Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

1976. úecenaiiar ★ A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA ★ A lakosság egyéni védelme Az új honvédelmi törvény 'A ftaneUbSl készült kim. esás porálarc: A különböző flanell­Az Egyesült Államok had­seregének Üj-Mexikóban le­vő kísérleti telepén kipró­bálták a „Tomahawk” szár­nyasrakétát Az „A—6” tí­pusú repülőgépekről 3 ezer 500 méternyi magasságból indított rakéta 61 perc alatt 826 kilométer távolságot tett meg. Irányítása a „Tercom” típusú repülőnavigációs táv­vezérlő műszerrel történik. ★ Az DPI amerikai hírügy­nökség jelentése szerint a Florida államban levő Pa­nama City közelében ki­próbálták az első amerikai légpárnás óceánjáró hadiha­jó prototípusát A hadihajó óránkénti sebessége 166 ki­lométer, vízkiszorítása 3 ezer tonna, személyzete 125 fő. A. tervek szerint az amerikai haditengerészet 1985-ig kap­ja meg az első példányokat e típusból. ★ Az egyik angol hadiüzem­ben befejezték a „4907” jel­zésű éjjellátó készülék pro­totípusának munkálatait. A „Financial Times” című an­gol lap közleménye szerint a készülék súlya 850 gramm, s hold-, Illetve csillagfényes éjszakákon jól alkalmazható éjszakai megfigyelésre, fel­derítésre. Inframegvilágítás esetén pedig éjszakai térkép- olvasásra és teljes sötétség­ben végrehajtott megfigye­lésre használható. ★ A gyújtófegyverek alkal­mazásit semmilyen nemzet­közi egyezmény nem tiltja és nem korlátozza, noha az ENSZ-ben már felmerült a fegyver eltiltásának, korlá­tozott alkalmazásának gon­dolata. Jogilag tehát jelen­anyagok (ingek, kendők) porvisszatartó képessége és légzési ellenállása olyan, leg „szabad az út” a kü­lönböző gyújtófegyverek fel­kutatására, tömeges előállí­tására és alkalmazására. Ez­zel élve az amerikaiak a vietnami háborúban is al­kalmaztak például különbö­ző rendeltetésű és méretű, 50—200 kilogramm súlyú napalmbombákat, valamint lángszórókat. Űjabban több más nyugati hadseregben is terjed a gyújtófegyverek al­kalmazása. A leghatásosabb változat az úgynevezett re­aktív lángvető, amelynek lőtávolsága a 700 métert is eléri. ★ Az angol hadiipar egyik új terméke: az a hangfelde­rítő műszer, amely a 2—Mk —1 típusjelzést kapta. Ez a konstrukció egyszerűbb és könnyebben kezelhető az eddig alkalmazott hangfel­derítő eszközöknél, e üze­meltetéséhez a korábbi tí­pusokhoz viszonyítva keve­sebb elektromos energia szükséges. Egyes nyugati katonai szakemberek szerint e készülék — amely első­sorban légi célok felderíté­sére alkalmas —, esetleg a rádiólokátoroknak is komoly versenytársa lehet. ★ A portugál sajtó beszámolt arról a megállapodásról, amelyet a NATO parancs­nokságán írtak alá Kanada és Portugália katonai szak­emberei. A megállapodás értelmében a jövőben a Nyu* gat-Németországban állomá­sozó kanadai csapatok ki­képző bázisain, kanadai ki­képzők irányításával portu­gál katonákat is kiképeznek. Á megállapodás részleteiről a sajtó egyelőre nem számolt be. (KS) hogy szűrőbetétként, vagy porálarc alapanyagaként (egy vagy több rétegben) előnyösen használhatók. A kereskedelmi forgalomban kapható Manella-ilanell pl. 50—60 százalékos porvissza­tartó képességgel, illetve szűrési hatásfokkal bír és a légzési ellenállása alig 1,5— 2 vízoszlop mm. Az ilyen alapanyagból készült, az egész fejet borító porálarc radioaktív szálló porok ellen átmenetileg igen jó védel­met nyújt, de fertőző vagy mérgező aerosolok esetén nem használható. Hogyan készítsük el a kámzsás porálarcot? Elkészíthetjük úgy, hogy az alapanyagot kiterítve, le­vágunk egy 40x90 cm-es da­rabot és ebből formáljuk meg a porálarc elülső és hátulsó részét. A levágott íianellanyagból a 40 cm_es élek mentén géppel 0,5—1 cm_es tűzéssel készítsünk egy henger formát. A tű­zéssel szembeni oldalon ala­kítjuk ki a szabás vázlat szerinti szemrészt a henger felső részétől mintegy 5—8 cm mélységben, jelöljünk be és vágjunk ki egy 5x15 cm méretű téglalap alakú for­mát. Ezt követően készít­sünk plexi- vagy celluloid- lapból ennél a méretnél min­den oldalán 1—1 cm-r*el na­gyobb szemüveg részt és a henger belső oldalára tűz­zük rá géppel. Végül a hen­ger'felső széléhez varrjuk a kiszabott fejtetőrészt. A tökéletesebb zárás biz­tosítása érdekében a tűzési felületeket szigetelőszalaggal az álarctest belső részén le­ragaszthatjuk. A kámzsás porálarc fejen való rögzíté­sére egy 8—10 mm széles, mintegy 40—50 cm hosszú­ságú gurniszalagot erősítünk, majd gombot varrunk. A gumiszalagot szabad végén cérnából, vagy textíliából készült kis akasztóval lát­juk el. Az elkészült por­álarc a fényképen látható. Hogyan viseljük a kámzsás porálarcot? Páramentesítés után az álarcot fejünkre húzzuk, a szemrészt szemünkhöz iga­zítjuk és a rögzítő szalagot jobbról balra átvetve a gomb közbeiktatásával rög­zítjük, majd az álarc alsó részének redőit nyakunkon eligazítjuk. A helyes vise­let módját a fénykép mu­tatja. Az elszennyeződött kámzsás porálarcot kirázás­sal, kikeféléssel, esetleg’ mosással tisztíthatjuk, men­tesíthetjük, de mentesítés után csak újabb sugárellen- őrzés negatív eredménye alapján használhatjuk. 3. rész Novemberi számunkban — hely hiányában — nem tud­tuk befejezni a „Mentesség a polgári védelmi kötelezettség alól” című pont magyaráza­tát. Ezért most elsősorban ezt kívánjuk folytatni, illetve be­fejezni. Az f. pont így hangzik: Mentes a polgári védelmi kö­telezettség alól az. akit fontos közérdekből a felügyeletet gya­korló miniszter — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — a kötelezettség alól mentesített. A Jogszabály lehetőséget nyújt az államigazgatási, illetőleg a népgazdaság egyes ágazatait, te­rületeit Irányító miniszternek ar­ra, hogy fontos közérdekből az állami vagv társadalmi életbe, a népgazdaságba, a tudomány, a művészet, vagy sport terén ki­emelkedően fontos tevékenység folytatása esetén mentességet engedélyezhet. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szer­vek tagjaira vonatkozó rendel­kezések. A minisztertanácsi rendelet szerint a polgári védelmi kötele­zettség nem terjed ki a fegyve­res erőknél, fegyveres . testüle­teknél. a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyek­re. Ennek megfelelően mentes a kötelezettség alól a fegyveres erők. a fegyveres testületek, to­vábbá a munkásőrség, valamint a rendészeti szervek állománya. A munkásőrség társadalmi ál­lományú tagiainak polgári vé­delmi kötelezettségéről külön rendelkezések szólnak. A köte­lezettség teljesítése' szempontjá­ból a rendészeti szervek állomá­nyával azonos elbírálás alá etil­szerű vonni a polgári fegyveres őrség, iparőrség állományát is. Ezek után vizsgáljuk meg a polgári védelmi kötelezeti- ség tartalmát. Az új szabályozás szerint pol­gári védelmi kötelezettség ma­gában foglalja: a) a polgári védelmi kiképzés­ben és gyakorlaton való részvé­tel kötelezettségét, b) a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettségét és c) a polgári védelmi megjele­nési és bejelentési kötelezettsé­get. A polgári védelmi kikép­zés és gyakorlat A kiképzési, illetőleg a gya­korlaton való részvételi kö­telezettséget a honvédelmi törvény a kiképzés tekinte­tében évi 60 órában, gyakor­lat tekintetében legfeljebb évi 3 napban állapítja meg. Az új szabályozás tehát * a korábbihoz képest lényege­sen, mintegy a felére csök­kenti mind a kiképzés, mind a gyakorlat vonatkozásában az igénybevétel maximális lehetőségét. A gyakorlat te­kintetében sem a honvédel­mi törvény, sem végrehajtási jogszabályai nem tartalmaz­nak olyan további rendelke­zést, amely az említett idő­tartam (legfeljebb évi 3 nap)’ megosztásáról, illetőleg oszt­hatatlanságáról intézkedne- Ennek megfelelően a gyakor­latra megállapított legfeljebb évi 3 nap igénybevételére akár egyhuzamban, akár na­ponként, vagy egyéb meg­osztottságra lehetőség van. Az igénybevétel konkrét évi időtartama tekintetében a honvédelmi miniszter, illető­leg megbízásából a polgári védelem1 országos törzspa­rancsnoka rendelkezései az irányadók. A polgári védel­mi kiképzéssel és gyakorlat­tal kapcsolatos részletesebb rendelkezéseket az MT-ren- delet és a végrehajtásáról szóló HM-rendelet tartal­mazza. Ezek szerint a kiképzést a munkaidőn kívül lakóhelyen, vagy a munkahelyen kell megtartani. Az új szabályo­zás azonban lehetőséget nyújt arra is, hogy a kikép­zést — a munkáltató hozzá­járulásával — munkaidő alatt tartsák meg. A polgári védelmi gyakor­lat ideje a kiképzés évi óra­számába nem számít be. Ugyancsak nem számít be kiképzésnek, illetőleg gya­korlatnak a munkahelytől a kiképzés, vagy a gyakorlat helyére és onnan visszauta­záshoz szükséges idő. Az új szabályozás szerint a polgári védelem országos törzsparancsnoka határozza meg a kiképzés irányelveit, rendjét, valamint tananya­gát­Ezzel szemben polgári vé­delmi gyakorlat elrendelésé­re a jogszobály a honvédel­mi minisztert, a polgári vé­delem prszágos türzsparancs- nokát és az általuk megbí­zott polgári védelmi vezetőt egyaránt jogosítja. Ilyen polgári védelmi vezető alatt a megyei, illetve országos hatáskörű szervek vezetőjét kell ^érteni. A kiképzésen és gyakorlaton való részvételre a polgári védelem államigaz­gatási, illetőleg üzemi veze­tője írásban, vagy szóban fel­hívással intézkedik. Módot nyújt az új szabá­lyozás , arra is, hogy ■ az ille­tékes polgári Védelmi veze­tő indokolt esetben, eseten­ként. illetve meghatározott időre halasztást engedélyez­zen a kiképzésben, vagy gya­korlaton való részvétel alok Polgári védelmi kiképzés­ben és gyakorlaton való részvétel alóli mentesség, vagy halasztás iránti kére­lem indokát természetesen megfelelően igazolni kell. Külön rendelkezés szól az oktatási intézmények tanu­lóinak polgári védelmi felké­szítéséről, amelyet az iskolai intézményi oktatás kereté­ben kell megvalósítani. A minisztertanácsi rende­let rendelkezése szerint ál­lamigazgatási szervek és üzemek vezető beosztású dolgozóinak polgári védelmi kiképzéséről a honvédelmi miniszter, illetve a polgári védelem országos törzspa­rancsnoka vagy a felügyeleti szervük összevont tanfolya­mon, illetőleg központi isko­lán is gondoskodhat. Ez eset­ben természetesen az össze­vont, illetőleg a központi ki­képzésen való részvétellel összefüggő költségeket az a polgári szerv köteles fedez­ni, amelynek állományába az érintett polgári védelmi kötelezettség alatt álló sze­mély tartozik­A polgári védelmi szolgá­lat A polgári védelmi kötele­zettség legjelentősebb része a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettsége, amellyel lényegében a polgári védelem célja közvetlenül realizálódik. A polgári védel­mi szolgálat — á korábbi szabályozással megegyezően — t' lyamatos, vagy ideigle­nes. jellegű lehet. A folyamatos polgári vé­delmi szolgálat bevezetésére háború idején a rendkívüli intézkedések körében kerül sor a Minisztertanács által. Ezzel szemben az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt — ha annak szükségessége fennáll — a polgári védelem országos törzsparanesnoká." nak rendelkezése alapján a polgári védelem államigaz­gatási. vagy üzemi vezetője intézkedik. A folyamatos pol­gári védelmi szolgálat eseté­re háború, illetőleg az állam biztonságát súlyosan fenye­gető veszély, míg az ideigle­nes polgári védelmi szolgá­lat bevezetésére a szükséges­ségtől függően (elemi csapá­sok, ipari katasztrófák ese­tén), tehát béke idején is sor kerülhet. A polgári védelmi szolgá­lat körébe tartozik a táma­dófegyverek alkalmazása kö­vetkeztében várható károk megelőzése, a támadóíegyve- rek alkalmazását követően a károk csökkentése, valamint a mentés, a mentesítés, fer­tőtlenítés ellátása, a mentés stb. érdekében szükséges romeltakarítás, halaszthatat­lanul szükséges helyreállítás, ideiglenes elhelyezés, átme­neti ellátás, valamint az ele­mi csapás és más rendkívüli esemény elhárításában, ille­tőleg megelőzésében és kö­vetkezményeinek csökkenté­sében való részvétel. A kon­krét feladatokat az illetékes polgári védelmi vezetők ren- > delkezései, utasításai, pa­rancsai, stb. határozzák meg­A polgári védelmi szolgá­lat ellátásának szükségessége esetén a kötelezettek kötele­sek a polgári védelmi veze­tőnek az említett feladatok ellátására való felhívását, be­rendelését (riasztását) és az azoktól kapott feladatokat teljesíteni. A polgári védelem megje­lenési és bejelentési■ kötele­zettség A polgári védelmi kötele­zettség alatt álló személye­ket a honvédelmi miniszter által meghatározott körben megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli., Ennek alakján a polgári védelmi kötelezettség alatt álló sze­mélyek a polgári védelem államigazgatási, illetőleg üze­mi vezetőinek felhívására kötelesek nyilvántartásbavé- telük végett, vagy a polgári védelmi kötelezettséggel ösz- szefüggő egyéb okokból meg­jelenni. A felhívást írásban kell ki­adni. Az írásban kibocsájtott felhívással azonos elbírálás alá esik az az eset, amikor a polgári védelem államigaz­gatási. vagy üzem vezetője más időpontban való megje­lenésre kötelezi olyanképpen, hogy erre vonatkozóan nem bocsájt ki külön felhívást, hanem ennek időpontját az iratokra feljegyzi és azt kö­telezettel aláíratja. A jogszabály megjelenési kötelezettség mellett további kötelezettségként írja elő, a kötelezettről nyilvántartást vezető államigazgatási, ille­tőleg üzemi vezetőhöz 48 órán belül írásban, vagy szó­ban az állandó lakhelyben és munkahelyben bekövetkezett változásnak, a szakképzett­ség, továbbá mindazoknak a változásoknak a bejelentését, amelyek a polgári védelmi kötelezettség alól mentessé­get eredményeznek- Mind az írásbeli, mint a szóbeli be­jelentés esetében be kell mutatni a bejelentés alapjá­ul szolgáló okiratot, vagy, annak hiteles másolatát. A változásokat a személyek nyilvántartási lapján és pol­gári védelmi igazolványán tó kell vezetni, Mindenki győzött... Befejeződött a Nógrád—Heves megye között szervezett ifjúsági polgári védelmi verseny. Mint már korábban hírt adtunk róla, az első forduló Salgótarjánban, a visszavágó Egerben a Fegyveres Erők Klubjában került sorra. A versenyen 10 csapat vett részt. Helyezések: I. Balas­sagyarmati „Szántó Kovács János” Szakközépiskola: 144 pont, II. Egri ,J5zilágyi Erzsébet” Gimnázium 143 pont, III. Gyöngyösi „Berze Nagy János” Gimnázium 142 pont. A csapatok fej-fej mellett küzdöttek, nagy felkészült­ségről adtak bizonyságot. A két megye parancsnoksági, nevében köszönetét mon­dunk a csapatok felkészítésében aktív munkát végző tanár­nőknek és tanároknak, a közreműködő KlSZ-bizottságok- nak, az MHSZ- és a Vöröskereszt szervezeteknek, az Egész­ségnevelési csoportnak és a művelődésügyi osztály vezeté­sének. Kérjük a jövőben is az aktív segítségüket, hogy .még több csapat versenyezhessen — a nógrádi fiatalokkal oda- vissza alapon —, mert itt vesztett csapat nincs, csak győztes. Hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents