Népújság, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 386. szám 3976. december 3., péntek Kubai kitüntetés magyar vezető személyiségek iiek Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta Jósé A. Tabare&t, a Kubai Köztársaság magyarországi nagyköveiét abból az alkalomból, hogy a Ku­bai Köztársaság Minisztertanácsa a magyar—kubai barátság fejlesztésében szerzett érdemeik elismeréseként a Mancada ostroma 20. évfordulójára alapított emlékérmet adományozta Kádár Jánosnak, Losonczi Pálnak, Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága többi tagjának, s a Központi Bizottság titkárainak, valamint más közéleti személyisegek* • nek. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1 -i üléséről Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első titkárai, a Buda pesti Pártbizottság titkárai, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi nisztertanács tagjai cs a főhatóságok ve­zetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfog adta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alap­ján az 1976. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, és a Poli­tikai Bizottság javaslatát az 1977. évi né pgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság ezenkívül folyó ügy eket tárgyalt. I. ' ?; A' Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének 1976. november 25—26-1 bukaresti ülésén részt vett magyar küldöttség jelen­tését, megállapította: a politikai tanácskozó testület állásfoglalásai ismételten kifejezésre juttatták azt a következetes politikát, ame­lyet a varsói szerződésbe tömörült szocialis­ta országok az európai béke és biztonság üi egszilárdításáért folytatnak. Ez a politika megfelel valamennyi európai nép érdekei­nek, élvez1 minden haladó, békeszerető erő támogatását, s az egész világon előmozdítja a béke éa a biztonság ügyét A Központi Bizottság egyetértett a poli­tikai tanácskozó testület értékelésével, amely szerint az 1974. áprilisi varsói ülés óta ked­vező változások mentek végbe földrészünk politikai helyzetében. Előrehaladt az enyhülés folyamata, teret nyert a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének gyakorlata. Irténelmi jelentő­ségű záróokmány aláírásával ért véget az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekez­let, amelyet a szocialista országok kezdemé­nyezésére a kommunista és más haladó pár­tok s mozgalmak, a békeszerető tömegek tá­mogatásával, a tőkés országok realista politi­kusainak közreműködésével tartották meg. Az enyhülés további elmélyítéséhez megfe­lelő alapot teremtett az Európában kialakult viszonyok, politikai realitások elismerése, az értekezleten részt vevő államok közötti kap­csolatok tíz alapelvének elfogadása, az együttműködés területeinek és formáinak meghatározása. Az enyhülés további kibontakoztatását, a béke és a biztonság megszilárdítását még szá­mottevő reakciós, militarista, revansista erők próbálják akadályozni, amelyele a feszültség fokozására törekszenek. Igyekeznek kitérni az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten született megállapodások végre­hajtása elől, és a helsinki záróokmány szel­lemét meghamisítva megkísérelnek beavat­kozni más országok belügyeibe. A Magyar Népköztársaság — a többi szo­cialista országgal együtt — a helsinki záró­okmányban foglalt megállapodások valóra váltására törekszik, A záróokmány végrehaj­tásának elősegítése érdekében konkrét javas­latokat dolgozott ki kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésére az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett' tőkés orszá­gokkal. Az enyhülési folyamat továbbvitelé­hez szükségesnek tartja az európai országok gazdasági és műszaki-tudományos .együttmű­ködésének sokoldalú fejlesztését, a megkü­lönböztetésektől mentes kereskedelmet, a köl­csönös gazdasági segítség tanácsa és az euró­pai gazdasági közösség közötti érdemi kapcso­latok megteremtését. Fontosnak tekintjük az együttműködést olyan összeurópai kérdések megoldásában, mint a környezetvédelem, az energetika és a szállítás. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy Moszkvában rendezzenek európai energetikai értekezletet. A helsinki Záróokmány szellemében előmozdítjuk a köl­csönösen. előnyös tudományos, kulturális és, tájékoztatási együttműködést, valamint az emberek közötti kapcsolatok szélesítését. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy további erőfeszítésekre van szükség az euró­pai biztonságot fenyegető válsággócok fel­számolásához. Véget kell vetni azoknak a kí­sérteteknek, amelyek Nyugat-Berlin kérdésé­in a feszültség szítására irányúinak; szigo­rúan be kell tartani a város különleges státu­sát rögzítő 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást. A ciprusi problémát a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és terüle­ti épségének biztosításával, valamennyi kül­földi katonai erő kivonásával, mind a görög, mind a török közösség érdekeinek kellő fi­gyelembevételével a ciprusi népnek kell ren­deznie. Pártunk és kormányunk az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek 1977-ben Belg­rádiján sorra kerülő tanácskozását olyan fó­rumnak tekinti, amely számba veheti a záró­okmányban foglaltak végrehajtásának tapasz­talatait és előmozdíthatja a biztonság meg­szilárdítását, az együttműködést. A Központi Bizottság nagy jelentőségű kezdeményezésnek tartja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének javasla­tát, hogy a helsinki biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett államok vál­laljanak, szerződéses kötelezettséget: egymás ellen elsőként nem használnak nukleáris fegyvert. A Magyar Népköztársaság határozott ál­láspontja, hogy az egyenlő biztonság elvé­nek. tiszteletben tartásával kell előrehaladást elérni a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon. Támogatja azokat a javaslatokat, ame­lyeket ennek érdekében a varsói szerződés tagállamai terjesztettek elő. Napjaink legsürgetőbb feladata, hogy megállítsák a mind hatalmasabb költségeket felemésztő és a békét fenyegető fegyverke­zési versenyt, amelyet az imperializmus leg- agresszívebb körei kényszerítenek a világra. A Magyar Népköztársaság a varsói szer­ződés többi tagországával együtt fellép a leszerelésért, mindenekelőtt a nukleáris fegy­verzet csökkentéséért és megsemmisítéséért, az atomenergia békés célokra történő fel- használásáért, a vegyi fegyverek betiltásá­ért és megsemmisítéséért, a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei előállításá­nak eltiltásáért, a katonai költségvetések csökkentéséért. Szükségesnek tartja a lesze­relési világkonferencia megrendezését és a hozzá vezető első lépésként az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszakának összehívását. A nemzetközi kapcsolatok átfogó norma­lizálása, a biztonság megszilárdítása érdeké­ben meg kell szüntetni a világ egymással szemben álló katonai tömbök szerinti meg­osztottságát és tartózkodni kell újabb, zárt csoportosulások, katonai-politikai szövetsé­gek létrehozásától, vagy a meglevők kiszéle­sítésétől. Népünk békés, szocialista építő­munkájának szilárd biztosítéka a varsói szerződés védelmi ereje, ezért fenntartására mindaddig szükség van, amíg fennáll az im­perializmus agresszív katonai szövetsége, a NATO. A Központi Bizottság hansúlyozza, hogy az európai politikai viszonyok pozitív válto­zásában a legfontosabb tényező a varsói szerződés tagállamainak összehangolt fellé­pése. Ügy ítéli meg, hogy a Politikai Tanács­kozó Testület külügyminiszteri bizottságának és egyesített titkárságának létrehozása ered­ményesen szolgálja a tagországok együttmű­ködésének tökéletesítését/' Hazánk tevékenyén részt vesz a Politi­kai Tanácskozó Testület 1976. novemberi ülé­sén meghatározott közös feladatok végre­hajtásában, a béke,, a biztonság és az együtt­működés ■ ügyének előtaozdításában. ; _____ 2 . A Központi Bizottság megállapította, hogy a közel-keleti helyzet változatlanul fe­szült, nem szűnt meg az újabb összeütközések veszélye. A magyar kommunisták, népünk továbbra is szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igazságos harcu­kat. Támogatjuk a libanoni hazafiak küzdelmét hazájuk területi egységéért, az a meggyőző­désünk, hogy az ország belső problémáit bé­kés úton a libanoni népnek kell megoldania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó po­litikai rendezéssel érhető el. Ennek elenged­hetetlen feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab te­rületről. a palesztin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az önálló állam létre­hozásának jogát, és minden közel-keleti ál­lam — közöttük Izrael — biztonságának sza­vatolása. A rendezés érdekében, fel kell újí­tani a genfi közel-keleti békekonferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái Fel- szabadítasi Szervezet teljes jogú részvételét. 3. A megváltozott nemzetközi erőviszo­nyok kedvező feltételeket teremtettek a dél­afrikai népek harcához, függetlenségük el­nyeréséért, a faji megkülönböztetés felszá­molásáért és a társadalmi haladásért. A nem­zeti. felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-afrikai Köztársaság kormánya bábállamok létreho­zásával. és a jogaiért fellépő néger lakosság­gal szemben kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENfSZ határozatait semmibe véve továbbra is aka­dályozza Namíbia függetlenné válását. A törvénytelen rhodésiai kormány folytatja el­nyomó tevékenységét, és durva agressziót kö­vet el a függetlenségét nemrég elnyert szom­szédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a ma­magyar nép határozottan elítéli az imperia­lista manővereket és provokációkat; megerő­síti szolidaritását Angola, Mozambik, Zim­babwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országok­kal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Viet­nam, a szocialista társadalom alapjainak le­rakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt kö­veteljük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot Támogatjuk a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság törek­vését az ország békés, demokratikus, min­denféle külső beavatkozástól mentes újra­egyesítésére. Az egész haladó emberiséggel együtt el­ítéljük a Chilében dúló fasiszta terrort, köve. teljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai fog­lyok, köztük Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára haladéktalan szaba- donbocsátását; ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk a chilei népet. Az el nem kötelezetlek mozgalmához tartort) országok állam- és kormányfőinek colomuói értekezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív sze­repet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üdvözli a Béke-vi- lágtanács Budapesten megrendezett fejlődési világkonferenciájának azt az állásfoglalását, hogy a fejlődő országok legfőbb céljaikat csak a szocialista országokkal és a Világ más ha­ladó erőivel együttműködve érhetik el. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár inter­nacionalizmus széliemében 'tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommu­i nista és munkáspártokkal. Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és .testvéri együttműködést. jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. X. Brezsnyev elvtárs nyá­ri jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészí­tették pártjaink központi bizottságai titkárai­nak a gazdasági, illetve az ideológiai és kul­turális kérdésekről folytatott őszi megbeszé­lései. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében ' erő­síti kapcsolatait, internacionalista együttmű­ködését a tőkés országokban és a fejlődő or­szágokban dolgozó teslvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártkül­döttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorá­ban fontos esemény volt az iraki, izraeli, li­banoni, sri-lankai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása ha­zánkban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán. a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a mo­nopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek vé­delméért, a gyökeres társadalmi változáso­kért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érde­kében. 6. A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek. — A Minisztertanács elnökének látogatá­sa a Lengyel Népköztársaságban és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálta kapcsolataink erősítését, együtt­működésünk további lehetőségeinek feltárá­sát. — A Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttségének magyar- országi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatá­sáról biztosítja a laoszi népet az elmaradott­ság felszámolására és a szocialista épitőfnun- ka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben. — Urho Kekkonennek, a Finn Köztársat ság elnökének magyarországi látogatása a bé­kés egymás mellett élés politikájának gya­korlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsola­taink fejlesztését szolgálta. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétol­dalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítését ezek­kel az országokkal. 7. A Központi Bizottság a külpolitikai te­vékenységet áttekintve hasznosnak tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszerve­zeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét. II. 1. A Központi Bizottság áttekintette 8 gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit Megállapította, hogy népünk a párt XI. konresszusának iránymutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi nép- gazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a ‘ világ­gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folya­matok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mulatókat — előre­láthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányba ha­ladunk. Javult a gazdasági munka haté­konysága, fokozódott a termelékenység, kez­deti eredmények születtek a termelési szer­kezet korszerűsítésében, az anyag és az ener­gia takarékosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy, a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha, szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesíté­séről az eddigi adatok alapján megállapít­ható : . a) A nemzeti jövedelem termelése 1976- ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, fel- használása megfelel a tervezett arányoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalék­kal növekszik. A villamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növeke­dése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazat­ban viszont — főként a belföldi kereslet bő­(Folytatás a 3. oldalon) A KA: 80 F ILLEK

Next

/
Thumbnails
Contents