Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-04 / 2. szám
Az első munkanap Így kezdődött az iif év A sok ünnep után ismét a hétköznapokon a sor, s a munka folytatása egyben új esztendő nyitánya is. Vajon hogyan kezdődött az 1977-es év mivel teltek az első műszakok? — kérdeztük hétfőn, hagyományainkhoz híven Heves megye üzemeiben. CuKorgyárainkbaR Bár általában tegnap, hétfőn láttak ismét dologhoz a munkahelyeken, a Mátravidéki Cukorgyárak hatvani és selypi üzemeiben az első nap tulajdonképpen már a harmadikat jelentette, hiszen mindkét gyárban az ünnepek alatt is dolgoztak. A gépek, berendezések egyetlen percig sem pihentek. Az időjárás viszontagságai ellenére is folyamatosan szállították a telepekre a feldolgozásra szánt répát. A fuvarozás különösen a hatvani teherpályaudvaron ütközött akadályokba, a hirtelen lehullott sok hó illetve a lehűlés következtében. Az erőfeszítések ellenére is akadt olyan répás szerelvény, amely a befagyott váltók miatt egész nap az állomáson vesztegelt, s csak nagy nehezen jutott Selypre. A gondok, nehézségek ellenére egyébként igen jó hírrel fogadtak bennünket az új év első napján: december 31-ig 55 ezer vagon répát sikerült feldől, gozni a két üzemben, s 5300 vagon cukrot nyertek. Jó ütemű a folytatás is, miután napi 500 vagon nyersanyag kerül a feldolgozó gépsorokra. Így e pillanatban már csak mintegy 8 ezer vagon répa van hátra. Az egy évvel ezelőttihez képest javult a répa ..béltartalma” cukorfoka, így — mint kiszámították — a korábbi 125 napos szezonnal szemben a mostani kampányban 105 nap alatt tudnak annyi cukrot 'előállítani' a két gyárban, mint 1975-ben. Ffij’esztések Sírokban A Mátravidéki Fémművek siroki központjában vállalatvezetői üléssel kezdődött az új év. A tanácskozáson — mint értesültünk —négy fontos témáról tárgyaltak. Megbeszélték a nyomda- és a dobozüzem 80 millió forintos hitellel megvalósuló rekonstrukciójával kapcsolatos tennivalókat s hozzáláttak az automata aerosol- gépsor 10 milliós beruházásának előkészületeihez. Egyidejűleg pedig gyors tájékoztatást kaotak a résztvevők a tavalyi eredmények* ről amelyek jóknak mondhatók, miután az 1976-os feladatokat a vállalat tul- teliesítette. Szóbe került az 1977-es program is, amelynek alkalmával bejelentették. hogy a termelés további 8 százalékos emelése a cél. A vállalat siroki illetve füz--'u'ooyi telepein egyébkén* szokás szerint termeltek a kollektívák megszokott feladataikat végezték. ß V!L TS-ban: lehoznak Svájcba, Csehszlovákiába, Olaszországba, s január 10- én már újabb gyártmányaikat indíthatják útnak külföldi megrendelőjüknek. ßz Izzóban Az új esztendő első munkanapja tulajdonképpen semmi rendkívülit nem jelentett az Izzó Gyöngyösi Folytatják a vákuumszivaty- tyúk és a transzformátorok építését is, hasonló módon dolgoznak a félvezetők előállításában. A gyár idei árbevételi terve 34 százalékkal több a tavalyinál. Ennek a nagy növekedésnek az oka az, hogy a II. félévben hozzákezdenek* az integrált áramkörök előállításához. A leltározás mellett mindössze néhány embernek akadt megszokott munka a VILATI-ban: Novoíhni János. Nagy József és Math Imre kalander vezérlő berendezésének mérését végzik. Gyárában. Az üzemekben mindent ott folytattak a dolgozók ahol a múlt évben abbahagyták. Ugyanis december 29-én a vezetőség általános tájékoztatást adott a tavalyi eredményekről és az idei feladatokról, miután 1977. évi terveiket december 28-án végi égési tették. Az üzemekben folytatták a befejezetlen, félkész áruk összeszerelését, így például az exportra szánt öblösüveggyártó gépek alkatrészeinek gyártását és végszerelését valamint , „ lámpagyártó berendezésekét. Ez utóbbiakból egy megy a ha- i táron túlra három pedig az Izzó saját gyárának rekonstrukcióját szolgálja. o/idmu / A tsz-3kbe 3 sem piiietnsli A pétervásári Gárdonyi Termelőszövetkezetben nemcsak a mintegy ezer szarvasmarhának az ellátásáról gondoskodtak az idei év első munkanapján, hanem a különböző üzemegységek termelését is beindították. A gazdaság tejüzemében héttőn hajnalban már 1200 liter tejet csomagoltak illetve. szállítottak ki a község és a környező helységek üzleteibe. A savanyítóüzemben. is az úgynevezett kiszerelést végzik s az első napon több mint 10 mázsa Vegyes savanyúság, uborka és paprika került üvegekbe. A péterkeiek a környék adottságait kihasználva erdőgazdálkodással is foglalkoznak, ami az „uborkaszezonnak” számító téli hónapokban is bőven ellátja munkával a szövetkezet dolgozóit. Ezúttal is vagy négyszázan végezték az erdőfelújításokat a vágásra érett fák kitermelését és ., rönkök elsődleges megmunkálását. Ugyanakkor a faüzem is csaknem 20 ezer forintos értéket termelt. Itt készítik — egyedü] az országban — a mindenhol használatos bélyegzőfákat. A gépműhelyekben, gépszínekben az ütemtervnek megfelelő javítások folynak. Huszonöt szerelő és szakmunkás most éppen a gépkocsikat és egyéb szállító járműveket készíti fel a tavaszi csúcsidőszakra. Ez a legfőbb munka a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezetben is ahol a szerelőbakokon most MTZ- traktorok és IFA-teherautók állnak. De ez csak a géppark' egy része, ugyanis 'tegnap reggeltől ismét folytatják Poroszlóról a cukorrépa bérmunkában vállalt elszállítását a Mátravidéki Cu korgyárakba. Megkezdték a műtrágya előkészítését, mivel mára várják az RNA repülőgépét amely a következő napokban több száz hektáron végzi el a fejtrágyázást és az alapműtrágya kiszórását. Nincs megállás az irodákban sem. A szövetkezet szakvezetése az idei év gazdasági, termelési ég pénzügyi tervét állította össze, amit a tagsággal majd a zárszámadási közgyűlésen ismertetnek. Annál nehezebb viszont munkát találni a tsz nődolgozóinak, akik miután befejezték a dohány csomózását, néhány hetes pihenőre kényszerülnek. A férfiak egy része az állat- tenyésztő telepeken dolgozik ahol a 370 tehén, 170 üsző és a másfél ezer juh körül adódó munkákat látja el. A tejipar tartálykocsija innen maid hétezer liter tejet szállított el hétfő reggel. A többi férfi pedig már készül a szövetkezet ártéri erdeinek kitermelésére ami a tervek szerint még a héten el is kezdődik. Megkésett újságok csúcsidőben „A kezdés pontos idő* pontját és a közreműködőket következő számunkba': közöljük” — ígérte olvasói nak az RTV, vagyis a népszerű Rádió és Televízió Üjság. A szerkesztők akkor még bizonyára nem tudták hogy ez a bizonyos következő szám pontosan egy esztendőt késik. így bizony tájékozatlanul ültünk a szilveszteri képér nyö elé, néztük a műsort, s jót derültünk Hofi postái, illetve a lapterjesztést sza~ puló csipkelődésein. Pedig a szilveszteri műsor alkalmi újságárusa még nem tudhatta, hogy az RTV előfizetői csak 1977. január 4-én, tehát ma kapják kézhez a műsort, hogy a képes hetilapok, valamint a Magyarország ugyancsak megkésve érkezik az olvasókhoz. A megkésett olvasnivalókért azonban most nem a postán kell elverni a port- Noha aé évkezdés miatt a postán is adódtak bizonyos adminisztiratív nehézségek, mégis a túláradó gondoskodás és szilveszteri igyekezet okozta a legnagyobb galibát. A lapok ugyanis szinte egyszerre a hét végére lepték meg a kedves olvasót, így kívánva sok- sok BUÉK-ot. Am ugyanakkor megfeledkeztek arról, hogy még a legerősebb lapkézbesítönek is csupán két keze és egy kétkerekű lolokaja van, s abban ói" zony még akkor sem fér el tucatnyi sajtótermék, ha a hasábokon remek írások és őszinte jókívánságok sorakoznak. Így és ezért történt, hogy Egerben például az új esztendő reggelén csupán a napilapokat kapták kézhez az olvasók, míg a < hetilapok a posta raktárában sorakozva vártak sorsukra. Gyanítom, 1977-ben is lesz év végi hajrá, karácsonyi és szilveszteri csúcs- forgalom, ezért nem tűnik talán korainak a javaslat: a szerkesztőségek, a nyomdák, valamint a terjesztés szakemberei egyeztessék a lapok megjelenési időpontját. Elvégre hét közben is jól jön az olvasnivaló. Megnyugtató megoldást jelentene persze az is, ha időközben korszerűsítenék a lapterjesztést, a kétkerekű tolókáról áttérnének' esetleg valami modernebbre. vagy ... Több tippem egyelőre nincs. Csak kívánságom: cl jövőben szeretnénk időben. frissiben kézhez kapni újságjainkat. Ha már egyszer előfizettük azokat. Mégpedig időben! (márkusz) A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, ahol a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. Megállapította, hogy mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteivel épül ki szoros együttműködés, s e kapcsolatok új vonásokkal is gazdagodtak. Rendszeressé váltak a kétoldalú találkozók csakúgy, mint a több oldalú tapasztalatcserék, bővültek az egyes szakmák kapcsolatai, kialakult a munkabrigádok cseréje. Üj szakasz kezdődött a más irányzatú szakszervezetekkel való kapcsolatok kiépítésében is európai és nemzetközi méretekben egyaránt. Az Europir1 ban végbement politikai változások például lehetővé '.ették, hogy elkezdődjön a kapcsolatok normalizálása Spanyolország, Portugália és Görögország szakszervezeti mozgalmával. A SZOT elnöksége egyik legfőbb feladatként mondotta ki, hogy a magyar szak- szervezetek a jövőben még határozottabban járuljanak hozzá a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom egység- törekvéseinek erősítéséhez, az osztályharcos testvérszervezetek, mindenekelőtt a szocialista országok szakszervezeteinek internacionalista összefogásához. (MTI) v „Fél gőzzel” dolgoztak tegnap és folytatják a munkát ma is a VILATI egri gyárában, s termelés helyett leltározás jelenti a feladatot. A gyári létszám mintegy fele foglalatoskodik hétfő óta a telepen s ez alkalommal a gyár befejezetlen és félkész termékeiről készít felmérést. Mintegy 30 millió forintnyi értéket vesznek számba „ munka során aztán itt is megszokott „kerékvágásba” zökken az élet. További tennivalóikhoz bizakodó hangú1 atban fognak, hisze.i tud iák hogy tavalyi célkitűzéseiket általában sikerült teljesíteniük. Az év «tolsó napján kifutott utol £0 exportszállítmányuk Is, I A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálat részeként a közelmúltban felmérte a munkaerő-gazdálkodás helyzetét megyénk építőiparában. Kiterjedt ez a vizsgálat a két építő vállalatra. a legnagyobb építőipart szövetkezetre és több építőanyagipari üzemre: cementgyárra, téglagyárra, kőbányára. Igyekeztek képet alkotni arról, hogyan hasznosítják a munkaerőt, amelyből köztudottan különösen kevés van ebben az iparágban. A felmérésen dolgozók tapasztalatai nemigen adnak okot az elégedettségre: megyénk építőiparában sok változásra van szükség ahhoz, hogy lépést tarthasson a gazdaság egyéb ágainak fejlődésével. Hogy fel ne mondjanak... Nincs elég munkaerő a megszabott feladatokhoz. A felmérés adatai szerint a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál például 1973-ban volt utoljára annyi dolgozó, amennyit eredetileg terveztek, azóta mindig kevesebb. Tavaly már 109-en hiányoztak. De kilencvenen hiányoznak a szükséges ki- lencszázból a munkájával egyébként sok elismerést szerzett Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezetnél is. A vizsgált vállalatok mindegyikénél munkaerőhiány van — állapította meg a népi ellenőrök jelentése. Ebből természetszerűen az következnék, hogy a kevéssel igyekeznek a lehető legokosabban gazdálkodni, hasznosítani a munkaerőt; de a tapasztalatok szerint más a helyzet. Nincs rend a létszám-nyilvántartások körül, nem foglalkoznak a törtnapi hiányzásokkal, nem is mérik Tervek és lehetőségek” Vasi, va»y nincs munkaerő? az ebből eredő munkaidőkiesést. Megnőtt az igazolatlanul távolmaradások száma is. Vagyis lehetőség van a munkafegyelem lazítására, a teljesítmények pedig csökkennek. S ez a „jószívűség” bizony gyakran azért is van, mert örül a munkahelyi vezető, ha valamilyen módon együtt tudja tartani az embereket. Hogy ne menjenek el... Tehát egyrészt szigorítani 1 kellene a fegyelmet, mert úgy is kevesen vannak, másrészt nem szabad „túl szigorúnak” lenni, mert akkor még kevesebben maradnak. ördögi kör. Az előkészítés fegyelme Alapvető dolog a kezdet, a beruházás előkészítése. Az építőipari vállalat munkájának eredményessége függ attól, hogyan készítették elő az építkezést, amellyel megbízták. Az időjárás viszontagságainak is kitett munkák terv- szerűségét úgy-ahogy csak akkor lehet biztosítani, ha előre tisztában vannak a feladat' minden részletével. Ezzel szemben — ahogy ezt a népi ellenőrök jelentése is megállapította — a vállalati program készítésekor, az' év utolsó negyedében még nem ismerik jövő évi feladataikat az építők. Nincs szerződés, előkészített költségvetés, csak kapacitás-megrendelés van. Jó, ha a fele készül el a tervdokumentációknak erre az időszakra. Persze az építők sem szentek, alkalmazkodnak ehhez a helyzethez, rátartással gyűjtik össze a megrendeléseket, hogy aztán majd legyen miben válogatni. Így gyakran fordulnak elő ilyen-olyan kifogások a megrendeléssel kapcsolatban, elhúzódik a költségelemzés, hosszadalmas levelez’getés kezdődik a megbízókkal. Pedig csak az a valódi ok, hogy az építők korábban már többet vállaltak, mint amennyit teljesíteni tudnak. Érthető, a tervszerű létszámgazdálkodás ilyen körülmények között egyik cégnek sem erős oldala. Elért vannak a csúcsidőszakok, amikor egy-egy építkezés zsibongó méhkashoz hasonlít, folyik a mértéktelen túlóráztatás, a kapkodás. S hogyan fizessék a béreket7 Ka nem ad a vállalat folyamatos munkát biztosítani a dolgozónak, s ezért csak 50 százalékos a teljesítménye, nem adhatják neki egyúttal a fele fizetést is. Amikor viszont 150 százalékra rúg a csúcsidőszaki teljesítmény, a fizetést is ennek arányában kell kiadni. Drágul az építkezés, nő a vállalat vesztesége A bérek egyébként is elszakadnak a teljesítményektől, ez általánosan tapasztalható. Szép számmal akadnak úgynevezett kialkudott munkásbérek, túl sok a nem normá- zott munkakör. Lépés jó irányba A népi ellenőrök az idei év első félévének befejezéséig vizsgálták a vállalatok munkaerő-gazdálkodást. A korábbi igeit zűrzavaros helyzet az V. ötéves terv kezdete óta tapasztalataik szerint javulni látszik: persze, rövid néhány hónap alatt nem számolhatnak fel több éves tartozást. De mindenesetre örvendetes: jó irányba léptek vállalataink 1976-ban. Elsősorban a munkaidőalap jobb kihasználására tettek intézkedéseket; a tanácsi építők terveiben például a létzsám- csökkentés mellett a fizetés nélküli szabadságok és a rendezvényekre fordított idő csökkentése is szerepel. S nem csak a tervekben: 30 százalékkal kevesebb volt időarányosan a fizetés nélküli szabadság mint tavaly. Ugyancsak csökkent a túlórafelhasználás, szinte mindegyik vizsgált üzemnél. Persze azért sok munkahelyen még mindig túlzott a túlórák felhasználása, például a 3I-es számú Építőipari Vállalatnál, amely a bélapátfalvi nagyberuházáson dolgozik. Az igazolatlan hiányzások száma kétszeresére nőtt 1973—75 között. 1976-ban ez a szám is némi csökkenést mutat. S aminek, már régen természetesnek kellene lennie, de a helyzet ismeretében a pozitívumok közé sorolják a népi ellenőrök: az idén már mindegyik vállalatnál nyilvántartják az állásidőket .. * Ugyanakkor viszont: még mindig sok a törvénysértő szabálytalanság a szabad szombatok és jutalomszabadságok kiadásánál. Reális terveket Fura dolog ez a létszám- hiány. Az ember, ha csupán számokat néz, vállalati kalkulációkat, hajlamos arra, hogy megdöbbenésében minden céget felmentsen nem vagyunk elegen a feladatokhoz. De alaposabban utánaszámolva, rá kell .jönnünk, igen sok egyéb hiányosságot próbálnak megmagyarázni a létszámhiánnyal. A jövő évi tervekben is olyan mértékű munkásfelvételt kalkulált a legtöbb vállalat, amiről nemcsak a munkaügyi osztáyve- zető, de még a segédmunkás is már most tudja: úgysem teljesíthető. Miért ne magyarázzuk év végén majd ezzel, ha valamit nem jól csináltunk? A népi ellenőrök erről egyébként így fogalmaznak: „A belső tartalékok feltárásával nem kellő mértékben foglalkoznak, a veszteség- források vizsgálatát formális intézkedések követik.” Ezért is javasolták, hogy a felügyeleti szervek vizsgálják felül vállalataik V. ötéves tervi munkaügyi programját, s ebben a programban szerepeljen az élőmunka hatékony felhasználásához szükséges minden szervezési intézkedés. Valamennyi vállalatnak meg kellene szerveznie a félnapos hiányzások nyilvántartását, hiszen ebből a munkahelyi szervezetlenség számos oka is kiderülne. Ne úgy „vigyázzunk” a munkásokra, hogy elnézzük a lazaságot : alaposan, körültekintően kell vizsgálni a kilépések okait. Minden évben értékelik a vállalatok teljesítményeit, s a jó eredményeket elismerés, kitüntetés követi. Szerepeljen a jövőben a dicséret feltételei között a jó munkaerő- gazdálkodás is... Ilekeli Sándor
