Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
t Az oktatási miniszter levele a pályakezdő pedagógusokhoz Közzétették a pályázatokat Fontos állomásához érkezett a pályakezdő pedagógusok elhelyezkedéséről intézkedő miniszteri rendelet végrehajtása: az Oktatási Minisztérium megküldte a pedagógusképző intézményeknek a pedagógusállások jegyzékét, amelyeket a munkáltatók a korábban megadott keretszámok alapján hirdettek meg a pályakezdő szakembereknek. A pályázatokat, ismertető füzeteket a minisztérium intézkedése alapján az intézményeknek továbbítaniuk kell valamennyi utolsó éves pedagógusjelölthez. Ebből az alkalomból dr. Polinszky Károly oktatási miniszter levélben fordult a pályakezdő pedagógusokhoz. A miniszteri levél utal arra, hogy a. pályakezdés minden fiatal életének nagy eseménye, különösen jelentős azonban a nevelőknél. Az a nemes hivatás vár rájuk, hogy művelt, becsületes, a szocialista hazát szerető emberekké neveljék a felnövekvő nemzedéket. Ismeretes, hogy a gyermeklétszám emelkedése és a megnövekedett feladatok miatt a magyar oktatásügy egyre több szakképzett nevelőt igényel. Sok helyen, főleg a központi helyektől távol eső területeken ez nagy gondot okoz A miniszteri levél ezért arra kéri a fiatalokat, hogy a társadalom jogos igényét megértve és ezeknek a gondoknak a megoldását segítve, ott vállaljanak munkát, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A meghirdetett állások száma meghaladja a végzős hallgatók számát. A pályázatok tartalmazzák az állásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: a felajánlott törzsfizetés összegét, a területi pótlék és a letelepedési segély mértékét, az ajánlott lakás-, illetve étkezési lehetőséget és az esetleges illetményföldjuttatást Az állásokat — amelyek elsősorban a súlyos pedagógushiánnyal küzdő területekre szólnak — megyénkénti, a tanároknál szakonkénti bontásban is közük a füzetek. HAROMHÓNAPI HELYETT AZ EGYÉVI KERESET SZÁMÍT O TÖBB FORINT A KORHÁZI ÁPOLÁS IDEJÉRE O SZÁZMILLIÓT ÉRŐ INTÉZKEDÉS Új rendelkezések táppénzügyben Ez év Január elsejétől új rendelkezések léptek életbe táppénzrendszerünkben, amelyek a keresőképtelen dolgozók szociális helyzetének javítását szolgálják. Ezekről a rendelkezésekről kértünk tájékoztatást Molnár Bélától, a SZOT Heves megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának osztályvezetőjétől. — A korábbi időszakhoz képest milyen változásokra számíthatunk a keresőképtelen dolgozók táppénzének megállapításánál? — Lényeges változás, hogy míg korábban a megbetegedést megelőző 3 hónapi kereset alapján számították ki a táppénzt, ezentúl az egyévi keresetet veszik alapul. A háromhónapi kereset napi átlaga alapján számított táppénz, az átmeneti kereseti ingadozások miatt, indokolatlan előnyöket és hátrányokat okozott Mindezt az új rendelkezés megszünteti, hiszen az egyévi kereset után járó táppénz a korábbinál re- áüsabb mértékű lesz. A rendelkezés könnyíti, egyszerűsíti az ügyintézői és ügyviteli munkát. Egy évben ugyanis csak egy esetben kell kiszámítani a táppénzt, ba valaki keresőképtelenné válik, s újabb megbetegedések esetén már nem kell újra feleslegesen számolgatni, mert a napi átlagbér ismert, az a naptári éven belül nem változik. Hogy ez mennyi köny- nyebbséget jelent arra hadd idézzek egy statisztikai adatot: a keresőképtelen dolgozóknak 50 százaléka kerül újra táppénzes állományba, két vagy több esetben. Két másik rendelkezésről is szólni kell. A Mü. M. január elsején érvénybe lépett rendelete alapján új rendszerű miilap lesz, amelyen — munkahely-változtatás esetén — fel kell tüntetnie a munkáltatónak az egy év keresetére vonatkozó adatokat. A termelő vállalatokat érinti a Pénzügyminisztériumnak az a rendelete, amely kimondja, hogy a 3 napnál nem hosszabb• keresőképtelenség idejére ezután a vállalatoknak kell fizetniük a dolgozók táppénzét. Emelkedik a kórházi ápolás idejére járó táppénz mértéke is. A korábbiaktól eltérően a táppénz 50 százaléka helyett 70 százalékos táppénzt eiNérnsSa 1977. január Ifi., szerda kap a dolgozó. Amennyiben eltartott hozzátartozó is van, úgy a korábbi 80 százalék helyett a táppénz 90 százaléka jár. Ez a rendelkezés összefüggésben van a terhességi és gyermekágyi segéllyel is. A kórházi ápolás idejére a segély 90 százalékát kapják kézhez az eddigi 80 százalék helyett. Újdonság az is, hogy a kórházi ápolás utolsó napjára a táppénz, illetve a terhességi és gyermekágyi segély teljes összegben jár a betegeknek. Ez az intézkedés — mondotta befejezésül Molnár Béla osztályvezető — évi 80—100 millió forinttal növeli a kórházban ápolt dolgozók jövedelmét. Az Iskolákban a legnagyobb gondot a tanítóhiány okozza. A meghirdetett 0G3 tanítói állásból 221 a fővárosban, 130 Pest megyében van, majd számszerűségben Borsod és Szabolcs-Szatmár megye következik. A vidéki munkahelyeknek mintegy a feléhez kínálnak a pályakezdő tanítóknak valamilyen lakáslehetőséget. A letelepedési segélyek tobb- 1 sége a 4000 forintos határon felül van. A miniszteri rendelet értelmében a meghirdetett állásokra a társadalmi ösz- töndí jasok kivételével azok a hallgatók pályázhatnak, akik az utolsó tanulmányi félévre beiratkoztak. Egy- egy hallgató legfeljebb három álláshelyre nyújthat be pályázatot, a felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül. Felelősségteljes feladat vár az elkövetkező napokban a pedagógusképző intézményekre. Az álláshelyek és a hallgatók körülményeinek, egyéni céljainak és igényeinek ismerétében lehetőségük van arra, hogy segítsék a fiatalokat á munkahelyválasztásban, a népgazdasági és az egyéni érdekek összeegyeztetésében. A képző intézmények minden pályázóról jellemzést készítenek, véleményt mondanak és az ugyanazon állásra érkező több pályázat esetén ajánlási sorrendet állapítanak meg. Ez a munka csak akkor érheti el célját, ha bevonják mindenütt az intézmény párt- és KISZ-szervezetét, valamint az illetékes tanszékek képviselőit is. A pályázattal kapcsolatos véleményt és az ajánlási sorrendet a pályázóval ismertetni kelL Az intézmények a pályázatokat a beérkezési határidőt követő tíz napön belül továbbítják a munkáltatónak, amely azt ugyancsak tíz napon belül bírálja eL A munkáltató — kedvező döntés esetén — ezután két héten belül megköti a munkaszerződést a pályakezdő pedagógussal. Az Oktatási Minisztérium a miniszteri rendelet végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri. (MTI) Az „összedobott” óvoda Tetszik tudni, hogy van? A srácoknak kedvük támadt egy üveg sörre. Egyikük sem krőzus. Mit lehet tehát tenni? Mindegyikük belenyúlt a zsebébe, előveszi a forintjait — összedobjuk a pénzünket. Gyöngyösnek >ém volt pénzre százszemélyes óvodára. öt évvel ezelőtt tehát megkérdezték a tanács vezetői az üzemek, szövetkezetek, intézmények felelőseitől: Egyetértenek-« abban, hogy összedobják a pénzt? Akkor még úgy volt, hogy csekély ötmilüöt kell előkaparni a tervezett óvodára. Jó példaként maga a tanács nyúlt először a bukszájába, és ezt a kezdő tőkét a későbbiek során senki sem múlta felül. Egy gyermek helyéért ötvenezer forintot állapítottak meg. Akik beszálltak a kö- zösködésbe, annyi ötvenezret tettek le az asztalra, ahány gyereknek akartak helyet szerezni az óvodában. Ebben az elhatározásukban nemcsak az a tény befolyásolta őket, hogy hány dolgozójuknak van óvodás korú gyereke, hanem az is. hogy a főkönyvelő szerint mennyi forint jut a vállalati alapból erre a célra. Akinek bőségesebben csörgött a forint a bukszájában, vagy jobban szorította a dolgozók igényeinek növekedése, az többet adott Azon a bizonyos megajánláson még 23-an egyeztek bele abba, hogy a pénzt ösz- szedobják, de a megvalósításban már kevesebben vettek részt Olyan is akadt, mint a posta, amelyik kezdetben nemet mondott, a végén gavallér módon rukkolt elő. Az szinte természetes, hogy az Izzó. a szénbányák, az állami építők, valamint a többi nagyobb vállalat ott volt a szövetkezők között, de ebbe a sorba tartozik még a sütőipar is, az építőipari szövetkezet is, az ÉMÁSZ is. Az óvodát a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói kilenc hónap alatt készítették el. Tavaly márciusban kezdtek hozzá, a nemzetiszín szalagot pedig december 27-én vágták át a bejárat előtt. Ekkor vette át az óvoda kulcsait dr. Bognár Jánosné, dolgozótársai körében. Négy évig tartott az előkészítés. A Kálvária-dombra tervezett óvoda kálváriája ki tudja, meddig tartott volna még, ha az építőipari szövetkezet, a városi tanács és a beruházási vállalat KISZ- esei kézbe nem veszik az ügyek intézését ők társadalmi munkában végezték el a tervezést, a műszaki ellenőrzési munkákat és a beruházás irányítását Ami évekbe tellett korábban, ők egy-kettőre elintézték. Az építők sem kérették magukat, beleadtak apaitanyait. A berendezések késlekedő szállítását sem várták ölbe tett kezekkel, hanem hajtották magukat, messze túl a kötelességükön, a hivatali beidegződésükön. Valahogy úgy volt ez, hogy a gyöngyösiek meg akarták mutatni — másoknak is, maguknak is —, hogy nem hagynak magukkal elbánni. Ha már elhatározták, hogy ösz- szedobják azt az óvodát, akkor meg is csinálják, ha száz. nehézség is tornyosul eléjük. Hogy néhány héttel a nyitás előtt még nem volt a helyszínen minden fontos berendezés? Hogy ami jött. az sem volt hiánytalanul megfelelő? És...? Az új esztendőt már az úi óvodában köszöntötték a gyerekek. Aki látta már az összedobott óvodát, azt mondja, nagyon szép. Öröm itt gyerek* nek, óvónőnek vagy dajkának lenni, technikai dolgozóként serénykedni. Ugye. ha mindenki egyet akar (gmf) MVHTAR ... Alim Jerimbetov, a megyei pártbizottság titkára megint kora hajnalban kelt Ez a reggel is nyomasztó, szomorú hírekkel köszöntött rájuk. A járásban elfogyott a széna. Az utakat befújta a hó, az autók, traktorok minden tíz méteren elakadtak, már lóval sem lehetett közlekedni. Még a legerősebb állami gazdaságban, Abdi Jesze- nov Konekentjében is hullani kezdtek az állatok. Pusztultak az anyák, pusztultak a bárányok... — A Taszti szovhoz tudna szénái adni. csak szállítóeszközük nincs — mondta Alim. — Készítsétek elő a teherautókat. Magam megyek! Ha nem kocsin, hát a hátamon hozok annyit, amennyi kell... ... Két óra múlva útnak indult a negyven teherautóból, •Szövi et-kazah író. irodalom-. történész (1897—1961). Az a' ma- atal egyetem professzora, a Kazah Tudományos Akadémia tagla volt. Kimagasló érdemeket szerzett a kazah és kirgiz folklórklnes tudományos feldolgozásában és az irodalom- történeti kutatás megalapozásában. Számos drámát, regényt, elbeszélést írt. Eev költs úti a c. regénve magvarul Is megjelent. A közölt részlet iflú nemzedék c. utolsó regényéből való. amelyben a nagyüzemi gazdálkodásra áttért kazah pásztorok mindennapjait ábrázolja. két traktorból és három benzines tartálykocsiból álló konvoj. Elöl egy terepjáróban az úzaki járási vb elnöke, Kurmanov ült, aki csak az imént jött meg a szabadságáról. A sofőr mellé Kozsahmé- tot ültették kísérőnek. Ko- zsahmetben mindenki megbízott: igazi sztyeppéi 6zeme volt, és sem éjjel, sem nappal, sem esőben, sem hóviharban nem tévedt el soha. A régi karaváncsapáson indultak el. amelyre Kozsab* met Irányította őket Ügy ismerte ezt az utat akár a tenyerét A kocsisor egyetlen megállás nélkül még aznap megérkezett Tasztiba, száztizen- négy kilométert hagyva maga után. Csupán az út vége felé kezdtek az oszlop végén haladó kocsik el-elakad- ni a feltúrt hóban, de a traktorokkal kivontatták őket Persze mindnyájuk előtt világos volt, hogy ha éjszaka nem fedi be kemény jégkéreg az utat, a megrakott kocsik nem tudnak visszamenni. Már a legelső megreked ... A negyven kocsit aztán negyven nap alatt sem húzzák ki. A szovhozban roskadásig megrakták a kocsikat szénával . Sötétedésre elkészültek. Kötelekkel rögzítették a rakományt megvizsgálták a lánctalpakat Minden rendben volt, már csak a fagyra vártak. Az éjszaka jó harmada azzal telt el, hogy arról beszélgettek, milyen rosszak az itteni utak milyen alattomos a Mojun-Kum sivatag homokja: télen-nyáron valóságos A tegnapi útra nem mertek rátérni, így hát a Konekent gazdaság felé indultak. A helybeüek szerint arra biztosabb. Alig egy óra múlva, hogy elhagyták Tasztit, a hegyek közül eszeveszett üvöltéssel váratlanul lezúdult a Fekete Szél. és darabokra tördelte a jégkérget, amelyet annyira vártak egész éjszaka. Alim riadtan nézett körül, ajka már fájt, úgy harapta. A kocsisor széthúzódott, ösz- szetöredezett... Régen elmaradtak a traktorok, amelyek az elakadó kocsikat próbálták kivonszolni, nem Is látta őket hátuL csapda az autók számára. Időnként valamelyik sofőr felkelt, és kiment megnézni, milyen az idő. Mintha csak bosszantani akarná őket, erősen felmelegedet Szélcsendesen enyhe tavaszi éjszaka volt — az első ebben az esztendőben. Reggel Kozsahmet habozott, tétovázott, mintha csak azt akarta volna mondani: az utat ugyan mutatom, de a járművekéit nem felelek ... Kormanov idegeskedni kezdett. A terepjáró látóterében egyre kevesebb és kevesebb kocsi maradt — csak dübörögtek és egy helyben forgott a kerekük. Alim úgy döntött, hogy otthagyja a konvojt és előresiet a Konekent szovhozba traktorokért. Hogy rövidítse az utat, a terepjáró élesen nyugatnak fordult és előreszáguldott. Kisvártatva a sztyeppén teherautó körvonalai tűntek fel előttük,, mind a négy kereke besüppedt a hóval csak vékonyan beszórt, cuppogó sárba. Már a távolból látni lehetett a kocsi szállítóterében összefagyott, hullott bárányokat A kocsi körül nem volt egy lélek sem. Az életében már sok vihart látott sofőr elfordította a fejét, és igyekezett minél messzebb kerülni a pusztulás helyétől. De néhány perc múlva a terepjáró hirtelen megingott összerán- dult, mintha találatot kapott volna, és erősen remegve megállt, kerekei beleragadtak a hó alatt rejtőző ragadós masszába. Kozsahmet felrántotta az ajtót és dühösen kiköpött Alighogy leugráltak a földre, csizmájuk rögtön bele- süppedt az ingoványba, amelyet könnyen szakadó tüllfátyolként takart a hó. Az embereket undor és önkéntelen rémület kerítette hatalmába. Erőlködve húzták ki a lábukat a cuppogó, süllyedő lápból. Kurmanov megértette, hogy komoly bajba kerültek. Alattuk szikes mocsár húzódott — rothadó seb a föld testén, ami nem ritkaság errefelé. — Es még azt mondjuk, hogy homok! — kiáltotta undorodva. — Ez talán homok? Homok a Kizilkumban és a Karakumban van. A Mojun- Kun azonban átok, tiszta istencsapása. tátjátok... Még a fagy se fogja, olyan mint a kása. Aprózó léptekkel, kezükkel görcsösen egyensúlyozva nagy nehezen kikecmeregtek a szilárd talajra. — Nem volt ideje befagyni a rohadtnak a tegnapi éjszaka után — mondta Kozsahmet. (Folytatjuk) (Fotó: Perl Márton)
