Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-23 / 19. szám
Tartalékok a mezőgazdaságban (V.) Együtt a modem és a hagyományos! Több tej Hevesről “Nagyüzem ás Isisüzem, Sperezerű és hagyományos szisztémák —- ez az a „karének”. amihez Erdei Ferenc mai mezőgazdaságunkat hasonlította s amelynek „szólamai” együttesen adják az elégséges élelmiszert, jóllehet az arányokban foly- ton-íolyvást erősödnek a modern módszerek. Ha végigtekintünk ezen a kettősségen, megannyi vita merül fel; hogy csak az egyik legélesebbre, s nem túl régi keletűre utaljak, ilyen volt a háztáji termelés körül keletkezett bi- aminek kö- a magyar egész 1976-os megsínylette. =■— Részben a nem kielégítő termelési kedv miatt 8—10 százalékos elmaradás volt az egy évvel korábbihoz képest a kisgazdaságok termelésében tavaly, jóllehet másfél százalékos növekedést irányoztunk elő — mondotta erről a témakörről dr. Remény Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a minapi, gödöllői országos értekezleten. Ma már közhely. hogy xpiközben minden lehetőt meg kell tennünk a növénytermesztés, az állattenyésztés legkorszerűbb szisztémáinak, így az úgynevezett termelési rendszereknek a gyarapításáért, nagyobb gondot kell fordítani egyfelől a háztájira, s az egyéb kisgazdaságokra, másfelől a közösben művelt, ám termelési rendszerbe még nem kívánkozó. vagy oda egyszerűen nem engedélyezett ■— mert racionálisan nem engedélyezhető! — növényekre, termőterületekre. Erről a bonyolult témakörről állapította meg egy ízben Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Tsz, egyszersmind a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke: „A műszaki fejlesztés a termelésbővítés legfontosabb és távlatban mind jelentősebbé váló módja. Hatása azonban nem egyértelműén kedvező az üzem, jövedelmi helyzetének alakulására. Nagy körültekintést igényel tehát, hogy a jövőben mit oldunk meg műszaki fejlesztéssel és miben támaszkodunk egyelőre továbbra is az emberi munkaerőre.” A kérdés tehát így egyszerűsödik le: mire kell a drága gép, s mit célszerűbb — egyelőre, vagy akár hosszabb ideig is — hagyományos módszerekkel termeszteni tenyészteni? Mind több Amerikát járt mező- gazdasági küldöttség tért vissza az utóbbi években azzal a tapasztalattal, hogy ott nálunk jobban kedvelik az olcsóbb megoldásokat Nyilvánvaló persze, hogy a döntés az utak Nemzetiségi nyelvoktatás Bács-Kiskun megyében a 21 nemzetiségi — szerb-hor- váth, német, szlovák — település közül már 16 helység óvodáiban tanítanak anyanyelvet A vidék néhány nemzetiségi településén anyanyelvi klubok alakultak, újabban pedig nemzetiségi gyermekklubok is szerveződnek. A TIT megyei szervezetének nemzetiségi szakosztálya létrehozta délszláv, német és szlovák szekcióit A megye minden nemzetiségi településén kialakították az anyanyelvi fiókkönyvtárat is, amelyeket a bajai délszláv és a pécsi német bázis- könyvtár lát el olvasnivalóval. Mír 15 nilliís bútorkészlet az íj Mázban Február közepén nyit az egri Donras Az étterem már február 1-én Az építők már az utolsó simításokat végzik a berendezéseken, hamarosan befejezik a hiánypótlást és ezzel megkapja végleges arculatát az egri Domus Áruház. A megyeszékhely impozáns, új létesítményét az autóbusz-pályaudvar szomszédságában az előzetes terveknek megfelelően február közepén nyitják meg a nagyközönségnek. Mint az üzemeltető Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál Gál Béla osztályvezetőtől megtudtuk, 18 millió forint értékű bútort kínálnak a nyitáskor. Ebből 15 milliós készlet már rendelkezésre áll. A különböző garnitúrákat — negyvenet — a hazai bútorgyárak legjobb termékeiből válogatják és a Budapesti Bútorértékesítő Vállalattól szerzik be folyamatosan. Ezek mellett ötmillió forint értékű lakástextilt, ragasztott szőnyegpadlókat, különböző szőnyegeket, ágyneműket, paplant és bútorszöveteket is árusítanak. Az új egri Domusban a vásárlók megtalálják majd a lakásokhoz szükséges csillárokat, asztali lámpákat és falikarokat, valamint az ízléses kerámiákat is. Az áruházban újdonsággal is találkozik majd a vásárló, hiszen a Domus specialitásából az összerakható bútorcsaládból is árulnak, melyeket a megye más üzleteiben nem hoznak forgalomba. Újdonság lesz a különböző bútorgyárak, egyebek között az Agria és a Zalaegerszegi Bútorgyár bemutatkozása is. melyek egy- egy alkalommal kiállítiák legszebb termékeiket. Ezeken kívül az áruházban folyamatos lakberendezési tanácsadást is adnak az érdeklődő vásárlóknak. Az áruház mögött levő éttermet az egri áfész közreműködésével február 1-én nyitják meg a nagyközönségnek. megválasztásában nemcsak elméleti megfontolások függvénye. Meghatározzák ezt a pénzügyek, s hogy Szabó István idézett passzusára emlékeztessek: a munkaerő, amely meglehetősen vegyes képet mutat —■ akár a színvonalat, akár az életkort tekintjük. Nádudvar nevéhez kőtő- éHk az egyik termelési rendszer a Kukorica- és Ipari- növény Termelési Együttműködés, míg a három másik legnagyobb a bajai a szekszárdi, illetve a — korábban, kezdeményezőként ■— bábolnai gazdasághoz, helyesebben kombináthoz. Vannak persze más itój vénytermesztési és állattenyésztési rendszerek is. ám az említett négy változatlanul a legnagyobb. Hatókörűik nem ismeri a megyehatárokat. s mint az országos értekezleten a miniszter elmondta, nem is lenne kívánatos efféle elme- revedés. Persze, akad technológiai és technikai hiányosság a rendszerek kebelében főként, amióta megnehezült bizonyos gépek beszerzése. A kombájnpark egy része például azért nem dolgozhatott az elmúlt évben, mert vagy erkölcsileg, vagy technikailag elavult, vagy pedig, mert nem volt hozzá alkatrész. 1977-ben kisebb mértékű területi növekedés várható a rendszerekben, mint a korábbi években; a kukorica mellett főként * búza. valamint a tömegtakarmányok aránya emelkedik. Dr. Magyar Gábor. »KITE igazgatója, egyik beszélgetésünk alkalmával a legnagyobb tartaléknak az emberi tényezőt mondotta: ennek föltárása nem igényel anyagiakat, de a gépeket irányító embertől, igenis megkívánja a lelki- ismeretes fölkészülést, a technológiai folyamat megismerését valamint a pontos, precíz végrehajtást. . _E cikksorozatban pusztán vázlatosan tudtam foglalkozni a mezőgazdaságban rejlő tartalékok öt nagy témakörével. E forrásokat lehetne még sorolni: a gépek gyorsabb kijavítása, a tez-ek szakosításának meggyorsítása a különféle ágazati vertikumok létrehívása is ide tartozik. Ugyancsak céljaink hathatósabb megvalósítását szolgálná, ha a termelők, és felvásárlók, földolgozók között a korábbi érdekellentéteket fokozatosan és mindenütt az érdekazonosság váltaná föl. Keresztényi Nándor A2 elmúlt évet eredményesen zárták a Hevesi Állami Gazdaság tehenészetében, ahol 530 tehenet gondoznak. Országosan is kiemelkedő a tejhozam: 1976-ban 4050 liter tejet adtak a tehenek. A tervek szerint a szarvasmarha- állományt 600-ra növelik, ezzel is növelik a gazdaságban a tej, illetve tejtermékek hozamát. A gazdaság vezetői elmondották, hogy az elmúlt esztendőben kiemelkedő eredményeket értek el az állattenyésztők: az állami gazdaságban tartott minden tehén — a szakszerű állattartás eredményeként — 14 200 forint nyereséget hozott a közös kasszába. Feldebrői példa > Zöldség a falunak. A füzesabonyi járási pártbizottság legutóbbi ülésén Kiss János, a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában a zöld"1 ségtermelés fokozásáról beszélt Arról szólt egyebek között, hogy mit tesz a szövetkezet a község zavartalan zöldségellátásáért Az elnökkel most a közös gazdaság irodájában beszélgetünk, ahol előkerülnek a felszólalás géppel írott sorai: — A pártbizottsági ülésen szövetkezetünk pártszervezetének múlt évi cseleKvésj programját ismertettem. Pontosabban azt, hogyan valósítottuk meg az abban foglalt elképzeléseket. A második esztendőt zárjuk közösen Al- debrő, Feldebrő és Tófalu tagságával, elmondhatom, hogy sok gonddal megküzd- ve de azért nem eredménytelenül. Cselekvési programunk jónak bizonyult, mert szándékaink nagy része megvalósult. 1976-ban öt százalékos termelésiérték-növelést irányoztunk elő és 7—8 százalékkal több lett, Kiss János elgondolkodik, majd így folytatja: — Tudja, 33 mázsát adott a búza hektáranként, ami itt jónak tűnik, de mégis alatta maradt a megyei átlagnak. Ennek ellenére 330 ezer forint többlettel zártuk a gabonaaratást. A legjobb eredményt szőlőből értük el, bár az eső rontott a mustok minőségén, így is 94 mázsát szüreteltünk hektáranként. ötven vagon csomagolt saszla került exportra, ami növelte az árbevételünket. — Hogyan alakult a zöldségtermelés? Az elnök mosolyog: — Szövetkezetünknek nem kis gondot okozott ez a múlt esztendőben. Hetven hektáron neveltünk paprikát, paradicsomot, káposztaféléket és dinnyét, de az aszály a termés nagy részét elpusztította. Nyár utóján próbálkoztunk másodvetéssel, de a korai fagyok ennek egy részét is tönkretették. Nálunk a Mátra közelsége miatt nincs nagy hagyománya a zöldségnek, sok a fagyzugos terület, földjeink hidegek, ezért nem kis kockázatot ie- lent a zöldségtermelés. Mindezt mérlegelve mégis úgy döntöttünk, hogy vállaljuk és a szőlő, a gabona, a dohány mellett marad a zöldség is. Tavaly Feldebrőn építettünk zöldségboltot, itt a szövetkezeti központhoz közel, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Biztosította a falu lakóinak folyamatos ellátását, sőt adtunk el zöldséget a füzesabonyi, a pétervásári és a domoszlói áfész-nek is. A szomszédos Aldebrőn és Tófaluban viszont nem így volt a helyzet. Ismét a pártbizottsági hozzászólásból idéz: — Nyáron előfordult olyan is, hogy nem akadt teherautó, amely Feldebrőről az alig néhány kilométeres úton Aldebrőre átvitte volna a zöldséget. Bizony ezt jogosan szóvá is tették az ott lakók. Tanultunk belőle és most jobban odafigyelünk, tervszerűbben elosztjuk a szállítójárműveket, hogy ilyen ne forduljon elő a jövőben. — Az idén mennyi zölasé- get termelnek? — Elkészítettük az 1977-es cselekvési programunkat. Ez , a közös gazdaság fejlesztési tervével szorosan . összefügg. Vállaljuk a kockázatot és a tavalyinak duplájára, 140 hektárra növeljük a zöldséa- termö területet. Egy hektáron Van már fűthető fóliasátrunk, melyet most 1600 négyzetméter újabbal bővítünk, ahol primőröket nevelünk. Februárban már lesz meieg- ágyi paradicsom és paprika is. Célunk a három falu: Al- debrő, Feldebrő és Tófalu zavartalan ellátása zöldséggel. Ehhez nemcsak a termeléssel járulunk hozzá, hanem újabb zöldségboltok létesítésével is. Aldebrőn üzletet építünk, Tófaluban pedig egy helyiséget bérelünk és ott árulunk majd zöldséget. Száznegyven hektár művelése nem kis feladatot jelent ezekből a munkaigényes növényekből. Ezért a felét a közeli Tárnából öntözve, intenzíven termeljük, melyhez a meglevő öntözőberendezést felújítjuk. Az idén már érdemesebb lesz zöldséget termelni, mert a Minisztertanács határozata alapján január 1-től emelték a felvásárlási árakat. így a három falu elsődleges ellátásán túl el is adunk zöldséget. — Mennyit értékesítenek belőle? — Tizenöt vagon étkezési paradicsomot a SZÖVTER- MÉK-nek és 30—40 va- goú ipari paradicsomot 1 pedig a Hatvani Konzervgyárnak. Így gazdaságosabbá tesszük a termelést és megoldjuk a folyamatos értékesítést is. ínemusz Károly Y I í SÍKOSAK az utak országszerte. Nálunk, a ml hegyes-dombos vidékünkön még inkább. Bizony, alaposan oda kell figyelni, ha haladni is akar rajta, de a bőrére is szeretne vigyázni az ember. Ügy tűnik, ez az igyekezet jellemzi igazi nagy útján, s munkában való előrehaladásunkat is. Mert haladnánk kell, ez nem vitás, legyenek bár feladataink csúszósak, „rázósak” — egyszóval nehezek időnként. Most, az új évnek immár nem is any nyira kezdetén, ml sem természetesebb, mint hogy mind több és jobb eredményt szeretnénk felmutatni. Szerény kezdetként ezt tették az elmúlt vasárnap, a Miskolcon megrendezett országos minősítő versenyen a Heves megy»:i színjátszók, akik a mag< s követelmények ellenére két ezüst és egy bronz fokozatot szereztek. Megtartotta Idei első ülését — kedden — a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, és szintén e hét elején született egy szép mnnkasiker: a Mátravidé- ki Cukorgyárak selypi és hatvani üzemében, a nagyon nehéz körülmények ellenére sikeresen ért véget a 125 napon át tartó cukorrépa-szállítási kampány. A két gyártelep 6S ezer vagon répát fogadott be, s ebből mintegy hatezer vagon cukrot állítanak elő. S számunkra ez a hír legalább annyira örömteli, mint amilyen „édes”,.. MIVEL ILYEN téli, az előtt ráérősnek tartott időben ugyanis hajlamos erre az ember, gyorsan hagyjuk a rosszat, hiszen a jóra azért mégiscsak szívesebben emlékezünk. Például arra — jóllehet nem most történt, de az elmúlt héten tudtuk meg —, hogy megyénk múzeumaiban 1976- ban összesen hatszázezer látogató fordult meg. Nem is kell hozzá kommentár, a tény magáért beszél; mind megyénk lakossága, /nind a Hevesbe özönlő turisták őszintén érdeklődnek történelmünk neveze- ■ tes emlékei iránt. . Hasonlóképpen jó hír, hogy meggyorsul a kiskörei üdülőkörzet előkészítése, és bármennyire is gyakori mostanában a havazás, s keményen tartja magát a tél: megyénk útjain javult a közlekedés- biztonság. Ez utóbbit a Heves megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége, előbbit pedig a Közép- Tisza vidéki Intéző Bizottság csütörtöki ülése állapította meg. Mind az említett események, mind azok, amelyek méltatására itt most nincs hely és idő, alapot szolgái-» tatnak ahhoz, hogy elégé' delien tekintsünk vissjsa az elmúlt hétre. Mindenekelőtt mégis előrenézzünk leginkább, hogy felmérhessük újabb tennivalóinkat. S különben is: csúszósak az utak. fku-ti) SMMM0 1977. január 23., vásárnál) A növendék üszők gondozását KartaH István (képünkön) és Vrbán Sándor végzi, akik húsz éve dolgoznak a gazdaság telepén. !# f (Fotó: Szántó György)
