Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
h Kántor” ürügyén A kutyák és a szimat Egy«* állatfajokban a szag. lás szerve rendkívüli fejlett. Béget ért el és többszörösen meghaladja az ember szag. lószervének teljesítőképességét. Régen tudjuk, hogy háziállataink közül a kutya a vadon élő állatokat is meg. szégyenítő szaglással rendelkezik. Vadászó, ragadozó őseitől örökölte e rendkívüli képességet, amelyre azoknak a létfenntartáshoz volt szükségük. Az ember szolgálatába állította a kutyák e kivételes tulajdonságát A speciális kutyafajták kitenyésztésével, szakszerű és céltudatos szelekcióval elérte a fejlett szaglás fennmaradását és további csiszolód ását. Így vált leghűségesebb háziállatunk egyfajta „szaglóeszköz. zé” a vadász-, mentő-, gázjelző- és nyomozó, (bűnüldöző) feladatok ellátásában. Két tudományág, a kynoló. gia (kutyaismerettan) és az odorológia (a szagok tudománya) is foglalkozik a kutyák szaglóképességének kutatásával, a szagok számunkra ismeretlen világának felderítésével, KH^AZODÁS A SZAGOK Ki )TT A kutyák szaglásának vizsgálata nagyon nehéz feladat, hiszen egy állat szubjektív észleletéről kell megbízható információt szerezni. A kutya a kiképzés 6orán tanult viselkedésmóddal jelzi az ember számára érdekes, fontos szaganyagok jelenlétét és jellegét. A nyomozókutyák kiképzésének alapja a szagelemző képesség és a szagokra való emlékezés ki. feilesztése az állatokban. Abból indulnak ki. hogy minden környezeti ingerre — így a szagingerekre is — meghatározott mozgásban és vi_ selkedésbeA' megnyilvánuló feltételes reflex építhető ki a kutyában. A kutya őseinek életmódjából következik, hogy az állatnak természetes készsége van a nyomkövetésre. Eközben a kutya még akkor is biztosan követ egy nyomot, ha azt azonos idejű nyomok, keresztezik. Az adott ««mélyre jellemző szagot — szakszerű kiképzés után — a kutya akkor is felismeri, ha intenzív hatású, más szaganyagokkal igyekeznek „lefedni" azt. Persze hosszú idő telik el addig, amíg a kutya szagkeverékből kiérzi az egyes szagösszetevőket és egy adott szagsajátosságra hosz- szú időn át is emlékezik. A NYOMOK isZAGÖSSZETEVÖI A kutatók megállapítása szerint, a nyom szaga három összetevőből áll: a terep szagából, amelyet a nyomelhelyező személy menet közben szabadít fel (pl. növényekből vagy a felszakított földből; a lábbeli szagából; az ember izzadságszagából). Tapasztalati tény, hogy a kutya alig érdeklődik a növényi eredetű illatok iránt, sohasem fordul elő, hogy virágot szimatolna. Ezzel szemben élénken foglalkoztatják az emberi és állati eredetű szagok, például az izzadság-, vizelet-, vér. és hússzag. Ennélfogva várható, hogy a felsorolt három szagö6szetevő közül az izzadságrész izgatja és vezeti. Ennek némileg ellentmond az a kísérleti tapasztalat, hogy amikor az ember által hagyott nyomot izzadságmentes nyommal hosszabbították meg, a kutyák késlekedés nélkül követték az egész nyomot, azt a látszatot keltvén, hogy lényegében a terepszaggal is beérik. Egy japán kutató német juhász kutyákat próbált ki keresztező nyomokon és azokat a kutyákat különválasztotta. amelyek két egyforma idős nyom kereszteződésénél nem hagyták magukat eltéríteni a pótnyom által, vagyis szimattisztáknak mutatkoztak. Ezután a nyomokat „bepiszkították”, ugyanis az „A” nyomelhelyező a kereszteződés! pontig vajsav_ illatú lábbelit hordott, majd vajsavmentes cipőt húzott, és a „B” nyomelhelyező cipőit a kereszteződéstől kezdve vajsavval illatosították (ehhez tudni kell, hogy a kutyáknak a vajsav iránti szaglási készsége különösen fejlett, kb. 1 milliós»*' jobb. mint az emberé). A próbára tett kutyák az „A” nyomot a kereszteződésen keresztül is követték anélkül, hogy engedték volna magukat félrevezetni. Csak, amikor többféle zsírsavból é6 más — az izzadságban található — anyagokból álló keveréket alkalmaztak, tértek át a kereszteződésnél a kutyák az „A” nyomtól a „B” nyomra, de az is megtörtént, hogy egyszerűen megtagadták a nyom „vétóiét”. Mindebből azt a követkéz, tetést vonták le a kutatók, hogy a jó képességű kutya nemcsak felismeri az izzadság minőségi és mennyiségi sajátosságait, hanem azokat főjelnek tekinti a nyomon és nem hagyja magát eltéríteni, ha az izzadság valamelyik illatkomponensével valami zavar van. Csak ha több ilyen komponens lép fel zavaró tényezőként, csakis abban az esetben nem képes többé biztosan érzékelni a nyomillat sajátosságait az állat, s ez ta. Ián természetes is. CSALHATATLAN MEGKÜLÖNBÖZTETÉS Az egyéni szagsajátossága kutya számára az egyik embert. mint egyedet, csalhatatlanul megkülönbözteti a másiktól. Az emberi kéznek elég egy tiszta, szagmentes fatárgy felületét 1—2 másod, perces időtartamra, egy ujj. hegynyi területen megérintenie ahhoz, hogy a tárgy azonosításához elegendő szagmennyiség álljon rendelkezésre. A kutyák sokszor bravúros, különleges teljesítményeket produkálnak. Pedig a szaglóképességük nem is a legjobb az állatvilágban. Például Igen messze van a hímtücsökétől, amely kilométerekről (?) megérzi azokat a levegőben fellelhető szaganyagokat, amelyeket a párzásra váró nőstény tücsök bocsát ki és toronyiránt — a szag nyomában — repülve, felleli azt It L A részegeskedő A képen „főszereplő” kismalac láthatóan nem vona-, kodik a pohártól, azt viszont nem tudhatjuk, hogy egyáltalán szereti-e az alkoholtartalmú italokat. Nem kell csodálkozni a kérdés ilyetén felvetésén, ugyanis több példa is tanúskodik róla. hogy az állatok sem vetik meg az alkoholt, még ha a minőségére nem is kényesek. Egy népi eredetű francia szólás — „részeg, mint a rigó” — azon a megfigyelésen alapul, hogy a szüret múltával a rigók a részegségig telefalják magukat a tőkén maradt, már bomlásnak, erjedésnek indult szőlőszemekkel. Az sem ritkaság, hogy falusi gazdaságokban a tyúkok rendszeresen rájámak a gyümölcsseprőre. míg valósággal be nem rúgnak. Ilyenkor révedt tekintettel, tántorogva futkosnak az udvaron. A mi „részeg disznó” kifejezésünk nem is annyira az állat alkoholos állapotára utal, mint arra a „rossz szokására”, hogy szeret a sárban, pocsolyában henteregni. Habár, mint kiderült, nem is elítélendő szokásról van szó, hanem arról, hogy az állat számára ez az egyetlen lehetőség a lehűlésre, bőrén ugyanis nincsenek verejtékmirigyek. Ha hihetünk a legújabb kutatásoknak, a „sertés” vagy „disznó” szó nem is számít szitoknak a jövőben, sokkal inkább bóknak. A sertést ugyanis a csimpánz, orángután, gorilla, kutya, macska stb. mellett, az értelmileg legfejlettebb tíz állat közé sorolták. A sertést leggyakrabban még egyéves kora előtt leölik, így nem áll módjában tanúságot tenni képességeiről. Amikor azonban egy laboratóriumban megteremtették számára a szükséges előfeltételeket, kitűnt, hogy teljesen magára hagyva is könnyen feltalálja magát, jói megél. A képen látható kismalacnak aligha lesz alkalma ilyen bizonyításra. .. Bronzkori kutatások Szerbiában szeretnének kapni e vidék legrégibb lakóinak eredetére, azokéra. akik az illírek és a trákok közötti időszakban éltek Közép.Szerbiában, és akik jelentős befolyást gyakoroltak a Balkán-félsziget ókori kultúrájára. A kutatások kiterjednek majd a következő öt évben Sumaőija (Szerbia egy részének neve) egyes falvaira is. Az Egyesült Államokban nyaranként a műkedvelő aranykeresők rajai lepik el Kalifornia, Nevada, a Colo- rado-völgy legendás hírű, elhagyott aranybányáit, a múlt század derekán kezdődött nagy aranyláz idején hirtelen a földből kinőtt, majd ugyanolyan gyorsan elnéptelenedett „kísértetvárosokat”. Az újraéledő western-roman* tika egyik megnyilatkozása ez- az aranykereső hullám. Mondhatnánk, visszafordulás az USA csekélyke történelmének emlékeihez. Akik igazán korhűek akarnak lenni, a képen látható módon indulnak útnak, szamárhátra erősítve a legfontosabb kellékeket, nem felejtvén otthon a rövid, kétcsövű puskát és a hatlövetű forgópisztolyt sem. A kevésbé romantikus, ám annál inkább gyakorlatias amatőr kutatók elindulás előtt fémkereső műszert is beszereznek — hasonlót ahhoz, amilyet háborúban az aknakeresők kesében lehet látni —, amely 2— 2,5 méter mélységben levő fémekre is reagál (igaz ugyan, hogy a fémek közt nem tesz különbséget). A múlt században háromszor mozgatta meg a Föld lakosságát az aranyláz. 1848- ban Kaliforniában bukkantak gazdag aranyleletekre. 1851-ben Ausztráliában találtak egy folyó vizében nagy mennyiségű aranyat. Alaszkát a múlt század hetvenes éveiben árasztották el az aranyásók. A kalandorok nagy seregén kívül tapasztalt aranyásók is érkeztek az éppen „divatba jött” területekre. Az „igazi” aranyásó szakember volt az arany és más fémek felkutatásában. Tudta. hogy arany csak bizonyos kőzetekben van, s hogy e kőzetek színe és rétegeik elhelyezkedése jelzi a lelőhelyet Bizonyára kevesen tudják, hogy a jó aranyásók kiváló növényismerők is voltak, 6 Furcsa aranyásó számon tartották azokat a növényeket, amelyek csak ott nőnek, ahol a földben arany van. Napjaink kutatói sem hagyják figyelmen kívül ezeket az értékes jelzéseket Közép-Szerbiában, a Kra- gujevác környéki Ljuljaci faluban régészeti kutatások folynak e vidék bronzkori etnokulturális folyamatainak megállapítása érdekében. A kutatásokat a Kragujeváci Nemzeti Múzeum és a belgrádi egyetem bölcsészettudományi karának szakembe_ rei végzik. A tudósok magyarázatot A jó ötlet aranyat ér mata csinos nő ismeretségét keresi, házasság céljából. Gyerek nem akadály.” Vagy itt van egy másik hirdetés, ezt is felolvasom magának: „Autóval, öröklakással és balatoni villával rendelkező, atlétatermetű nőgyógyász csinos nő ismeretségét keresi, házasság céljából.” Értetlenül néztem rá. — És mi ebben az üzlet? — kérdeztem azután. Dömjén a zsákokra mutatott: — Amint látja, minden ilyen hirdetésre kapok egy fél vagon levelet, és ezt papírhulladékként a MÉH-nek eladom.., Heves Ferenc Dömjén Tivadarral a minap a Halszálka utcában találkoztam. Ebben még nem lett volna semmi különös, mert Dömjén nemcsak a Halszálka utcában, de a város minden pontján sűrűn fel szokott bukkanni. Az volt a furcsa és meglepő, hogy az egyébként most is kifogástalanul öltözött, mondhatni elegáns emberke egy rozzant kézikocsit húzott maga után. A kocsi platóján négy-öt, alaposan megtömött ócska jutazsák feküdt. Észrevehette Dömjén, hogy megbámulom, mert nyomban megállt, leengedte a kocsi rúdját. és máris belefogott a magyarázkodásba. — Maga most biztosan cső* dálkozik — kezdte. — Pedig általában tudják az ismerőseim, hogy szakmát változtattam. Illetve, hogy pontosabb legyek: azt nemigen tudják, hogy jelenleg mivel foglalkozom, csupán annyit tudnak, hogy a Szemmérték- utáni Szabóságtól már kiléptem. Elég volt nekem ott nyolc évet szemmértékvevő- ként eltölteni... Most jobb szakmában dolgozom. — Éspedig? — kérdeztem. — Kinek trógerol? Vagy úgy általában mindenféle fuvart vállal? _, , , , , , D ömjén Tivadar lenézően legyintett: — Ugyan! Én magamnak dolgozom, ez egy speciális Czlet. És nagyon diszkrét a dolog, nehogy leutánozzák. Minden héten feladok az újságokban egy apróhirdetést— — Apróhirdetést? Dömjén a zsebébe nyúlt, és gyűrött újságlapokat vett elő. — Igen, apróhirdetést — mondta. — Mégpedig a házassági rovatban. A szöveg a következő: „Nyugati diplof) lÁBID KOSSUTH 8.27 A változó világkép 8.57 Maavar előadóművésze* felvételeiből . 10.05 Robi. Tóbl és a Tőfrőcsó 10.37 Leoncavallo: BajazzoK 12.20 Ki nyer ma? 13.35 Melódiakoktél 11.04 Ezeregy délután. . ; 11.50 Éneklő Hiúság 15.10 Barokk muzsika . 15.44 Magvarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszói 16.35 Néndalkórusok. népi hangszerszőlők 17.07 Fiatalok stúdiója 17.31 Barokk-művek 18.01 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Beethoven össze* szimfóniát ____ 2 0.15 Gazdasági „minlfórum'' 20.45 Gulyás László: Békési esték 21.05 Húszas stúdió 22.20 Lemezmúzeum 23.15 Verbunkosok, nóták PETŐFI 8.33 Daljátékokból 9.33 Mindenki könyvtára 10.04 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Nóták 12.33 Emlékezés Alekszandr Fagyejevre 12.50 Haneszerszólók 13.25 Növénvkertvelök ötperce 13.33 Breitner Tamás Arma Pál műveiből vezényel 14.00 Kettőtől hatig.. . 18.00 Kerlngők fúvószenekarra 18.10 Baraneolás régi hanglemezek között 18.33 Néni zene 19.15 Gorbunov: Lenin és a nroletkult 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Az özvegy Karnyőné s a két szeleburdiak (Vígjáték) 21.59 Mágnás Miska (Operettrészl.) 22.43 Horváth Jenő szerzeményeiből 23.15 Orosz muzsika SZOLNOKI RADIO 17.00 Műsorismertetés — Híreit 17.10 Szót kérek... 17.30 Eszmecsere 17.40 Az év slágerei 18.00 Alföldi krónika 18.15 Nótakedvelőknek 18.28 Hírösszefoglaló — Lap- és műsorelőzetes MAGYAR 17.15 Sakk-matt 17.35 Eev nyugalmazott megveszékhelv meetalália helvét 18v10 Mindenki iskolája 19.20 Tév^étorna 19.30 Tv-híradó 20.00 Fórum 21.30 Szovjetunió— Csehszlovákia jégkorongmérkőzés 22 05 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Hat húron pendülünk.. . 20.15 Mexikói pillanatok 20.45 Az oshogbói művészteleoen (Holland film) 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 „Régi bötlehemezés Andrásfalván” POZSONYI 20.30 A tenger kanul (Szovjet film) 21.30 Híradó 22.03 Hangverseny 22.50 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4. fél 6 és órakor Régi idők rock zenéje Színes amerikai film EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Némo kapitány és a víz alatti város Színes angol kalandfilm GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és 8 órakor Cirkusz Háromnegyed 6 órakor Prémium GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Prémium du. fél 6 és fél 8 órakor Az Androméda törzs HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Osceola HATVANI KOSSUTH: Csak du. fél 6 órakor Szerelmesek románca I—ti. FÜZESABONY: Conrack ' í MAI műsorok:
