Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

___________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA_______________ XX VII. évfolyam, 285. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. december 2., csütörtök Többet erővel? A szokásos évi gyakorlati termelőmunkára ezúttal egy cukorka- és csokoládégyárba mentek a tanulók. Kis* sé felizgatott kedéllyel és sók-sok kérdéssel tértek vissza. Tetszett nekik az üzem tisztasága, a sok új, korszerű gép, de nem tetszett sok minden más. Egyebek között a sok éssze­rű tlenség, amelyet a technológiai szervezésben tapasztaltak. Az egyik osztály tanulói kizárólag azzal foglalkoztak, hogy a pralinészemeket megszámolták és lemérlegelve dobozba rak­ták. Azt kérdezték: ha oly sok és drága gép dolgozik egy ilyen édességgyárban, akkor miért nem állítanak be gépeket a végtermék osztályozására, csomagolására és mérlegelésére. Miért kell a gyárban egy elmaradt műhely színvonalához illő, sok-sok munkaerőt kívánó tevékenységet folytatni? A tanár nehéz helyzetben volt. Hogy magyarázza meg azt, amit aligha lehet valóban megmagyarázni? • • Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott.. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az időszerű kérdésekről szóló tájékoztatót, Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit, valamint egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Brezwyev: Washington vessen véget a „befagyasztásnak” NEW YORK: Az amerikai sajtó élénken kommentálta azt a beszédet, amelyet Leonyid Brezsnyev a szovjet—amerikai gazda­sági tárgyalások résztvevői tiszteletére adott vacsorán mondott el. A New York Times a többi között részletesen kom­mentálja az SZKF KB fő­titkárának kijelentéseit a szovjet—amerikai kereskede­lem problémáiról. A lap megemlíti, hogy az amerikai cégeknek csupán az elmúlt két esztendőben összesen 1,5 —2 milliárd dollár vesztesé­get okoztak a kongresszus­nak az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését aka­dályozó megkülönböztető kor­látozásai. A lapok felfigyeltek Breasu nyevnek a SALT-tárgyalá­Az ENSZ 146. tagállama: ANGOLA zott „igen”-nel, egyedül az NEW YORK Az Angolai Népi Köztár­saságot 146. tagállamként felvették az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. A Bizton­sági Tanács ilyen értelmű ajánlására a közgyűlés csak­nem egyhangúan szavazta meg az afrikai ország felvé­telét. 116 küldöttség szava­Egyesült Államok tartózko­dott Ellenszavazat nem volt. Shirley Ameraszinghé, a közgyűlés 31. , ülésszakának elnöke kifejezte reményét, hogy Angola konstruktívan járul majd hozzá az ENSZ előtt álló feladatok megvaló­sításához. sokra vonatkozó kijelenté­seire is. Különösen arra, hogy ideje lenne, ha Wa­shington véget vetne e fon­tos kérdés csaknem egy esz­tendeje tartó „befagyasztá­sának”. A New York Times rámutat: Leonyid Brezsnyev felszólította az Egyesült Ál­lamokat, hogy közös erővel küzdjék le az ezeken a tár­gyalásokon bekövetkezett holtpontot ég aláhúzta, hogy feltétlenül megoldást kell találni a problémára. A szov­jet vezető kijelentése — a New York Times véleménye szerint — azt a reményt tükrözi, hogy Carter meg­különböztetett figyelmet szentel majd a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásoknak. (TASZSZ) Magyar vezetők üdvözlő táviratai Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisaterta- nácsának elnöke és Apró Antal, a Magyar Népköztár­saság Országgyűlésének el­nöke üdvözlő táviratot kül­dött dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkárá­nak, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya elnö­kének és dr. Osvaldo Dorti- cos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnöké­nek a Granmával végrehaj­tott partraszállás 20. évfor­dulója és a nemzetgyűlés el­ső ülésszakának megnyitása alkalmából. Kádár János, Losoncai Pál, lázár György és Apró Antal üdvözlő táviratot küldött Kaysone Phomvihane elv­társnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárának, a La­oszi Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének, Szufanuvong elvtársnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének és a Legfelsőbb Népgyűlés elnö­kének, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltásának első évfordulója alkalmából. — Szívből kívánunk Önök­nek és Önökön keresztül az egész laoszi népnek további kiemelkedő sikereket hazá­juk szocialista építésében, a békéért, a társadalmi haladá­sért, és országuk felvirágoz­tatásáért folytatott harcuk­ban — hangzott a távirat. Tudományos ülésszak a NÉKOSZ 30. évfordulóján A dolgozó ember, aki nem iskolai kirándulásokon, ha­nem mindennapi munkája közben szerzi tapasztalatait, maga is gyakran tesz fel kérdéseket magának, amikor egyik oldalon hallja, látja és sokszor szenvedi a munkaerőhiány következményeit, a másik oldalon viszont azt tapasztalja, hogy izomerőre bízzák azt, amit ésszel jobban, gyorsabban, termelékenyebben és munkaerőt nem pazarolva kellene és lehetne megoldani. S nem ritka az olyan példa sem, hogy a nagy értékű termelőberendezések hatékony kihasználását akadályozza a csatlakozó, kiegészítő műveleteket végző gé­pek hiánya. ■ Azt természetesen, különösebb közgazdasági képzettség nélkül is meg lehet érteni, hogy az emberi munkának, vagyis az élőmunkának gépekkel való helyettesítése csak akkor le­hetséges és célszerű, ha a helyettesítés egyúttal a gazdasá­gosságot, a hatékonyságot is növeli, ha a kihasználás folya­matos volta biztosított. De azt is látjuk, hogy a be nem feje­zett gépesítés, a korszerű technológiai sor indokolatlan meg­szakadása még nagyobb feszültséget képes előidézni, mert valamely ponton a munkaerő ésszerűtlen és pazarló felhasz­nálásához vezet. Ha egy magas termelékenységű szállítószalag végén nincs rakodógép, akkor több munkaerő kell a kiszolgálásá­hoz, mintha nem is lenne szállítószalag. Ha egy konzerv­gyárban a korszerű technológiai láncból csak egyetlen lánc* szem is oda nem illő, torlódást képes előidézni az egész gyár munkájában. Ha egy szállítási rendszer fejlettebb, mint a raktározási rendszer, a legteljesebb zűrzavart kelti a kész­áruraktárban. Ha egy kereskedelmi hálózat áruszállítási technológiája elmarad a hálózat áruforgalmától, egy egész városban képes krónikussá tenni az áruhiányt. És bizonj’ a munkaerő-fel használás célszerűtlen szervezésének sok más­féle példái mellett, nagy számban találkozunk az előbb em­lített esetekkel. S nem is kell mindig költséges gépek beállí­tására gondolni. Ez annál inkább is megjegyzendő, mert az iparági re­konstrukciók során tetemes beruházásokat fordítanak a komplex fejlesztésekre, hogy azonos szintre hozzák az alap- tevékenységet és a kiszolgálás technológiáját A könnyűipar például az összes beruházásainak 6—7 százalékát szánja ilyen célra. A gyapjúiparban az idén igénybe vett hitelek 9—10 százalékát e terület fejlesztésével hasznosítják. Az egész textil- és textilruházati iparban — ahol a munkaerő­gondok is legnagyobbak — csupán az anyagmozgatás korsze­rűsítésére 900 millió forintot szánnak az ötödik ötéves terv­ben. A közlekedésben öt esztendő alatt kereken tízszeresére nőtt a gépesített mozgatást lehetővé tevő konténeres áru­szállítás. (Igaz, hogy ez még mindig csak elenyésző töredékét teszi az évente szállítandó mintegy 130 millió tonnányi áru- mennyiségnek.) e ezek a milliók és milliók nem hozhatják meg a kí- vánt hatást, ha nem, válik mindenütt általánossá az a szellem, mely magasabb rangra emeli az élőmunkát, s nem törekszik annak a legésszerűbb felhasználására a termelő és kiszolgáló munka valamennyi fázisában. Végső fokon itt leg­alább oly mértékben a gondolkodásmód függvénye a válto­zás, mint a technikai korszerűsítésé. Iparunk elmaradott szerkezete nemcsak technikai és technológiai elmaradást jelentett, hanem az élőmunka igénytelen szervezésében éa felhasználásában is kifejeződött Nyilvánvaló, hogy ilyen értelemben, új értékrendre és vele együtt új beidegződések­re van szükség, s ennek talán még mindig a kezdetén va­gyunk csak. Hiszen mindez már nem csupán szervezeti in­tézetek és munkaügyi osztályok, nem is csupán technológiai fejlesztési csoportok feladata. Általános igénnyé kell válniuk és minden szinten. R. Pekingi munkaértekezlet o Pekingben összeült az or­szágos népi gyűlés (parla­ment) állandó bizottsága. Az ülésszak munkájában részt vesz Hua Kuo-feng» a KKP KB elnöke, miniszterelnök, Je Csien-jing, a KKP KBal* elnöke, továbbá a parlament es az államtanács (kormány) valamennyi, hivatalban levő alelnöke. A kínai párt- és államve­zetésnek ez az első együttes munkaértekezlete Mao öz­vegyének és összeesküvő tár­sainak — „a négyek bandá­jának” — bukása óta. A kiadott közlemény sze­rint az állandó bizottság meghallgatta egyik alelnö­kéraek, Vu Te-nek a beszá­molóját Hua Kuo-feng kine* vizeséről, illetve a „pártelle­nes összeesküvő csoport” bu­kásáról. Meghallgatta továb­bá magának Hua elnöknek az indítványát Teng Jing- csao asszony parlamenti al* elnökké való megválasztásá­ról. Az állandó bizottság ülése ma folytatódik. A napirend szerint a parlament e legfőbb testületé „kinevezéseket és felmentéseket” is eszközöl , majd. Az már a napirend­ből is világos, hogy a parla­ment élére ezúttal — az el­hunyt Csu Te utódjaként — elnököt nem választanak. Hivatalba lépett Mexikó új elnöke A mexikói alkotmány rear deikezéseinek megfelelően Szerdán hivatalba lépett a Mexikói Egyesült, Államok úi elnöke. Jósé Lopez Por­tillo. Az államfő megbízatá­sa hat évre szól és nem választható újra. Jósé López Portillo Luis Echeverriát váltotta fel -az elnöki tiszt­ben. Az elnökválasztást 1975. július 4-én rendezték meg. Jósé Lopez Portillo az or­szág legnagyobb pártjának, az Intézményes Forradalmi Pártnak jelöltjeként indult és mivel ma« jelűit nem in­dult, a választás csupán for­mális volt. Az Intézményes Forradalmi Párt (PR1) 1928- ban alakult, és azóta minden választáson túlnyomó szava­zattöbbséggel ennek a párt­nak a jelöltje lett az elnök. Jósé Lopez Portillo még beiktatása előtt előterjesztet­te 19 tagú kormányának névsorát. Az új kabinet a politikai éleiben kevésbé is­mert, fiatalabb technokrata miniszterekből áll. Áz új elnök eskütétele után a kongresszus előtt vá­zolta fő kül- és belpolitikai célkitűzéséit. Egész napos program kere­tében emlékeztek meg Bu­dapesten a népi kollégiumi mozgalom elindulásának és a NÉKOSZ megalakulásának 30. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében tudományos ülésszak kezdődött az egykori népi kollégisták részvételével. Az ülésszakon Gáramvölgyi Ká­roly oktatási miniszter-he­lyettes mondott megnyitó be­szédet. Napirenden: a megyei építkezések Miniszterheiyettcsi szemle Bélapátfalván Sárost János, az ÉVM mi­niszterhelyettese, Tóth Kál­mán főosztályvezető-helyet­tes társaságában szerdán He­ves megyébe látogatott, hogy szakmai kérdésekről tájéko­zódjék s a további közös feladatokról tárgyaljon. Egerben, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának székházában Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára és Szalay István, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese fogadta illetve in­formálta a vendégeket. A találkozás alkalmával sorra került eszmecserén a minisztériumi és a megyei vezetők építkezéseink hely­zetéről, a kivitelező szerve­zetekről váltottak szót, hosz- szasabban időzve a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat munkájánál. Egyide­jűleg pedig megbeszélést foly­tattak a jövő évi lakásépítő­sekről, főleg a megyeszék­helyi programról, illetve a további tennivalók több részletéről. Ezt követően együtt utaz­tak tovább Bélapátfalvára, ahol az öreg cement- és mészműnél Habéra László­nak, az MSZMP Egri Járá­si Bizottsága első titkárá­nak, ,.dr. Lupták Zoltánnak, a Heves megyei Tanács V. B. Egri Járási Hivatala el­nökhelyettesének, Kiss Bar­nának, a KISZ Egri Járási Bizottsága titkárának s helyi vezetőknek a, jelenlétében Sas Kálmán igazgató adott ismertetést a gyár tevékeny­ségéről. Az üzem — mint kitűnt — régi hagyományait követvén iparkodik most is teljesíte­ni kötelességét. A november 30-i állapotok alapján klin- kerből és cementből egy­aránt több, mint hatezer tonnás többletre tett szert, maradéktalanul kielégítette a cementszállítási igényeket. A gyári kollektíva az év vé­géig tovább kívánja fokozni teljesítményét, s ennek ered­ményeként mintegy 10 ezer tonnás terven felüli cemcnt- szállitással számol amelyből nyolc-kilencezer tonna lesz a többlettermelés, míg az ezen kívüli' mennyiséget a kész­letből biztosítják. Sajnos, a mésznél értékesítési gondok vannak ismét, a terméknek nincs olyan piaca, mint kel­lene. A helyzet ilyeténkép­pen nem örömteli, ám túl­zottan nem is nagyon ag­gasztó, miután- a már em­lített — a más területeken jelentkező ■ — túlteljesítések feledtetik a kellemetlensége­ket, sőt kimondottan jó év­zárással biztatnak. A gyár ugyanis — következtetései alapján — mintegy 100 mil­lió forintos, minden eddigit felülmúló nyereségre számít A gyár után a vendégek megtekintették az új ce­mentgyár épülő létesítménye­it is, a helybeliek kalauzolá­sa mellett a helyszínen gyüj- . tőitek tapasztalatokat a ki­vitelezésről, a kapcsolódó lé­tesítményeivel együtt csak­nem nyolcmili iárd forintos, kiemelt nagyberuházás ter­veinek eddigi megvalósulá­sáról. Délután a vendégek a nagyberuházás kivitelezésé­ben részt vevő vállalatok he­lyi vezetőivel, képviselőivel közös munkaértekezleten tár­gyaltak .az elért eredmé­nyekről, a mutatkozó hiá­nyosságokról illetve a sür­gető feladatokról. A tanácskozáson — ame­lyen Búzás Sándor pártszer­vező köszöntötte a2 egybe­gyűlteket, közöttük Poden Gyulát, az MSZMP KB mun­katársát — mindenekelőtt Martin Antal létesítmény: főmérnök tett részletes je­lentést az új gyár építésé­ről. Ennek alkalmával' elé» (Folytatás a 6. oldalonJ 4

Next

/
Thumbnails
Contents