Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

— A divat a ruletthez ha­sonlata« — ehhez a körpá­lyán mozgó szerencsejáték­hoz —, ott mozog 30—40 éves időhatárban — mondja Vá­mos Magda, a Magyar Divat Intézet Divattervezési Fő­osztályának művészeti veze­tője. Persze közben hosszabb, rövidebb időközökben meg- megáll, majd továbbhalad, hogy a már megtett úton is­mét visszatérjen örök kör­forgásába. Most „csendes di­vat” várható, több szezonra szóló ruhadarabokkal. — 1977 —78 ősz-telére visszatér a klasszikus és a népi stílus, ez a kettő együtt adja az újat, a két irányzat 6zabászati stílu­sa erősen hat egymásra ... Jellemző még, hogy egyre jobban eltűnik a középkorú­ak és a fiatal korosztály kö­zötti öltözködési különbség. Inkább csak-az egyéni ízlés húz határvonalat A kiegyen­súlyozott, klasszikus 6tílus előtérbe kerül, s lényeges meghatározója a színhar­mónia, mivel a színek együt­tese is kifejezhet egy stílust. Tehát nem korhoz kötött, ha­nem az egyéniséget jobban Tükröm, tükröm, hű barátom... Jó „barátunk" a tükör... Hä belenézünk, őszintén el­mondja, mi a legsürgősebb tennivalónk a szépségápolás terén. Télen gyakran nem vagyunk megelégedve tükör­képünkkel. A fedetlen arc­bőrt az időjárás viszontag­ságai megviselik, kiszárítják, és „egy bizonyos kor” után gyorsabban ráncosítják. Ho­gyan ápoljuk arcbőrünket télen? Védjük bőrünket az idő­járás ártalmaitól s ha sza­badba megyünk, arcunkat krémezzük be jó minőségű félzsíros hidratáló arckrém­mel. Éjszakára használjunk bőrtápláló krémet, amely az éjszakai pihenés alatt fejti ki jótékony, bőrszépítő ha­tását Fontos szabály: a kré­met mindig jól letisztított arcra kenjük fel és bekenés után apró, ütögető mozdula­tokkal dolgozzuk a bőrbe. A nyakat ugyanolyan gon­dosan kell minden reggel és este bekrémezni, mint az arcot, mert a bőr öregedésé­nek első jelei a nyakon mu­tatkoznak. A nyak bőre még finomabb az arc bőrénél és kellő ápolás hiányában gyor­san ráncosodik, elárulja a nők korát. Hátráltatja a ráncok keletkezését a nyak­masszázs, a nyaktorna. Ha pakolást teszünk az arcra, a nyakunkat is kenjük be a pakolóanyaggal. Az enyhe sósvíz erősíti a szöveteket, tegyünk a nyakra hetenként kétszer hideg, sós víze6 bo­rogatást.. A hideg- melegvi­zes váltóborogatás is edzet­té, frissé teszi a nyak bőrét. A téli hideg elleni véde­kezés másik módja: a bőr edzése. Ha bőrünket gyors alkalmazkodáshoz szoktatjuk és nem viseli meg annyira a szoba és a kinti levegő köz­ti nagy hőmérséklet különb­ség. Az arcbőr edzését hi­deg-melegvizes öblítéssel vé­gezzük, a kezelést mindig hi- degvízes öblítéssel fejezzük be. Kitűnő értorna az • is, ha váltakozva hideg, majd for­ró vízbe mártott frottír mos­dókesztyűvel enyhét átdör­zsöljük az arc- és nyakbőrt. A' téli időjárási ártalmak ‘ sokszor érdessé teszik az arcbőrt, apró gyulladások keletkeznek. Készítsünk ott­hon kozmetikai álarcot. Egy puha, vastagabb ruhán vág­juk ki a szem, orr és a száj helyét. Mártsuk lan­gyos kamilla-főzetbe, borít­suk az arc- és a nyak bőré­re, amelyet előzőleg vitami - nos krémmel kentünk be. A kamilliás pakolás meg­nyugtatóan hat a bőrre. A borogatást cseréljük ki lan­gyosra, ha kihűlt. A teapa­kolás után hideg vízzel vagy kamillateával öblítsük le és bőrápoló krémmel kenjük be a bőrt. A kozmetikai álarcot pedig öblítsük, időnként főz­zük ki s ha megszáradt, te­gyük műanyagzacskóba, így máskor is felhasználhatjuk. Hidegben az ajkakra is nagyon kell ügyelnünk, nem szabad megnedvesíteni, mert kifújja a szél, berepedezik, esetleg kisebesedik. Olykor vitaminhiány, emésztési za­var okozza a berepedést. Ha hosszabb ideig nem múlik el, forduljunk bőrgyógyászhoz. Hidegben védjük az ajkak bőrét, kenjük be finom nö­vényi olajjal vagy illetszer- boltban kapható ajakírral, szőlőzsírral. Télen színtelen, fakó lesz az arcbőrünk, mert sokat tartózkodunk fűtött helyiség­ben. Ehhez hozzájárul még a téli vitaminszegény étrend is. A bőrfrissítő „belső koz­metika” alapszabálya: .na­ponta együnk friss gyümöl­csöt, salátát, tejtermékeket. F. K. Milyen a divat? kiemelik és kifejezik a szL nek. A klasszikus öltözékek­nél elsősorban nemesebb anyagokat használunk. — A természetes anyagok változatlanul hódítanak? — Igen és kiegészülnek kü­lönleges anyagokkal; például a mohair nemesebb változa­taival, a kasmírral (gyapjú­val keverve) és különféle te­veszőrökkel. Visszatér az an. góra, ha akadnak vállalkozó szellemű tenyésztők. A ve­gyi szálak módosításával is új szerkezetű anyagok jelen­nek meg. Vezetnek a gyapjú- szövetek. a flanell típusú szö­vetek, posztók, lódenek és a velúr. — S az anyagok minta" zata? — A hetvenes évek végén kedvelt lesz a csíkos, tovább élnek a kockás minták; a pe­pita, az eszterházi, a skót­kocka, a folklór; a dél-ame­rikai és az indiai minták. — Mit tudhatunk meg a formákról? — Üjra nagy szerephez jut­nak a ruhák; egyenes vona­lú, ingruhák (újdonság a kétrészes ingruha), a kényel­mes tunikák általában oldalt hasítottak. A szoknyák egye­nes vonalúak, féloldalasán rakottak. A blúzok népies jellegűek, a nadrágok boka­csontig érnek és ,,csöves”-ek. Jövőre a nők is férfias stílu­sú kabátokat viselnek, s a női kosztümök szintén férfi­as jellegűek. A másik irány­zat az „avant-garde” stílus lezser vonalvezetésű, mély karöltőkkel, nagy kapucnik­kal. A szabadidő-öltözékek köre kitágult, a sportruházat minden ága ide tartozik. A határok elmosódtak. A zúb_ bonyos, nadrágos öltözék mintegy jelképe a kötetlen időnek. Őnody Éva A csóknál maradtam Zenei körökben közismert volt, hoery Arturo Toscanini nem dohányzik. Stanley Han­son amerikai zenekritikus e*y alkalommal erről beszélgetett a karmesterrel!, — Hát ieren, nem dohány­zóm — mondotta Toscanini. Es ezt e&rvedül a körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetem. Életem első csókját és első cigarettáját ugyanaznap este kaptam. Már ekkor elhatároztam, hogy a csóknál maradok, Móra Ferenc: ESTE Este van, este van, édesapa fáradt — aranyhajú lányom, .te bonts nekem ágyat Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is te ülj ide mármost. Homlokomon a bú nagyon elborongott, kicsi száddal róla leheld el a gondot. Virágfejecskéddel hajtsd szivem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajasbabádnak: „Volt egy szegény ember nagy Meseországban, nem volt mása, csak egy aranyhajú lánya...” ...és orra is van neki...! Naplót írok Minden nagy em­ber naplói írt. Én is nagy ember vagyok. Száznyolcvanhárom centiméter a földfel­színtől fölfelé. Tehát én is naplót fogok írni. Üj esztendőben mindenki új életet akar, vagy kezd is élni, csak én nem akartam és akarok, mert jó nekem az a régi életem is, de valamit mégis csak kell tennem. A tö­megek miatt is, akik imádják a naplókat, és magam miatt is. Csak nem fogok le­maradni egy Bovary né, egy Sand vagy egy Churchill mö­gött? NAPLÓT ÍROK Január 1.: Meg­kezdem a naplóm. Egyébként semmi. Új év. Megint. Igen rég­óta így tart már éz, hogy a január else­jéken új év kezdő­dik. Meg a naplóm. Pardon.* Naplóm, nagy „n’’-nel. Január 2.: Már a második nap az új évből. Hal­latlan, hogy szalad az idő. Két nap negyvennyolc óra. Két üveg vodka, hat doboz fejfájás elleni izé. Különben sem­mi. Január 3.: Sem­mi sem történt. Ja­nuár 4.: Esett a hó. Nem nagy dolog tu­dom, de valamit ír­ni kell már ebbe az átkozott naplóba. Pardon: Naplóba. Nagy „n”-nel. Január 5.: Ma nem esett a hó. De már öt nap eltelt az új évből, s azóta, hogy nagy emberhez mél­tóan életem érdekes és az utókor számára élvezetes fordulatai­ról naplót vezetek. Igen, tudom, hogy nagy „n"-nel, de unom a nagy „n”-t. Nem a naplót, mert az nem igaz. A nagy nőt unom. Január 7.: Tegnap nem Írtam semmit a Naplómban, mert el voltam foglalva. Va­lamit dolgoztam, már nem emlékszem mit, de lényeg az, hogy tegnap nem ér­tem rá. Különben sem történt semmi. Ma sem. Ma csak az történt, hogy beírtam a Naplómba — igen, igy nagy „n”-nel —, hogy tegnap nem tör­tént semmi. Meg azt is, hogy: ma sem. Január S.: Azért haladok. Ma már nyolc nap telt el eb­ből a már lassan avuló, sőt óvuló új évből. Különben ab­szolúte semmi sem történt. Hát nem ér­dekes? Olvasom a nagy emberek napló­lóját — pardon; igenis kis „n”- nel —és azokkal minden nap történik valami. Valami nagy dolog. Olyan, amitől a naplóiró. szeme- szája tátva marad, amitől az utókor el­ájul, hogy úgy kell felmosni egy másik napló női könnyei­nek árjával. Veiera meg semmi. Abszo­lúte semmi. Hogy Tűitől van ez? Január 9. : Nem megmond­tam; Semmi! Január 10. : Ülök a Navlóm előtt és várom, hogy történjen valami, amit beleírhatok eb­be az átkozott nap­lóba, de semmi. sem történik. A ház ugyan ég a fejem fe­lett, de az a tűzoltók dolga, s nem a nap­lóé. Kit érdekel, hogy leégett a házam? Az utókor számára égy város leégése az ér­dekes, de hát én nem vagyok Néró... Semmi, abszolúte semmi. Január 11.: Azt mondja a felesé­gem. hogy nemcsak a ház égett le majd­nem, hanem a labo­ratóriumom miatt az egész környék. Most már rémlik valami. Azt hiszem 7-én ír­tam a Naplómban, hogy valamit dolgoz­tam. .. Igen, most már rémlik: hidro­génfúziós kazánt ké­szítettem. Valószí­nű nyitva hagytam a csapot és a nukleáris fékezés helyett fel­gyorsult és berobbant a kazán. Van ilyen. De különben semmi érdekes. Január 12.: Úris­ten, megörülök az unalomtól, meg a Naplóm is. Valami delegáció járt ná­lam. Nálunk. A fele­ségem mondta, hogy harmadszor. Nóbel- díj, vagy valami ilyesmi. De nekem nem volt időm velük szót fecsérelni ma sem. Nekem naplót kell írnom. És nincs mit. Az is átkozottul ostoba, aki napló­írásra adja a fejét, amikor a kapuban várja őt egy űrhajó, a Marsra. Mars! — üvöltöttem ki a de­legációnak, .. Január 13.: .. .ma üvöltöttem ki, ma délelőtt. Már a na­pokat is összekeve­rem, Esik az eső. Tegnap is esett. Hol­nap is esni fog. Le­het, hogy hó is esik majd újra. És most ezeket a marhaságo­kat írjam én le egy naplóba.,. A fenébe a naplóval kis „n”~ nel, meg naggyal is. Akinek nincs mit ír­nia, az ne írjon. És egyáltalán: mi köze az utókornak az én jelenkoromhoz? (egri) ■r SZERB GYÖRGY; Mondóka Eső ül a háztetőn földre lóg a lába jár a költő révedőn dúdol önmagába tócsa-szemmel néz az út néz az eresz vissza jobbra az ég mollja zúg balra pedig tiszta köztük lép a dúdoló egyik válla nedves másikon meg búfogó napinadárka repdes kertek alá ér fehér kiskutyák ugatják homlokán a széltenycr tollbamondja apját: gürcölt halkan józanul nem volt soha részeg élt szikáran szótlanul negyvenkét kis évet s mert hibája egy se volt elkapta az ördög égette tűz vitte Hold füst utána dörgött ,,Gyorshajtott...”(?!) A címül idézett igealakot egy hírlapi közlés alábbi mondatából emeltük ki: „El­ítélték, mert gyorshajtott’’. Olvasóim nagy része valószí' nűleg így formálta volna meg a mondanivalót: Elítél* ték gyorshajtás miatt. Elítél" ték, mert gyorsan hajtott. Valóban, szokatlan az ige formája. De úgy látszik meg kell szoknunk, mert újabban gyakran halljuk és olvassuk azokat az igealakokat, ame­lyek sorába vonható a címül idézett is: röpgyül, fő javít, generáljavít, nagymos, nagy- takarít, árdrágít, távirányít, áremel, bérelszámol, ügyin­téz. A felsorakoztatott igeala­kokkal kapcsolatban két vé­lemény alakult ki. Az egyik: megtűrhetők, bővítik az ige­alakok körét, sőt tömörítő erejükkel sajátos közlő ér­téket is képviselnek. A má* ' sík vélemény: nincs szükség rájuk, sértik a nyelvérzéket is. Különösen a tárgyas elő- tagú jélötétlen összetételű igékre nincs szükségünk. Az árdrágít, áremel, bérelszá­mol nyelvi formák helyett használjuk inkább az árat drágít, a bért számfejt, ■ Vannak, akik úgy vélik, hogy bizonyos beszédhelyze­tekben sajátos nyelvi szere­pet is bízhatunk rájuk. Kü­lönösen jól illenek bele á tréfás, a bizalmas, vagy & gunyoros és az ironikus köz­lésekbe. Ezekre a szóalakok­ra gondolnak elsősorban: főszerkeszt, képmutat, szak­ért stb. Különben az ilyen típusú igék már régebben is jelent­keztek nyelvhasználatunk­ban, elsősorban a szójáté­kokban, a tréfát, a humort, a derűt is tükröző megnyi­latkozásokban. Csák két pél­dát ennek bizonyítására: „A falra falragaszt falragasztott, vagyis, felragasztotta a falra * . gaszt” (Sipulusz: Szójátékok) — „Az ember ápróhirdet, és remél, fél, és csodát vár ' (Heltai Jenő: Ferenc József korából való balladácska.). Egészséges humor, tréfálko­zó jókedv is árad azokból m verssorokból, amelyekben kulcsszói szerepet kapták ezek az igealakok: főrendez, röpgyül, ügyintéz, határidőz: „És a kirakatokat / most lelkesedve te főrendezed" (Anavi Ádám: Kirakat). —> „Folyik a játék: tévé pislogj / s az egyik sarokban a ra.i röpgyül” (Soós Zoltán: Pi­ty éri). — „Felelek neki, mf több, ügyintézek, f pecsét is kerül a papírra” (Simor András: Nemlétező bizott­ság). — „Ki itt olyan kur­tán időzhetett, / annak mű­vét határidőzheted” (Bóka László: Tessék, ezt tudomá­sul venni). Dr. Bakos József MWAAAMMAMWAAlVSMWWWVSMMMMAAlWAMMSV i

Next

/
Thumbnails
Contents