Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
— A divat a ruletthez hasonlata« — ehhez a körpályán mozgó szerencsejátékhoz —, ott mozog 30—40 éves időhatárban — mondja Vámos Magda, a Magyar Divat Intézet Divattervezési Főosztályának művészeti vezetője. Persze közben hosszabb, rövidebb időközökben meg- megáll, majd továbbhalad, hogy a már megtett úton ismét visszatérjen örök körforgásába. Most „csendes divat” várható, több szezonra szóló ruhadarabokkal. — 1977 —78 ősz-telére visszatér a klasszikus és a népi stílus, ez a kettő együtt adja az újat, a két irányzat 6zabászati stílusa erősen hat egymásra ... Jellemző még, hogy egyre jobban eltűnik a középkorúak és a fiatal korosztály közötti öltözködési különbség. Inkább csak-az egyéni ízlés húz határvonalat A kiegyensúlyozott, klasszikus 6tílus előtérbe kerül, s lényeges meghatározója a színharmónia, mivel a színek együttese is kifejezhet egy stílust. Tehát nem korhoz kötött, hanem az egyéniséget jobban Tükröm, tükröm, hű barátom... Jó „barátunk" a tükör... Hä belenézünk, őszintén elmondja, mi a legsürgősebb tennivalónk a szépségápolás terén. Télen gyakran nem vagyunk megelégedve tükörképünkkel. A fedetlen arcbőrt az időjárás viszontagságai megviselik, kiszárítják, és „egy bizonyos kor” után gyorsabban ráncosítják. Hogyan ápoljuk arcbőrünket télen? Védjük bőrünket az időjárás ártalmaitól s ha szabadba megyünk, arcunkat krémezzük be jó minőségű félzsíros hidratáló arckrémmel. Éjszakára használjunk bőrtápláló krémet, amely az éjszakai pihenés alatt fejti ki jótékony, bőrszépítő hatását Fontos szabály: a krémet mindig jól letisztított arcra kenjük fel és bekenés után apró, ütögető mozdulatokkal dolgozzuk a bőrbe. A nyakat ugyanolyan gondosan kell minden reggel és este bekrémezni, mint az arcot, mert a bőr öregedésének első jelei a nyakon mutatkoznak. A nyak bőre még finomabb az arc bőrénél és kellő ápolás hiányában gyorsan ráncosodik, elárulja a nők korát. Hátráltatja a ráncok keletkezését a nyakmasszázs, a nyaktorna. Ha pakolást teszünk az arcra, a nyakunkat is kenjük be a pakolóanyaggal. Az enyhe sósvíz erősíti a szöveteket, tegyünk a nyakra hetenként kétszer hideg, sós víze6 borogatást.. A hideg- melegvizes váltóborogatás is edzetté, frissé teszi a nyak bőrét. A téli hideg elleni védekezés másik módja: a bőr edzése. Ha bőrünket gyors alkalmazkodáshoz szoktatjuk és nem viseli meg annyira a szoba és a kinti levegő közti nagy hőmérséklet különbség. Az arcbőr edzését hideg-melegvizes öblítéssel végezzük, a kezelést mindig hi- degvízes öblítéssel fejezzük be. Kitűnő értorna az • is, ha váltakozva hideg, majd forró vízbe mártott frottír mosdókesztyűvel enyhét átdörzsöljük az arc- és nyakbőrt. A' téli időjárási ártalmak ‘ sokszor érdessé teszik az arcbőrt, apró gyulladások keletkeznek. Készítsünk otthon kozmetikai álarcot. Egy puha, vastagabb ruhán vágjuk ki a szem, orr és a száj helyét. Mártsuk langyos kamilla-főzetbe, borítsuk az arc- és a nyak bőrére, amelyet előzőleg vitami - nos krémmel kentünk be. A kamilliás pakolás megnyugtatóan hat a bőrre. A borogatást cseréljük ki langyosra, ha kihűlt. A teapakolás után hideg vízzel vagy kamillateával öblítsük le és bőrápoló krémmel kenjük be a bőrt. A kozmetikai álarcot pedig öblítsük, időnként főzzük ki s ha megszáradt, tegyük műanyagzacskóba, így máskor is felhasználhatjuk. Hidegben az ajkakra is nagyon kell ügyelnünk, nem szabad megnedvesíteni, mert kifújja a szél, berepedezik, esetleg kisebesedik. Olykor vitaminhiány, emésztési zavar okozza a berepedést. Ha hosszabb ideig nem múlik el, forduljunk bőrgyógyászhoz. Hidegben védjük az ajkak bőrét, kenjük be finom növényi olajjal vagy illetszer- boltban kapható ajakírral, szőlőzsírral. Télen színtelen, fakó lesz az arcbőrünk, mert sokat tartózkodunk fűtött helyiségben. Ehhez hozzájárul még a téli vitaminszegény étrend is. A bőrfrissítő „belső kozmetika” alapszabálya: .naponta együnk friss gyümölcsöt, salátát, tejtermékeket. F. K. Milyen a divat? kiemelik és kifejezik a szL nek. A klasszikus öltözékeknél elsősorban nemesebb anyagokat használunk. — A természetes anyagok változatlanul hódítanak? — Igen és kiegészülnek különleges anyagokkal; például a mohair nemesebb változataival, a kasmírral (gyapjúval keverve) és különféle teveszőrökkel. Visszatér az an. góra, ha akadnak vállalkozó szellemű tenyésztők. A vegyi szálak módosításával is új szerkezetű anyagok jelennek meg. Vezetnek a gyapjú- szövetek. a flanell típusú szövetek, posztók, lódenek és a velúr. — S az anyagok minta" zata? — A hetvenes évek végén kedvelt lesz a csíkos, tovább élnek a kockás minták; a pepita, az eszterházi, a skótkocka, a folklór; a dél-amerikai és az indiai minták. — Mit tudhatunk meg a formákról? — Üjra nagy szerephez jutnak a ruhák; egyenes vonalú, ingruhák (újdonság a kétrészes ingruha), a kényelmes tunikák általában oldalt hasítottak. A szoknyák egyenes vonalúak, féloldalasán rakottak. A blúzok népies jellegűek, a nadrágok bokacsontig érnek és ,,csöves”-ek. Jövőre a nők is férfias stílusú kabátokat viselnek, s a női kosztümök szintén férfias jellegűek. A másik irányzat az „avant-garde” stílus lezser vonalvezetésű, mély karöltőkkel, nagy kapucnikkal. A szabadidő-öltözékek köre kitágult, a sportruházat minden ága ide tartozik. A határok elmosódtak. A zúb_ bonyos, nadrágos öltözék mintegy jelképe a kötetlen időnek. Őnody Éva A csóknál maradtam Zenei körökben közismert volt, hoery Arturo Toscanini nem dohányzik. Stanley Hanson amerikai zenekritikus e*y alkalommal erről beszélgetett a karmesterrel!, — Hát ieren, nem dohányzóm — mondotta Toscanini. Es ezt e&rvedül a körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetem. Életem első csókját és első cigarettáját ugyanaznap este kaptam. Már ekkor elhatároztam, hogy a csóknál maradok, Móra Ferenc: ESTE Este van, este van, édesapa fáradt — aranyhajú lányom, .te bonts nekem ágyat Szelíden te simítsd puhára a vánkost, ágyam szélire is te ülj ide mármost. Homlokomon a bú nagyon elborongott, kicsi száddal róla leheld el a gondot. Virágfejecskéddel hajtsd szivem fölébe, nevess éjszakára csillagot beléje. Mesélj is majd egyet szegény apukádnak, úgy, mintha mesélnél a hajasbabádnak: „Volt egy szegény ember nagy Meseországban, nem volt mása, csak egy aranyhajú lánya...” ...és orra is van neki...! Naplót írok Minden nagy ember naplói írt. Én is nagy ember vagyok. Száznyolcvanhárom centiméter a földfelszíntől fölfelé. Tehát én is naplót fogok írni. Üj esztendőben mindenki új életet akar, vagy kezd is élni, csak én nem akartam és akarok, mert jó nekem az a régi életem is, de valamit mégis csak kell tennem. A tömegek miatt is, akik imádják a naplókat, és magam miatt is. Csak nem fogok lemaradni egy Bovary né, egy Sand vagy egy Churchill mögött? NAPLÓT ÍROK Január 1.: Megkezdem a naplóm. Egyébként semmi. Új év. Megint. Igen régóta így tart már éz, hogy a január elsejéken új év kezdődik. Meg a naplóm. Pardon.* Naplóm, nagy „n’’-nel. Január 2.: Már a második nap az új évből. Hallatlan, hogy szalad az idő. Két nap negyvennyolc óra. Két üveg vodka, hat doboz fejfájás elleni izé. Különben semmi. Január 3.: Semmi sem történt. Január 4.: Esett a hó. Nem nagy dolog tudom, de valamit írni kell már ebbe az átkozott naplóba. Pardon: Naplóba. Nagy „n”-nel. Január 5.: Ma nem esett a hó. De már öt nap eltelt az új évből, s azóta, hogy nagy emberhez méltóan életem érdekes és az utókor számára élvezetes fordulatairól naplót vezetek. Igen, tudom, hogy nagy „n"-nel, de unom a nagy „n”-t. Nem a naplót, mert az nem igaz. A nagy nőt unom. Január 7.: Tegnap nem Írtam semmit a Naplómban, mert el voltam foglalva. Valamit dolgoztam, már nem emlékszem mit, de lényeg az, hogy tegnap nem értem rá. Különben sem történt semmi. Ma sem. Ma csak az történt, hogy beírtam a Naplómba — igen, igy nagy „n”-nel —, hogy tegnap nem történt semmi. Meg azt is, hogy: ma sem. Január S.: Azért haladok. Ma már nyolc nap telt el ebből a már lassan avuló, sőt óvuló új évből. Különben abszolúte semmi sem történt. Hát nem érdekes? Olvasom a nagy emberek naplólóját — pardon; igenis kis „n”- nel —és azokkal minden nap történik valami. Valami nagy dolog. Olyan, amitől a naplóiró. szeme- szája tátva marad, amitől az utókor elájul, hogy úgy kell felmosni egy másik napló női könnyeinek árjával. Veiera meg semmi. Abszolúte semmi. Hogy Tűitől van ez? Január 9. : Nem megmondtam; Semmi! Január 10. : Ülök a Navlóm előtt és várom, hogy történjen valami, amit beleírhatok ebbe az átkozott naplóba, de semmi. sem történik. A ház ugyan ég a fejem felett, de az a tűzoltók dolga, s nem a naplóé. Kit érdekel, hogy leégett a házam? Az utókor számára égy város leégése az érdekes, de hát én nem vagyok Néró... Semmi, abszolúte semmi. Január 11.: Azt mondja a feleségem. hogy nemcsak a ház égett le majdnem, hanem a laboratóriumom miatt az egész környék. Most már rémlik valami. Azt hiszem 7-én írtam a Naplómban, hogy valamit dolgoztam. .. Igen, most már rémlik: hidrogénfúziós kazánt készítettem. Valószínű nyitva hagytam a csapot és a nukleáris fékezés helyett felgyorsult és berobbant a kazán. Van ilyen. De különben semmi érdekes. Január 12.: Úristen, megörülök az unalomtól, meg a Naplóm is. Valami delegáció járt nálam. Nálunk. A feleségem mondta, hogy harmadszor. Nóbel- díj, vagy valami ilyesmi. De nekem nem volt időm velük szót fecsérelni ma sem. Nekem naplót kell írnom. És nincs mit. Az is átkozottul ostoba, aki naplóírásra adja a fejét, amikor a kapuban várja őt egy űrhajó, a Marsra. Mars! — üvöltöttem ki a delegációnak, .. Január 13.: .. .ma üvöltöttem ki, ma délelőtt. Már a napokat is összekeverem, Esik az eső. Tegnap is esett. Holnap is esni fog. Lehet, hogy hó is esik majd újra. És most ezeket a marhaságokat írjam én le egy naplóba.,. A fenébe a naplóval kis „n”~ nel, meg naggyal is. Akinek nincs mit írnia, az ne írjon. És egyáltalán: mi köze az utókornak az én jelenkoromhoz? (egri) ■r SZERB GYÖRGY; Mondóka Eső ül a háztetőn földre lóg a lába jár a költő révedőn dúdol önmagába tócsa-szemmel néz az út néz az eresz vissza jobbra az ég mollja zúg balra pedig tiszta köztük lép a dúdoló egyik válla nedves másikon meg búfogó napinadárka repdes kertek alá ér fehér kiskutyák ugatják homlokán a széltenycr tollbamondja apját: gürcölt halkan józanul nem volt soha részeg élt szikáran szótlanul negyvenkét kis évet s mert hibája egy se volt elkapta az ördög égette tűz vitte Hold füst utána dörgött ,,Gyorshajtott...”(?!) A címül idézett igealakot egy hírlapi közlés alábbi mondatából emeltük ki: „Elítélték, mert gyorshajtott’’. Olvasóim nagy része valószí' nűleg így formálta volna meg a mondanivalót: Elítél* ték gyorshajtás miatt. Elítél" ték, mert gyorsan hajtott. Valóban, szokatlan az ige formája. De úgy látszik meg kell szoknunk, mert újabban gyakran halljuk és olvassuk azokat az igealakokat, amelyek sorába vonható a címül idézett is: röpgyül, fő javít, generáljavít, nagymos, nagy- takarít, árdrágít, távirányít, áremel, bérelszámol, ügyintéz. A felsorakoztatott igealakokkal kapcsolatban két vélemény alakult ki. Az egyik: megtűrhetők, bővítik az igealakok körét, sőt tömörítő erejükkel sajátos közlő értéket is képviselnek. A má* ' sík vélemény: nincs szükség rájuk, sértik a nyelvérzéket is. Különösen a tárgyas elő- tagú jélötétlen összetételű igékre nincs szükségünk. Az árdrágít, áremel, bérelszámol nyelvi formák helyett használjuk inkább az árat drágít, a bért számfejt, ■ Vannak, akik úgy vélik, hogy bizonyos beszédhelyzetekben sajátos nyelvi szerepet is bízhatunk rájuk. Különösen jól illenek bele á tréfás, a bizalmas, vagy & gunyoros és az ironikus közlésekbe. Ezekre a szóalakokra gondolnak elsősorban: főszerkeszt, képmutat, szakért stb. Különben az ilyen típusú igék már régebben is jelentkeztek nyelvhasználatunkban, elsősorban a szójátékokban, a tréfát, a humort, a derűt is tükröző megnyilatkozásokban. Csák két példát ennek bizonyítására: „A falra falragaszt falragasztott, vagyis, felragasztotta a falra * . gaszt” (Sipulusz: Szójátékok) — „Az ember ápróhirdet, és remél, fél, és csodát vár ' (Heltai Jenő: Ferenc József korából való balladácska.). Egészséges humor, tréfálkozó jókedv is árad azokból m verssorokból, amelyekben kulcsszói szerepet kapták ezek az igealakok: főrendez, röpgyül, ügyintéz, határidőz: „És a kirakatokat / most lelkesedve te főrendezed" (Anavi Ádám: Kirakat). —> „Folyik a játék: tévé pislogj / s az egyik sarokban a ra.i röpgyül” (Soós Zoltán: Pity éri). — „Felelek neki, mf több, ügyintézek, f pecsét is kerül a papírra” (Simor András: Nemlétező bizottság). — „Ki itt olyan kurtán időzhetett, / annak művét határidőzheted” (Bóka László: Tessék, ezt tudomásul venni). Dr. Bakos József MWAAAMMAMWAAlVSMWWWVSMMMMAAlWAMMSV i
