Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-14 / 295. szám
\ A tervezés stílusa Rég ismert igazság a színházak körül, hogy mindig az a színész rögtönöz kitűnően, aki. betűről-betűre tudja a szerepét, aki mindig alaposan, lelkiismeretesen felkészül az előadásfa. A jól felkészült művészt — de a felkészült sportolót, diákot, sőt: a felkészült gazdasági szakembert sem hozhatja ki a sodrából egy-egy váratlan fejlemény. Nem, mert van kapaszkodója: ismeretanyaga, információja, tájékozottsága elhatározott célja, tudja, hogy mit várnak tőle, és azt is, hogy milyen körülmények között mire képes. Az ilyen emberre szokták azt is mondani, hogy „csípőből tüzel”, mert többnyire a legmegfelelőbb döntést találja meg — akár rögtönözve is, a váratlan helyzet megoldására. Egy vállalat az eredményes munkára, a váratlan helyzetek kivédésére nem utolsósorban gazdasági terveinek Összeállításával készülhet fel. A vállalati terv ebből a szempontból nem egyéb, mint az egy vagy több évre szóló vállalati gazdálkodás forgatókönyve. „Az lenne a jó, ha az év a gyárban mindig októberrel kezdődhetne” — hangoztatják gyakran a vállalatok vezetői — „mert akkor a január elején induló valóságos esztendő, a vállalat számára, nagy valószínűséggel a gazdálkodás legmegfelelőbb, nyugodt körülményeit hozná, kévés váratlan ' eseménnyel, kiegyensúlyozott termeléssel.” Való igaz ha például egy vagy több év vállalati gazdálkodási forgatókönyve — a vállalati terv — mindig idejekorán elkészülne s a vállalatok ennek alapján, már októberben,- novemberben megkezdhetnék a felkészülést, konkrétan és részletekbe menően, a következő év termelési, fejlesztési, beszerzési, értékesítési programjaira — könnyebben, rugalmasabban igazodhatna bármelyik vállalat az évközi váratlan eseményekhez. Az idejekorán összeállított vállalati tervek előnyei mindenekelőtt a vállalatok közötti kapcsolatokban mutatkozhatnak meg: abban, hogy nemcsak idejében, hanem pontosan, részletesen megrendelhető a nyersanyag, az alkatrész, a szolgáltatás, mert a megfelelő időben tisztábban látható, mire is lesz szükség a következő hónapokban. Az idén mindennek érvényesítéséhez kedvező helyzet alakult ki: a vállalatok túlnyomó része november utolsó napjaira elkészült jövő évi terveivel. Hosszú időre visszatekintve nincs sok példa arra, hogy a vállalatok ennyire haladtak volna ezzel a munkával. Sőt, elég gyakran megesett hogy olykor 2—3 hónap is eltelt már az évből, mikorra a gazdálkodás érvényes vállalati .menetrendje” összeállt. Ilyesmi különösen a több gyáregységből álló nagyvállalatoknál, trösztöknél fordult elő: mire a jóváhagyott gyáregységi terv a központból visz- szaérkezett, már régen aszerint kellett volna dolgozni. A vállalati tervezés késedelmeiben persze nem egyszer közrejátszottak vállala-- ton kívüli okok is: egyes szabályzók, pénzügyi feltételek, árak tisztázatlansága. Az idén azonban mindez másként alakult: a vállalatok idejében megkapták, több fórumon is a tervezéshez szükséges információkat, s ismeretessé vált az is, hogy említésre méltó változás nem szükséges a szabályzók körében. Mindez nagymértékben növelte a vállalati tervező munka biztonságát, javította stílusát,« a tervezők munkakedvét, hogy már csak nekik kellett tisztázniok azokat a részleteket, amelyek rájuk tartoztak, amelyekért ők a felelősek. Megkönnyítette a tervezők munkáját továbbá az is, hogy a nemrégiben , összeállított középtávú tervek végül is Igen jó színvonalon készültek el, s így azok most jó bázisai lehettek az időszakon belüli éves vállalati tervezés számára. Mindettől együttesen nagy valószínűséggel elvárható, hogy számottevően javul majd, mindenfajta tervezés legfőbb „mutatója” — a tervszerűség, ami a vállalati munka kiegyensúlyozott, nyugodt légkörét a következő évekre elsősorban stabilizálhatja. A tervszerűség növekedése pedig a középtávú állami és vállalati feladatok teljesítésének természetszerűen legfontosabb biztosítéka. Akkor is ha a vállalati éves tervezés átfutási idejének pontossága azonnal, érzékelhetően nem is javítja majd a vállalatok közötti kooperációs fegyelmet. Ehhez a tervezés időbeli és tartalmi pontossága különben is csak az egyik, bár alapvető feltétel. G. F. Heves megyében is Megoldják az útépítők korszerű szállítását ' A közlekedés V. ötéves tervének egyik fő feladata a személyszállítás kulturált^ eágának javítása. Az autó- közlekedés mind a helyi, mind a távolsági forgalomban korszerű Ikarus-buszok üzembe állításával megkezdte a terv végrehajtását. A Volán a munkásszállítást legjobban igénylő Útépítő Tröszt vezetőivel nemrégiben közösen vitatta meg a teendőket az útépítő munkások utazásának javításáért. Miután általában kisebb csoportok, brigádok szállítása a feladat, kisebb járművek, például Skodakisbuszok is megfelelnek a célnak. A Volán Tröszt vállalta, hogy 1977-ben saját forrásból 65 mikrobuszt vásárol, s a kocsikat munkás- szállításra vezető nélküli bérautóként adja az Útépítő Tröszt vállalatainak. Ily módon jövőre Pest, Heves, Somogy és Fejér megyében megoldják az útépítő munkások korszerűbb szállítását. Megállapodtak abban is, hogy legalább a hét végén, illetve a hét elején, a munkások haza_ és visszaszállítására valamennyi megyében biztosít autóbuszt a Volán. Íj bauxitbányát avatlak a Bakonyban December elején avatták fel a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat új Iza II. bányáját. Az egész évre, 55 ezer méternyi- re tervezett kutatófúrásból több mint 32 ezer méter jutott a kiváló minőséget adó Nyírád környéki bauxitlelő- helyekre. A kutatások eredményeként december 6-án került sor az Iza II. bánya felavatására. (MTI fotó — Bisztray Károly) Aktivitás és széles körű demokrácia Ifjúsági parlamentet tartónak a kereskedelmi és vendéglátóigari dolgozók Vasárnap, december 12-én Egerben rendezték meg a fiatal kereskedelmi dolgozók megyei ifjúsági parlamentjét. A Technika Háza előadótermét megtöltő 160 fiatalt, valamint az elnökség tagjait Szalontai Anna, a megyei tanács kereskedelmi osztályának közgazdasági csoportvezetője köszöntötte. Részt vett az ifjúsági parlament munkájában Ambrus József, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, György Lajos, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, Oláh Györgyné, a KPVDSZ megyei titkára, valamint Klaisz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Az üdvözlő szavak el* hangzása után Bágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásáról és a megye kereskedelmének középtávú feladatairól. Elöljáróban emlékeztetett: törvényeink különös figyelmet fordítanak arra, hogy a munkába jól beilleszkedhessenek, bekapcsolódhassanak a közügyek intézésébe. Az ifjúsági parlamentek a fiatalság közéleti tevékenységének, tájékoztatásának, az ifjúsági törvény végrehajtása ellenőrzésének fórumai• A továbbiakban arról szólt részletesen az előadó, hogy milyen feladatok állnak kereskedelmünk előtt az ötödik ötéves tervidőszakban. Ennek lényege — mondta —, hogy az eddigieknél magasabb színvonalon kell eleget tenni a lakosság áruellátásából adódó feladatainknak. Többek között szükséges, hogy kiegyensúlyozott ellátást biztosítsunk a tömegfogyasztásra szolgáló árukból, a kínálat szervezésénél az eddiginél hatékonyabb propagandát kell kifejteni, jó ellátást kell biztosítani a háztartási munkát megköny nyítő eszközökből, félkész élelmiszerekből. A vendéglátásban alapvető feladatot jelent az átlagigényeknek megfelelő ételkíJÓ NAGY DARAB EG — jó nagy darab, látóhatárig nyújtózkodó síkság kulisz- száinak ürességében már lassan helyet cserél a tél az ősszel. Ilyen ez a decemberi Alföld. Unalmas, egyhangú, semmitmondó táj a hegyvidék változatosságaihoz szokott szemnek. Am a síki emberek erről másként vélekednek, mivel másként is szemlélik a tájat — szeretettel, türelemmel, ismerősen. Tudják, merre húzódnak a jószágnevelő fűmezők, legelők és hol fekszenek a kenyértermő „éietes”- táblák. — E gondolatok közé lép be, mint az autó futását hirtelen és váratlan megakasztó fék egy kérdés: „Hol álljunk meg...?” No, ugyan hol? Csakis a falu közepén, ahol a tanács, az iskola, a tsz-köz- pont, a művelődési házj szóval, a falu szívében... Azt mondom, a falu szívében Kömlő tanácselnökének: semmit sem kérdezek, beszéljen kedve szerint azokról a dolgokról, amiket fontosnak tart, hogy az újságba kerüljenek — a hallottakat én hű krónikásként jegyzem. — Hijnye, az apád...? — túr az üstökébe Szabó Mik, lós. — Kérdezés nincs, mégis itt a nagy kérdés... No, várjunk csak. Ügy kell ösz- szeszedneín a dolgokat, hogy aztán ne szidhassam utána önmagamat. Vágjunk bele.., Nekem itt Komlón sok ismerősöm van. Szabó Miklós tanácselnök is közülük való. Magas termetű, jó szál férfi, ősz hajjal. Olyan, akár egy behavazott tetejű torony. — ELSŐ HELYRE SOROLOM az iskolaépítést — kezdi. — Tanácsi szinten ez a' legfőbb feladat. Igaz, van itt nagyobb költségű belekKömlői krónika tetés is. számunkra mégis ez a „kiemelt” beruházás. — Láttam a sürgés-forgást magam is. Az emberek és a gépek ugyancsak szorgalmasan takarítják a vályogromokat. — Nekünk műemlékünk nincs. Valaha és nagyon sokáig csak két szilárd anyagú építmény volt a községben, a templom és a parókia. Vályog- és vert falú házakban laktak az emberek. Kömlő első műemlékei majd évszázadok múlva azok az épületek lesznek, amelyek ma épülnek a községben. Vályogból rakták a régi , négy tantermes iskolát is, összeomlás előtt volt és mi szétromboltuk. Ugyanazon a helyen építjük meg a korszerű 4 tantermes iskolát, amit összekötünk az 1962- ben emelt „új” iskolával. A költség 5,5 millió forint, ehhez 3 milliót adott a megyei tanács, ami hiányzik, magunk teremtjük elő. Nagyon sok támogatást kaptunk már eddig a termelő- szövetkezettől, a KPM Közúti Igazgatósága hevesi ki- rendeltségétől és a Hanyi- sajfoki Víztársulattól is. Az iskolaépítést a Hevesi Építőipari Ktsz végzi, s azt az ígéretet kaptuk tőlük, hogy a jövő tanév kezdetére minden munkával elkészülnek. Nagyon szeretnénk, hogy így legyen, mert jelenleg a kultúrházban, a tűzoltószertárban, szükségtantermekben folyik a tanítás. Megvárja míg cigarettára gyújtok, s aztán az elnök újabb fontos témák sorolásába kezd: — Kutat fúratunk az ivó- vízellátás javítására, ennek költségét, félmillió forintot, a megyei tanács állja. Korábban csak egy kút szolgálta a falut és napi 60— 70 köbméter víznél többet nem adott, holott az igény ennek az ötszöröse... Jövő év szeptember elsején nálunk is megnyitjuk az öregek napközi otthonát, ahol 25 idős ember ellátásáról gondoskodunk majd. A FALU TÖRTÉNETE felé fordítom a beszélgetést. Szabó Miklós ebben a témában is járatos. Mondom néki, miközben ugyancsak csodálkozva hallgat, hogy. Kömlő utcáit járva nekem mindig az ősi város, Mo- hendzso-daró jut az eszembe, amelyet 1925-ben tártak fel a mai Pakisztánban az Indus alsó folyásánál. Hogy miért jut eszembe? Mert Mohendzso-daró városában voltak ilyen széles utcák, s amint a régészek beszámoltak róla: „mérnöki pontossággal, tervszerűen alakították ki őket, s derékszögben keresztezték egymást”. , — Kömlő településszerkezete valóban érdekes és ritka, az utcái szélesek, egyenesek, s derékszögben keresztezik egymást. Ebből származott az a tévhit, amellyel még ma is találkozni, hogy valamikor fe- gyenctelep volt, fegyencek faluja. Az öregebbek emlékező beszéde, az élő száj- hagyomány s.zerint Mária Terézia hadmérnökei tervezték meg így a falut s az osztrákellenes, rebellis elemeket telepítették ide. Tehát becsületes emberek voltak, amilyen becsületes és szorgos, törekvő nép a mai. Csak néhány példát erre... Hatszáz tehén és több ezer hízó sertés van a háztájiban, nem ritkák a fejőgépek sem. De nemcsak a magukéval, a közössel is törődnek Itt ugyanis nem volt szükség társadalmi munkára, se diákokra. se katonákra, semmi idegen . kézre. A tsz-tagok minden betakarítási munkát elvégeztek maguk, és időben. Ezt ugyancsak nagyon fontos dolognak tartom. Mint azt is, hogy a faluban 27 millió forint „hízik” a takarékban..: Itt pontot is tehetnék,, de nem lenne teljes a krónika Csáti Béla bátyám nélkül. Ha hírét kapná, hogy háza körül jártam, s nem tettem meg, hogy rányissam az ajtót, a dolog talán meg is ríkatná, olyannyira tiszteli és szereti a barátságot. Évek óta tsz-nyugdíjas. Annyi sokfélét, annyi sok nehezet vitt életében, hogy a savmotor figyelmeztette: vigyázz a terheléssel! Volt suriimás, policár, tanácselnök is az időben, mikor mások-, a padlást is lésöpörtették, aztán tsz-elnök. A szövetkezetek egyesítésekor ' őt akarták újra elnöknek, . de nem vállalta, mert akkor az öccse Jónás nem lehetett volna főkönyvelő. Bekopogok hát hozzá, a fáradt, de jó szívű öreg baráthoz. Az unokákkal ko- mázik a meleg szobában. Tüstént felpattan, kitárt karja felém mozdul. Egy villanás jókedvvel palástolja elérzékenyült örömét. Arról panaszkodik, hogy az orvos nemrég megtiltotta volt az italt ’ és élete párja mennyire szigorúan őrködik azon, meg ne szeghesse a tilalmat. No, nem iszákos ő, de egy-egy kupica pálinka jó frissítője lenne az étvágynak. Aztán hosszan sze. melgetjük szálazzuk a közös emlékeket, hogyan is volt 69-ben a repülőgépen, Moszkvában meg Csebokszá- riban. ÁTBALLAGUNK kettesben öccséhez, Jónáshoz is, Csáti Jónáshoz, aki a főkönyvelőségből azóta elnökké lépett elő. Pár házat keLl csak haladni, hogy üdvözölhessük egymást Minden szó nélkül a kisebbik szobába sietek hogy láthassam a nyírfákat. A nyírfák — ki. sebb ligetre való — rámában függ a falon. Olajkép. Balladás, sejtelmes hangulatú festmény, a látvány felkavar, megfog és el nem ereszt. Pausztovszkij írásaiban vannak csak ilyen nyár. fák. Csáti Jónás szinte gyermekkora óta fest. Senki nem tanította erre. Festőtehetség. — Mikor festettél utoljá. ra ? — kérdezem. — Nagyon régen, hisz nincsen rá időm ... és hagyjuk is ezt a témát — zárja le a további kérdések útját. — Inkább tériünk prózaibb dolgokra, a termelőmunkára, amiből élünk. írd be a krónikádba, hogy 6 millió forintból szakosított sertéstelepet létesít a szövetkezetünk. Egy évben 5060 hízott sertést adunk majd át az államnak. Fejlesztjük szarvasmarha-telepünket is. Területünkön, a Bacsó-tanyán, ahol olaj után kutattak, 4000 méter mélységből 70—80 fokos hévíz tört fel. Ide melegházat, fóliaházakat tervezünk a víz hasznosítására. .. A KRÓNIKÁS ELBÚCSÚZIK, összehajtja noteszát. Odakint decemberi szél si- vít, s itt bent a meleg szobában a balladás. sejtelmes nyírfák hullatják dermedt leveleiket. Pataky Dezső nálat biztosítása. Annál Is inkább fontos ez, mert az elmúlt évben megyénkben az egy lakosra jutó ételforgalom mutatója 20 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Az ifjúságpolitikai határo* zatok jelentős figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy a fiatalok kultúrált körülmények közt tudják eltölteni szabad idejüket; ez egyben azt is jelenti, hogy a vendéglátásra e téren is igen nagy feladat hárul Az ifjúsági parlamerft résztvevői nagy figyelemmel hallgatták a kereskedelmi osztályvezető szavait, aki részletes képet vázolt fel a rájuk váró sokrétű feladatról. A küldöttek oldalakat jegyzeteltek tele, sokan pedig már előre felírták azokat a gondokat és javaslatokat, amelyek a munkahelyi ifjúsági parlamenteken hangzottak el. így aztán érthető, hogy az előadás befejezése után sokan jelentkeztek felszólalásra, s végül igazi parlamenthez méltó demokratizmussal 15—15 kereskedelmi, illetve vendéglátóipari dolgozó számolt be a munkahelyén dolgozó fiatalok helyzetéről- A harminc felszólalás, a sok szakmai kétr dés és a válaszadás, órákon át tartotta tűzben a megyei parlament fiataljait, így az országos parlament küldötteinek megválasztására a . késő délutáni órákban került sor: a megválasztott nyolc küldött közül négy a kereskedelemben, négy pedig a vendéglátóiparban dolgozik. A Könnyűipari Minisztérium a gyermekruhaellátásról Jó úton halad a gyermeke ruházati ellátás korszerűsítése — tájékoztatták a Köny. nyűipari Minisztériumban az MTI munkatársát. A ruházati ipar mintegy 30 milliárd1 forint értékű éves termelésének egyharmadát a gyermekek és a fiatalok részére készülő termékek adják. Ez évben már sikerült teljes mértékben ellátni az iskolába indulókat iskolaköpennyel és úttörőinggel,, van már elegendő farmeröltözék is a boltokban, de a választék szélesítése változatlanul fontos feladat. Jövőre NDK, lengyel és brazil importból mintegy 300 ezer ilyen öltözéket hoznak be, hogy tovább színesítsék a körülbelül egymillió darabos hazai gyártású kínálatot. tNwmiO 1976. december 11.. kedd
