Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
fi füzesabonyi főáliomáson A pazarló természet kijavítása Szinte bőkezűen pazarló a természet, ha az utódok létrehozásáról, a nemzésről van szó. Mind a humán orvostudományban, mind az állategészségügyben dolgozók között közismert, hogy egy-egy megtermékenyítéskor a hím ivarsejtek milli- árdjai keresnek utat a termékenyítendő petesejt felé. Azon az úton, amelyet a hím ivarsejtnek be kell járnia, míg eléri a természet törvényei szerint szabta célját, az ivarsejtek legnagyobb százaléka elpusztul, vagy alkalmatlanná válik feladata végrehajtására. Ez a hallatlan bőkezűség csak részben tulajdonítható annak, hogy már az élet keletkezésének e szakaszában a természetes kiválasztódás törvényszerűségeinek eleget téve a legjobb győzzön. A másik rész valóban pazarlás. Ezt ismerték föl a mesterséges termékenyítés biológiai szakértői, s ennek a hatalmas pazarlásnak a megakadályozása, valamint a genetikai képességek tervszerű irányítása indította el először az állattenyésztésben a mesterséges termékenyítés gyakorlatát. Ma már elképzelhetetlen lenne korszerű állattenyésztés mesterséges termékenyítés nélkül. Hazánkban minden megyében működik mesterséges termékenyítő főállomás, így nálunk, Heves megyében is. A füzesabonyi székhellyel működő intézetben folyó munka azonban alig ismert a szélesebb közönség előtt, s nagyon kevesen tudják, hogy állattenyésztésünk eredményeiben, annak fejlődésében igen jelentős szerepe van a Heves megyei főállomásnak. II szükség diktálta A füzesabonyi intézet 1949. október 17-én alakult meg. Közvetlen létrehozását az indokolta, hogy a háború az állatállományban is szinte pótolhatatlan károkat okozott. Az állatállomány tovább szaporítása a hagyományos megtermékenyítéssel — a kevés számú apaállat miatt — szinte lehetetlen' volt. Ekkor hívták segítségül az állattenyésztés szakemberei a tudományt. Azokat a hím ivar sejteket, amelyeket a természet bőkezűen elpazarol, laboratóriumi körülményes között, mesterségesen csökkentették így 0,25 milliliter termékenyítésre alkalmas adagban 15— 13 millió termékenyítésre alkalmas hím ivarsejtet sűrítettek. A mesterséges termékenyítést végző szakember ezután lerövidítve a természetes utat, közvetlenül a petesejt közelébe — az úgynevezett nyakcsatornán túl — juttatja az ondósejteket, ezzel mintegy sokszorosára növelve egy-egy apaállat szaporítási hatékonyságát. így tehát lehetőség nyílik arra, hogy a legkiválóbb tulajdonságú hűn ivarú egyedek kiemelkedő tulajdonságait sokszorosan örökítsék tovább, mint ahogy arra természetes körülmények között lehetőség adódna. A másik1 óriási előny, hogy a leggondosabb szakmai ellenőrzés és kiválogatás után juttathatják el a hím ivarsejtet olyan távolságokra és olyan rövid idő alatt, amelyre szintén nem volna mód, ha az apaállatot szállítanák a helyszínre. fiz intézet szerepe A füzesabonyi főállomás azok kiizé az állomások közé tartozik — mindössze hat ilyen van az országban —, ahol • tenyészbikákat tartanak. A füzesabonyi úgynevezett tenyészbika-istállóból évente mintegy 300—350 ezer ’ adag alapanyag, azaz hím ivarsejt kerül laboratóriumba. Heves megyének ebből a mennyiségből mintegy 52 ezer adagra van szüksége, így tehát a füzesabonyi főállomás igen jelentős szerepet játszik az egész ország állattenyésztésében. Amellett, hogy a mesterséges termékenyítés minőségileg jobban kiválogatott egyedek kedvezőbb tulajdon., ságait örökíti át és ezzel biztosítja az állomány dinamikus javulását, az sem elhanyagolható szempont, hdgy feleslegessé válik tömegméretű tenyészbikák nevelése, tartása, gondozása. A mesterséges termékenyítés elterjedése előtt csupán Heves megyében 600—650 tenyészbikát kellett tartani, ami a költségkihatásain túl igen veszélyes, nem egy esetben életveszéllyel járó foglalkozásnak számított. Heves megyében a főállomás szaporodásbiológiai csoportja az egész megye tehénállományának illetve tenyész- érett üszőállományának mesterséges termékenyítését végzi. Ez azt jelenti hogy jelenlég évenként mintegy 26 —27 ezer tehén, illetve te- nyészérett üsző termékenyítése történik mesterséges úton. Ez az állomány ösz- szességének több mint 99 százalékát jelenti. Gyakorlatilag tehát elmondható, hogy megyénkben az a módszer, amelytől annyira idegenkedtek még nem is olyan régen, ma általános és természetes gyakorlattá vált. .Különösen nagy a jelentősége ennek a módszernek ma, amikor a szarvasmarha-tenyésztés is döntő fordulat előtt áll. Napjainkban folyik ugyanis az a tenyésztői munka, amellyel a magyartarka-állományt tej-, illetve hústermelésre szakosítják. A világ egyik legjobb tejtermelő fajtája az amerikai holstein-friz. A hol- slein-friz és magyar tarka keresztezéséből alakul majd ki a sajátos magyar tejelő állomány. Itt is óriási segítség a mesterséges termékenyítés. A füzesabonyi főállomáson 14 holstein-friz tenyészbika „termeli” a keresztezéshez szükséges hím ivansejteket. Az állomásról kikerülő adagok a szakosítás a jövőbeni nagyobb tejtermelés szó szerinti értelemben vett csírái. RT ondósejt. Az istállóból először a füzesabonyi főállomás laboratóriumába kerül, ahol gondos szelektálás után előkészítik mélyhűtésre. A mélyhűtésre előkészített adagok azután Budapestre kerülnek, ahol a központi laboratóriumban új vizsgálat alá vetik azokat. Ha ezeknek a vizsgálatoknak is megfelelt, akkor következik a mélyhűtés, amikor folyékony nitrogénben mínusz 196 Celsius-fokra hűtik az élő anyagot. Ez az igen alacsony mélypontra való hűtés nemcsak az eltarthatóság szempontjából fontos, hanem azért is, mert éppen a gyors és erős hűtés a garancia arra. hogy élet- tanilag minél kevesebb károsodást szenvedjen az ivarsejt. Huszonegy nap múlva újra előveszik a már mélyhűtött adagokat és ismét gondos vizsgálatnak vetőt alá, s ha ezután is megfelel a biológiai követelményeknek, csak akkor kerülnek vissza a megyei állomások laboratóriumába, ahol tovább tárolják az adagokat különleges ötvözetből készült tartályokban, folyékony nitrogén hűtéssel. A mélyhűtés a 70-es évek elejétől terjedt el, addig csupán plusz 4 Celsius- fokon tárolták az ivarsejteket, amely egyben azt is jelentette, hogy csak napokig volt eltartható és felhasználható. Ma ez az eltarthatóság és felhasználhatóság elvileg szinte korlátlan időre bővült. Előfordulhat és elő is fordul az az eset tehát, hogy már ré- ges-régen nem élő kiváló apaállat ivarsejtjei örökítik tovább a kiváló tulajdonságokat A mínusz 196 fok legyőzte az idő korlátáit Engedményes DECEMBER 24-IG: itÉlen karácsonyi ajánlatunk: tv-készalék árából 300,- Ft eioedmsiy! December 31-ig : H—2 hajszárító KM—8 robotgép RD—3603 Zsiguli autórádió Rosszija 301 táskarádió 293 Ft helyett 210 Ft 2730 Ft helyett 1930 Ft 1270 Ft helyett 1000 Ft 870 Ft helyett 630 Ft Komfort st. pb. gáztűzhely Kuktafazék 4 literes Kuktafazék 6 literes 3520 Ft helyett 2990 Ft 193 Ft helyett 135 Ft 226 Ft helyett 153 Ft RA—3301 Nápoly de Lux rádió 1910 Ft helyett 1550 Ft Elektrosvit 308 hűtőgép 2660 Ft helyett 2130 Ft EGERBEN O GYÖNGYÖSÖN O HATVANBAN AZ IPARCIKK KISKER. RÄDIÖVILLAMOSSÄGI, VAS. VAS-EDÉNY ÉS JÁRMŰ SZAKÜZLETEIBEN, VALAMINT petöfibAnyän és bélapatfalyAn AZ IPARCIKK ÜZLETEKBEN! MZ—125 em’-es motorkerékpár 11 100 Ft helyett 8 880 Ft MZ—150 cnr’es motorkerékpár 12 900 Ft helyett 11 600 Ft MZ—250 end-es motorkerékpár 2 500 Ft engedménnyel Riga moped 4080 Ft helyett 3480 Ft Verhovina moped 4770 Ft helyett 3970 Ft Férfikerékpár, szovjet 1100 Ft heljTett 770 Ft Férfikerékpár, szovjet 1020 Ft helyett 715 Ft Féríikeréltpár, szovjet 1050 B't helyett 735 Ft Amíg a készlet tart! férfi-női bőrkesztyűk 145-ft. sálak, kendők 22-ft. férfi-női ernyők 130-ft zsebkendők 8'90ft melltartók 56--ft S” divattáskák 150-ft. övék 27-40«, 321-- ft ’ • 210 -ft. •• 450-ft. ” . 24^ft. •» 189-ft. • ’ 376=-«. • * 150-ft. • • Az AGRIA Bútorgyár rendkívüli ajánlata! EGYEDI BETÖRÖK, BONTOTT GARNITÚRÁK KEDVEZMÉNYES ÁRON TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSE DECEMBER 5—6—7—8-ÄN 12—18 ÖRÄIG A VÄLLALAT EGER KNÉZICH KAROLY U. 36. SZ. ALATTI BEMUTATÓTERMÉBEN. AGRIA BCTOKGYÄR, KERESKEDELMI OSZTÁLY. TELEFON; 19-84. A főállomás dolgozói amellett, hogy végzik a mesterséges termékenyítés legkülönbözőbb munkafázisait, a tenyészbika-tartástól a ’ laboratóriumi munkáig, minden évben két alkalommal állományvizsgálatot tartanak a nagyüzemi gazdaságokban. Ennek a munkának az a célja, hogy a termelő üzemek szakembereivel, állatorvosokkal együtt kiszűrjék az improduktív teheneket és a beteg állatokat vagy selejtezésre, vagy kezelésre javasolják. Nem csupán a szarvasmarha-tenyésztésben játszik fontos szerepet a füzesabonyi intézet. Két esztendeje a sertéstenyésztésben is bevezették a mesterséges termékenyítés módszerét. Az első esztendő sok zökkenővel, sok gonddal járt. Két esztendővel ezelőtt minden száz mesterségesen termékenyített kocából csupán 64 fialt le. Ez az eredmény tavaly már lényegesen jobb volt, 75 százalékos, az idén pedig az előzetes adatok szerint 85 százalékos lesz. A főállomás a kistenyésztők, a háztáji gazdák rendelkezésére áll a legnagyobb választékkal. Éppen azokat a fajtákat tartják az állomás kanszállásán, amelyeket a kistenyésztők igényelnek. így a magyar nagyfehér mellett megtalálható a cornvall, a duroc és az NDK lapály fajta is. Hogy megyénk állattenyésztése fejlődött ahhoz nagyon sok köze van a füzesabonyi állomás egy kis méretű, 2x3 méteres helyiségének, ahol egymás után sorakoznak a különleges fémtartályok, amelyekben folyékony nitrogén őrzi a legjobb egyedek hím ivarsejtjeit. Ez a helyiség az úgynevezett spermabank. A korszerű állattenyésztés legalább olyan nélkülözhetetlen bankja, mint a másik, ahonnan a pénzt kapja. Nemcsak tehenek Felvékenv nitrogén Amíg a hím ivarsejt eljut az inszeminátor úgynevezett munkakonténerébe — tulajdonképpen mélyhűtött tartályról van ■ szó —, addig igen bonyolult utat jár meg
