig senki se tölti szívesen az idejét a megállóban. Pláne az új év első napján. A szemmel láthatóan unatkozó utasjelölt folytatni akarta a beszélgetést. —, Ha szabad kérdeznem, hol tetszik dolgozni? — Fent a hegyen, a Csillag- vizsgáló Intézetben. A válaszra a másik megélénkült. — A Csillag- vizsgálóban? — kérdezte. — ön ott hivatalnok? — Nem, kérem. Tudományos munkatárs vagyok. — Igazán? Talán csillagász? — Igen, csillagász vagyok — felelte az idősebb úr. — Nagyszerű! — mondta még élénkebben a másik várakozó. — akkor ön bizonyára meg tudja mondani, hogy ez az 1977-es év közönséges esztendő, vagy pedig szökőév? A csillagász megint elmosolyodott: — Ez nem szökőév, kérem. A 76-os volt az. A másik megemelte a kalapját: — Köszönöm szépen, akkor én megyek is... A viszontlátásra! A tudós utánaszólt a már indulóban levő beszélgetőpartnerének. — Miért tetszik elmenni? — kérdezte, némi csodálkozással a hangjában. A másik visszafordult: — Mire várjak? A 90-es busz csak minden szökőévben jön!... Heves Ferenc Két Véli bég is volt egyszerre Moszkva - London buszjárat
