Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-24 / 304. szám
Lehetne egy kicsit őszintébben? Közgazdászok közgyűlése dúlt olykor a gondolat: ugyan mikor akarja már befejezni a semmitmondó felszólalást az éppen soron levő. Aztán udvariasan megköszönte, annak kialakult rendje szerint. Hogyan került a két — látszólag egymástól távol álló — téma együtt az asztalra? Mert van bennük valami közös. Mindkettő táplálja azt a meggyőződést, hogy hiába szépek, jók az elvek, ha más a gyakorlat. Azt, hogy bizonyos helyzetekben, nem illik kereken kimondani az igazat, azt, amit ;az ember gondol. Természetesen, legyünk humánusak, legyünk tapintatosak. De ;az elvtelen udvariaskodás akadályozza a szocialista mokratizmus fejlődéséi! Játszadozom a gondolattal: mi történik, ha már a harmadik — zömében tartalmatlan — felszólalás után az elnök a következőket mondja: „Kedves elvtársam! Kereken 23 percig bézséit. Egykét, tizedannyi idő alatt kifejthető gondolata ugyan elő- revitte a tanácskozást, amikor ezt meg ezt mondta, ám a többit talán másutt kellett volna elmondania. Ne raboljuk egymás drága idejét! És ne akadályozzuk meg, hogy mindenki szót kapjon, akinek mondanivalója van”. Azt hiszem, a legnagyobb tapsot kapta volna, és nem tekintették volna ünnep- rontásnak. Legföljebb, szokatlannak. Persze, azt is lehet mondani, hogy a demokratizmus megköveteli: mindenki kifejthesse véleményét, nem illik senkit félbeszakítani. Valóban? Aligha! 'A demokratizmus megsértése az is, sőt súlyosabb megsértése, ha a különféle értekezleteken éppen a „hivatásos felszólalók” miatt nem jutnak szóhoz mások. Kioktatni a felszólalót? Talán túlságosán durva módszer első lépésként és nem -is biztos, hogy jó megoldás. De valamit kéne tenni — itt-ott már tesznek is —, hogy tartalmasabbá váljanak a tanácskozásod Mert ha csak nehanv kezdő mozgalmi ember, áki első ízben vesz részt ilyen kongresszuson, néhány rutmcis felszólalótól tanulja el, hogyan kell ilyen helyen „viselkedni”, már' abból is kár származik. AMI PEDIG a megelőző példát illeti: a felmentett elnökségi tag sorsán mit sem változtatna, ha á valóságos okot ismertetve mentenék fel. Rendszerünkben nincs elveszett ember. Ö sem az. Feltehetőleg levonja a következtetéseket és igyekszik jóvátenni a hibát. És ha a tényleges ok miatt mentik fel, abból mindenki megtanulja, — amit egyébként mindenütt oktatnak —• hogy ha valaki méltatlanná válik tisztségére, vissza kell hívni! Jantner János Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, tartotta évi közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság. A tanácskozáson részt vett Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Keserű Jánosné, könnyűipari miniszter, ott voltak a közgazdasági társintézmények kép* viselői. A közgy ülést dr. Csikós- Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Huszár és gazdaságpolitika címmel tartott előadást. A többi között rámutatott arra, hogy a közgazdaságtudomány jelentős eredményeket tud fel; mutatni a gazdasági' fejlődés problémáinak kutatásában, a népgazdasági tervezés fejlesztésében, a gazdaságpolitika átfogó kutatásában. Bár a kutatás és a gyakorlat ősz- szekapcsolása még nem. érte el azt a fokot, amelyet szocialista társada’munk igényelne,'az erre irányuló tér rekvés közgazdaságtudományunk egyik erőssége. Célszerű tovább erősíteni a reálEGY DUNÁNTÚLI MEGYE szakszervezeti tanácsának ülésén, utolsó napirendi témaként, személyi kérdésekben kell , dönteni. Felmentések, új tagok beválasztása. Meghökkenek: áz elnökség javasolja, hogy X elvtársat saját kérelmére a testület mentse fel tagsága és elnökségi tagsága alól. folyamatokkal, a magyar gazdaság működésével kapcsolatos kutatásokat. * Huszár István végül az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a közgyűlést és sok- sikert kívánt munkájához. Ezután dr. Garamvölgyi Károly, a társaság főtitkára szóbeli kiegészítést fűzött , a választmány írásos beszámolójához. A ; 'kongresszus megválasztotta a Magyar Közgazdasági Társaság választmányát és a «amvizsgáló bizottságot. itk húnBtinr&B »Sw«#»» Évi húszmillió forint értéket termel a Kőbánya! t&ÍSBlKáatSvBm porcelángyár boldogi üzeme, amely munkalehetőséget nyújt csaknem kétszáz helybéli asszonynak. Erről szói beszámolónk lapunk 3. oldalán. A képen a forrasztópáka kezelői: Zákonyi Istvánná és Kovács Sándomé. (Fotó: Perl Martáig AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 304. szám AB A: 80 FILLCB 1976. december 24., péntek Kádár János látogatása új budapesti létesítményeknél Kádár János, az MSfMP KB első titkára csütörtökön új budapesti létesítményeket tekintett meg. A képen: Kádár János és kísérete a Budaörsi út — Alkotás utca —Begyalja úti közlekedési csomópontnál. (MTI fotó — Szebellédy Géza £elv. — Népújság telefotő — KS) Luis Corvalán Moszkvába éi kezelt Moszkvába érkezett csütörtökön Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Corvalánt, a repülőtéren Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borisz Ponornarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, Moszkva párt-, tanácsi és társadalmi szervezeteinek vezetői üdvözölték. Meleg fogadtatásban ré- ezesítették a Ciliiéi Kommunista Párt vezetőjét a repülőtéren a szovjet főváros lakosságának képviselői is. „Moszkvába érkezve mély hálámat szeretném kifejezni mindazért? amit a szovjet emberek tettek szabadságomért; mindazért, amit tettek és tenni fognak a politikai foglyok kiszabadításáért” — (Folytatás o 2. oldalon.) Carrilíó törlöniien A spanyol rendőrség csü- 1 törtökön átadta az 1. számú polgári törvényszéknek Santiago Carrillót a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát akit szerdán este tartóztat- I tak le. ’ Komiányforfások I szerint Carrillót valószínűleg j azon a címen vonják majd ' felelősségre, hogy útlevél nélkül utazott be Spanyolországba és illegáliá' politikai gyűléseket szervezett. A bírósági körök szerint Carrillót a Madrid külvárosában lévő Carabanchel börtönbe szállították, ★ MADRID, BÉRŰN, BUKAREST: Az EH Fais című független spanyol napilap Carrilíó letartóztatását indokolatlan botránynak, politikai őrültségnek nevezte. Az NDK-han az NSZEP KB nyilatkozatban tiltakozott Carrilíó és tá-saí letartóztatása miatt. A dokumentum, amelyet Erich Ho- necker írt alá. követeli a kommunista vezetők szabadon bocsátását, a Spanyol KP legalizálását. Mély aggodalmát fejezte ki a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az RKP KB hangsúlyozza, hogy a spanyol hatóságok a letartóztatásokkal durván megsértették az állampolgári szabadságjogokat. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön több új budapesti létesítményt tekintett meg. Társaságában volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A vendégeket a házigazdák: Katona Imre, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke fogadták. Kádár János először az észak—déli metró Nagyvárad téri végállomását kereste fel, ahol dr. Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője adott tájékoztatást a nagyszabású munkálatokról. Kádár János és a többi vendég a Nagyvárad térről metró-szerelvénnyel folytatta útját. Elidőztek a „Klinikák” állomáson. A mozgólépcsők közvetlenül a járdaszigetre viszik fel az utasokat. A felszíni csarnok oldalfalait, oszlopait ízléses — sárga és piros — nemeskő és műanyag burkolattal vonták be. Kádár János elismeréssel állapította meg, hogy szép, hangulatos, otthonos ez az állomás is, bizonyára élnyeri majd az utasok tetszését. Nagy érdeklődéssel szemlélték a vendégek a Ferenc körúti' állomást: a felszín alatti csarnok falait tengerkék burkolólapok fedik, az oszlopokat ezüstfehér alumíniummal vonták be. Az építkezés vezetői elmondták Kádár Jánosnak, hogy a csomópontok között ez lesz az egyik legforgalmasabb, ezert ide négy mozgólépcsőt építettek. Négy lépcsősor hozza-viszi az utasokat a Kálvin téren is, ahol a főváros legnagyobb — mintegy 4700 négyzetméter alapterületű — gyalogos aluljáróját alakítottak ki. Megmutatták a házigazdák Kádár Jánosnak a Kálvin tér felszíni rendezését. A Központi Bizottság első titkára dicsérte az útpályák korszerű megépítését, a környék rendezését, az épületek megszépült arculatát — mindez bizonyára kellemes benyomást tesz az erre járókra. A Kálvin tér és a Felszabadulás tér közötti utat Kádár János a metrószerél- vény vezetőfülkéjében tette meg, s közelebbről is megszemlélte a vonálalagutat. Elismeréssel nyugtázta az alagutépítők teljesítményét: naponta átlagosan 5 méter hosszú alagutat építettek. A Felszabadulás téri állomás — a főváros kelet— nyugati közúti tengelyének utolsó pesti csomópontja — egyben a metróval megtett út befejező állomása volt Kadar Janos ee a többi vendég ezután a felszínen tájékozódott a Felszabadulás tár ötletesen megoldott átépíté- •sérül,, a forgalom lebonyoií- ■tásáro-.. •' «.• »-A Központi"Bizottság első titkára ezt követően a Budaörsi út—Alkotás utca— Hegyaljá út kereszteződésében megépített új csomópontot tekintette meg. Mint a munkálatok vezetői elmondták: az átépített BAH-cso- möpont a kelet—nyugati közúti tengely, a Budai körút és a balatoni <M—1-es M —7-és autópálya bevezető csatlakozásában teremt korszerű, nagy átbocsátó képességű, - biztonságos forgalmi kapcsolatot. A vendégek a Budaörsi úti oldalon levő , gyalogos aluljárón át rövid sétát tettek a híd környékén. Kádár János megjegyezte, hogy a felüljáró építői láthatóan szép és nagy munkát végeztek: a Budaörsi utat a. Hegyalja úttal összekötő felüljárón ; bizonyára folyamatos, egyenletes, s az eddiginél gyorsabb lesz a közlekedés. A vendégek útja ezután az ugyancsak most átadott kétszer három sá'-*osra szélesített és korszerűsített Alkotás utcán át a Hilton Szállóba vezetett. . A szállónál dr. Sághy Vilmos ‘belkereskedelmi, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter illetőleg Pável Jánosné, a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat vezérigzgatója fogadta és kalauzolta végig házigazdaként a vendégeket, A nyitás'itt — tnirft elmondták — szilveszterkor lesz, amikor főkent hazai vendégsereget várnak. Az ország legnagyobb áruházába — a szövetkezeti árusítóhelyek hálózatának központjába — a Skála nagyáruházba vitt ezután a vendégek útja. Molnár Frigyes, a SZöVOSZ elnöke és Dem- ján Sándor, az áruház igazgatója fogadta, kalauzolta Kádár Jánost és társaságában levő vezetőket. A látogatás , következő állomása Kőbánya volt: a Pataki István Műve'ődési Központ és Ifjúsági Ház. Itt a házigazdák körébe kapcsolódott dr. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Szakali József, a X. kerületi pártbizottság első titkára és Zamóczy József a kerületi tanács elnöke. A nagv múltú munkáskerület kulturális centrumának életéről, sok irányú tevékenységéről Balogh Lajos igazgató adott tájékoztatást. A „saját kérelmére” meghatározás késztet gondolkodásra. Az illető ugyanis hónapok óta nem vesz részt az SZMT munkájában, most sincs itt, hogy elmondja, miért kéri felmentését. Talán megromlott az egészsége? Vagy beleunt a mozgalmi munkába? Netán jobb, testhezállóbb munkakört talált? Nem. Tudom, hogy az illetőnek — ahogy ilyenkor nem hivatalosan meg szokták fogalmazni — „mennie kellett”. És ezt tudja az is, aki a javaslatot előterjészti, tudják azok is, akiknek.dönteniük kell. És azt is tudják, hogy miért: olyat követett el, ami miatt méltatlanná ’ váit tisztségére. Mégis, a szavazás egyhangú, tehát minden* rendben van. Arra csak következtetni tudok, hogy ki mit gondolt Alkalmam .volt végigülni az egyik szövetkezeti küldöttgyűlést. Hogy a végével kezdjem: egyetértettem a tömören megfogalmazott elnöki zárszó ama megállapításával, hogy a tanácskozás nagyon hasmos volt, előrevitte az ügyet, jobban sikerült a korábbiaknál. Nem voltam ott azokon, de az elnöknek elhiszem, amit mond, mert az „induláskor”, az írásos beszámolókhoz fűzött szóbeli kiegészítése is a i’alóságot tükrözte,- őszintén, önkritikusan beszélt. Ami ellentmondásra késztet: fül tanú ja voltam a szünetben egy beszélgetésnek. Az egyik küldött mérgelődött, mondván, „ha ez így megy, ha ilyen sok lesz a locsi-fecsi, akkor nem jutok szóhoz; mert nem marad rá idő. Ptjdig lenne mondandóm. Mit gondolsz? Ha az időt nézzük, hány százalékot tesz ki a felszólalásból az, ami újat adott, előre vitte a munkát? Talán, ha egy harmada volt - hasznos, kétharmada felesleges”. Magamban egyetértettem a mérgelődő küldöttel, még ha túlzott is egy kicsit. Mond-' juk ,az arány fordított, de ez nem változtat a lényegen. A MEGHÖKKENTŐ MEGINT csak az, hogy akik a tanácskozást vezették, sorra- rendre megköszönték „az elvtársak tartalmas és tanácskozásunkat előrevivő felszólalását”. Köszönetét mondtak annak is, aki semmi újat nem mondott. Pedig le lehetett olvasni az arcokról az ítéletet, s árulkodott a hol erőteljes, höl egészen lanyha taps is. Bizonyára az elnöklő fejében is megfor-
