Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

A rendőrnő Venezuelai vendég Olasz film Húsz éve dolgoznak az MHSZ hatvan! rádiósai Ez a rendőrnő, aki a film­ben móresre tanít egy egész olasz kisvárost, nemigen született még meg Olaszor­szágban. Ilyen állhatatosan és — mondhatnánk —min­den eszközzel szembesíteni a törvény magasztos szavait a mindennapi élet szennyes tetteivel — nagyon nehéz és hálátlan feladat. Ha valaki erre felesküszik, ha valaki erre azért vállalkozik, mert őt sérelem érte és egyéb­ként is, valahol .mégiscsak kellene törekednie valaki­nek a gyakorlati igazság megismerésére és megismer­tetésére — derék dolog, na­gyon dicsérendő, mert vég­zetes eredményekhez vezet­het A támadó és a megtá­madottak oldaláról nézve is. Ennyi a tanulság. Nem is hisszük, hogy ezt a rendőrnőt a rendező, Ste­no, azért íratta volna meg a forgatókönyv szerzőivel, mert valamely törvényszol­gának akart volna emléket állítani. Inkább az a törek­vés hajthatta, hogy egy nem is olyan merész gon-' dolatsort következetesen vé­giggondolva eljuthasson a végső megállapításig: az olasz társadalomban annyi rothadó anyag gyülemlett már fel, annyi szemetet sö­pört össze, nagyhatalmú ha­lomba a csúcsok közelében a történelem széljárása és az emberi gonoszság, hogy most már el kellene kez­deni a takarítást. És ez harc, kemény, öldöklő küz­delem. Akár így is, akár ilyen magányosan is. Nem hinnénk, hogy ez a szemre is csinos rendőrnő, akinek konok és jól célzó akaraterejében roppant szen­vedélyeket sűrít a film al­kotója, a maga posztján, ilyen eszközökkel erkölcsi forradalmat képes előkészí­teni, olyat, amilyenre az olasz társadalom vár. De azt elhisszük Giannának, ennek az emberi és női ön­érzetében sokszorosan meg­sértett fiatal teremtésnek, hogy az évszázadok előíté­leteit, tabuit le kellene dön­tői vagy legalábbis eh kel­lene kezdeni a döntögetést. A rendező nem is akkor a leghatásosabb, amikor teljesen közelről, szinte na­gyító alá téve ezeket a káros társadalmi rovarokat, a polgármestert, a fiát, a tanácsnokot, a rendőrpa­2. Hívnak idegenvezetőnek, de azt hiszem, ehhez én már nem vagyok elég mozgé­kony, napokat buszozni öt­venéves fejjel, bájologniegy csomó olyan emberrel, akit akkor látok először, és so­ha többet semmi közünk nem lesz egymáshoz. Ami a legcsábítóbb, az az ENSZ valamilyen gazdasági vagy mezőgazdasági (nekem teljesen mindegy) szerveze­tének az intézete, aminek most készült el az ultramo­dern épülete, és most kere­sik bele az embereket. En­nek az igazgatójával is be­széltem már, csinos, magas, ősz hajú, nagyon intelligens férfi, elmondta, hogy mi lenne a feladatköröm, tu­lajdonképpen levelezés an­golul, oroszul, vagyis sem­mi. Nincs felelősség, amit más ír azt kell lefordíta­nom, nincs idegeskedés, hogy & töri ki a nyakát rohan. rancsnokot, szóval a kisvá­ros hatalmasait hanem ak­kor, azokban a forróra for­ralt pillanatokban, amikora hosszú asztalnál, a nagyter­mekben így, úgy kettesben, vagy húszasával harsogva vi­tatják meg a hatalom ap- róbb-nagyobb képviselői, mint kell végezni ezzel a rendőrnővel. És amikor a bandita egyszerűen a rend­őrnő megölését javasolja, mint az elnémításnak egye­dül biztos módját a nagy­szájú és nagy étvágyú sze­nátor csak annyit jegyez meg kidülledő szemekkel és az izgalomtól félig kiful­ladva, hogy azért előbb még kellene keresni demok­ratikusabb megoldást is. Ahogyan ez a cinikus ta­nácskozás folyik és ahol, aminek árnyékában folyik, az már maradandóbb ok­tatás a rendőrnő íróilag jól eltalált példázatánál. A főhősnőt Mariangela Melato alakítja. Sokoldalú színésznő, nemcsak a szexet Az új tanterveket 1978­tól fokozatosan vezetik be, s ezzel párhuzamosan új tankönyvekből fognak majd tanulni a diákok az általá­nos és középiskolákban. Az új tankönyvek egy részén már dolgoznak a tankönyv­írók, a többiekre folyamato­san hirdette, illetve hirdeti meg a pályázatokat a Tan- könyvkiadó Vállalat. A tankönyvkiadás folya­matosságát és összhangját az Oktatási és a Kulturális Mi­nisztérium vezetőivel közö­sen megvitatott és elfoga­dott nyolcéves tankönyvki­adási terv biztosítja. Esze­rint az induló 1978—79-es tanévben 108 féle új tan­könyv készül a következő évben 173, azt követően pe­dig 177 féle. Az 1981—82-es tanévben megjelenő 203 fé­le tankönyvvel érkezik el a kiadás a csúcsra. Nyolc év alatt összesen 1041 féle tan­könyv lát napvilágot, 46-tal kevesebb, mint amennyi ma a Tankönyvkiadó gondozá­sában fogalomban van. Tel­jesen kicserélődnek tehát a gálás közben, az udvaron a szünetben, nincs diliház, nincs tantestület szóval úri hely, és a fizetés, hát azt ki sem merem mondani! Képzeld, öt évvel a nyug­díj előtt! A nyugdíjam több lenne, mint a mostani ösz- szes jövedelmem túlórákkal, nyári tábori felügyelettel, mindennel együtt. Szóval elegáns hely, ahol még öl­tözködni is kell, képzeld el, hogy én ötvenéves fejjel el­kezdek öltözködni! De hát az égvilágon semmi köze a gyerekekhez, és hát az ösz­töneim mégiscsak... A lánykollégiumban jövő­re nyugdíjba megy egy kar­társnő, ott is keresnek em­bert. Ez inkább olyan anya. szerep lenne, ebédeltetés, va- csoráztatás, korrepetálás, té­vénézés a lányokkal. fel­ügyelni á mosdásra, a szo­bákra ... egy-egy rendez­vény ... A nyugdíjba menő kartársnő szerint ez egy szanatórium, megvan a tel. játssza ki a filmnek és el­lenfeleinek, a vígjáték for­dulataiban is jól kiigazo­dik. Elhisszük makacsságát, mint egy jellemszínésznek, hogy a valóság és az igaz­ság vezérli tetteit és gon­dolatait. Azt a rendező di­cséretére is el kell monda­nunk. hogy a tipikusan ola­szos harsogást éppen az ut­cái jelenetekben fogja visz- sza, talán azért, hogy ez a kitűnő színésznő felértéke­lődjék törvényszabta méltó­ságában a néző előtt. Al­berto Spagnoli — az opera­tőr — találó képsorokkal követi a hatalmasokat nagy- . zoló és üres környezetük­ben. A néhol borsos-paprikás, tehát túlfűszerezett jelene­tek ellenére ez a film több az átlagosan szórakoztató vígjátéknál: a társadalom kézzelfogható és leleplezhető bűnei körüli komoly séta, el­fogadható tanulságokkal. Farkas András tankönyvek, s ha kevéssel is, apad a számuk. Üj vonása még a nagy­szabású programnak, hogy 64 féle kísérleti tankönyv megjelentetése is szerepel benne. A „csúcsévben” kiadandó 203 féle könyvből 120 lesz a tankönyv, 46 a munkafü­zet és feladatlap, 22 a tan­tervi útmutató és 15 a kí­sérleti tankönyv. Javulás várható tehát a kivitelben, ennél lényege­sebb azonban, hogy korsze­rűbbek lesznek a jövő tan­könyvei tartalmukban is. A kiadó arra törekszik, hogy a tanításnál-tanulásnál nél­külözhetetlen eszközök a jelenleginél munkáltatóbb jellegűek legyenek, és tar­talmazzák a kutatások a kísérleték során felgyűlt ta­pasztalatokat. A figyelem előterében áll az életkornak megfelelően a stílus is. Az alapvető kö­vetelményt — az érthetősé­get, a tanulhatóságot — kövekezetesen kívánják ér­vényesíteni. (MTI) jég karácsonyi, húsvéti, nyá­ri szünet, nincs napközi, tá­bor, füzet ja vitás, bizony ít- ványíras, tanmenetkörmölés, teljesen szabad délelőttjeim lennének, amikor moshat­nék, takaríthatnék, süthet- nék-főzhetnék, fodrászhoz mehetnék, és főleg hogy olyasmi, amikhez mégiscsak értek valamicskét, hiszen ez­zel telt el az életem, a lá­nyok rendesek, udvariasak, aki nem az, azt bizony ki­szórják a kollégiumból, nem úgy, mint a Vadnay Gyu- szikát. Pirikéin, én ezzel szimpatizálok a legjobban, mert legjobban szeretem a kényelmes, megszokott dol­gokat, és ötvenéves korom­ban már nem akarom meg­váltani a világot. Nem tudom hallottál-e ró­la, hogy megjelent egy olyan könyv, amiben az iskolaúr- talmakról van ' szó, valami pszichológus írta, az első rész a gyerekeket ért ártal­makat tartalmazza, a máso­dik részt állítólag most írja, az meg a pedagógusokat ért bántalmakat fogja taglalni, de énszerintem ez meg sem fog jelenni. A Vadnay Gyuszikával va­ló ügyemről, tudod, ami végleg betette a kaput ne­kem, még csak annyit, hogy most derült ki a Margit kí- váncsiskodásai által, hogy a Gyuszika is bent volt az irodában, amikor az anyja engem bepanaszolt amiért beírtam a Gyuszikának, és mindennek elmondott. A Margit megsimogatta a Gyu­szika fejét, és megkérdezte, hogy mondd' csak, kisfiam, miért voltatok az igazgató bácsinál. Mert följelentettük a Viola nénit, és én voltam a tanú, mondta büszkén a Húsz esztendeje, hogy a hatvani rádióamatőrök ösz- szefogtak. Kezdetben néhá- nyan voltak csak. s igen mostoha viszonyok között, kezdetleges eszközökkel, mű­szerekkel végezték közös munkájukat. Ennek ellenére az akkor divatos ultrarövid hullámú csoport igen szép sikereket ért el megyeszer- te. Ma sokkal népesebb már a Magyar Honvédelmi Szövetség rádiós klubja, sőt különböző szakosztályok ala­kultak, Sokan dolgoznak a rádióiránymérő, rövidhullá­mú, gyorstávirász körökben, s nő az érdeklődés a konst­ruktőri munka és a többtusa iránt. — Gondolom, ez termé­szetes folyamat! S kibonta­kozását elősegítette az új honvédelmi törvény, amely társadalmi üggyé tett» t szövetség azon belül a leg­különbözőbb klubok támo­gatását — mondja Szűcs Já­nos klubvezető, akit az MHSZ hatvani szervezeté­nek új otthonában, a Kos­suth téren látogattunk meg. — A mi dolgunk ugyanek­kor, hogy megfelelő szak­mai képesség birtokában, korszerűbben neveljük hon­védelmi kötelezettségük tel­jesítésére a fiatalokat. MEGJAVULT FELTÉTELEK A korszerűbb nevelési forma elképzelhetetlen ósdi műszerekkel. Meg is javul­tak döntő módon a rádiós­klub munkafeltételei az utóbbi esztendőkben . Nem­régiben nagy teljesítményű SSB-adó-vevő berendezést kapott a szervezet. Ezzel már hatékonyan szerepelhet­nek hazfii, nemzetközi ver­senyeken, s kapcsolatba lép­hetnek a világ minden sar­kával. Hogy így történt, iga­zolják a rádión létesített összeköttetés visszajelző lap, jai amelyek minden nemzet QSI—irodájának közvetítésé­vel jutnak el az amatőrök­höz. Spanyol, argentin, szov­jet, amerikai nyugtalapokat mutat a klubvezető majd a Vatikán színes kartonját és egy szardíniái rádiós para­falemezre nyomott QSL_lap- ját teszi elénk. Az éteren át létrejött „érintkezés” olykor Gyuszika. Mindegy persze, most már kibírom ezt a néhány hónapot. Pirikén, tőled csak azt kérem, hogy írd meg, mit tanácsolsz az állások ügyé­ben. Hogy vagytok? írjál sokat Máriuszról, mit csinál az a kis tünemény? Jaj de ara­nyos volt, amikor a vécéke­fével kotorászott a tiszta edények között. Most vajon hol kotorászik? Sokszor csó­kollak. Viola. U. i.: Nem tudom. me­séltem-e neked arrói a név­telen levélről, amit a Mar­git ellen írtak, annak is vannak fejleményei, ha ki­bontakozik az ügy, majd legközelebb azt is megírom. U. i. II.: Most, hogy átfu­tottam a levelemet, föltűnt, hogy milyen sokszor hasz­náltam ezt a hülye katapul­tálni szót. Ismersz, hogy mennyire, néha már osto­bán lelkiismeretes, vagyok megnéztem az Értelmező Szótárt, mert magam sem voltam biztos abban, hogy jól használtam, és kiderült, hogy nincs is ilyen ige a magyarban, csak katapult főnév (kövek, nyilak kilövé­sére szolgáló hadigép; vagy anyahajón a repülőgépet ki­lövő szerkezet; vagy a piló­tát a repülőgépből ülésestől kilövő biztonsági szerkezet), de most már nem akarom ezért újraírni az egész le­velet, hiszen nem is az a fontos, hogy magyarul mondjunk el valamit, ha­nem inkább az, hogy a lé­nyegről beszéljünk, azt meg biztosan sikerült kihámoz­nod a sok locsogásból. Még egyszer csókollak, a kis Má­riuszt meg ezerszer. (Vége) Szebbek, tartalmasabbak lesznek az új tankönyvek személyes találkozássá is változik, a barátság ügyét szolgálva. Sok külföldi rádi­ós kereste már fel a hat­vaniakat hazánkban 'járván. Legutóbb venezuelai amatőrt láttak vendégül. Az , új felszerelési tárgyak mellett hasonlóan fontos szerepe van az eredményes klubéletben az új otthonnak. működik a Rákóczi úti álta­lános iskolában, Hriczkó Ist­ván tanár jóvoltából csak­nem harminc úttörőt tömö­rítve. NEM LÁTVÁNYOS MUNKA I A szövetség klubjában tett látogatásunk során megtud­tuk: a honvédelmi törvény­Ifjú Szűcs János és Hóka István bemérik az adókészüléket Tágas. Külön hangszigetelt adószobája van. S laborató­riumában jó viszonyok kö­zepette építhetik gépeiket a fiatalok, vagy az egyre töb­ben visszatérő alapítók, ré­gi rádiósok. A LEGFIATALABB Nem rádiósról, hanem szakosztályról akarunk em­lítést tenni. Ez a már szóba hozott gyorstávirászoké, akiknek szervezését, vezeté­sét Tamás Ferenc postaal­kalmazott vállalta. De újszü­löttként kell beszélnünk a géptávíró szakosztályról, amelynek létrehozása Sándor Katalin és Kókai Kati ne­véhez fűződik. Szintén a postán dolgoznak, a klub­ban pedig együttesen vállal­ták az oktatást és a forga- lömszervezést. Kettőjüknek különben nagy érdeme van a nyári költöztetésben. Szin­te teljes szabadságukat arra fordították, hogy a Horváth Mihály úti lebontásra ítélt rozoga házból mostani új helyére szállítsák a külön­böző berendezési tárgyakat, szétszedett antennákat, mű­szereket, s itt ismét hasz­nálható állapotba hozzák. Nagy segítségükre volt egyébként a szakosztály meg teremtésében, munkájának elindításában Burján József géptávíró-műszerész. Ö irá­nyította nagy szakértelemmel a technikai berendezések épí­tését, ami nélkül elképzel­hetetlen a csoportba tömö­rült fiatalok oktatása. fel­készítése különböző verse, nyekre. próbatételekre. S még valamiről ne fe­ledkezzünk meg! A rádiós­klubnak kihelyezett tagozata bői eredően megkezdték nemrég a pártoló tagok to­borzását is a hatvaniak. In­tézmények, vállalatok éppen úgy beléphetnek a sorba, mint egyének, s rájuk nem amatőrködés tekintetében 6zámít a klubtanács. Inkább azt várja tőlük, hogy saját munkahelyükön népszerűsít­sék a rádiózást, valamint anyagi lehetőségükhöz mér­ten hozzájáruljanak az eszköztár, a berendezés kor­szerűsítéséhez, továbbfejlesz­téséhez. A helyi Lenin Ter­melőszövetkezetet az építő­ipari szövetkezetét. vala­mint a szociális foglalkoz­tatót említik példaként, mint amelyek az első kérő szóra az ügy pártolóivá léptek elő. Hogy különben látványos lenne egy rádiósklub mun­kája? Ezt'nem mondhatjuk, de nem állítják Szűcs Já- nosék sem. — Életünk nem a közön­ség szeme láttára bonyoló­dik. Mégis csináljuk dol­gunkat, hiszen ez a klub, miként a többi, fokozott er­kölcsi, politikai, önfegyel­mező magatartásra neveli a fiatalságot. Külföldi kapcso­latunk pedig kifejezésre juttatja hazánk technikai és általános kultúráját... Nemrég éppen ezért nyi­latkozott a rádiósklub te­vékenységéről oly elismerő­en dr. Molnár Gyula, a me­gyei pártbizottság munka­társa, hozzátéve a vezető szavaihoz: a rádiózás igen hasznosan köti le az embe­rek szabad idejét, miközben a hazafias nevelést is szol­gálja ... Moldvay Győző A Posta kéri: AiWWSAWVWWNA/ /VWSAAAAAAAAA/'WWVVVVVVWVVVNAA^ I Külföldre szóló üdvözlő lapjain is tüntesse te! a címzett irányítószamát és előtte az írszás belijeiét! m MAGYAR POSTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents