Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

k.Vfíí; eaiii Túl a „csizma" orrán Behunyom a szemem és Szicíliára gondolok. A man- dulafákra, a narancsültet­vényekre, a kiugró sziklák­kal szegélyezett tengerpar­tokra. a hegytetőkre kúszó településekre. A sárgára szikkadt földekre, a lapos tetejű sárga házakra. A poros kaktuszfákra, leande­rekre, a barack nagyságú szőlőre. Arra a Szicíliára gondo­lok, amely piszkos és erő­szakos, a bűn és gyanak­vás hazája. S arra a Szicí­liára, amely modern és kul­turált, ahol fejlett az ipar, s ahol virágzanak a mű­vészetek. Nincs egységes Szicília. Nemcsak azért, mert mint köztudott, a sziget keleti, a Ion-tengerre néző része a serény, dolgos, a békés vidék, ahol a maffia nem vert gyökeret, s a lopás az erőszak oly ritka. Nincs egységes Szicília, mert együtt él benne szegénység és fényűzés, a kihasználat­lan lehetőségek és a mun­kanélküliség. Háromezer év kultúrája és a mai is­kolahiány, az ország legna­gyobb olajlelőhelyei, és ki­vándoroltak ezreinek csa­ládja. Behunyom a szemem és Szicíliára gondolok. Arra, amikor először pillantot­tam meg a szigetet az olasz „csizma” orrán, az autó- sztrádáról. Az aranyló nap­fényben, a tintakék tenger­ből merész vonalú part emelkedik lei. A vízen óriási kompok, hajók. Az egyik hajóra vonatot tjl- nak. A másik most indul buszokkal, teherautókkal. A luxushajó Nápolyból érke­zett. Autók tülkölése, türel­metlen tülekedés, K.abálás a komp körül. A tárom Kilo­méteres tengerszorost fél­óránként mindkét partról induló komphajók szelik át. Villa San Giovanniban. a szárazföldi átkelőhelyen már „szicíliai” a hangulat Hangos, erőszakos 6—8 év körüli fiúk esi romolnak ci­garettáért, aprópénzért. Az­tán felajánlják, megtisztít­ják autóbuszunk aorakait. A sofőr tiltakozására játékos- komoly manőverbe kezde­nek. Egyikük magyaráz, a másik az autóbusz hűtőjére igyekszik, s nár locsolja is a vizet az obiakra. So'ő- rünk elzavar ;a őket, dec^al: néhány lépésnyire hátrál­nak, s újabb támadásra in­dulnak. Végül is a harma­dik fiú egy szál cigarettá­ért elzavarja társait. De ő se jár jobban, a másik két tő üldözőbe veszi, s végül is a túlerő győz, elveszik a már összegyűrt, tépett, tö­redezett cigarettát A Scylla nevű kompha­jón kelünk át mi is, a COOTOURIST által szerve­zett első szicíliai út ma­gyar turistái. Hangos deho- gással elindul a komp. Min­denki a fedélzetre! És ki­tárul, kibomlik a déli pá­rából az első szicíliai vá­ros, Messina. A sziklákkal, szigetekkel, homokos plázzsal szegélye­zett partokat körbeutazzuk. A tengerparton jórészt au- tósztráda vezet. A városok­ban elegáns szállodák. Az éttermekben illatosán fű­szerezett ételek. Szicília so­kat áldoz, de még többet vár az idegenforgalomtól. Különös, hol buja növény­zetű, hol sivatagian kopár vidékéi. kellemes klímája, festői települései, aranyló mozaikos templomai, görög romvárosai, az Etna lávafo- lyamai igazi vonzerőt jelen­tenek. ősszel jártam Szicíliá­ban, de Szicíliában nincsen ősz, csak nyár van és ta­vasz. A folyók kiszárad­nak, a szinte afrikai nyár­ban. De ahol öntözéses gaz­dálkodást folytatnak, óriá­sira nő a termés. A tenger­part tele van narancs-, cit­rom- és mandarinültetvé­nyekkel, mandulafákkal. A szicíliai a világ legjobb, legizesebb naranfcsa. Itt terem a diónagyságú tejfe­hér mandula. Süteménye­ket, különleges édességeket sütnek a mandulából. S ki­váló üdítő ital a gyümölcs­ből kipréselt, édesített man­dulatej. Szicília igazi kincse az olaj. Erre alapul ipara — ez adja néhány városa vi­szonylagos gazdagságát Olajat, petróleumot, vegyi­anyagokat szállítanak a nagy kikötők. De Szicíliá­ban igen sok a munkanél­küli — s még mindig in­nen kerül ki a legtöbb ven­dégmunkás és kivándorló. A szigetet sokszor pusztí­totta földrengés, háború. A természeti csapás olykor egész városokat törölt el a föld színéről. De felépültek újra és újra, mint Messina, vagy a déli parton Ragusa. Régi és újabb háborúk ti­zedelték a városokat, de ezek is felépültek és élnek. Szicíliában, ahol oly dú­san ontotta a természet szépségeit, ahol annyi az ember által teremtett ba­rokkos pompa — a háza­kon, palotákon, templomo­kon, a képeken, a szobro­kon — az emberek is pom­pakedvelők, dús fantáziá- júak. Nemcsak folkloriszti- kus látvány a pirosra-sár- gára-kékre festett, s felci- comázott ló által húzott kétkerekű kocsi. A kocsi oldalára történelmi jelene­Holmi semmiséggel nem lehetett felzaklatni. Leg­jobb barátja temetésére tás­karádióval vonult ki, és mikor hivatalában szóvá tették a többiek, hogy egész nap ásít, megvonta a vállát. — Unlak benneteket! Valóban unatkozott. Oly­kor úgy tűnt, hogy már- már kénytelen feladni jól őrzött közönyét, de az utol­só pillanatban mindig ma­gához tért, és tovább unat­kozott. Jellem volt. Unal­mas jellem. Pedig az egész világ ösz- szefogott ellene. Egyik nap csengettek a lakása ajta­ján. Az ajtó előtt egy sző­rös ember állt, kis ágyék­kötővel és bunkóval. Bronto­saur us-versenyre hívta. — Nem érdekel, fater, ad­ja el másnak a jegyet — azzal becsapta az ajtót az álmélkodó ősember előtt. Homérosz is hívogatta egy kis hajókázásra. Kény­szeredett arccal vonult a bárkára, eltűrte, hogy testét olajjal kenegessék. de szem­mel láthatólag unta a ten­gert. Csupa víz, semmi kü­lönös. Egyszer tanúsított né­mi érdeklődést: mikor meg­hallotta a szirének énekét. teket, csatákat, filmsztáro­kat, énekeseket, szent je­leneteket festenek. A váro­sok utcáin, mint színes dia­dalkapuk, este sok színű lámpafűzérek gyulladnak ki, s energiatakarékosság ide, energiatakarékosság' oda, a szicíliai városok esténként fényárban úsznak. S a hold és a csillagok is sokkal na­gyobbak, fényesebbek, mint másutt Palermo, csupa vibrálás, csupa nyugtalanság. Sehol sem gazdagabb, csillogóbb, dúsabb, szertelenebb a ba­rokk, mint itt, Szicília fővá­rosában. Sehol sem szágulda­nak olyan iramban az autók, a motorok, mint itt Sehol 6em olyan hangosak, nem olyan túlfűtöttek az emberek, mint Palermóban. Az arab, normann, német, francia, spanyol uralom nyomait vi­seli magán a város. Gyönyö­rű normann katedrálisa, pi­ros kupolás, keleties hangu­latú templomai, korarene- szánsz palotái, későgótikus kapujai, barokk terei, kútjai, mégis harmonikus egységbe olvadnak. Az utcák, a terek, — meg­annyi színpad. A puttókkal, barokk angyalokkal, allegó- rikus szobrokkal telezsúfolt oszlopos, árkádos épületek, a szökőkutak, a díszkertek, A balkonokat szörnyek, sziré­nek, 6zéles vállú atlaszok tartják. A harmonikusan ki­képzett tereken, olykor igazi drámák játszódnak. Leülök egy lépcsőfokra és figyelem a „szereplők” felvonulását. Elegáns középkorú pár, egy csomó fiatal, tetőtől talpig farmerben, anya őt apró gye­rekével. Aztán egy hosszú hajú szépség — pillanatok alatt leszólítják. Turisták, rosszarcú suhancok. Az ék­szerbolt ajtaján biztonsági zár. Az ajtó csak csengetésre nyílik és minden vevő után gondosan bezárják. A cuk­rász unottan kínálja a világ legjobb édességeit, fagylalt­ját. Az utcákra rakott ruhák, pulóverek mindegyike oda­erősítve a rúdhoz. amelyen függnek. Éjjel sűrű rács vé­di a kirakatokat, s az „előfi­zetett” rendőr mindén jobb üzletbe (sót lakásokba is) bedobja a névjegyét — bizo­nyítva ezzel, hogy ott járt, és mindent rendben talált. Némiképpen biztonságot nyújtva a tulajdonosnak. A túldíszített palotasor mögött, alig egy utcányira Palermo főútvonalától piac, kirakodó- és zsibvásár a ja­vából. Csupa szín, csupa hang. Lila padlizsánok, s óriás szemű szőlők, vastag húsú paprikák, túlérett sár­gadinnyék, uborkák, rózsa­A tln*aVéfc tengerből meredek sziklák emelkednek szín húsú halak, rákok, poli­pok, apró tintahalak — jég­be ágyazva. Szűk sikátorokból vissz­hangzik az alku, a vásár zűr­zavaros zaja. Az árut emelt hangon dicséri az árus, és ócsárolja a vevő. Egész he­gyek farmernadrágokból, táskákból, ruhákból, Intim fehérneműkből. Csipke, 6e- lyem, bársony, óriási végek­ben. Cipők, papucsok, övék, lámpaernyők. S egyre-másra fagylaltot, édességet és sült­főtt húsokat halakat árusító bódék. A vásár boltjai itt-ott csak egy asztalból, tolható, felál­lítható kocsilapból állnak. A tehetősebbeknek üzletük is van, két»zer-két méteres zsú­folt fülkék, ami elé kiöntik, kihalmozzák az árut. Mások egész udvarokat bérelnek. Hosszú asztalsorra, pultra rakodnak. S az ütött-kopott utcasorban itt-ott míves homlokzat, faragott kapualj, málladozó címer, reneszánsz ablakkeret utal a hajdanvolt gazdagságra. A piac és a belváros üzle­teiben igen sok helyen gye­rek az árus. Alig 8—10 éves, koravén apróságok. Alkudoz­nak, rábeszélnek, az üzletbe csalogatnak. Imi, olvasni alig, számolni annál jobban tudnak. Ilyen ötlet is csak Szicíliá­ban támadhat!, hogy egy meglevő, mozaiktól aranyló templomnak felépítsék a sok­szorosra nagyított mását Pa- lermoban a XII. századi Ca- pella Palatinát, a királyi vár­kápolnát vették alapul, hogy a várostól alig 8 kilométerre még ugyanabban a század­ban felépítsék a monrealei dómot S csaknem szóról szó­ra lemásolták a kápolnát Ugyanolyan beosztású, _ há­romhajós templomot építet­tek. ugyanolyan arckifejezé- 6Ű krisztust illesztettek a fő­oltár fölé. S az egyik temp­lom szebb, mint a másik. Az antik római márvány oszlo­pok, a falat a mennyezettől az oszlopfőkig borító mozai­kok sora, a gazdag díszítésű szentély, a márvány beraká- sú padozat, a festett-faragott cédrus mennyezet! Azt mondják, a monrealei, Szicília, sőt egész Olaszor­szág legremekebb, leggazda­gabb mozaikja. Az arany ala­pú üveg mozaikok ezernyi fényben csillognak. — Ö- és újtestamentumi történeteket megjelenítve. A bizánci, az arab, a római stílus jegyeit magán viselő dóm, minden szöglete külön tanulmányt érdemelne. S ennyi szépség után még fokozzuk a látvány okozta kábulatot! Menjünk fel a templom tornyába, ahonnan pompás kilátás nyí­lik az alattunk elterülő má­sik monrealei nevezetességre, a Benedekmendiek kolostorá­ra. 228 mozaikberakásos, csa­vart, faragott páros oszlop­törzs,. korinthoszi oszlopfő tartja a félköríves árkádsort. A kerengő egyik szegletében pálmafát mintázó szükőkút. A nap sugarai megtörnek, s aztán százszorosra, ezersze­resre erősödve ragyognak vissza az arany-ezüst-már- vány oszloperdőben. Kádár Márta Bökdöste is Odüsszeuszt, hogy kössenek ki. — Csinos nők lehetnek ott a kultúrházban — szólt, és át akart mászni a korlá­ton, mire odakötözték az ár­bochoz. „Valami klassziku­sat énekelnek, nem érdekel” — mormogta, és úgy, álltá­ban, elaludt. Arra ébredt, hogy mele­ge van. Valami tunikás alak is költögette. Fején ba­bérkoszorú. Megismerte Né­rót, mert úgy hívták a La­jos bácsi kutyáját is, és még emlékezett rá, hogy meny­nyire hasonlított nevezetes névrokonához, ott az iskolai tankönyvben. — Gyere, komám — rán- cigálta Nero —, ilyet úgy­se látsz mindennap a tör­ténelemben. Felgyújtottam Rómát! — Na, végre valami cir­kusz! — sóhajtott, és elin­dult a császárral. Egy da­rabig nézte a lángokat, a futkározó embereket. „Ha­lált zrí” — állapította meg —, „Nero papa bevezette a központi fűtést”. Hamar megunta. Égő vá­rosból mit lehet hazavinni? Zárva minden üzlet, még nőt se lehet rabolni. És kü­lönben is: mit lehetne itt vásárolni? Viasztáblát meg tunikának valót? A tömjént úgyis megvámolják. Később találkozott Kolumbusszal, aki örömmel újságolta, hogy felfedezte Amerikát. — Jó lemezeket hoztál, tata? — érdeklődött, de ki­derült, hogy Kristóf még azt sem tudja, mi az a tánclemez. És ilyen alako­kat küldenek külföldi útra. Köszönés nélkül hagyta ott, és továbbsétált. Néhány házzal odébb, a XIX. szá­zad sarkán, nagy csődület volt: egyesek a gőzgépet nézegették, mások Victor Hugót hallgatták, pár em­ber már a rádión meg a repülőgépen dolgozott. Ügy elrohant onnan, hogy út­közben beleesett a XX. szá­zadba, de olyan szerencsét­lenül, hogy kitörte az első világháborút. A legnagyobb ágyúzás közben jelentette ki: „Na, bumm, és akkor mi van?” Mire szellemi ké­pességei révén rögtön fel­mentették. És unatkozott tovább. Unt háborút és békét, ze­nét és irodalmat, techni­kát és farsangi fánkot. Fél éve megismerkedett egy csajjal, aki éppen unat­kozott. Nyáron elvette fele­ségül. Azóta nagy előreha­ladás történt. Eddig magukat unták. Most már egymást. _____ Marthy Barna MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Schumann: d-moll szonáta 9.00 A változó világkép 9.30 Haydn: F.sz-dúr szimfónia 10.05 Iskolarádió 10.35 Ravel: A gyermek és a varázslat. (Ónéra) 11.34 A Pickwick Klub 12.35 Melódiákoktól 14.14 Ezeregy dólután ... 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Boris Christoff Csajkovszkij-dalokat énekel 15.44 Magyarán szólva .... 16.05 Harsan a kürtszói 16.35 Nótafelvételek 17.07 Fiatalok stúdiója 17.32 Astrid Varnay énekel 18 00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Köszöntiük a 70 éves Ferencsik Jánost 20.15 Vietnam békében 20.45 Néni zene 21.05 Húszas stúdió 22.20 Századunk kórusmüvelból 22.50 Meditáció 23.00 Zongoraszonáták PETŐFI 8.33 Ooerettr észletek 9.09 A fúvószene története 9.33 Derűre is derű . •. 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Népdalok 12.33 Arcképek az orosz irodalomból 12.50 Zenekari muzsika 13.25 Növénykedvelők ötperce 13.33 Rágva András dalaiból 14.00 Kettőtől — hatig . •. 18.00 Ü.i Sibelius- lemezeinkből 18.33 Néni zene 19.15 Folyóvíz 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 Olasz dalok 21.26 A Rádió dalszínháza 23.24 Verbunkosok, nóták SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés. — Hírek. — Mungo Jerry énekei. — Szót kérek ... 17.15 Pár perc dzsessz 17.30 Nők negyedórája 18.00 Alföldi krónika. — Tánczene 18.28 Hfrösszefoelaló. — Műsorelőzetes MAGYAR 8.00 Tévétorna. (Ism.) 8.05 Iskolatelevízió 10.30 Aorók tánca 11.05 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé (Ism.) 16.50 Iskolatévé. (Ism.) 17.20 Fúvóshangszerek 17.30 Sakk-matt 17.50 Postafiók 250 18.10 Mindenki iskolája 19.20 Tévétoma 19.30 Tévéhíradó 20.00 Szeptember 21.55 Szíriái utazás (Útifilm) 22.30 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Az eltűnt hollandi. (Tévéfilmsorozat) 21.00 Tv-hiradó. 2. 21.20 Az öreg. (Magyar film) POZSONYI 19 00 Híradó 19.30 Vetélkedő 20.25 A kabull misszió 21.30 Híradó, soorteredmények 22.00 Hangverseny mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor Herkulesfürdői emlék Színes magyar film EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du fél 4 és este 7 órakor A fáraó. I—II. rész Színes lengyel történelmi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Du fél 4 és háromnegyed 6 órakor Régi idők rock zenéje Este 8 órakor A háborúnak vége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Tótágas Du. fél 6 és este fél 8 órakor A kölyök, semmittevők HATVANI VÖRÖS CSILLAG Óz. a csodák csodája HATVANT KOSSUTH Lány a szabadcsapatban Füzesabony Csizmás kandúr A barokk Palermo — puttók díszítik az épületeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents