Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 290. szám AKA: 80 FILLÉR 1976. december 8., szerda Losonczi Pál Új-Delhiben Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt hivatalos látogatásra Üj-Delhibe, az Indiai Köztársaság fővárosába érkezett. A magyar államfő és felesége Fahruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. Losonczi Pál kíséretében van dr- Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Garat Róbert külügyminiszter-helyettes, Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. (Losonczi Pál indiai látogatásáról részletes tudósításunk a lap 2. oldalán olvasható.)'. Pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülni Kádár lános nemzetközi sajtókonferenciája Bécsiien Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, aki Bruno Kreisky osztrák kancellár meghívására érkezett Bécsbe, látogatásának második napján, kedden a magyar nagykövetség épületében nemzetközi sajtókonferenciát tartott. A nagy érdeklődéssel kísért sajtókonferenciát dr. Randé Jenő nagykövet, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg, majd Kádár János rövid nyilatkozatot tett. — Kedves elvtársakl Hölgyeim és uraim! — Mai találkozásunkon mindenekelőtt üdvözlöm az osztrák, a nemzetközi és a magyar sajtó tisztelt képviselőit Örülök, hogy ausztriai látogatásom során találkozhatok a sajtó, a rádió és a televízió munkatársaival. Mint önök is tudják, dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására látogattam hivatalosan Ausztriába. Utazásomhoz jő alapot teremtett az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatai fejlődnek és miniden lehetőségünk megvan arra, hogy kapcsolatainkat sokoldalúan továbbfejlesz- ezük. — Ausztriai látogatásunk teljes összhangban van a Magyar Népköztársaság elvi alapokon álló szocialista külpolitikájával. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmi haladás és a béke ügyét, hozzájáruljunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, az enyhülés kiterjesztéséhez és megszilárdításához. Kádár János ezután a nemzetközi sajtókonferencia részvevőinek kérdéseire válaszolt NÉPSZABADSÁG: Hogyan értékeli Kádár elvtárs bécsi megbeszéléseit, a magyar- osztrák kapcsolatok perspektíváit és a megbeszélések hatását a helsinki szellem érvényesülésére? Kádár János: A Kreisky kancellár úrral folytatott két .megbeszélés és a szövetségi elnök úrral lezajlott találkozó megerősített abban a meggyőződésemben, hogy ez az út hasznos, elősegíti a sokoldalú magyar—osztrák kapcsolatok fejlődését, és hozzájárul a Helsinkiben elfogadott ajánlások realizálásához. Magyar részről jelenlegi kapcsolatainkat jónak ítéljük: politikai, állami kapcsolataink rendezettek, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődnek. CORRIERE DELLA SERA: Osztja-e Kádár úr azt a véleményt, hogy az „eurokom- munizmus” a szovjetelle- nesség egy formája? Kádár János: Nem osztom ezt a nézetet. LE MONDE: Az ön megítélése szerint a szocialista In- ternacionálé genfi kongresz- szusát követően tapasztalható-e javulás a szocialista. a szociáldemokrata pártok, valamint a kommunista pártok kapcsolataiban, illetve mi az akadálya e kapcsolatok további javításának? Kádár János: A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok viszonya nem egyszerű. M2 együttműködő partnerek vagyunk és feltétlenül azok is kell, hogy legyünk azokkal az európai országokkal, amelyekben szocialista, illetve szociáldemokrata kormányok vannak. Már csak azért is, mert országokat képviselünk, államérdekekről, a népek érdekével összefüggő kérdésekről tárgyalunk, s ilyen esetben a szűkén értelmezett pártszempontokon felül kell emelkednünk. Szükségszerűen együtt kell tehát működnünk főként az európai biztonság és a békés egymás mellett élés előmozdítása érdekében. A kommunista és a szocialista, szociáldemokrata pártok közötti együttműködés ilyen viszonylatban jól alakult Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom: bizonyos tekintetben jól példázza ezt éppen az itt. Bécsben eltöltött tegnapi nap. Alighanem mondhatom azt, hogy Kreisky kancellár úr, „kortársam”, akit határozott meggyőződésű embernek ismerek. Mindenki tudja róla, hogy szociáldemokrata. én kommunista vagyok. S találkoztunk, jó szellemben tárgyaltunk, de egyikünknek sem az volt a célja, hogy világnézetet vagy filozófiát „cseréljünk”. Kommunista és szocialista, szociáldemokrata pártok olyan viszonylatokban is kapcsolatokat tartanak fenn, ahoi egyik vagy másik fél, Illetve egyik sem tagja az adott ország kormányának. Mi e kapcsolatok értelme és haszna? Az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásukon deklarálták. hogy központi feladatuknak tekintik az európai béke és biztonság, valamint a társadalmi haladás előmozdítását. A szocialista, a szociáldemokrata pártok, amelyeket az előbb említettem, a velünk folytatott megbeszélések során ugyancsak deklarálták, hogy népük érdekében hasznosan szeretnék előmozdítani az európai béke és együttműködés, a kétoldalúan előnyös kapcsolatok ügyét FRANKFURTER RUNDSCHAU: Hogyan ítéli meg a helyzet alakulását a helsinki záródokumentum aláírása után? Miként vélekedik Magyarország és az NSZK kapcsolatairól, s van-e konkrét terv arra, hogy mikor látogat Bonnba? Kádár János: A Helsinkiben elfogadott ajánlások végrehajtását illetően a helyzetet jónak ítélem. Sokan nem osztják ezt a nézetet Jómagam azonban a történelmi előzményekre, a helsinki értekezletet megelőzően felvetődött különleges nehézségekre gondolok. Meggyőződésem, hogy önmagában is óriási jelentőségű a találkozó létrejötte, az a tény. hogy olyan különböző társadalmi berendezkedésű országok, különböző ideológiai és politikai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője egy asztalhoz ült le, s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — közös nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdí- 5 tása a helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő, konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt, hogy a belgrádi találkozót bárki, vagy ■bárkik valamiféle „panasznappá” tegyék. Ügy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kel! a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfogadni, hogy Belgrád- ban jsmét át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának' a gazdasági kapcsolat fejlesztésének kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdékeit szolgáló kérdéseket, mint az európai ener- giahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen és hasonló, s a népek általános közeledésével összefüggő egyéb, napirenden levő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni és megtárgyalni Belgrádiban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek, és elég széles körűen kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi sza- Ikaróban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek* a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak, s benyomásom szerint az ilyen irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tanácskozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés szakaszában van. Mostani bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy személyemmel is foglalkozott s kiemelte, hogy ritkán utazom, a tegnapi napon először voltam kapitalista országbari. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét (derültség). Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, sajnos. Annak, hogy hivatalos minőségben először járok Ausztriában, természetesen több oka van. Az emberek különbözőek. Ismerek szenvedélyes utazókat. Én nem tartozom közéjük. (Derültség.) De ahova szükséges, amikor a két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasznos- oda és akkor mindig elmegyek. Így jutottam el most Bécsbe, s így fogok elmenni a Német Szövetségi Köztársaságba is. _ mozdítani a turistaforgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat. Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugateurópai országokkal elég széles körű turistaforgalom kezdődött el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat-európai országba, most kiutazhatnak. És az a sok százezer magyar állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát, jó érzéssel érkezik haza. Rájön, hogy Nyugat-Eu- rópa fejlett kapitalista országaiban sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyar- országon már el is felejtett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. Nagyon jók a benyomásaink a nyugat-európai turistákról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó és a turizmus között, de két dolgot tapasztaltunk. Az egyik: a Nyugat- Európából érkező turista Magyarországon általában kellemesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, amj nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal annál, amit korábban a nyugat-európai kapitalista sajtóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaforgalom kiszélesedése óta a nyugateurópai sajtó megítélése is javult Magyarországról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlok- egyenest ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar— osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban politikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turizmus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegenforgalomban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ha á nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mi is jóval szélesebb körű turista- forgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani, nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményét A Magyarország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlésének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. Ezeket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik azonban a helyzet, és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vízumkényszer megszűnhet. PRAVDA: A helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági és kulturális téren? Kádár János: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasági károkat szenvedett, sajátos módon nem a jó ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, á magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájúban is, amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik, legendás vezérünk, Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott, ki a magyar népnek. Az éghajlat jó. az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Égy szempontból azonban Árpád azt hiszem nem volt eléggé előrelátó. Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet hogy az osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizonyára a világon a legjobban tetszik, de Ausztria is eléggé „forgalmas” hely. Azt hiszem, nem kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép. s gondolom az osztrák nép is, mindenekelőtt békét kíván. További — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű programmal, a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához mindenekelőtt béke kell. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János bécsi látogatása során az osztrák parlament épületébe látogatott. A pari* ment bejáratánál Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke fogadta. . ___ íNépújság telefotó — MTI—KS — Vigovszki Ferenc felv.) A RBEtTER ZEITUNG: Magyarországot bóráit országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —, miért állomásoznak tehát szovjet csapatok Magyarország területén. Kádár János: A jelenlegi haditechnika mellett ma már nem létezik a régi értelemben vett „gyalogság” fogalma, úgy naívság azt képzelni, hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ottlétét tehát nem az indokolja, hogy az önként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozása a béke és a biztonság ügyével függ össze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szerepelt napirenden. Így újra nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a varsói szerződés szervezete és a NATO egyidejű megszüntetésére. Azt javasoljuk, hogy ha erre még nem érett meg az idő, akkor viszont legalább ne törekedjünk e két katonai csoportosulás bővítésére. Ha tehát ezekben az alapvető kérdésekben előbbre jutunk, és az általános helyzet tovább javul, akkor a szovjet csapatok magyar- országi tartózkodására nyilván nem lesz szükség. DIE PRESSE: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? Kádár János: Már sok éve, jóval a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének teljes mértékben megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket a magyar—osztrák viszony javítására már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vizumkérdés közvetlenül • érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyarország és Ausztria közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk elő
